Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

1!M3. NOVEMBER 26. KtittiUjsxg Szász Lajos dr. közellátási miniszter: Jobb viseltes és foltozott ruhában az ország fenn­maradásáért küzdeni, mintsem divatos ruhában megfeledkezni a haza iránti kötelességeinkről fi képviselőház elfogadta a közellátási minisztérium költségvetését Budapest, november 25. A képviselőház csütörtöki ülését 10 óra 10 perckor nyi­totta meg vitéz Tors Tibor alelnök. A kor­mány tagjai közül Szász Lajos közellátás­ügyi miniszter jelent meg. A Házban a költségvetés tárgyalása iránt mérsékelt ér­deklődés mutatkozott. Gesztelyi Nagy László, a közellátásügyi tárca előadója egyórás beszédben ismer­tette a tárca költségvetését. A mezőgazda- sági termelés — mondotta ■— csak abból a szempontból tekinthető hadiüzemnek, hogy emberfeletti erővel végzi munkáját, de nem tud annyit termelni, mint amennyit kellene. A zsirbeszolgáltatással kapcsolatban ki­emelte a gazdatársadalom, valamint a kö­zép- és nagybirtok tulajdonosok jóindulatú hozzájárulását, a megértés azonban a vá­rosi és falusi lakosság között nincs meg mindig. Ez az oka annak, hogy bizonyos súrlódások észle'hetők. Felhívta a figyel­met a gyapjú- és a kendertermelésre. Or­szágos közellátási tanács felállítását kérte. Az előadó kérte a tárca költségvetésének elfogadását. Németh Andor felszólalása után Érteke Valér, a kormánypárt első vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a közellátás, minden ellenkező híreszteléssel szemben, igenis lé­nyegesen javult. A miniszter rendezetlen vi­szonyok közepette vette át a közellátást, de erélyével, szakértelmével rendet terem­tett. a közellátási nehézségek áthidalására a rendeleteken túlmenően nagyarányú tár­sadalmi összefogásra is szükség van. Ma már till vágjunk a válságon. A köze’látás jó kezekben van. Teljes bizalommal van a közellátásügyi miniszter személye iránt. A költségvetést elfogadja. Gróf Serényi Miklós beszédében főleg a feketepiac visszásságaival foglalkozott. Braiinecker Antal (Erdélyi Párt.) szintén a feketepiac kérdéseivel foglalkozott. Hely­telenítette, hogy az árpolitika még ma sem stabilizálódott és igen hosszúnak találja azt az utat, amelyen az áru a termelőtől a fo­gyasztóig eljut. Rámutatott a mezőgazda- sági és az ipari árak között mutatkozó és a mezőgazdaság szempontjából igen hátrá­nyos eltérésre és orvoslást kért. A költség­vetést elfogadta. Nagy Ferenc (Független Kisgazdapárt) után Runcze Géza (MftP) hangsúlyozta, hogy a bőrellátásban nincs hiány. Nem kel­lene megengedni, hogy a bőrfeldolgozó üze­mek sok bőrt tartalékoljanak. A költségve­tést elfogadta. Sigray István (MSP) a ter­melés fokozásának szükségességét hangoz­tatta s védelmébe vette a Jurcsek-tervet. Meixner Emil (MÉP) azt kívánta, hogy a gazdaság) cselédeknek egész gabonakonven­ciójukra adják meg az őrlési jogot. A me­zőgazdasági munkapiacon csak akkor lehet egyensúlyt teremteni, ha a mezőgazdasági és ipari munkabéreket nivellálják. Ma a me­zőgazdasági munkások bére a rosszabb. A falusi lakosság kifogásolja a textilárak ma­gasságát. A drágaság oka az, hogy az áru sok kézen megy át és a közvetítő kereske­delem tulma.gas haszonnal dolgozik. Tassy Kristóf. Nagy Iván, Börcs János és Szabó János felszólalása után Szász Lajos dr. közel!átási miniszter emelkedett szó­lásra. Beszéde elején megteltek a padsorok s a kormány tagjai közül megjelent RáUa.y Miklós miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Bá-nffy Dániel báró földművelésügyi miniszter. Iliász Lafos dr. Lőz^Iláiá§i niînîaizler fnpszétfp Szász Lajos dr. közellátásügyi miniszter nagy beszéde elején arra utalt, hogy egy évve! ezelőtt, az 1943. évi költségvetés tár­gyalásakor legsürgősebb teendőit három fel­adat megoldásában jelölte meg. Ezek: 1. Az elmúlt gazdasági évben jelentkezett ne­hézségek megoldása. 2. Rendszeres közellá­tás biztosítása a jövó're. 3. Olyan szervezet felépítéséről kell gondoskodni, amely alkal­mas a. rendszeres közellátás lebonyolítá­sára. Az első feladatot szigorú intézkedésekkel megkövetelt lemondásokkal sikerült meg­oldani. A második feladat megvalósításakor ta­nulmányozni kellett azokat az okokat, ame­lyek a háború kitörése óta érezhető köz­ellátási zavarokat és fennakadásokat okoz­tak s azok tanulságai alapján kellett a jö­vőre tervet elkészíteni. Az uj termelési rendben szükségképpen egyeztetni kell egy­mással a termelők és fogyasztók szem­pontjait, miáltal bizonyos mértékig irányí­tani kell a termelést és annak megfelelően szabályozni a fogyasztást.. Minden háborús működés nélkülözhetetlen kelléke a terv­szerűség. Amikor a kormány elhatározta, hogy áttér a kivetési rendszerre, a mező­gazdaságba is belevitte bizonyos mértékig azt a tervszerűséget, amely a háborúban álló nemzet hadigazdálkodásának nélkülöz­hetetlen alapfeltétele. „A háborús gazdasági élet nem bír el forradalmi újításokat!“ A miniszter ezután részletesen ismertette az egy évvel ezelőtt megjelent rendeleteket. amelyek az uj terménybeszolgá Itatási rend­szer alappillérei, ügy ej ni kellett arra, hogy a háborús gazdasági élet nem bír el forra­dalmi újításokat, tehát nem szabad az amúgy is nehéz viszonyok között lévő me­zőgazdasági termeléstől olyan mélyen át­alakító változtatásokat kívánni, amelyek a termelés rendjét megzavarják. Legnagyobb fontossága annak voit, hogy a beszolgálta­tandó termények mértékegységét a búza- egységben állapították meg. Szász Lajos dr. a következőkben arra. utalt, hogy a közellátási ügyek gyors elin­tézésének érdekében megerősítette az újjá­szervezett, közellátási felügyelőségek tiszt­viselői létszámát s mind a közellátási kor­mánybiztosok, mind a felügyelőségek ré­szére egyre szélesebb és szélesebb hatás­kört biztosit, fenntartva a központ irányí­tási és ellenőrzési jogét. A közellátási bizottságok legfőbb feladata a helyi életvi­szonyok által indokolt különböző igények es egyes rendelkezések végrehajtása. A bi­zottságokat mindinkább igénybe veszi az ipar ellátásánál is. Egy esztendő munkájáról megemlékezve, elismeréssel szólt a termelőkről, kereske­dőkről, a rendszer alapvető munkálatait fel­dolgozó jegyzőkről, a fogyasztókról, akik a jobb jövőbe vetett hittel és reménnyel fe­gyelmezetten viselte el a lemondásokat. —- Részük van ebben kétségtelenül mun­katársaimnak, — folytatta a miniszter — akik Jntcsek Béla és .Takabffy Kéroly ál­lamtitkár urakkal az élen, minden erejüket megfeszítve, hittel és szívvel, teljes oda­adással, éjjel-nappal dolgoztak. A munka azonban távolról nincs befejezve. „Egyszerű, aiieMniheto, egységes ügykezelést dolcozunk ki!" — A rendszer további kifejlesztése egyik legfőbb gondomat képezi. Már többször említést tettem arról, hogy a beszolgäita- tási rendszer jobbá és igazságosabbá téte­léről a termelési kataszter megteremtésével kivonok gondoskodni. Az eddigi tapaszta­latok folytán határozott intézkedésekre van szükség a közellátás céljaira szükséges hús és szálastakarmánynak a rendszer ke­retében biztosításáról. A háborús gazdasági intézkedések szövevényessége el'enére igyekszem a gazdasági autonómiát miné' jobban kifejleszteni és felhasználni. Ezt a célt kívántam szolgálni a közellátási bizott­ságok szervezésével is. — Tovább folytatjuk munkánkat a köz­ellátási igazgatás szervezésénél. Tervem az. hogy a közellátási hivatalok és hatóságok számára egyszerű, áttekinthető, egyseges ügykezelést és ügymenetét dolgozzunk ki, amely lehetővé teszi az ügyek gyors és ha­tározott elintézését. A terményfeleslegek nem szolgálhatnak a zugforgalom táplálására A termény beszolgáltatási rendszerről be­szélve szóvá kell tennem azt az érthetetlen, de mindjobban terjedő felfogást, mintha a beszolgáltatási kötelesség teljesítése után fennmaradó terménymennyiséggel a gazda minden korlát nélküli szabadsággal rendel­kezhetnék. A beszolgáltatási kötelesség tel­jesítésébe beszámítható áruk forgalmát sza­bályozó rendeletek pontosan meghatározzák a terményfeleslegek felhasználásának lehe­tőségeit. E terményfeleslegek azonban so­hasem szolgálhatnak a zugforgalom táplálá­sára.. A következőkben a textil, a lábbeli és a szappanellátás kérdéseiről szólt. — A textiláruk termelésénél, — mondotta a. miniszter *— az a vezető szempont, hogy a polgári szükséglet rendelkezésére álló nyersanyagokat a széles néprétegek Igényel­nek kielégítésére szolgáló ruházati cikkek termelésére használják fel. A textiláruk forgalmának szabályozása az elmúlt év fo­lyamán nagy lépéssel haladt előre és a tett intézkedések a forgalom egész területét fel­ölelik. Részletesen ismertette a polgári fogyasz­tás céljaira forgalomba hozható árumennyi­ség szétosztásának és kiszolgáltatásának módját a pontegységek szerint. Intézkedett a külföldről behozott textiláruk forgalmának szabályozásáról. A polgári fogyasztás ren­delkezésére álló textilárukészletek szűkös voltára való tekintettel. Intézkednie kellett az egyes fogyasztók részére kiszolgáltatható árumennyiségek megállapításáról. Uj — au­tonóm — szervként kapcsolódtak be az áruellátás irányításába a körzeti textilbi­zottságok. Ezek végzik el a kiskereskedők osztályozásával, azoknak nagykereskedők­höz beosztásával és a bevásárlási könyvek kiadásával kapcsolatos teendőket a szakvé­lemény nyilvánításával gondoskodnak arról, hogy az áruelosztásban a helyi szempontok kellő mértékben érvényesüljenek. Intézke­dett az ellenőrzés megszervezéséről is. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági munkás­ság el’átására és a hadiüzem! munkásság ruházati szükségletének lehető kielégítéséről is gondoskodás történt. A lábbeli-ellátás kérdései A lábbeli ellátás kérdéseinek felsorolásá- sában azt 'emelte ki a miniszter, hogy a polgári fogyasztás rendelkezésére áiló bőr­anyagokból elsősorban a fizikai munkát végző néprétegek szükségleteit elégítsék Id. A bőranyagokkal való gazdálkodást szoro­sabb ellenőrzés alá vonják s az elosztást igazságosabbá teszik. Ezért a Lábbeli Köz­pont a lábbeli készitő iparosok bőrellátásá­nak szabályozása céljából bőranyagrészese- désl pontszámokat állapított meg. A pont­számok megállapításánál a harctéri szolgá­latot teljesített cipésziparosok kedvezmé­nyes elbírálásban részesültek. — A fizikai munkát végző munkások láb­beliszükségletének kielégítésére — mondotta a hadiüzemek és közintézmények szükségle­tére a rendelkezésre álló bakancsmennyiség arányos részét biztosítottam. A mezőgazda­sági munkások bakancsakcióját ez évben is megszerveztem. A biztosítható készletek ál­tal nyújtott lehetőségek keretén belül a törvényhatóságok rendelkezésére bocsátott bakancsokat a mező-, kert- és erdőgazda­ságokban alkalmazott éves gazdasági cselé­dek, az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idénymunkások között kell szét­osztani. A szétosztást a főispánok vezetése, illetőleg felügyelete alatt álló vármegyei és községi közellátási bizottságokra biztam. A kistisztviselők lábbeli Ínségének enyhítése iránt is intézkedtem. Miért vannak nehézségek a szappane^átásban ? A továbbiakban a szappanellátásban je­lentkező nehézségekre utalt, felhozva, hogy a. nehézségek oka, a kopra-mennyiség hiá­nya, amin a növényi ssirtermelés fokozásá­val segítettek. A mosószappan zsirsavtartal- ma a háború kitörése óta 62 százalékról 4% százalékra csökkent. A zsirsavtartalom to­vábbi csökkenéséhez nem járult hozzá. — A megállapítható szappanadag — foly­tatta a miniszter — a városi lakosság és az 6000 leiken felüli községekben lakó fo­gyasztók részére biztosítható volt. Később a, falusi lakosság részére is biztosítottam némi szappanellátást. Ebben az irányban azonban a lényeges segítséget a körzeti szappanfőzők tevékenysége, a zsiradékcsere, valamint a lugkő vásárlásának lehetővé té­tele biztosította, mert ez igen sok falusi fogyasztót önellátóvá tett. „Becsüljük meg ruházatunkat!* A miniszter ezután a nyersanyagkiesésröl beszélt s a következőket mondotta: i— Becsüljük meg ruházatunkat, mert az ohjan kincs, amellyel hosszú esztendőkig kell takarékoskodnunk. Szokjunk le arról, hogy embertársainkat ruházatuk után Ítél­jük meg. Ne feledjük el, hogy jobb viseltes és foltozott ruhában az ország fennmaradá­sáért küzdeni és dolgozni, mintsem divatos ruhákban megfeledkezni. a. haza, iránti kö­telességeinkről. Szász Lajos dr. ezután a kormány terv­bevett mélyreható gazdaságpolitikai Intézke­déseiről, az árpolitikáról s a fokozottabb ellenőrzés rendjéről számolt be részletesen. í'.les harc a zugforgalom ellen » Végül a háborús élet rákfenéjéről, a zug­forgalomról szólott. — E forgalom elburjánzása azt a hitet kelti az emberekben, mintha elegendő áru­mennyiség- állana rendelkezésre. Többször halljuk, hogy van minden, de csak zugban. Még ha el is fogadnánk azt, hogy van min­den, fenn kell tartanom azt az állításomat, hogy a zugforgalomban lévő egyes áruk mennyisége messze nem elegendő ahhoz, hogy a szükséglet kielégítését általában biz­tosíthatná. Kétségtelen mégis, hogy rette­netes az a lelki hotás is, amit a zugforga- lom gyakorol. Érthető az elkeseredés, amely úrrá lesz azokon, akik azt látják, hogy lét- fenntartásuk érdekében a legsúlyosabb ne­hézségekkel kell megküzdeniök, amivel szem­ben mások, akiknek van hozzá pénzük, de nincs lelkiismeretük, a békebeli életszínvo­nalat meghaladó életmódot tudnak biztosí­tani maguknak, miDt a zugforgalom aktiv részesei. A zugforgalom ellen tehát állan­dóan a legélesebb harcot kell folytatnom. Külön intézkedések nélkül jóformán telje­sen megszűnt a sovbánállás s alapos a re­ményem, hogy rövid időn belül ennek még meglévő csökevényei is eltűnnek. Nem elég azonban csak gazdasági eszközökkel küzde- nünk, kénytelenek vagyunk fokozott mér­tékben igénybevenni a büntetőjog eszközét is a zugforgalom haramiáival szemben. Ezek­nek az embereknek lelkületét figyelembe- véve, ahol arra lehetőség van, a különböző jogszabályokban mindig biztosítom magam­nak azt a jogot — s élek is e joggal —, hogy a gazdasági bűncselekmények elköve­tőit megfosszam különféle jogosítványaiktól s kizárjam őket a.z áruellátásból. Azt remé­lem, hogy azoknak a súlyos büntetéseknek, amelyek a t. Ház által általánosságban már elfogadott törvényjavaslat szerint kiszab­hatok lesznek, nemcsak javító, de elrettentő hatásuk is lesz. Szász Lajos közellátási tárcanélküli mi­nisztert beszéde elhangzása után a Ház minden oldalán meleg ünneplésben részesí­tették. A Ház ezután a közellátásügyi tár­canélküli miniszter költségvetését elfogadta. Tors Tibor alelnök napirendi indítványa értelmében a Ház pénteken folytatja ülését és ennek napirendjére az 1943. évi állami költségvetés hátralévő tárcájának, a külügyi és a pénzügyi tárcának a letárgyalását tűz­ték ki. A Ház csütörtöki ülése délután 6 óra 20 perckor ért véget. Ü sszeülf a finn Kí»oIfsáci Helsinki, nov. 2*. (MTI) A finn képvise- lőház külügyi bizottsága szerdán ismét ösz- szetilt. Az ülésen Ramsay külügyminiszter ismertette az ország külpolitikai helyzetét. Pestis tizedeli a kolozsvári baromffóllománvt Kolozsvár, november 25. A kolozsvári állategészségügyi felügyelőséghez sok beje­lentés érkezett a baromfipestis pusztításai­ról. A baromfipestis már hetek óta nagy pusztítást végez a baromfiállományban, s úgyszólván megtizedeli a kolozsvári gazdák majorságállományát. Az állategészségügyi felügyelőség mindent elkövet, hogy a barom­fivész további pusztításának elejét vegye. Boisdvisto tömeggy (kosokat tor'óztotott le a modrd< rendőrség Madrid, nov. 25. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A madridi rendőrség letartóztatott 14 régóta keresett bolsevistát. Az elfogottak a polgárháború idején sok nemzeti érzelmű polgárt gyilkoltak meg a cordoval tarto­mányban fekvő Piente Genii helységben. Többek között behatoltak egy kolostorba és ott több szerzetest megöltek. A gonosztevő­ket átadták Ítélkezésre a katonai bíróság­nak. Jő ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents