Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

194S. NOVEMBER 3. 3 MumUjsm Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás: Kicsiny és nagy nemzeteknek egyenlő szuverénitási Joguk van küzdelmes éveit s tolmácsolta a kolozsvári női szervezetek tagjainak és a Mariánum tanári karának hódolatát. A Bíbornok her­cegprímás meleg szavakkal válaszolt az üd­vözlésre és felhivta a figyelmet arra, hogy a hit harcosainak állandó sorsa a küzdelem, az áldozathozatal s mindig erre, a mindig nagyobb szolgálatra kell kéazenállaniok. Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása a Mátyás király Diákház dísztermében dél­után 5 órai kezdettel megtartott alakuló diszgyülésen történt meg. A hatalmas ter­met s kolozsvári katolikus társadalom min­den rétegét képviselő hatalmas közönség az utolsó zugig megtöltötte. Igen sokan ál­lottak a bejáróközökben, de a rend és a fegyelem tökéletes volt. Festői képet nyúj­tott az emelvényen felsorakozott ifjúsági énekkar. A kolozsvári katolikus iskolák há­romszáz növendéke várta itt a Föpásztor megjelenését. A gyermekek koszorújában állott az előadói asztal, amelynél Inczédy- •loksman Ödön dr. főispán diszmagyarja mellett a violaszinü, palástos prelátusi ru­hák a magyar szemet gyönyörködtető kere­tet adtak. Pontban 5 órakor érekezett meg a terem­be a herregprimás Sándor Imre püspöki helytartó és szükebb esztergomi környeze­tének kíséretében. A nagyterem közönsége Kolozsvár, november 2. Az elmúlt vasár­nap nevezetes időpont marad az erdélyi ka­tolicizmus történetében. Ezen a napon, Krisztus király ünnepén Serédi Jusztlnián- nak, Magyarország hercegprímásának je­lenlétében bontotta ki zászlóját az erdélyi Katolikus Akció, hogy a mult hagyomá­nyaihoz híven a mai válságos Időkben uj erőt vigyen bele az erdélyi közéletbe s az örök erőforrásokból való teljesebb merítés­sel táplálja a jövőt munkálókat. Vasárnap reggel ünnepi díszben várta az ősi Szent Miháüy-templom az ország első főesperes vezette a szertarásokat, Bálint Jó­zsef dr. szentszék! tanácsos és Ferencz Ben­jámin püspöki irodaigazgató a diákonusi szerepet töltötték be, továbbá Esty Miklós világi kamarás és Mátray Gyula dr. és Re- jőd Tiborc dr. pápai kamerások, Csergő Be­nedek, Medvlgy Mihály hittanárok, Huber József püspöki levéltáros és még több pap látták el liturgiái segédletet. A főpapi mise alatt az evangélium után dr. Vargha László budapesti hitszónok mon­dott szentbeszédet. Krisztus történelmi élete alatt —- mondotta többek között — az isten­A hercegprímás áldást osztva vonni szállására a Szent Mihály-templomból. (A Fotofilm riportfelvételei) polgári hatóságok vezetői s az egész soka­ság áhitatos csendben várta az istentiszte­let megkezdését. A főpásztori szentmise Tiz órakor harangzúgás jelezte, hogy a Hercegprímás elindult a plébánia épületében levő szállásáról. Nemsokára hermelingallé­ros, biboruszályos, méltósággal teljes alak­ja megjelent a kapuban. A hercegprímás a papsággal a tömött sorokban álló hívekre áldást osztva vonult be a templomba. A templom bejáratánál Barátit Béla dr. ka­nonok plébános nyújtotta át szokás szerint a szenteitviztartót a bibornokérseknek. Az énekkar az „íme a nagy pap“ régi ének dal­lamát intonálta. A magasrangu celebránsnak dr. Soheffler János szatmári megyéspüspök, és Sándor Imre püspöki helytartó palástban s fehér süveggel fején nyújtott segédletet, míg Pa- kots Károly szatmári püspöki helytartó, Lindenberger János nagyváradi nagypré­post, Balázs András prelátus kanonok, vitéz dr. Boga Alajos prelátus kanonok, Mihalo- vics Zsigrnond prelátus-igazgató stallumban foglaltak helyet. Baráth Béla dr, kanonok másrészt minden időben vannak benne olyan tökéletes keresztények, az ujjáteremtö ke­gyelemnek olyan remekei, akikben valóság­gal újra megtestesül közöttünk a megváltó Isten kegyessége és emberszeretete. Péter hajóján Isten van és azért nem merülhet el soha. A szentmise ősi liturgikus énekeit, a Gre­gorián énekeket a kolozsvári római katoli­kus teológiai-főiskola énekkara adta elő dr. Faragó Ferenc pápai titkos kamarás veze­tésével, míg a polifon egyházig dalokat Nagy István és Kotsis M. Cecilia nővér ve­zetésével az egyesített középiskolai katoli­kus énekkar szolgáltatta. Az utolsó evangé­lium előtt áldást osztott a celebráló Bíbor­nok s azután a drágaköves mttráva! fején, a segédkező papságtól környezve látható megindultságga.1 énekelte az egész templo­mot betöltő hívek seregével az annyi vihart látott ősi templomban a Magyar Himnuszt. Délután 4 órakor a Mariánum római ka­tolikus leánynevelö intézetet látogatta meg a hercegprímás. Az intézet növendékeinek üdvözlése után Gyöngyössy M. Aurélia fő­nőknél köszöntötte az ország leföbn Papját, röviden ismertette az intézet történetét, fajdalmok, rossz közéuet ellen dereîîî .Jusztinján dr., Magyarország herceg prímása vasárnap fényes papi segéd'ettel celebrált főpásztori szentmisét a k olozsvári Szent Mihály-teui p io in ban. Főpapját. A templom főbejáratán a légvé­delmi intézkedések eltakarták ugyan a dí­szeket, az Oltáregylet agilis einöknöje, dr. Kopczwald Tiborné azonban fenyöfüzérrel ékesítette fel a deszkaburkolatot, keresztet irt reá s melléje kétoldalt a legrégibb Krisz­tus jelképet: az alfát és az ómegát helyez­te el. Mái fél 10 órakor zsúfolásig töltötték meg a templomot a hívek. Az istentisztele­ten megjelentek a kolozsvári katonai és ország alapjait vetette meg és megváltó működését tovább folytatja abban a látha­tatlan szervezetben, amely híveinek hatal­mas táborából áll. Az egyház a vatikáni zsinat meghatározása szerint a nemzetek felett él s rendíthetetlen sziklaszilárdságá­nál fogva és belső életerejének megnyilvá­nulása szerint isteni küldetésének önmagá­ban elegendő bizonyítéka. Krisztus jelen­léte főleg abban mutatkozik meg, hogy egyrészt támlásának tisztaságára vigyáz, szellemnek nevezni. A humánum felett azon­ban nekünk a krisztianumot kell keresnünk. Ez több a humánumnál. Ha valaki erdélyi­nek nevezi magát, ezt az igazi erdélyi szel­lemet kell vállalnia, vagy pedig Erdély nem fog vele dicsekedni. A püspöki helytartó ezután hódolattál köszöntötte a Bíboros Hercegprímást, a vi­lág legnagyobb egyházjogtudósát, a ma­gyarság büszkeségét, áld az egyházjogi kő­MOZGÓBAN a mai naptól kezdődőleg • a francia filmgyártás legtökéletesebb, leg­izgalmasabb remeke, az európai világvárosok káprázatos szenzációja UttKüt emberek Főszereplők: BSanchette Bruney uj, fénylő csillag a francia égbolton, Jacques Dumesnil a legjobb franc a hősszinész, félig férfi, félig állat. Pierre Blanchar a nemes térti, a kulturember. Annie Ducaux Ginette Ledere a feleség; angyali jóság és tisztaság. egy bővérű francia leány. Két férfi élet-halál harca az asszonyért! A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg! fegyelmezett csendben fogadta a magas vendéget. A diszgyütés a pápai himnusz eléneklésé- vel kezdődött. Sándor Imre püspöki helytartó emelkedett szólásra. — Attól az Időtől kezdve, — mondotta, — hogy XI. Piusz pápa 192ró december 11-én elrendelte Krisztus király ünnepét, az erdé­lyi magyarság ezt az ünnepet mindig nagy buzgósággal ünnepelte meg és ünnepei kö­zött jóformán az első helyre helyezte. Az egyház ünnepei nem ötletszerűen keletkez­tek. Krisztus életének, az Istenanya életé­nek, a mártírok, hitvaílók emlékének meg­örökítései, a lélek nagy élményének kifeje­zői. Krisztus király ünnepét az egyre na­gyobb területre kiterjedő laicizálódás idején rendelte el XI. Piusz pápa, mert századunk­ban mind többen tagadták meg Krisztus uralmát. Sokan a hitetlenséget akarták aiz emberiség vallásává tenni. Ez az irányzat nálunk is megteremtette a maga rossz gyümölcseit. Ereztük a gyűlölet különböző megnyilvánulásait. Az erdélyi katolicizmus ezekben az időkben annál jobban ragaszko­dott Krisztushoz és Krisztus király ünnepé­hez, ame’y felragyogtatta az igazi krisztusi eszményt. Az. erdélyi magyar katolicizmus tehát hagyományai alapján emeli fel a Katolikus Akció zászlóját. Hangoztatja, hogy nem gyűlöletet hirdet, ellenkezőleg, a krisztusi szeretetet, az apostoli lelkü'etet akarja tel­jesebbé tenni, azt akarja, hogy Krisztus te­kintélyére építsük fel a jövő magyar társa­dalmát. Az erdélyi Katolikus Akció jelszava: Er­dély Krisztust akarja. Itt Erdélyben nemzetiségi és vallási ellen­tétek feszü'nek. Az erdélyi lelket azzal szokták dicsérni, hogy mindig megtalálja nehéz helyzetekben a helyes utat, az ember­hez méHö módokat. Ezt szokták erdébd dexet szerkesztette és aki az 1930 év Szent Imre jubileumával, azután 1938-ban az Eu­charisztikus Kongresszussal az egész világ figyelmét hazánkra, a trianoni igazságtalan­ságokra terelte és ezzel mérhetetlen szolgá­latot tett a magyarság ügyének. Krisztust meg kell vallanunk az élő hit, a cselekedetek utján A közönség zugó ünneplése közben emel­kedett szólásra bíbor palástjában Serédi Jusztinián hercegprímás. — Istentől — Istenhez, minden embernek ez az igazi eihrvatása — kezdte beszédét. Minden ember az Isten kezéből jött erre a földre és múló földi élete után a Isten szi­véhez kell visszatérnie, hogy Benne elérj« igazi végső célját és megtapasztalja a soha el nem múló boldogságot. Aki más végcélt tűz ki, az végzetesen téved és veszedelembe sodorja embertársait. A cél elérésére nem elég a kinyilatkoztatott hitbeli és erkölcsi igazságokat elméletben tudni, hanem Krisz­tust meg kell vallanunk az élő hit s a cse­lekedetek utján. Krisztus nem nevezett ki eímzetes apostolokat és nem akar látni cím­zetes katolikusokat. Ennek az élő hitnek magyarázói, az élet utjain eligazitóink, Krisztus földi helytartói, a pápák, akik két­ezer év óta a támadások pergőtüzében min­dig őrködtek az élő hit igazi gyakorlása fe­lett: az ariánusok, pelagiánusok, nesztoriá­November 3-án uj gyors- és gépirőtanfo- lyam kexdődik Foíberth Éva gyors- és gépiróiskolájában Kossuth Lajos-utca 5. Államvizsga. Telefon; 19-94. /

Next

/
Thumbnails
Contents