Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-26 / 268. szám
fCrrmlhSSG 4 ÉszaSci rend Amint telit az idő s ötödik éve örli véres táplálékát a háború malma, a harcoló felek mind nagyobb érdeklődéssel tekintenek azokra az államokra, amelyek öt esztendőn át meg tudták őrizni semlegességüket, vagy legalább annak látszatát s a háború változó esélyeinek latolgatása helyett, készénlétben, megszorítások között, de mégis aránylagos nyugalomban folytathatják életüket. E semleges hatalmak „meggyurását“ hirhad- járatokkal, katonai eredmények csillogtatásával s a inai propaganda-háború minden eszközével, mindkét fél fontos érdeknek tartja. Éppen ezért a semleges államok nyugalmának felszíne ^íatt mindig idegfeszültség és izzó hangulat húzódik meg, hiszen éppen a portugál példa mutatta meg, hogy a nagyhatalmad, céljaik elérése érdekében attól sem riadnak vissza hogy szükség esetén a belpolitikai erőviszonyok felbillentésén dolgozzanak s fenyegetések alkalmazásával kényszerítsék .Jobb belátásra“ a vonakodó semlegest. Legtöbbet vitatott jfoziciója az európai semlegesek közül Svédországnak van. bár Törökország helyzete sem mondható éppen könnyűnek. Ennek az a magyarázata, hogy ez a két ország földrajzilag is kulcshelyzetben van és alkalomadtán egy, az európai szárazföld ellen irányuló támadásnál, igen alkalmas kiinduló pont lehetne. Természetes azonban, hogy ezek a semlegesek bárhova vonzza is őket ro- konszenvük, minden erejükkel azon vannak, hogy kívül maradhassanak a háborún. Svédország már az első világháborúban tapasztalta, mennyire előnyös a semlegesség, hiszen gazdasági fellendülésének. annak az általános jólétnek, ami jellemzője Svédországnak, magyarázata, helyesebben indító oka, éppen a semlegességben rejlett. A jelenlegi háborúban jóval nehezebb dolog megőrizni a semlegességet és fenntartani azt, amire a svédek olyan hihetetlenül büszkék: ,,az északi rendet“. Már évekkel e háború kezdete előtt meg kellett éreznie Svédországnak, hogy az egyszerű semlegességi nyilatkozat — ami az első világháborúban megvédte minden idegen beavatkozástól — ezúttal nem lesz elegendő. A Szovjet felderítő repülőgépek már 1935—36 táján igen sűrűn szállongtak Skandinávia felett s a finn-orosz háború gyakorlatban is bemutatta, hogy az imperialista vágyaktól távol áll§ Észak országainak is tartaniok kell a háborútól. A norvégiai hadjárat ismét csak arra mutatott rá, hogy az északi rend megőrzése ebben a háborúban jóval nehezebbé válik. A németek ezzel kapcsolatosan többször is rámutattak arra, hogy Churchill tervei között jelentékeny szerepet játszott a norvégiai hadjárattel kapcsolatosan Svédország megszállása is. Mint német források megjegyzik, Svédországban mindenekelőtt az északi Gällivare ércbányái érdekelték az angolokat. Levonva a tapasztalatokat Svédország, bár állhatatosan hangoztatja békés szándékait, szorgalmasan fegyverkezik s ma már a világhírű svéd hadiipar révén az aránylag kis népességű Svédország, egyike a legjobban felfegyverkezett államoknak. A svédek tehát állig fegyverben védik az ;,északi rend“-et. Erről számol be a svéd vezérkar egyik vezető tagjának, C. A. Ehrensvärd ezredesnek „Szilárdságra szilárdsággal, villámháborura villámvédekezéssel“ cimü könyve, amely áttekintést nyújt a svéd katonai készültségről. Ehrensvärd mindenekelőtt Svédország földrajzi helyzetével foglalkozik, hiszen mindig ez az a kiinduló pont, amire egy ország védelmét fel kell építeni. Svédország az északi szélesség 55. és 69. foka között terül el s ezzel Európa leghosz- szabb országa. Norvégia felé a határa 1657 kilométer, Finnország felé pedig 536 km. A svéd tengerpart hosszúsága eléri a 2500 kilométert s ha a svéd felségterülethez tartozó szigeteket is hozzávesz- szük, a partok hosszúsága eléri a 7600 kilométert. Ezt a rendkívül hosszú határvonalat, az alig hat milliós svéd nép természetesen nem tudjá megvédelmezni. A védelem azonban mégsem kilátástalan. A természet ugyanis segítségére jött Svédországnak. Norvégia felé magas hegyek emelkednek s itt néhány szoros védelme elegendő arra, hogy földi csapatok ne juthassanak svéd területre. Az északi tengerpart az év felében be van fagyva, ilyenkor tehát innen sem fenyegeti veszedelem Svédországot. Az ország 449 ezer négyzetkilométernyi területének több mint fele nehezen áthatolható erdő, 38 ezer négyzetkilométernyi területet folyók és tavak borítanak, 60.000 pedig átgázolhatatlan mocsárvidék. Svédország védelme szempontjából nagy szerepe van az időjárásnak is. Dél- Svédországban 142 nyári és 72 téli nap van. Stockholmban azonban már csak 124 a nyári napok száma, mig a télieké 121-re emelkedik. Északon 186 a téli napok száma s igy 6 hónapon át sötétség van. Ezek alapján Ehresvärd ezredesnek az a véleménye, hogy egyetlen támadónak' sem sikerülhet villámháboruval legyűrni Svédországot. A megfelelő úthálózat hiánya, rendkívül erős hóviharok s a partok mentén felhalmozódó jég, szerinte, mind olyan akadályok, amelyek majdnem áthághatatlanok a támadók számára. Ezenkívül nyugat-keleti irányban több erőssodru hegyifolyó szeli át Svédországot s igy az ellenfél, amelyik délről vagy északról meg akarja szállani az országot, előre nem számított nehézségekkel találja magát szemben. A legjobb védelmet azonban az erdő nyújtja a svédeknek. Minden katona tisztában van azzal, hogy az erdei harc milyen kellemetlen. A tájékozódás nehézsége és az, hogy a légierőt és a páncélos fegyvernemet egyáltalán nem lehet bevetni, igen megnehezíti a támadó helyzetét. Márpedig Svédországnak több. mint felét sürü erdő borítja, amelyben minden svéd otthon érzi magát. Altrock vezérőrnagy az ismert katonai szakíró egy svéd hadgyakorlat után a következőket mondotta: — „Láttam a svéd gyalogságot erdőben gyakorlatozni. Csak annyit mondhatok, jaj annak az ellenségnek, amely svéd erdőbe merészkedikP“ Tekintettel arra, hogy a svédeknek számolniok kell egy esetleges ellenség légi fölényével, az erdei harcnak különleges jelentősége van. Mert, ha a szétszórtan élő lakosság hátrányt is jelent a gyors mozgósítás szempontjából, éppen az emberi települések szétszórtsága akadályozza meg az ellenséget abban, hogy légi terrortámadásokkal súlyos károkat okozzon. Annál nehezebb azonban az ország néhány idegközpontjának a megvé- delmezése, hiszen a nagyvárosok majdnem mind a tengerparton feküsznek s igy könnyen megközelíthetők. Különösen érzékeny pont Stockholm, ahol összpontosítva van az ország valamennyi irányitó szerve. Ezek azok a természeti adottságok, amelyek meghatározzák Svédország katonai helyzetét. A továbbiakban Ehrensvärd a svéd hadsereggel foglalkozik. Egészen nyíltan beismeri, hogy 1938-ban, amikor a második világháború kitört, a svéd hadsereg felszerelése egyáltalán nem volt kielégítő. Az első világháború után bizonyos mértékig felemelték ugyan a katoK. RHÉDKY ZOLTÁN: VERÉBTŐL A SZARVASBIKAIÖ — ÍH-. Vájná és Bokor kiadása — Ki az, akinek nem a gondtalan, álmokszőtte aranyvilág, az Ifjúsága volt a legszebb ? Melyik vadászember az, aki ne éppoly szeretettel gondolna vissza az első vad — akár csak egy veréb volt is az — sziv- dobogtató esetére, mint jóval később történő szarvas- és vaddisznóshistóriákra. Melyik természetkedvelö ember az, akiben ne ébresztene vágyakat az őszi ködtől lepett nagy puszta, a Hortobágy, az első barkától megrészegedett méhek dongásától hangos tavaszi erdő. vagy a Bakony csendtől néma völgye, amelynek hiishabu patakja melletti vadász tüzét csupán a felette ragyogó csillagok láthatják? Erről ir a szerző, nagy tapasztalattal megirt könyvében. Megismerjük a mókás és szeretettől teljes Béni bácsit, a végtelen puszták fiát, az öreg ..Tiládit“ és Mihályt is, aki nem tudni, hogy nem, vadorzáskor szerezte-e tüneményes nyomozóképességét. Egy teljes vadászéletet rejt magában ez a könyv az első vadtól a szarvasbikáig. Az ifjúkor ezernyi szépsége, a vadászélet sok fortélya, hangulata, derűje, a Természet és Vad szeretete jellemzik ezt a könyvet, melyet bizonyára minden vadász legkedvesebb olvasmányai közé sorol majd. Különösen megkapók a ragadozó madarakról és a rókákról irt fejezetek. Pompás megfigyelés, színekben gazdag ábrázolóéra és meleg humor avatja kellemes olvasmány- nyá ezeket a fejezeteket. A vaskos kötetet 32 fényképmelléklet di- szitL nai képzés színvonalát, 1925-ben azonban létszámcsökkentést hajtottak végre Amikor 1930 táján, bebizonyosodott, hogy a leszerelés a többi népeknél csak frázis marad, a svédek is gyökeresen megváltoztatták álláspontjukat. A hadsereg újjászervezése és felszerelése azonban csak 1936-ban kezdődött meg, mig a flotta újjáépítésére csak 1938 után kezdtek gondolni. A hadsereg szervezetére vonatkozólag érdekes adatokat közöl a svéd külügyminisztérium 1941-ben kiadott tájékoztatója. amely a hadseregről a következő adatokat közli: „A hadsereg legfőbb parancsnoka a király. Háború idején főparancsnok áll az oldala mellett. A hedsereg vezetését a legfőbb védelmi vezérkar látja el. A hadsereg három részre oszlik: szárazföldi erőre, flottára és légi erőre. Mind a három résznek külön főparancsnoka van. Hadköteles 20 éves korától 40 éves koráig minden svéd férfi. All fiatalabb korosztály az első vonalbeli szakaszokat képezi, mig az idősebbek belső védelmi szolgálatot látnak el. Békeidőben a hadsereg 4 hadosztályból áll, mégpedig 21 gyalogezredből, 8 tüzérezredből, 2 önálló tüzérosztályból, 3 műszaki osztályból, 1 hiradó-ezredből, 4 egészségügyi és vonatalakulatból és 3 gazdasági századból. A légi erő, bár 1925-ben megalakították, csak 1936 óta kezd jelentékenyebbé válni. A svéd hadi repülőgépek túlnyomó többségét Németországból és az Egyesült Államokból szerezték be. (A svédeknek ugyanis még máig sincsen önálló repülőgépiparuk.) A tengerészethez a flotta és a partvédő tüzérség tartozik. A flotta 1939-ben védelmi feladatainak megfelelően legnagyobb részt őrhajókból és partvédő hajókból állott s ezenkívül tengeralattjárók tartoztak állományába. A legfontosabb hadikikötő Stockholm és Karlskre- na. Tengerészeti támaszpont van Göteborgban is. Mindezek az adatok még 1939-ből származnak, mégis bizonyos mértékig tájékozódást nyújtanak Svédország háborús potenciálját illetően. Különösen nagy jelentősége van a svéd hadiiparnak, amely lövegek, páncélelháritók es légel- háritó ágyuk terén világhírű. A hadsereg jelenlegi erejéről nem sokat lehet tudni. Az esetleges támadás esetén az erdei harcokban bizonyára alkalmazzák az újonnan szervezett ,,honvédő alakulatokat“. Az „északi rend“ és a semlegesség igy alakult át e háború során fegyveres készenlétté és szinte bizonyosnak tekinthető, hogy ha valamelyik nagyhatalom Svédország megtámadására gondolna, a kis 6 milliós ország egy emberként védi meg hazáját. a regény. Arról a fiatalságról, mely a „kis világháborút“ csak hallomásból ismeri, de leikét megfertőzték az utána következő zűrzavaros élet miazmái. Hajhászni az élvezeteket, táncolni, flörtölni, gátlástalanul gondolkozni és tenni: ez ennek a fiatalságnak a jelszava. 1938-ban vagyunk, nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Ha sejtenék, hogy feneketlen szakadék peremén állnak, talán észi etérnének, de az is lehet, hogy ösztönük érzi az elkövetkezendő időket — s mint egyes halálraitélt betegek -— fokozott hévvel vetik be magukat az élvezetekbe. „Az események előrevetik árnyékukat“, a feszültség mindjobban nő és a szerencsétlenség elhárithatatlanul bekövetkezik. Igaz, csak egyéni katasztrófa, egy válófélben levő fiatalember öngyilkossága — de jelképesen az egész mai fiatalság katasztrófája is, azé a fiatalságé, mely összezavarta az erkölcsi értékek sorrendjét.' Robert de Traz — aki egyébként ismert magyar barát — mély pszichológiával boncolja hőseinek tudatos tetteit és gépies reflexeit. De — és ez modern francia Írónál ritkaság- számba megy — érdekes, külső csé’ekmé- nyekben gazdag, fordulatos mesét is ad. így müve, a „Fény“ társadalmi s ugyanakkor analitikus regény, a Genfi-tó és a svájci tájak költői hátterévél. A kiváló svájci-francia iró lebilincselő müvét Just Béla fordította. Jö ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Gyorsfénykép két fiatat operaénekesről Kolomv&r, november 25. A kolozsvári Nemzeti Stemház operaegyüttését az teszi igazán rokonszenvessé, hogy van bátorsága a fiatalokkal is próbálkozni. így alakult ki aztán az a helyzet, hogy a kolozsvári operaegyüttesnek jeenleg egész sereg tehetséges fiatal énekes áll a rendelkezésére. Nem akarunk neveket említeni, de annyi tény, hogy az uj operaénekesnemzedék ( legjava ma itt van nálunk, Kolozsváron. Ez a sok fiatal énekes egészen különlegesen leike« szellemet teremtett a kolozsvári operánál, ahol nincsenek sztárok, csak énekesek * még hozzá -r— jó énekesek. Az alábbiakban két tehetséges fiatal énekest mutatunk be, akik megérdemlik, hogy felfelé Ívelő pályájukat figyelemmel és szeretettel kísérje a közönség. Mindketten a kezdetnél á'lanak még. de máris komoly Ígéretet jelentenek a jövendőre. Világos Mihály kellemes, világos baritonját már többswflr hallhatta a közönség. Sokat azonban még nem szerepe’hetett, mert három esztendőt katonáskodott s ebből hosszabb időt töltött a harcéren is. Most aztán leszerelt s márts komoly szerepek várakoznak rá. Közelebbről a „Traviata“-ban énekli, november 29-én az idősebb Germont szerepét, december 6-án pedig a „Bánk bán“-ban szerepel. Külön érdekessége lesz a fiatal énekes szereplésének a „Traviata“-ban, hogy erre az alkalomra Kolozsvárra érkezik Osemjr Jolly, a hóéul Staatsoper vezetője, hegy meghallgassa Virágos Mihályt. — Próbaéneklésre hívtak Becsbe. Ari. kellett azonban válaszolnom, hogy a jelenlegi útlevél viszonyok között nehézségekbe ütközik az utazás. így aztán Oscar doily jön Kolozsvárra. — Becsbe akarják szerződtetni? — Úgy gondolom, inkább csak vendégébe- replMröl lenne szó. — Miben lép fel közelebbről ? — December folyamán valószinWleg a „Sevillai borbóly“-t fogom énekelni, majd » „F»KSt“-bó! Valentint. A fiata', rokonszenves énekes ezután mestereiről, Palotay Árpádról és B«danovtts Máriáról beszél. — Mindent nekik köszönhetek és most nagyon hálás vagyok Vaszy igazgató urnák, hogy lehetőséget nyújt a számomra. Igazán nagy öröm egy ilyen kiváló muzsikussal együtt dolgozni és tőié tanulni. N. Benkő Sándor neve előtt az „N“ betű azt jelenti, hogy nagyrépoltf. A fiatal tenorista ugyanis erdélyi seármazásu. Az idén szerződött Kolozsvárra s alig melegedett meg, máris főszerepet kapott, méghozzá Wagner-főszerepet. Erik, a vadász szerepét énekelte „A bolygó hollandiéban, igen szép sikerrel. A kritika egyhangúlag megállapította, hogy tehetséges, nagyjövőjü fiatal énekes, akit képességei predesztinálnak a Wagner-sze- repekre. A bemutatkozás felöl érdeklődünk. ( — Bizony nincs mit tagadnom, alaposan drukkoltam. Éppen ezért fokozottan Őrötök, hogy a közönség szeretettel fogadott. Nagyon jól esett a taps. Ezután elmondja, hogy a Zeneakadémia elvégzése után, két esztendővel ezelőtt, katonai szolgálatra vonult be, de miután Pesten szolgált, tovább képeztette a hangját. — Mik a tervei ? — Dolgozni, tanulni. Tudom, hogy ha igazi Wagner-énekes akarok lenni, még nagyon sokat kell tanulnom. Erre itt Kolozsvárom komoly lehetőség nyílik s nagyon boldog vagyok, hogy innen indulhatok el. — Mik lesznek legközelebbi szerepei ? — Közele’obrő1 a „Carmen“ uj szerepoe®- tásában Don Jósét fogom énekelni. Partnerem Iíőrinez Zsuzsa lesz. Nemsokára Twrri- dut énekelem a „Pa raszt1;ec»iilet“-ből. — - Vágyai ? — Még az idém elénekelni Walter! a „T»nnhäuser“-böl és jövőre . . . jövőre talán a „LohengTin“-t. (—)--------- aiiaj—■■ -------------Bent kell különleges engedély idcgennYelyü műkedvelői előadások relézéséhez Budapest, november 25. A belügyminiszter adott eset kapcsán közölte az alárendelt hatóságokkal, hogy a kultuszminiszter az idegennyelvü műkedvelői előadások rendezését a jövőben nem kívánja előzetes engedélyhez kötni. Az idegennyelvü műkedvelőt előadások engedélyezésénél Ugyanúgy, mint a magyarnyelvű előadásoknál, a rendőrhatóságoknak csupán a műsor fokozottabb ellenőrzéséből kiadott rendelkezések szcmelőtt tartásával keh eljárniok. (Magy. Tud.) ROBERT DK TRAZ: FÉNY — Révai kiadás — A két háború közötti fiatalságról szól ez
