Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-30 / 271. szám
1»43. NOVEMBER 30. 5 KntnUjsKG blem lesz rongyosruháju ember az ötödik háborús félen Kolozsváron wSzeielel csatájbM (elírással Loszőnő'levelezálapoltal kapnak » nemesszÍTÜ adaStocóú Biztosították Kolozsvár lakosságának karácsonyi szaloncükorelláfásál Kolozsvár, november 29. A szakmai élelmezési bizottság hétfőn délelőtt tartotta szokásos heti ülését a városháza tanácstermében. Az ülésen a másirányu elfoglaltsága miatt távollevő Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes helyett Bikfalvy István dr. tanácsnok, a közélélmezési hivatal vezetője elnökölt. Az ülés elején Bikfalvy dr. tanácsnok bejelentette, hogy a lakosság karácsonyi sza- lonrukorellátása biztosítva van. A kereskedők a Baross Szövetség utján kapják meg a szükséges szaloncukormennyiséget. A bizottság ezután hosszasan foglalkozott a kolozsvári pékeknek azzal a kérésével, hogy a lisztkeverés országosan megállapított arányát Kolozsváron módosítsák. A pékek ugyanis arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az erdélyi buza minősege gyengébb, mint az alföldi s igy, kevesebb százalék rozs keverésével a kenyér minőségét jelentősen javítani lehetne. A Bizottság úgy határozott, hogy a pékek kérését felterjeszti a közellátási minisztériumhoz. Minden remény meg van arra, hogy a közellátási minisztérium az említett indokoknál fogva hozzájárul a buzakeverési arányának megváltoztatásához. — Ezután a lakosság tojás- és baromfiellátásának kérdésével foglalkozott a bizottság. Bikfalvy dr. tanácsnok bejelentette, hogy a közellátási hivatal nagyobbmennyiségü tojáskészletet kötött le, úgyhogy decemberben és )a- nuárhan megfelelő mennyiségű tojás áll majd a fogyasztók rendelkezésére. Hason'ó- képpen biztosítva van, hogy karácsony előtt kellő mennyiségű baromfi kerül a kolozsvári piacra. A közellátási hivatal egyébként a bizottság javaslatai alapján intézményesen megoldja a tej- és vajellátás kérdését is. A gyermekek, betegek és öregek vajszükségletét ilymódon biztosítják. örömmel vette ezután tudomásul a bizottság, hogy a karácsonyi ünnepekre megfelelő mennyiségű mákot, magyar rizsét, lencsét és babot biztosított a közellátási hivatal a lakosság részére. Ditrói Mór emlékest Kolozsváron Vasárnap este a Magyar Művelődés Házában tartották meg az egykori, hires kolozsvári színigazgatónak, a budapesti Vígszínház nagynevű alapítójának emlékestjét. Az érdemekben gazdag öreg szinész, aki hetvenhárom esztendei színházi működés után, túl a kilencven esztendőn, nem vehetett részt az előadáson. Az egybegyűltek mégis őt ünnepelték, aki jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Kolozsvár Magyarország egyik legjelentékenyebb színházi központjává vált. A díszelőadás védnökségét Herczeg Ferenc, Inczedy Joksmán Ödön dr. főispán, Buza László dr. rectór magnificus, Kemény János br., a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója- Keledet/ Tibor dr. polgármester és Jelen Gyula dr., a Szinpártoló Egyesület elnöke vállalták, ezzel is kifejezve Kolozsvár s az egyetemes művészet háláját a. jeles művész iránt. Az ünnepi díszelőadás műsorában Mi- hályfi Béla igazgató mondott ünnepi beszédet. méltatva Ditrói Mór hervadhatatlan érdemeit, majd Borovszky Oszkár mondotta el nagy sikerrel Petőfi „Szi- nészdal“-át. Ditróiné Eibenschütz Mari dalait Szentes Ferenc énekelte, majd Hidi Franciska énekeit egy Puccini és egy Lehár áriát. Vándor Kálmán „özvegy Varga Ábrisné“ című egyfelvoná- sosát Kubányi. György, Gábor jani Szabó Klára, Senkálszky Endre, Szentes Ferenc és Hadházi Erzsébet adták elő sikerrel. Szabady István a Bánk bán bordalát énekelte, Versényi Ida pedig Ditrói Mór „Az én kilencven évem“ cimü hangulatos versét adta elő igen nagy sikerrel. Török Erzsébet Farkas Ferenc ormánsági népdalfeldolgozásaiból énekelt, Kishonti József operettrészleteket- Páka Jolán Lehár ..Arany, ezüst“ keríngőjét énekelte. Kormos Márta Ditróiné E’ben- schütz Mari verseiből adott ,elö szép sikerrel, maid az együttes Herczeg Ferenc „Déryné ifiasszony“ cimü színmüvének harmadik felvonását adta elő, é'én Gá- borjáni Szabó Klárával, Kubányi Györggyel és Ditrói Puskás Bélával. A közönség az előadás folyamán többször is lelkesen ünnepelte Ditrói Mórt, aki megható levélben üdvözölte a kolozsvári közönséget és az erdélyieket. Kolozsvár, november 29. Az elmúlt héten a Tizes Szervezet széperedményü szeretet- munkát végzett Kolozsváron. A főtizedesek két-két leventével és nagy ruháskosarakkal megindultak Kolozsvár utcáiban, hogy összeszedjék a szeretetadományokat azoktól, akik jó szívvel adnak a szegény ruhátlanoknak. A gyűjtés eredménye várakozáson felüli, elannyira, hogy az ötödik háborús télen nem fogunk látni rongyos ruháju embert Kolozsváron. A ruhanemiiek számbavételére öt raktárt állítottak fel a. város különböző részem. Mátyás király szülőházában hétfőn délután 4 órakor megnyitotta a főtizedesasszony az egyik termet. Megindult a tizedesek serege, mögöttük jöttek a leventék a ruhákkal teli kosarakkal, aztán megkezdődött a pontos számadás. Minden ruhadarab számot kapott és bevezették a kimutatási ivekre. Az elszámoló tizedes a holmik számát rózsaszín blokkfüzetböl olvasta fel, amelynek társlapját az adakozó kapta elismervényként. Ilyen serény munka folyt hétfőn a többi raktárakban is. Mint a fötizedesek mondják, -majdnem minden utcában. 5—7 ezer pengő értékű, különböző ruhaneműt gyűjtöttek.. Legtöbbet a város tisztviselői, kereskedői, nyugdijasai, általában a középosztály adott, de igen sok helyen a szegényebb emberek, akiknek tálán csak két ruhájuk -volt, az egyiket felajánlották a tizedesnek. Megemlítésre méltó és peldaadó egy nyugdíjas matróna cselekedete, aki a gyűjtő előtt kinyitotta szekrényét s szabad választást engedett, három ruhája között. A tizedes a legrosszabbat választotta, de az öreg asszony tiltakozott és legújabb ruháját, adta oda. A jócselekményben asszonyát követő cselédleány, aki szén és erős gyapjuruhával szaladt le a lépcsőn a. tizedeseit után és nyomta kosarukba adományát. Megtörtént, hogy egy szegényebb sorsú fiatal anya, kétéves kislányának még viselhető és talán még szükséges köntöskéjét tette a gyűjtök kosarába. A menekültek sem vonták ki magukat az adakozás alól. Egyik asszony, amikor a tizedes bekopogtatott, hozzá, éppen a gomblyukakat. varrta egy kétféle színű flanellből összeállított gyermekruhán. —- Nem tudtam jobbat és szebbet adni — mondotta mentegetőzve a tizedesnek. Módosabb emberek nagyobb értékeket Is ajándékoztak. Volt olyan, aki 1000 pengő értékű ruhaneműt is adott. Egy jónevü ko- * IV. Kolozsvúr. november 29. A budapesti m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet vezetése alatt álló kolozsvári /. Ferenc József Iparmuzeum vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között nyitotta meg az újra felszerelt és korszerűen berendezett műszaki és ipari jellegű könyvtárát. Az ünnepélyes megnyitó alkalmából a Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet kolozsvári osztálya részéről Polonyi István okleveles gépészmérnök, az egeresi villamosmüvek igazgatója előadás keretében ismertette azt az emlékiratot, amelyet az egylet kolozsvári osztálya terjesztett fel Bornemisza Géza dr. iparügyi miniszterhez Erdély gazdasági helyzetének korszerűsítése tárgyában. A terjedelmes emlékirat először szükségesnek tartja a Kolozsváron felállítandó erdélyi műszaki és közigazgatási igazgatóság megszervezését. Ennek az lenne a feladata, hogy Erdély műszaki és gazda> sági vonatkozású kérdéseiben döntsön, illetőleg javaslatokat tegyen illetékes szerveknek. Az igazgatóság négy szakosztályt alakit: I. Ipari, bányászati és kereskedelmi osztályt. II. Földművelés- Ügyi osztályt. III. Erdészeti osztályt és IV. Népjóléti osztályt. Szükségesnek mutatkozik, hogy az igazgatóság keretében elsősorban az ipari, bányászati és kereskedelmi osztály, mint az iparügyi minisztérium ki- rendeltsége nyomban megkezdje működését. Ennek irányitója az erdélyi termelési lehetőségekkel ismerős, Erdélyben élt gyakorlati szakember legyen, aki az erdélyi Iparkamaráké, Gazdaságilozsvári férfiszabó négy rend férfiruhát és egy felöltőt ajándékozott a váróé szegényeinek. Ilyenformán rengeteg férfiruha, harisnya, fehérnemű, nagykabát, kalap keztyü és cipő gyűlt össze. Női holmik Is szép számban voltak, rengeteg női ruha, és fehérnemű került elő a kosarak mélyéből. Csodálatos, de a ma annyira becses női selyemharisnyáJkat is adtak néhányan. Babaholmit és általában gyermekholmit nem gyűjtöttek annyit, mint felnőtteknek váló ruhái, de azért tálán fog jutni a rongyos ruhája apróságoknak is minden. Akadt a gyűjteményben ágynemű is. Fel kell még jegyezni, hogy ebben a ctpöszükében aránylag igen jó állapotban lévő lábbeliket ajándékozott mindenki, A tizedesek, miközben körzetüket végigjárták és minden házba bekopogtattak, nemcsak kértek, de titokban megjegyezték azokat, akik segélyezésre szorulnak. így bizony sok nyomor és baj tárult, szemük elé. Egyikük elmondja, hogy jónéhány sokgyermekes családhoz nyitott be, ahol cipő és ruha nélkül dideregtek a gyermekek a fütetlen szobában és előfordult, hogy a családapa Is annyira rongyos volt, hogy ebben a szép őszí időben fogvacokva ment munkahelyére, így a tizedesek meglepetésezerii ajándékozást terveznek e hét csütörtökére, amikor is minden kijelölt ruhátlan szegény megko/pja az értesítést, hogy a „szerestet-bóltban“ átveheti a neki szánt ajándékokat. Valóban szeretet-boittá alakul a szemünk előtt a Mátyás király szülőházának ez a terme, ahol egyre tornyosul a ruhák halmaza és a kedves mosolya főtizedesasszony fáradhatattar- nnl számol, rakosgat, raktároz. A tizedesek az ajándékozott holmit időn- kint majd ellenőrzik, hogy a szegények valóban viseljék azt és a szép cél teljes eredménnyel járjon. Néhány tapasztalat ugyanis eddig azt mutatta, hogy akadtak olyanok, akik a kapott holmit eladták. A Tizes Szervezet ezt az ellenőrzést azért is végzi, hogy a háborús időben olyan nehezen beszerezhető ruhaneműt adományozó nagyközönséget megnyugtassa, hogy a legkisebb szeretet- , ajMKlék is azt a célt szolgálja, amire tulajdonképpen szánták. A Tizes Szervezet egyébként ebből az alkalomból képes köszönő-levelezölapokat küld az adakozökiiak „Szeretet csatája“ felírással és Kolozsvár táros főispánjának köszönetével. B. I. és Mérnök-Egyletek jávaslata alapján jelöltetnék ki. Az egyes különleges kérdések megoldására pedig a vezetőség az illetékes szakmában ténykedő legkiválóbb szakembereket bízná meg a részlettervek kidolgozásával, illetve vélemény- adással. A kirendeltség feladata volna Erdély ipari nyarsanyag- és bányakincs- leltárát elkészíteni és a kolozsvári tudományegyetem kebelén belül kémia-technológiai kutatóintézetet szervezni. Ez a kutatóintézet álljon minden uj ipari alakulat rendelkezésére, gyártási módok kidolgozásával, nyersanyagok vizsgálatával, általános szaktanácsaival. Állapítsa meg továbbá az energia termelési helyeket, vizi vagy hőenergia termelési lehetőségeket. Készítsen Erdélyre vitatkozó energia-gazdálkodási tervet. Állapítsa meg azokat a területeket, amelyeket iparvállalatok telephelyéül helyesnek tart, figyelembe véve a nemzeti, népi, nyersanyagenergiai és közlekedési kérdéseket. Dolgozzon ki terveket Erdély különböző vidékein legmegfelelőbb módon űzhető háziipari lehetőségekre és a békeidőre való átmeneti gazdálkodás módozataira. Ez az osztály ezek szerint felölelné: a gyáripari, bányászati, geológiai, energiagazdálkodási, közlekedésügyi, kis- és háziipari, kereskedelemügyi és pénzügyi kérdéseket. Az emlékirat a továbbiakban a földművelésügyi osztály, erdészeti osztály és népjóléti ügyosztály feladataival foglalkozik. Az emlékirat a következőkben okolja meg javaslatát,Emlékiraté! terjesztett le! az iparügyi miniszterhez a Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet kolozsvári osztálya Erdély iparosítása érdekében Ünnepélyesen megnyílt a kolozsvári I. Ferenc József Tparmuzeum 2-szer naponta reg ge! és különösen este lefekvés előtt Chlorodont fogpaszta Magyar késni meny. A székelység Erdélyből való kivándorlása s ezáltal a lakosság számarányának a szász és román nemzetiségű lakosság részére történt előnyös megváltoztatása abból magyarázható, hogy a magasabb kultúrájú és igényesebb székelység nem tudta itthon megtalálni az életszínvonalának megfelelő életlehetőséget. A románság alacsonyabb kultymlvójánál fogva, szerényebb igényeit azok között a szegényebb viszonyok között is kiélhette, amelyeket a havasi élet, a gyenge termőtalaj hozama biztosított számára. A szászság pedig Erdély termékenyebb lapályos részén megtelepitve, nemcsak mezőgazdasági termelésből tudta igényeit kielégíteni, hanem erős háziiparral és az ebből fokozatosan kifejlesztett iparosodással segített magán. A székelység csak mezőgazdaságból és erdőkitermelés- ből élt. Mivel az erdő egyre jobban apadt, a mezőgazdasági termelés lehetősége pedig az amúgy is gyenge minőségű föld fokozott kihasználása miatt csökkent, továbbá mivel az erdők kitermelése után maradt mezőgazdasági területek az esőzések következtében egyre jobban elljcopárosiodtak, a föld hasznából mind kevesebb ember tudott megélni. A székelység száma, szaporasága ellenére az erdélyi földön mindinkább apadt. Más vidékre, más világrészekre volt kénytelen kivándorolni. Az erdélyi magyarságnak legyengülését a mező- gazdaság jobb hozamával, jobb erdőgazdálkodással, esetleg földosztással egymagában megakadályozni nem lehet Erdélyben latifundiumok nincsenek, tehát nincsen miből a székelység részére földet osztani. Ami kevés föld felosztható volt azt a román uralom alatt a román földkisajátitás folyamán felosztották és a székelység rovására a románságnak juttatták. A föld további felapró- zása Erdélyben nem lehetséges. A mező- gazdasági művelésre szolgáló területeket a mostani nagysághoz mérve még csök- kentenünk kell, mert azok a területek, amelyeken az elkopárosodás megindult, visszaerdősitendők, miáltal a mezőgazda- sági termelésre jelenleg rendelkezésre álló területek apadnak. Ha tehát az erdélyi magyarság számarányát túlsúlyra óhatjuk juttatni és kivándorlását meg akarjuk akadályozni, azt csak az erdélyi ipar kifejlesztésével érhetjük eL Az iparosítás lehetőségének két tényezője^ az energia és nyersanyag Erdélyben bőségesen rendelkezésre áll. Az emlékirat végül az energialehetőségek kihasználásának módjait tárja fel. A megnyitón megjelent nagyszámú és előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta Erdély iparosítása érdekében felterjesztendő javaslatot, amely minden bizonynyal megértésre fog találni s Erdély életében uj fejezetet nyitnak a fejlődési lehetőségek. HatJbavonpifók hozzátartozóinak fipeNóhe ’ Budapest, november 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az utóbbi időkben mind gyakrabban előfordul, hogy egyenruhába öltözött egyének hadműveleti területen lévők hozzátartozóit látogatják meg és különféle mesékkel pénzt, de főként téli meleg ruhaneműt csalnak M tőlük. Illetékes helyen nyomatékosan felhívják a katonák hozzátartozóinak figyelmét arra, hogy minden ismeretlent, aki Uyen ügyben keresi fel őket, vagy csak a legkisebb gyanú merül fel vele szemben, azonnal adják át a csendőrségnek, vagy a rendőrségnek.
