Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

KntriUjsKG 8 1943. NOVEMBER 24 Radocsay igazságügyminiszter nagy elismeréssel szólt költségvetési beszétlélien a bírói, az ügyészi és az ügyvédi kar működéséről Az Erdélyi Párt szónoka szívátette a délerdélyi magyar ügyvédek adésanyargatásái és megtorló intézkedéseket sürgetett Budapest, november 23. A képviselőhöz keddi ülésén az igazságügyi tárca költség- vetését tárgyalták, amelyet Benkő Géza előadó ismertetett. Mosonyi Kálmán (Ma­gyar Megújulás Párt) a rendeletek szöve­gezésének közérthetőségét kifogásolta, Essö Sándor (MÉP) elismeréssel emlékezett meg az igazságügyi szervezetek kiváló munká­járól. Szögi Géza (nyilas) képviselő után Szilágyi Olivér (Erdélyi Párt) a büntető kódex kiegészítését ajánlotta olyan cselek­mények elleni törvényekkel, amelyek a til­tott fegyverviselésre, robbanóanyagok tar­tására vonatkoznak. Kérte a részvényjogok és a szövetkezeti életét szabályozó rendele­tek felülvizsgálását. A rehabilitációs tör­vény alkalmazásával kapcsolatban szerinte komolyabb körültekintéssel kell eljárni az erdélyi lakossággal szemben. Meglehetősen sok nehézség mutatkozik az erdélyiek szá­mára az állampolgárság megszerzésénél is. Az ügyvédekkel kapcsolatban közös pénz­ügyi és igazságügyi intézkedéseket sürge­tett a konjunkturális ügyvédekkel szemben. Az ügyvédi nyugdijak kiegészítésére a kor­mány hozzájárulásának felemelését kérte. A javaslatot elfogadta. Sarvay Klek (MÉP) szerint tisztázásra szorul a kérdés, megilleti-e az egyeteme­ket az a jog, hogy a doktori címtől tanít­ványaikat megfoszthatják? Makray Lajos (MÉP) a házassági törvény sürgős revízió­ját kérte a válások megnehezítésével. Bu­di nszky Lás2ló (nyilas), vitéz Zerinváry Szilárd (MÉP), Csoór Lajos (kisgazda) fel­szólalásai után Bart ha Ignác dr. (Erdélyi Párt) beszélt. Kérte az igazságügyminisz­tert, hogy látogasson el Erdélybe minél gyakrabban, minél gyakrabban keresse fel Erdélyt, ahol őszinte erdélyi szeretettel fog­ják fogadni. Majd rámutatott arra: Erdély visszacsatolása alkalmul szolgált arra, hogy az egész országban 21 évben állapítsák meg a teljeskoruságot. Majdnem az egész világon 21 évben állapították meg a teljes­koruságot és mi sem maradhattunk el az idegen nemzetek mögött. Ezután arról beszélt, hogy ma mindennek felment az ára, csak a házbérek maradtak a régiek. Véleménye, szerint legalább 30 százalékkal kellene emelni a házbéreket. Ja­vasolta, hogy a kihágási ügyeket utalják a királyi bíróságok hatáskörébe. Végül a dél­erdélyi magyar ügyvédek adónyomorgatásá- ról szólt. Helyesnek találná, ha nagyobb adó­val adóztatnák meg az itteni román ügyvé­deket, hogy megszűnjenek Délprdélybrn a jelenlegi szorsmru állapotok. Elismerő sza­vakkal emlékezett meg az erdélyi bíróságok­ról és kérte a minisztert, hogy a birói és ügyészi kar részére biztosítson megfo'elő fizetést. A költségvetést elfogadta. Utána Zsidó Sándor (MMP), Homicsko Vladimír (Kárpátalja), Keibel Mihá'y (nép­párt) beszélt. A Néppárt szónoka azt kérte, hogy az egyházi házasságkötés legyen a törvényesen elismert házasságkötési forma. Majd Radocsay László igazságügyminisz- ter mondotta el költségvetési beszédét. Tk'x i«$@zsfcif$és«9yrrsÍFBfs>zfer beszániolóia Radoe-say László igazságügyminiszter rö­vid beszámolót adott az igazságügyi hatósá­gok egy évi működéséről, majd az igazság­ügyminisztérium működéséről szólott. Jog­szabályalkotási tevékenységét és az igaz- ságügyminisztérium másirányu munkáját nagyrészt a háború determinálta, ennélfogva mindazt, ami a normális béke programkere­tébe tartozik, háttérbe szorult. Sok szép ter­vet kell hosszabb időre elraktározni és sok megkezdett, sőt már befejezéshez közelálló munkát kell félbeszakítani. Érthető, sőt ter­mészetes, hogy a letelt esztendő alatt így mindössze három törvényjavaslatot nyuj*ha­tott be, amelyek alkotmányos tárgyalásra várnak: 1. Az igazságügyi szervezetekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról. 2. A nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről. 3. A esaládbafogadásról és .a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szóló tör­vényjavaslatéba t. Ennél inkább lekötötte azonban az igaz­ságügyminisztérium jogszabályelökészitö tervét a rendelet jogalkotásban való közre­működés. Az igazságügyminiszter a továb­biakban azt fejtegette, hogy a háborús ál­lapottal együttjáró kivételes jogszabályalko­tásnak valóságos áradata ellen minden igye­kezettel küzd és iparkodik azt a lehetőség­hez képest szükehb mederbe szorítani, de megállítani azt egyszerűen lehetetlen. A leggondosabb szürömunka ellenére is — saj­nos — mind több és több rendelet keletke­zik, aminek senkisem örül, de amiről sen- kisem tehet, mert kétségtelen, hogy e’ke- rülhetetlenül szükség van ezekre a jogsza­bályokra. A rendeletek részben földbi tokpolitikai törvények végrehajtására, s egyéb szociális kérdések szabályozására vonatkoznak. Túl­nyomó részük azonban hadigondozás’, köze1- látási és légo’talmi vonatkozású. A háborús jogszabályalkotás! munka mel'ett azonban nem szűnt meg, sőt még csak nem Is szü­netel a programszerű szerves és rendszeres jogfejlesztésre iránvuló állandó tevékenység Mihelyt a háborús munka megszümk, vaev legalábbis annyira csökken, hogv egvéh munkára Is idő szente'hetö röv'd idő alatt szükséges és hasznos törvénvjavasiafok egész sora fog a törvényhozásnak rendelke­zésébe állani mmd a roagánior, mind a hí- teljog és a büntetőjog területén. A családvédelmi szempontokat minden vonalon állandóan szem előtt tart) > és a családbafogadásró! és a 1 irtás’ való gon­doskodás előmozdításáról a köze'múltban nyújtott be javaslatot. Büntetőjogi javaslatot szándékszik bemu­tatni a tiltott határátlépés szigorú bünteté­séről, mert ennek a kérdésnek a rendezése sem tűr hosszabb halasztást. A háborúval együttjáró jelenség — mon­dotta a továbbiakban, — hogy a teendők az állami igazgatás minden ágában lényegesen megnövekedtek, örömmel jelentheti azon­ban, hogy sem az igazgatás, sem a jogszol­gáltatás terén számottevő fennakadás nem fordult elő és az összes Igazságügyi hatósá­gok példás szorgalommal és hazafias oda­adásukkal teljesítik kötelességüket. Radocsay László igazságéi gy i1 v'm sztár költségvetési beszéde további folyamán a legnagyobb tisztelet és igaz megbecsülés hangján szó't a királyi bíróságok és a vád­hatóságok működéséről, ameiypk hivatásu­kat változatlanul a magyar igazságszolgál­tatás hagyományosan fennkölt szellemében töltik be minden jogtisztető ember teljes megnyugvására. A bíróságok ügyforgalmá­ban az e'söfoku polgári perek száma s a ren­des telekkönyvi ügyek száma csökkent, el­lenben a büntetőügyek szánra mind a bíró­sági, mind a vádhatóság! forgalomban to­vább emelkedett. A büntetőügyek emelke­dése a háborúval mmdig együttjáró erkölcsi eldurvuláson felül főleg abban talá’ .magya­rázatot, hogy a háború mint kivételes á’la- pot a közösség érdekében mind több és több korlátot állít az egész élete elé. A vádható­ság! ügyforgalom nagyarányú emelkedése most már elhalaszthatatlanul s-üksége«sé teszi a munkával túlterhelt királyi ügyész­ségek személyzete létszámának szaporítását. Már gondoskodott arról, hogy a jövő éri költségvetésbe 30. az I. fizetésbe tartozó uj ügyészi állás vétessék fel. Jól bevált a rehabilitációs törvény Az igazságügyminiszter ezután a büntető ügyforgalom ismertetésével kapcsolatban statisztikai adatokat olvasott fel a rehabili­tációs törvény gyakorlati alkalmazásáról. Az adatok szerint egy év alatt 20.768 meg­tévedt, de megjavult embernek adták vissza a lehetőséget, hogy mint a társadalom hasz­nos tagjai élhessenek tovább. Meg lehet te­hát állapitani, hogy a rehabilitációs törvény jól bevált. A tagosítás kérdéséről szólva, a miniszter bejelentette, hogy a tagosítás« eljárás egy­szerűsítését és gyorsítását célzó rendelet­tervezet elkészii't. A királyi bíróságok és ügyészségek elhelyezéséről beszélt ezután az igazságügyminiszter és hangoztatta, hogy ezen a téren különösen a risszacsa- toüt országrészekben még sok a tennivaló. Sürgős építkezésekre van szükség. Meg­állapítható azonban, hogy az elemi szük­ségletek lega’ábbis ki vannak elégítve. Nagyarányú építkezési munkálatokat a há­borús helyzet miatt nem kezdhetnek. A letartóztató intézetek a rablétszám ál­landó emelkedése folytán igen nagymérték­ben vannak igénybevéve. A letartóztatottak elhelyezésében azonban fennakadás nincs. Nagy súlyt helyez a letartóztató intézetek ipari és mezőgazdasági üzemeinek fej'eszté- sére. Ezekben az üzemekben mintaszerű munka folyik, amely minden tekintetben megfelel mind a büntetés végrehajtásának, mind az észszerű gazdálkodás követelmé­nyeinek. Gondoskodnak szabadságvesztés kitöltése után támogatásra szoruló szaba­dultak utógondozásáról. A javitónevelésre szorult, fiatalkorijait száma a háború következtében szintén ál­landóan növekszik. A kezdeti nehéz helyzet itt is megszűnt és az intézetekben elhelye­zett növendékekből munkátszerető polgáro­kat képeznek. Az igazságügyminiszter a legteljesebb elismerés hangján szólt a kincs! ári j.gügyi igazgatóság igen értékes működéséről, amelynek ügyforgalma terü'etgvarapodá- sunk és feladatkörének kiterjesztése követ­keztében ismét emelkedett. Uj jogalkotás készül az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabályozására Ószinte nagyrabecsülés és a teljes elis­merés hangján emlékezett meg az igazság- ügyminiszter a magyar ügyvédi kar értékes munkásságáról. Az ügyvédség szociális helyzetét állandóan figyelemmel kíséri és az adott lehetőségek között igyekszik tőle telhetőén könnyiteni. Ez különösen a had- bavonult ügyvédekre vonatkozik. Az orszá­gos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet szá­mára előirányzott fedezetet a mult évi 4.10,000 pengőről 430.000 pengőre emelte. Szükséges, hogy az ügyvédi hivatás gya­korlásának feltételeit újabb jogszabályalko­tás utján akként biztosittassék, amint azt nemcsak a kari érdekek, hanem nemzeti és közösségi szempontok is kívánatossá teszik. Az erre vonatkozó törvényjavaslat-tervezet elkészült és intern tárgyalás alatt áll. Az igazságügyminiszter ezután részlete­sen válaszolt az elhangzott felszólalásokra, majd újból köszönetét mondott a nagyér- tékü beszédekért. Nagy eredményekről az idén sem számol­hatok be, mert a rohanó élet öt és munka­társait annyiszor állította a programtól el­térő és sürgős megoldást igénylő uj felada­tok e'é, hogy részletes munkaterveikböl vajmi keveset, tudnak megvalósítani, de — fejezte be nagyhatású beszédét az igazság-, ügyminiszter — a programszerű, a rendsze­res és szerves jogfejlesztésre irányuló tevé­kenységünk nem szünetel és én erős hittel hiszem, hogy ennek a tervszerű munkának belátható időn belül hasznát fogjuk venni. A miniszter beszédét, amely egyúttal a felszólalásokra adott válaszokat is magában foglalta, nagy lekesedéssel vette tudomásul a Ház. Az elnök napirendi indítványa szerint szerdán folytatják az 1944. évi állami költ­ségvetés folytatólagos vitáját, majd pedig a nyolcórás ülés végén az interpellációkra térnek át. Mv ««»tRierrcsoţfEu & iörölc Isöarvéf Î*ocpy wt& IififJYI®11 a Bisllf öleli Ilire szí elései« roe!k Isztambul, november 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Menemencsoglu török külügyminiszter kedden Isztanbulba érkezett. A sajtó kép­viselői előtt kijelentette, hogy néhány napi üdülésre érkezett Isztanbulba. A k; írói megbeszélésekről és a török külpolitikáról nincs több mondani valója, minthogy, a két párt szervei áltál a közeljövőben kiadott közleményhez semmi hozzáfűzni valója nin­csen. Figyelmezteti a török közvéleményt, hogy ne higyjen n külföldi propaganda, által terjesztett, híreszteléseknek. Pótadával fedezik Kotozsvár 414.953 pengős pétSröltségvetésének szükségleti összegét Kolozsvár, november 23. A város vezető­sége a, törvényhatósági bizottság csütörtöki rendkívüli közgyűlése elé terjeszti a város háztartásának, közellátásának, a Magyar Norma és a monostori gátfenntartás alap­jainak 1P43. éri pótköltségvetését. A pót­költségvetés összeállítására azért volt szük­ség, mert tavaly óta, amikor a kö tségvetést egészítették, az anyagárak és munkabérek előre nem láthatóan emelkedtek, s egyes szükségletek fokozottabb mérvűi kielégítése következtében a rendes költségvetések kere­tét a dologi kiadások a leggondosabb előre­látás ellenére is túlhaladták. A kö’tségveté- si egyensúly he'yreá'ütására készült el a pótköltségvetés, amelyre fedezetet nyújt a pőtadó bevétele. A pótköltségvetésben a háztartási alap szükségleti összege 414,953 pengő. Erre az összegre 415.000 pengő fedezet áll rendelke­zésre. Ezek szerint a költségvetésben 47 pengős többlet mutatkozik. A pótköltségvetés szükségletének főbb tételeinél a következő póthíte'eket irányoz­ták elő: Városi tisztviselők részére jutalmak és segélyek 8000 pengő, telefon és táviratdi­jakra 16.000 pengő, közüzemi régi számlák kiegyen'itésére 17.320 pengő, a tűzrendészet keretében a honi légvédelmi készültséggel kapcsolatos kiadásokra 5000 pengő, a ka­tonaügyi fejezetben átvonuló katonai szál- lásdijakra 30.000 pengő, a közművelődési fejezetben irodalom támogatására és iro­dalmi müvek beszerzésére 5000 pengő, egye­sületek támogatására 2700 pengő, kiállítá­sok rendezésére 2000 pengő, a Mátyás-ház rendbehozatalára 5000 pengő, a népjólét ke­retében: napközi otthonok fenntartására 6840 pengő, a városszabá’yozás keretében ingatlankisaiátltási költségekre 40.000 pen­gő, sétányok és ligetek gondozására 9000 pengő az előirányzat. A világítás karbantar­tására és fejlesztésére 20.000 pengős elő­irányzat szerepel szükség’étként. A háztartási alap pótszükseglete össze­sen 401.953 pengő s ha ehhez hozzávesszük a költségvetés rendes szükségleti előírásait, megállapíthatjuk, hogy a költségvetés ösz- szege 10.133.013 pengő. Erre az összegre megvan a költségvetési fedezet. A közellátási alap pótköltségvetésének szükségleti összege 32.000 pengő. Ezzel az összeggel az évi előirányzat 285.027 pengőre növekszik. A Magyar Norma Alap pótköltségvetési szükség’ete 31.600 pengőre emelkedik. Ennél a tété nél 42.000 pengős hiány mutatkozik, amelyet a közgyűlés felhatalmazása után a polgármester hitelművelettel hoz egyen­súlyba. \ li of •>**’*'* ri Í4Ö*e.t8álási hívat«! felhívás« Kolozsvár, november 23. A városi közellá­tási hivatal felhívja az összes intézeteket, közétkezést adó közületeket, vendéglősöket, valamint a fogyasztó közönséget, hogy az ellátásra szükséges hagyma-szükségletüket még november folyamán szerezzék be, mert alkalmatlan tároló helyiség miatt a későbbi hagymaellátást biztosítani nem áll módjá- Dan. Az intézetek, közületek és vendéglősök a hagyma vásárlására jogosító hsgymavásár- lási igazolványokat az igényléssel egyidejű­leg a közellátási hivatal kiutalási osztályán kaphatják meg. A fogyasztó közönség az ellátási tap C. III. 1—8-ig terjedő szelvényekre szerezheti be a hagyma-szükségletét november folya­mán. Összeesett az utcán s mepiiaSt egy szivüaios kolozsvári riiákieénY Kolozsvár, november 23. Megdöbbentő tragédia történt a Krizbai-utcában. Hadnagy Gizella, az egyik kolozsvári középiskola 14 éves növendéke, amint az iskolából Agoston- utca 29. szám alatt lévő lakására gyekezett, a Krizbai-utcában összeesett s mire az első járókelő segítségére sietett, már ki is szen­vedett. A szerencsétlen sorsú fiatal lány hozzátartozói szerint már három éves kora óta súlyos szívbajban szenvedett. A tragi­kus halálesetről nyomban értesítették a szülőket, valamint a rendőrséget. A rendőr­ség elrendelte Hadnagy Gizella holttestének a kórbonctani intézetbe való szállítását. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Urassal-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148. rostafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Bt. nyomása. F. v.: Major József.

Next

/
Thumbnails
Contents