Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

KnmüJsKG

4

■atom

1913. NOVEMBER 3.

I

A NEW-YORK GRILL

november havi műsorában fellép

2CÄPTONS

exentrikus táncospár,

Szilvássy Gaby táncosnő Boross Mária táncosnő (erőtik)

I Kiss Ilona énekesnő. A bárpultnál: Újházi Zita.

Mónya-jazz-trio. Műsor kezdete pontosan fél 9 órakor.

nusok, a késői utódaik tévedéseivel szemben és mindig újra és újra megmutatták az emberiségnek a helyes utat. A pápák igy nemcsak a katolikus egyház tagjait, hanem az egész emberiséget hivatottak tanítani az egyének, a családok, a nemzetek javára. Küzdöttek is minden időben a lelki és testi rabszolgaság, a szervilizmus és a koldusság ellen s minden nemes lelki eszközzel harcoltak az emberi méltóságnak s az emberek közötti egyetértésnek helyreállításáért. Mikor a nemzetközi szabadkőművesség még az uralkodókat is megmérgezte, XII. Kelemen pápa 1738-ban kiadta encikUkáját s Igyekezett az eltévelyitő iránytól visszatartani az emberiséget. A szabadkőművesség akkor az uralkodókat akarta felhasználni, de célja csak az volt, hogy segitségükkeí megdöntse a pápaságot s azután a pápaság romjain a maga kezébe kerítse az emberiség vezetését. Hol vannak ma ezek az uralkodók ? Az Egyház azonban, amelyet meg akartak semmisíteni, ma is itt, van és Krisztus ígérete szerint itt is lesz a világ végezetéig.

Az emberek közötti súrlódások idején is mindig a pápák mutattak reá a bajok igazi okaira s jelölték meg a legmegfelelőbb megoldásokat, ök követelték mindig vissza az ember elidegeníthetetlen jogait szellemi és anyagi javakra, a családalapításra, a tisztességes munkára, ök mutattak reá nem- 3 zetközi viszonylatban arra, hogy kicsinyek- | nek és nagyoknak egyenlő szuverenitási jo- J guk van, egyenlő joguk vau az élethez. I Mindnyájan Isten gyermekei, egymásnak I testvérei vagyunk.

Amikor a nemzetek hajlottak Krisztus helytartójának szavára, mérhetetlen szenvedésektől és kimondhatatlan sok bajtól szabadultak meg, amikor pedig elfordultak az Egyháztól, akkor nyomorúságba, pusztító háborúkba jutottak. A háborúk költségeivel pedig meg lehetett volna oldani mindazokat a kérdéseket, amelyekért a háborúkat megindították.

A Hercegprímás ezután felsorolta mindazt, amit mi magyarok a pápáknak köszönhetünk. Köszönjük nekik szent hitünket és tiszta erkölcseinket, a Szent Koronát s ennek folytán Európában a minket megillető helyet, állami függetlenségünk elismerését, a tatárjárás és a törökvész idején hatalmas anyagi és szellemi segítséget. A trianoni csonkítás után a pápa volt az plső, aki hazánknak a régi nagysághoz méltó és néni a csonka hazához szabott diplomáciai, nagyköveti képviseletet adott s egyházkormány- zati intézkedéseivel hosszú ideig tartotta bennünk a bizalmat, hogy sorsunk nem marad változatlan. A pápa nem mondott le arról, hogy Magyar or szagnak továbbra is bibnrnokot adjon, hanem kitüntetöleg eiőbb kreálta bibornokká azt, akit prímásnak kinevezett. A két jubileumra és az Eucharisztikus Kongresszusra külön pápai legátust küldött s ezáltal a világ becsületét, a környező területek rágalom özönével szemben is ráirányította a megbántott magyar nemzetre.

Kikor a bibornok Pacelli államtitkárnak a jelenleg dicsőségesen uralkodó XII. Piusznak, mint pápai legátusnak hozzánk- jöttéröl szólott, a közönség felállva percekig tapsolt, ünnepelve a Szentatyát, aki minden alkalmat felhasznál arra, hogy becsülését és atyai jóságát kimutassa. Napjainkban avatta szentté a magyarság hétszáz éves óhajára a Király'eányt, akit szülei áldozatnak szántak s aki maga is vállalta az áldozatot népéért.

A bibornok azzal fejezte be beszédét, hogy felhívást intézett a diszközgyülés résztvevőihez.

— Mondjuk ki, hogy a pápának tévedéstől mentes irányítása mellett mindig megtartjuk ősi katolikus hitünkét s aszerint rendezzük be életünket XII. Piusz pápa Irán gyermeki szeretettel és magyar bálával viseltetünk. Mondjuk ki, hogy azokat a hazug rágalmakat, amelyeket a Szertatyá- val szembe hangoztatnak és anul »K a magyar jellemtől különben is távol esnek visz- szautasitjuk és hivő magyar szívvel imádkozunk a Szentszék törekvéseiért.

A bfízéd mély hatást g/akurnH & a közönség Hosszasan ünnepelt1, s főpásztoi t.

S. rdoi Imre püspöki helytartó köszönte meg az Útmutató, iránytadó szavakat s kérte a Főpásztort, hogy a pápának az erdélyi lu.t< lil'u* hivek hódolatát és uuuj.it alkahn a» tár tolmácsolja.

Az énekkar Nagy István remek vezetése mellett előadta a ,,Glória szá ljon‘‘ ciimü éneket, majd György Lajos dr. egyetemi tanár költői szépségű emelkedett gondolatokban gazdag beszédben tolmácsolta a névtelen magyar katolikus hivő készségét arra, hogy méltóan igyekszik folytatni évszázados iéléképitő munkáját. Krisztus világhóduó utján Erdély hegyeit is megszentelte. Azért hangzik itt olyan gyakran a köszöntés: Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus mindörökké. Mindig hozzá fordultunk segítségett. ne főleg az elmúlt 22 év alatt és Nála találtuk meg" sebzett életünk magasabb értelmét. Az Egyház bástyáiba vonultunk ez alatt az idő alatt hitünk és nyelvünk megőrzésére. Mi csak a krisztusi alapokra tudjuk ráhimezni lelkünk magyar szépségeit. Költői szépségű

.szavakkal hívta munkára a katolikus akcióba a tisztalelkü embereket, a veszéllyel szembenézni bátrakat s idézte a mult nagy katolikus harcosait. Beszédét e szavakkal fejezte be: Krisztus király útja a magyarság egyedüli útja.

Nyisztor Zoltán dr. a világegyház és a magyar nemzet kölcsönös ajándékairól beszélt. Ezer éve él a kettő lelki közösségben, de egyik fél sem bánta meg. A világ- egyház beleírta nevét a magyar történelembe sok adományával, de maga Is szegényebb lenne a magyar hősi történelem nélkül. Az Isteni igazságokat, amelyeket az Egyháztól kaptunk, soha revideálni nem kellett, blinden jóakaratu keresés útja hozzá vezet. Életstílust, kultúrát, haladást tőle kaptunk s ugyancsak tőile az emberi iét nemességét és n magyar lét függetlenségéi.

A diszgyülést Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán emelkedett szavai fejezte be.

.— Az itt hallott gondolatok — mondotta — olyanok, mint az áldott eső, amely után kivirágzik az élet. A szavak azonban csak zengő érc és pengő cimbalom, ha nem váltKolozsvár, november 2. Vasárnap délután rendezte meg első nagyszabású nemzetnevelő összejövetelét a kolozsvári Nemzetvédelmi Szervezetek közös bizottsága Az előre megállapított tervezet szerint a különböző Nemzetvédelmi alakulatok székházaikban gyülekeztek és négy órakor a leventék fúvószenekarénak hangjai mellett katonás rendben zárt alakulatokban vonultak a Kalandos Társaság Zsigmond Király utcai székházához. A Vitézi Szék, a tűzharcos Szövetség, a Bajtársi Szövetség, a Nemzet- védelmi Keresztesek, a Rokkantak Szövetsége diszszázaddal vett részt a felvonuláson és a gyűlésen.

A Kalandos Társaság székházában összegyűlt félezernél több főnyi közönséget Szász Ferenc dr. alispán köszöntötte, megnyitó beszédében többek között a kolozsvári földészgazdákhoz szólott.

— Amilyen jó magvető, szántó és arató a kolozsvári hostáti, éppen olyan jó magyar katona is — mondotta Szász Ferenc dr. alispán.

— Ennek a városnak és ennek az országnak áldott kenyeret adó földjét az elmúlt századok alatt nagyon sokszor akarták a magyartól ellenségei elvenni. A föld és a magyar élet védelmére azonban mindég készek voltak Bocskai hajdúinak leszármazottjai. Az ősökhöz, akik vérüket ontották és erkölcsi és anyagi áldozatokat hoztak a magyar élet és magyar haza védelmében, a jelenben élő utódoknak méltóknak kell lenniök. A sors úgy rendelte, hogy most ismételten a legnagyobb áldozatokat kell meghoznunk létünkért és fennmaradásunkért. Mindnyájunk életéről és haláláról van szó, a mostam nagy küzdelem a magyar nemzet egészének sorsát dönti el, azért egyeknek kell lennünk lélekben és akaratban. A mai összejövetelnek is az a rendeltetése, hogy ezt a magyar összefogást szolgálja.

Szász Ferenc dr. alispán nagy tetszéssel fogadott beszéde után Török Rózsika, Gyulay Pál ,,Magyar Honvéd“ cimü versét szavalta el, majd Sántha Ferenc tá- rogatómüvész játszott el nehány régi magyar katonadalt.

Vitéz Borcsiczky Imre őrnagy lépett azután az előadói emelvényre és az ellenségnek a belső arcvonal ellen viselt háborújáról mondott rendkívül nagyjelentőségű és megszívlelendő ismertetést. Az ellenséges propagandának a belső lelki egység megbontásához, a lelkek fertőzéséhez, ellentétek szitásához ma sokkal több eszköz áll rendelkezésére, mint bármikor az eddigi háborúk al-tt. A mostani küzdelemben a hősies bátorságra, a fegyelemre, törhetetlen akaraterője támaszkodik, a hadvezetés. A

juk tettekre. Hitünket bele keH vinnünk hétköznapjaink tetteibe.

Megköszönte a Hereegprmiásnak, hogy eljött a nekünk annyira szent erdélyi földre.

A diszgyülés a Magyar Himnusz meghatott eléneklésével ért véget.

Az egyetemi ifjúság tisztelgése

Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás közvetlenül elutazása előtt fogadta Martonyi János dr. egyetemi tanárt, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége tanárelnökét és Takácsy Miklós jőghallgatót, a KMDSz külügyi vezetőjét, akik tájékoztatták őeminenciáját a kolozsvári egyetemi és főiskola! hallgatók célkitűzéseiről, munkájáról és arról az együttműködésről, amely a felekezeti diákegyesületek és az összes főiskolásokat átfogó KMDSz között fennáll. A bíboros hercegprimás kijelentette, hogy a különböző hitvallású diákoknak nemzeti célokat szolgáló közös munkája iránt nagy megértést tanúsít, hangsúlyozva., hogy ennek mindig együtt kell járnia a vallásos érzés elmélyítésével.

fegyverrel küzdő katona mellett ezekkel a lelki készségekkel kell rendelkezzék a katona részére termelő, dolgozó polgári lakosság is. Az ellenséges propaganda mindég hátulról és alattomosan, a fegyvertelen lakosságot igyekszik megfertőzni és rábírni arra, hogy a fegyelmet, a rendet megbontsa. Az ellenséges hírverés ígérgetéseinek, csábításainak csak a gonoszok és ostobák hihetnek. Mi már megtanultuk a mult világháborúban, hogy jaj annak a népnek, amely eldobja a fegyvert és kiszolgáltatja magát az ellenség kénye-kedvének.

Vitéz Borcsiczky Imre beszéde mély benyomást gyakorolt a hallgatóságra és ennek hatása alatt a közóhajt fejezte ki az a földész gazda, aki arra kérte a nemzetnevelő összejövetel rendezőit, hogy gyakrabban tartsanak a mostanihoz hasonló előadásokat a kolozsvári gazdák számára.

A földészdalárda néhány népdalt, majd az ünnepség befejezéséül a Himnuszt énekelte el. Az összejövetel után a résztvevő alakulatok zárt rendben vonultak vissza székházaikba.

Mükedvelőcsoporíot, dalárdát és zenekart szervez a kolozsvári NMK

Kolozsvár, november 2. A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetősége elhatározta, hogy szélesebb alapokra fekteti a szervezet tagjainak kulturális életét. Ennek érdekében rövidesen megszervezik a műkedvelői csoportot, amely magyar klasszikus és népijetlegü darabok előadásával áll majd a nevelés szolgálatában. Ezzel azonban nem merül ki a szervezet közművelődési munkaterve, mert néhány héten belül már megkezdi működését a Nemzeti Munkaközpont dalárdája és zenekara is. Szó van arról, hogy önképzőkört is szerveznek, hogy lehetőséget nyújtsanak a mun- kásiróknak és előadóknak a szereplésre. Egy távoli, de szintén megvalósításra feladat a népi tánccsoport megszervezése lesz, amelynek működésétől szintén sokat vár a szervezet vezetősége.

A Nemzeti Munkaközpont újjászervezett vezetősége komoly hivatástudattal igyekszik elvégezni tagjai kulturális nevelését s ezt a célkitűzést maradéktalanul végre is hajtja. A kulturális élet szélesebb skálájú működése érdekében a szervezet vezetősége most körleve'et küldött az összes szakosztályok vezetőihez, hogy hatáskörükben igyekezzenek mindent elkövetni, hogy a

I műkedvelő csoport, a dalárda és a zenekar, amely legfontosabb eszköze lesz a kulturális nevelésnek, rövidesen megkezdhesse működését,

Tftesät városban nyílik meg a munkásföiskeía

Kolozsvár, november 2. A népfőiskola! mozgalom testvére a munkásfőiskolák létesítésére irányuló törekvés. A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete legutóbb tartott központi kulturértekezletén összegezték az ország különböző részein történt kezdeményezéseket és megállapították, hogy az 1943/44. munkaévben 15 városban szervezik meg a munkásföiskolákat.

Nevezetesen Debrecen, Érsekújvár, Győr, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron. Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Veszprém városokban, mig a tizenötödik munkásiskola Léván, Rozsnyón, vagy Szatmárnémetiben kerül megszervezésre. Egyes helyeken, igy Kolozsváron és Érsekújváron, már októberben megnyílt a rmmkásfőiskola. A többi városokban november első felében kezdődik az őszi szemeszter.

A Munkásföiskotla hároméves tananyaggal működik, mindegyik év bét-két szemeszterre oszlik, amelyek közül egyiket újév előtt, másikat újév után folytatják le. Egy-egy szemeszter 6—10 hetes, az előadások hetenként legalább két teljes estét töltenek be. A tantárgyak felölelik a természettudományok, társadalomtudományok, és közgazdaságtan, valamint irodalom, történelem és bölcselet elemeit. A magyarságtudomány jelentős helyet foglal el a munkásfőiskolák szellemi anyagában, a magyar közösségi érzésvilág minden megnyilatkozásával megismerkednek a résztvevők.

A Hivatásszervezet ezzel a komoly alapos munkával is igazolni igyekszik azt, hogy nemcsak az érdekvédelem, hanem a mun- káskultura terén is kialakulóban van a korszerű magyar munkásmozgalom. Ezzel kapcsolatban Koncz Endre tanár, munkásföis- krtlai vezető összeállításában könyvet is adott ki most a mozgalom „Munkásfőiskola, anyaga, szervezése, és vezetése“ elmen, amely iránt úttörő jellege miatt máris nagy az érdeklődés.

470 pengőt fizetett rá a drágán adott csirkére egv kendilónai asszony

Kolozsvár, november 2. Mindszentek napján három pár fiatal csirkét hozott be Kendilónáról a kolozsvári piacra Hegyest Demeterné Morar Lucrecia. Az asszony 32 pengőt kért a csirke párjáért. Az egyik párra hamarosan akadt is vevője, aki 31 pengőt fizetett ki. Az alkudozók közül erre valamelyik rendőrért szaladt. A rendőr nyomban őrizetbe vette Hegyesinét és a felvett jegyzőkönyv napján azonnal át kisérte az ügyészségre. Az előállított assíonyt Bíró Lajos dr. egyes uzsorabiró Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész vádbeszéde után 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte és elrendelte a bűnjelként lefoglalt 31 pengő elkobzását.

Tőkés Kálmán magyarzsombori malomtulajdonos a nyáron, néhány kilós tételekben, összesen 80 kg. kenyérlisztet árusított ki jegy nélkül, az 58 filléres hatósági ár helyett 2 pengőért kilogramonkint. A zár alá vett készlet igénybevétel előli elvonása miatt Tőkés Kálmánt egyhavi fogházra, 600 pengő pénzbüntetésre és három évi jogvesztésre Ítélte az uzsorabiró.

Ugyancsak 600 pengő pénzbüntetést kapott Pop Gergely visai gazdálkodó. Pop ez év szeptember 14-én egy 58 kilogramos sertésért 750 pengőt kért, a megszabott 86 pengős ár helyett.

Tulbure Illés kissebesi szücsmester 10 darab zárolt báránybőrt rejtett el nyerészkedésre. Az uzsorabiróság 500 pengő pénzbüntetéssel sújtotta.

Csaknem tízszeres áron adott túl néhány mázsa rétiszénán a válaszuti Lipóván Lászlóné Malai Mária. Lipovánné 67 pengőben számolta el a széna 7.20 pengőben megállapított mázsáját. 200 pengő pénzbüntetést róttak ki reá.

Egy pengőért árusított el egy csomag 92 filléres faszenet Kain Efrainné Kallós Ilona Árpád-utca 48 szám alatti zsidó kereskedő. Az árdrágításért 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte Kainnét az uzsorabiró.

A kiszabott büntetések jogerősek.

.. ■ ....—— Tréfából meglopta ittas lakótársát. Désről jelentik: Gile János MÁV üzemi altiszt egy éjszaka a ve'e együtt lakó és ittasan hazatérő Szász Jánost meglopta. Elszedte tőle az óráját és 170 pengő készpénzét. Szász jelentette kárát a rendőrségen, ahol a bűnügyi osztály megindította a nyomozást. Ennek során gyanúba került Gile János, aki beismerte, hogy ő vette el az órát és a pénz\ de azt mondotta, hogy mindezt tréfából csinálta, később pedig, amikor á rendőrség nyomozni kezdett, már nem mert előállni azza , hogy ő vette el az értékeket. A tanuk ellene vallottak. A törvényszék lopás miatt bűnösnek mondotta ki Gile Jánost és ezért 3 hónapi fogházra Ítélte.

Jó magyar katonák a hóstátiak

— mondolfa a vasórnopi n«m*efvéi!e!nii előadáson Szász Ferenc dr. alispán