Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

KnmüJsKG 4 ■atom 1913. NOVEMBER 3. I A NEW-YORK GRILL november havi műsorában fellép 2CÄPTONS exentrikus táncospár, Szilvássy Gaby táncosnő Boross Mária táncosnő (erőtik) I Kiss Ilona énekesnő. A bárpultnál: Újházi Zita. Mónya-jazz-trio. Műsor kezdete pontosan fél 9 órakor. nusok, a késői utódaik tévedéseivel szemben és mindig újra és újra megmutatták az em­beriségnek a helyes utat. A pápák igy nem­csak a katolikus egyház tagjait, hanem az egész emberiséget hivatottak tanítani az egyének, a családok, a nemzetek javára. Küzdöttek is minden időben a lelki és testi rabszolgaság, a szervilizmus és a koldusság ellen s minden nemes lelki eszközzel har­coltak az emberi méltóságnak s az emberek közötti egyetértésnek helyreállításáért. Mi­kor a nemzetközi szabadkőművesség még az uralkodókat is megmérgezte, XII. Kele­men pápa 1738-ban kiadta encikUkáját s Igyekezett az eltévelyitő iránytól visszatar­tani az emberiséget. A szabadkőművesség akkor az uralkodókat akarta felhasználni, de célja csak az volt, hogy segitségükkeí megdöntse a pápaságot s azután a pápaság romjain a maga kezébe kerítse az emberi­ség vezetését. Hol vannak ma ezek az ural­kodók ? Az Egyház azonban, amelyet meg akartak semmisíteni, ma is itt, van és Krisz­tus ígérete szerint itt is lesz a világ végeze­téig. Az emberek közötti súrlódások idején is mindig a pápák mutattak reá a bajok igazi okaira s jelölték meg a legmegfelelőbb megoldásokat, ök követelték mindig vissza az ember elidegeníthetetlen jogait szellemi és anyagi javakra, a családalapításra, a tisztességes munkára, ök mutattak reá nem- 3 zetközi viszonylatban arra, hogy kicsinyek- | nek és nagyoknak egyenlő szuverenitási jo- J guk van, egyenlő joguk vau az élethez. I Mindnyájan Isten gyermekei, egymásnak I testvérei vagyunk. Amikor a nemzetek hajlottak Krisztus helytartójának szavára, mérhetetlen szenve­désektől és kimondhatatlan sok bajtól sza­badultak meg, amikor pedig elfordultak az Egyháztól, akkor nyomorúságba, pusztító háborúkba jutottak. A háborúk költségeivel pedig meg lehetett volna oldani mindazokat a kérdéseket, amelyekért a háborúkat meg­indították. A Hercegprímás ezután felsorolta mind­azt, amit mi magyarok a pápáknak köszön­hetünk. Köszönjük nekik szent hitünket és tiszta erkölcseinket, a Szent Koronát s en­nek folytán Európában a minket megillető helyet, állami függetlenségünk elismerését, a tatárjárás és a törökvész idején hatalmas anyagi és szellemi segítséget. A trianoni csonkítás után a pápa volt az plső, aki ha­zánknak a régi nagysághoz méltó és néni a csonka hazához szabott diplomáciai, nagy­követi képviseletet adott s egyházkormány- zati intézkedéseivel hosszú ideig tartotta bennünk a bizalmat, hogy sorsunk nem marad változatlan. A pápa nem mondott le arról, hogy Magyar or szagnak továbbra is bibnrnokot adjon, hanem kitüntetöleg eiőbb kreálta bibornokká azt, akit prímásnak ki­nevezett. A két jubileumra és az Eucha­risztikus Kongresszusra külön pápai legá­tust küldött s ezáltal a világ becsületét, a környező területek rágalom özönével szemben is ráirányította a megbántott magyar nem­zetre. Kikor a bibornok Pacelli államtitkár­nak a jelenleg dicsőségesen uralkodó XII. Piusznak, mint pápai legátusnak hozzánk- jöttéröl szólott, a közönség felállva percekig tapsolt, ünnepelve a Szentatyát, aki minden alkalmat felhasznál arra, hogy becsülését és atyai jóságát kimutassa. Napjainkban avat­ta szentté a magyarság hétszáz éves óhajá­ra a Király'eányt, akit szülei áldozatnak szántak s aki maga is vállalta az áldozatot népéért. A bibornok azzal fejezte be beszédét, hogy felhívást intézett a diszközgyülés résztvevőihez. — Mondjuk ki, hogy a pápának tévedés­től mentes irányítása mellett mindig meg­tartjuk ősi katolikus hitünkét s aszerint rendezzük be életünket XII. Piusz pápa Irán gyermeki szeretettel és magyar bálá­val viseltetünk. Mondjuk ki, hogy azokat a hazug rágalmakat, amelyeket a Szertatyá- val szembe hangoztatnak és anul »K a ma­gyar jellemtől különben is távol esnek visz- szautasitjuk és hivő magyar szívvel imád­kozunk a Szentszék törekvéseiért. A bfízéd mély hatást g/akurnH & a kö­zönség Hosszasan ünnepelt1, s főpásztoi t. S. rdoi Imre püspöki helytartó köszönte meg az Útmutató, iránytadó szavakat s kér­te a Főpásztort, hogy a pápának az erdélyi lu.t< lil'u* hivek hódolatát és uuuj.it alka­hn a» tár tolmácsolja. Az énekkar Nagy István remek vezetése mellett előadta a ,,Glória szá ljon‘‘ ciimü éneket, majd György Lajos dr. egyetemi ta­nár költői szépségű emelkedett gondolatok­ban gazdag beszédben tolmácsolta a névte­len magyar katolikus hivő készségét arra, hogy méltóan igyekszik folytatni évszázados iéléképitő munkáját. Krisztus világhóduó utján Erdély hegyeit is megszentelte. Azért hangzik itt olyan gyakran a köszöntés: Di­csértessék az Ur Jézus Krisztus mindörök­ké. Mindig hozzá fordultunk segítségett. ne főleg az elmúlt 22 év alatt és Nála találtuk meg" sebzett életünk magasabb értelmét. Az Egyház bástyáiba vonultunk ez alatt az idő alatt hitünk és nyelvünk megőrzésére. Mi csak a krisztusi alapokra tudjuk ráhimezni lelkünk magyar szépségeit. Költői szépségű .szavakkal hívta munkára a katolikus akció­ba a tisztalelkü embereket, a veszéllyel szembenézni bátrakat s idézte a mult nagy katolikus harcosait. Beszédét e szavakkal fejezte be: Krisztus király útja a magyar­ság egyedüli útja. Nyisztor Zoltán dr. a világegyház és a magyar nemzet kölcsönös ajándékairól be­szélt. Ezer éve él a kettő lelki közösség­ben, de egyik fél sem bánta meg. A világ- egyház beleírta nevét a magyar történelem­be sok adományával, de maga Is szegényebb lenne a magyar hősi történelem nélkül. Az Isteni igazságokat, amelyeket az Egyháztól kaptunk, soha revideálni nem kellett, blin­den jóakaratu keresés útja hozzá vezet. Életstílust, kultúrát, haladást tőle kaptunk s ugyancsak tőile az emberi iét nemességét és n magyar lét függetlenségéi. A diszgyülést Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán emelkedett szavai fejezte be. .— Az itt hallott gondolatok — mondotta — olyanok, mint az áldott eső, amely után kivirágzik az élet. A szavak azonban csak zengő érc és pengő cimbalom, ha nem vált­Kolozsvár, november 2. Vasárnap délután rendezte meg első nagyszabású nemzetnevelő összejövetelét a kolozsvári Nemzetvédelmi Szervezetek közös bizott­sága Az előre megállapított tervezet szerint a különböző Nemzetvédelmi ala­kulatok székházaikban gyülekeztek és négy órakor a leventék fúvószenekaré­nak hangjai mellett katonás rendben zárt alakulatokban vonultak a Kalandos Társaság Zsigmond Király utcai székhá­zához. A Vitézi Szék, a tűzharcos Szö­vetség, a Bajtársi Szövetség, a Nemzet- védelmi Keresztesek, a Rokkantak Szö­vetsége diszszázaddal vett részt a felvo­nuláson és a gyűlésen. A Kalandos Társaság székházában összegyűlt félezernél több főnyi közönsé­get Szász Ferenc dr. alispán köszöntötte, megnyitó beszédében többek között a kolozsvári földészgazdákhoz szólott. — Amilyen jó magvető, szántó és arató a kolozsvári hostáti, éppen olyan jó magyar katona is — mondotta Szász Ferenc dr. alispán. — Ennek a városnak és ennek az or­szágnak áldott kenyeret adó földjét az elmúlt századok alatt nagyon sokszor akarták a magyartól ellenségei elvenni. A föld és a magyar élet védelmére azon­ban mindég készek voltak Bocskai haj­dúinak leszármazottjai. Az ősökhöz, akik vérüket ontották és erkölcsi és anyagi áldozatokat hoztak a magyar élet és ma­gyar haza védelmében, a jelenben élő utódoknak méltóknak kell lenniök. A sors úgy rendelte, hogy most ismételten a legnagyobb áldozatokat kell meghoz­nunk létünkért és fennmaradásunkért. Mindnyájunk életéről és haláláról van szó, a mostam nagy küzdelem a magyar nemzet egészének sorsát dönti el, azért egyeknek kell lennünk lélekben és aka­ratban. A mai összejövetelnek is az a rendeltetése, hogy ezt a magyar össze­fogást szolgálja. Szász Ferenc dr. alispán nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Török Rózsika, Gyulay Pál ,,Magyar Honvéd“ cimü ver­sét szavalta el, majd Sántha Ferenc tá- rogatómüvész játszott el nehány régi magyar katonadalt. Vitéz Borcsiczky Imre őrnagy lépett azután az előadói emelvényre és az el­lenségnek a belső arcvonal ellen viselt háborújáról mondott rendkívül nagyje­lentőségű és megszívlelendő ismertetést. Az ellenséges propagandának a belső lelki egység megbontásához, a lelkek fertőzéséhez, ellentétek szitásához ma sokkal több eszköz áll rendelkezésére, mint bármikor az eddigi háborúk al-tt. A mostani küzdelemben a hősies bátor­ságra, a fegyelemre, törhetetlen aka­raterője támaszkodik, a hadvezetés. A juk tettekre. Hitünket bele keH vinnünk hét­köznapjaink tetteibe. Megköszönte a Hereegprmiásnak, hogy eljött a nekünk annyira szent erdélyi földre. A diszgyülés a Magyar Himnusz megha­tott eléneklésével ért véget. Az egyetemi ifjúság tisztelgése Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás közvetlenül elutazása előtt fogadta Martonyi János dr. egyetemi tanárt, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége tanárelnökét és Takácsy Miklós jőghallgatót, a KMDSz külügyi vezetőjét, akik tájékoztatták őeminenciáját a kolozsvári egyetemi és főiskola! hallgatók célkitűzéseiről, munká­járól és arról az együttműködésről, amely a felekezeti diákegyesületek és az összes főiskolásokat átfogó KMDSz között fennáll. A bíboros hercegprimás kijelentette, hogy a különböző hitvallású diákoknak nemzeti cé­lokat szolgáló közös munkája iránt nagy megértést tanúsít, hangsúlyozva., hogy en­nek mindig együtt kell járnia a vallásos érzés elmélyítésével. fegyverrel küzdő katona mellett ezekkel a lelki készségekkel kell rendelkezzék a katona részére termelő, dolgozó polgári lakosság is. Az ellenséges propaganda mindég hátulról és alattomosan, a fegy­vertelen lakosságot igyekszik megfertőz­ni és rábírni arra, hogy a fegyelmet, a rendet megbontsa. Az ellenséges hírve­rés ígérgetéseinek, csábításainak csak a gonoszok és ostobák hihetnek. Mi már megtanultuk a mult világháborúban, hogy jaj annak a népnek, amely eldobja a fegyvert és kiszolgáltatja magát az el­lenség kénye-kedvének. Vitéz Borcsiczky Imre beszéde mély benyomást gyakorolt a hallgatóságra és ennek hatása alatt a közóhajt fejezte ki az a földész gazda, aki arra kérte a nem­zetnevelő összejövetel rendezőit, hogy gyakrabban tartsanak a mostanihoz ha­sonló előadásokat a kolozsvári gazdák számára. A földészdalárda néhány népdalt, majd az ünnepség befejezéséül a Him­nuszt énekelte el. Az összejövetel után a résztvevő alakulatok zárt rendben vo­nultak vissza székházaikba. Mükedvelőcsoporíot, dalárdát és zenekart szervez a kolozsvári NMK Kolozsvár, november 2. A Nemzeti Mun­kaközpont kolozsvári szervezetének vezető­sége elhatározta, hogy szélesebb alapokra fekteti a szervezet tagjainak kulturális éle­tét. Ennek érdekében rövidesen megszerve­zik a műkedvelői csoportot, amely magyar klasszikus és népijetlegü darabok előadásá­val áll majd a nevelés szolgálatában. Ezzel azonban nem merül ki a szervezet közmű­velődési munkaterve, mert néhány héten belül már megkezdi működését a Nemzeti Munkaközpont dalárdája és zenekara is. Szó van arról, hogy önképzőkört is szervez­nek, hogy lehetőséget nyújtsanak a mun- kásiróknak és előadóknak a szereplésre. Egy távoli, de szintén megvalósításra fel­adat a népi tánccsoport megszervezése lesz, amelynek működésétől szintén sokat vár a szervezet vezetősége. A Nemzeti Munkaközpont újjászervezett vezetősége komoly hivatástudattal igyek­szik elvégezni tagjai kulturális nevelését s ezt a célkitűzést maradéktalanul végre is hajtja. A kulturális élet szélesebb skálájú működése érdekében a szervezet vezetősége most körleve'et küldött az összes szakosz­tályok vezetőihez, hogy hatáskörükben igyekezzenek mindent elkövetni, hogy a I műkedvelő csoport, a dalárda és a zenekar, amely legfontosabb eszköze lesz a kulturá­lis nevelésnek, rövidesen megkezdhesse mű­ködését, Tftesät városban nyílik meg a munkásföiskeía Kolozsvár, november 2. A népfőiskola! mozgalom testvére a munkásfőiskolák léte­sítésére irányuló törekvés. A Magyar Dol­gozók Országos Hivatásszervezete legutóbb tartott központi kulturértekezletén összegez­ték az ország különböző részein történt kez­deményezéseket és megállapították, hogy az 1943/44. munkaévben 15 városban szer­vezik meg a munkásföiskolákat. Nevezetesen Debrecen, Érsekújvár, Győr, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Miskolc, Nyír­egyháza, Pécs, Sopron. Szeged, Székelyud­varhely, Székesfehérvár, Veszprém városok­ban, mig a tizenötödik munkásiskola Léván, Rozsnyón, vagy Szatmárnémetiben kerül megszervezésre. Egyes helyeken, igy Ko­lozsváron és Érsekújváron, már októberben megnyílt a rmmkásfőiskola. A többi váro­sokban november első felében kezdődik az őszi szemeszter. A Munkásföiskotla hároméves tananyag­gal működik, mindegyik év bét-két sze­meszterre oszlik, amelyek közül egyiket újév előtt, másikat újév után folytatják le. Egy-egy szemeszter 6—10 hetes, az előadá­sok hetenként legalább két teljes estét töl­tenek be. A tantárgyak felölelik a termé­szettudományok, társadalomtudományok, és közgazdaságtan, valamint irodalom, történe­lem és bölcselet elemeit. A magyarságtudo­mány jelentős helyet foglal el a munkás­főiskolák szellemi anyagában, a magyar kö­zösségi érzésvilág minden megnyilatkozásá­val megismerkednek a résztvevők. A Hivatásszervezet ezzel a komoly alapos munkával is igazolni igyekszik azt, hogy nemcsak az érdekvédelem, hanem a mun- káskultura terén is kialakulóban van a kor­szerű magyar munkásmozgalom. Ezzel kap­csolatban Koncz Endre tanár, munkásföis- krtlai vezető összeállításában könyvet is adott ki most a mozgalom „Munkásfőiskola, anyaga, szervezése, és vezetése“ elmen, amely iránt úttörő jellege miatt máris nagy az érdeklődés. 470 pengőt fizetett rá a drágán adott csirkére egv kendilónai asszony Kolozsvár, november 2. Mindszentek nap­ján három pár fiatal csirkét hozott be Kendilónáról a kolozsvári piacra Hegyest Demeterné Morar Lucrecia. Az asszony 32 pengőt kért a csirke párjáért. Az egyik párra hamarosan akadt is vevője, aki 31 pengőt fizetett ki. Az alkudozók közül erre valamelyik rendőrért szaladt. A rendőr nyomban őrizetbe vette Hegyesinét és a felvett jegyzőkönyv napján azonnal át ki­sérte az ügyészségre. Az előállított assíonyt Bíró Lajos dr. egyes uzsorabiró Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész vádbeszéde után 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte és elren­delte a bűnjelként lefoglalt 31 pengő elkob­zását. Tőkés Kálmán magyarzsombori malom­tulajdonos a nyáron, néhány kilós tételek­ben, összesen 80 kg. kenyérlisztet árusított ki jegy nélkül, az 58 filléres hatósági ár helyett 2 pengőért kilogramonkint. A zár alá vett készlet igénybevétel előli elvonása miatt Tőkés Kálmánt egyhavi fogházra, 600 pengő pénzbüntetésre és három évi jog­vesztésre Ítélte az uzsorabiró. Ugyancsak 600 pengő pénzbüntetést ka­pott Pop Gergely visai gazdálkodó. Pop ez év szeptember 14-én egy 58 kilogramos sertésért 750 pengőt kért, a megszabott 86 pengős ár helyett. Tulbure Illés kissebesi szücsmester 10 darab zárolt báránybőrt rejtett el nyerész­kedésre. Az uzsorabiróság 500 pengő pénz­büntetéssel sújtotta. Csaknem tízszeres áron adott túl néhány mázsa rétiszénán a válaszuti Lipóván Lászlóné Malai Mária. Lipovánné 67 pengő­ben számolta el a széna 7.20 pengőben meg­állapított mázsáját. 200 pengő pénzbünte­tést róttak ki reá. Egy pengőért árusított el egy csomag 92 filléres faszenet Kain Efrainné Kallós Ilona Árpád-utca 48 szám alatti zsidó kereskedő. Az árdrágításért 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte Kainnét az uzsorabiró. A kiszabott büntetések jogerősek. .. ■ ....—­— Tréfából meglopta ittas lakótársát. Désről jelentik: Gile János MÁV üzemi al­tiszt egy éjszaka a ve'e együtt lakó és itta­san hazatérő Szász Jánost meglopta. El­szedte tőle az óráját és 170 pengő készpén­zét. Szász jelentette kárát a rendőrségen, ahol a bűnügyi osztály megindította a nyo­mozást. Ennek során gyanúba került Gile János, aki beismerte, hogy ő vette el az órát és a pénz\ de azt mondotta, hogy mindezt tréfából csinálta, később pedig, amikor á rendőrség nyomozni kezdett, már nem mert előállni azza , hogy ő vette el az értékeket. A tanuk ellene vallottak. A törvényszék lo­pás miatt bűnösnek mondotta ki Gile Já­nost és ezért 3 hónapi fogházra Ítélte. Jó magyar katonák a hóstátiak — mondolfa a vasórnopi n«m*efvéi!e!nii előadáson Szász Ferenc dr. alispán

Next

/
Thumbnails
Contents