Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-05 / 250. szám

P é n í e lí 19 -3. november 5 V Ára te fillér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — l’OSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SFORZA GRÓF ÉS BENEDETTO CROCE NYÍLTAN ÁLLÁST FOGLALT NÁPOLYBAN VIKTOR EMÁNUEL LEMONDATÁSA MELLETT Súlyos Isombalalálalolc ériéit újból a kölni dómot Elkeseredett harcok folynak a Krim-féfsziget bejárataiért Hz „Observer“ nyiltan megírja, milyen sorsol szántak Moszkvában az európai kisállamoknak Törökországnak Kairóban döntenie kell további magatartásáról AZ ANGOLSZÁSZ KÜLÜGYMINISZTE­REK szerdán kíséretükkel együtt elhagyták Moszkvát, jelenti a szovjet híriroda. A mosz­kvai tanácskozások véget értek és a két angolszász állam vezetői Kairóba tették át tanácskozásaik színhelyét. Ide hívták meg a török külügyminisztert „barátságos meg­beszélésre“. A Budapesti Tudósító ankarai jelentése szerint török politikai körökben rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak a kairói eszmecserének s lehetségesnek vélik — mondja a jelentés rendkívül diplomatikus megfogalmazása —, hogy a három nagy­hatalom Moszkvában arra a véleményre ju­tott, hogy Törökország viselkedése meg­könnyítené a Balkán elleni hadjáratot. Ez magyarul azt jelenti, hogy Kairóban min­den valószínűség szerint felszólítják a törö­köket a háborúba való belépésre. Ankarában azonban reámutatnak arra, hogy Törökor­szágnak minden esetben módjában volna visszautasítani az ilyen felszólítást. Ezzel kapcsolatban fokozott jelentőséget tulajdo­nítanak Inönü elnök legutóbbi nyilatkoza­tának. Utalnak arra is, hogy a török kor­mánynak nyilvánvalóan már hosszabb ideje tudomása volt a kairói találkozásról. A „Neue Zürcher Zeitung“ londoni véle­ményt ismertet. Az angol fővárosban termé­szetesnek mondják, hogy Anglia a mosz­kvai alapvető tárgyalások és határozatok után megbeszélést folytat a vele szövetség­ben álló Törökország külügyminiszterével és tájékoztatja őt az Ankarát is érdeklő kér­désekről. Londonban azt is tudnivélik, hogy a török politika továbbra is ragaszkodik a Görögországgal és Jugoszláviával kötendő Balkán-szövetség gondolatához és igy való­színűnek tartják, hogy MenemencSoglu érint­kezésbe lép Kairóban ezzel a két, itt-tartóz- kodó menekült kormánnyal. Fel akarják használni az alkalmat az angol elképzelés szerinti arab szövetség gondolatának meg­erősítésére is. A jelentés szerint az arab szövetség hívei azon fáradoznak, hogy meg­nyerjék Törökország támogatását. A kairói megbeszéléseken részt vesz Steinhardt, az Egyesült Államok ankarai nagykövete is. * MIT VARHATNAK EURÓPA ALLAMAl a moszkvai értekezlettől, különösen mit várhatnak a kisá'lamok? Világosan meg­mondja ezt az „Observer" című angol lap­nak most, a moszkvai tanácskozások után irt cikke, amelyet a Német Távirati Iroda közöl stockholmi hirében. Az „Observer" szerint a kisállamoknak a háború utáni to­vábbi fennállása nem szolgálná a béke ügyét. A mostani háború előtt is szuverén jogaikra való túlságos hivatkozásuk — noha kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni — hozzájárult a háború kitöréséhez. Ha a kis­nemzetek, — Írja tovább az angol lap, — továbbra is kitartanak régi divatu felségjo­gaik mellett, úgy elvesztenék jogos helyüket a világban és a béke csak zavaros és rövid ideig tartó lenne. Ha a kisnemzetek ma- kaeskodnának, akkor csak egyetlen joguk van, az, hogy felfalják őket. A kismemzetekhez számítja az „Observer" nemcsak azokat az államokat, akik Német­ország szövetségesei, vagy semlegesek, ha­nem például egykori nagyhatalmakat, mint Franciaországot és Olaszországot is. Mit jelentenek, Írja, az ilyen vezető nagyhatal­mak az olyan világóriások mel'ett, mint Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió? A továbbiakban Németország számá­ra azt a megoldást ajánlja, hogy a Birodal­mat bontsák kisállamokra, nyilvánvalóan azért, hogy azután ezeknek is meg egyen a joguk arra, hogy a „világóriások" felfalják őket. (Itt zárójelben megjegyezzük, hogy Anglia épp a kisállamok védelmében lépett be a háborúba.) Nem csoda tehát, ha még a görög és a jugoszláv menekült kormánykörökben is ag­gódást keltett a moszkvai közlemény — amint az „United Press" Kairóból jelenti. A két kormányt nem elégíti ki a nyilatko­zat hangja, mert az egy szóval sem említi meg az Atlanti-tengeri egyezményt. Felte­vésük szerint ezenkívül felbátorítja a balol­dali partizánokat is, akik ellenzéki állás­pontot foglalnak el a kairói kormányokkal szemben. Nagy elégedetlenségének adott kifejezést a moszkvai eredményekkel szemben De Gaulle tábornok. Követelte, hogy Francia- ország a mostani háborúból eredő vala­mennyi világkérdésben ugyanolyan joggal szólalhasson fel, mint bármely szövetséges nagyhatalom. Igazságtalanság volna, ha a szövetségesek Franciaországnak ezt a jo­gát nem ismernék el. Különösen nehézmé- nyezte, hogy a londoni tanácskozó bizottság összeállításánál megfeledkeztek a franciák­ról. SÜNDERMANN, A NÉMET BIRODALMI KORMÁNY HELYETTES SAJTÓFŐNÖKE a „Völkischer Beobachter“ csütörtöki szá­mában az Európáért folyó csata címmel vezércikket irt. Megállapítja, hogy az arc­vonalak ugyan más helyen vannak, mint egy évvel ezelőtt, de az európai népek harci akaratukban és elhárító készségükben ren­dületlenek. Nincs változás abban sem, hogy továbbra is sok áldozattal járó támadásban kénytelenek állni. Hogy a keleteurópal— szibériai térség antinacionális jelszavával mozgósított katonai erő valódi életveszél- jelent minden európai népre, azt 1943. év végén már nem lehet kétségbevonni. Másfe­lől az Egyesült Államokban elhangzott őszinte megnyilatkozások után a legelvakül- tabb európai előtt sem lehet kétséges, hogy az Európa elleni amerikai támadás Is lep­lezetlenül annak a vágynak az elérésére törekszik, hogy az európai gazdasági tevé­kenységeknek és eszméknek, mint tényezők­nek teljes felszámolása végén a kapitalista világuralom felé vezető utón megszüntesse a versenyt. Valóban az Európáért folyó csata ma ugyan még a kibontakozás álla­potában van, de egy napon elérkezik a dön­tés , -ája. A német népnek szilárd az a meg­győződése, hogy a mostam csata a legna­gyobb, amely eddig Európában folyt s az Európa melletti legnagyobb győzelemmel is fog végződni. * * , A KRIM FÉLSZIGET ELFOGLALÁSA, vagy legalábbis egyelőre elszigetelése a szovjet támadások közvetlen célja. A fél­sziget két bejáratánál, a keletinél, Keres városa mellett és az északinál, a perekopi földszorosnál kemény harcok folynak. A csütörtöki német hivatalos jelentés mindkét helyről az ellenséges támadások meghiúsu­lását jelenti. A bolsevisták azonban újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek céljaik el­érésére és Kercstőí északra uj erőket szál­lítottak partra. A Dnyeper-kanyarulatban folyó nagy csa­tában a német támadó ékek és az utánuk jövő gyalogsági kötelékek tovább fejlesz­tették területnyereségüket, különösen Kri- vojrogtól északra. Krivojrog és Kremjeh- csug között a harci tevékenység bizonyos te­kintetben ellanyhult, Dnyepropetrovszktól délnyugatra azonban újból súlyos harcok'a került sor. Uj szovjet támadás Indult Kiev- töl északra. A német jelentés szerint itt súlyos védelmi harcok folynak. Velikije Lu­kinál is tovább támadnak a bolsevisták, a keleti arcvonal többi szakaszain azonban csak helyi jellegű küzdelmekről érkezett jelentés.-* OLASZORSZÁGBAN AZ ANGOLSZÁ­SZOK NAGY ERŐFESZÍTÉSEKET TESZ­NEK EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉRE. Kü­lönösen az arcvonal két szárnyán, a tenger- « partokon, a Volturno és a Trigno folyónál 1 vannak kemény harcok. A Trignon át előre 1 is törtek az angolok és amerikaiak, de a I Berlin, november 4. (MTI) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Krim-félszigeten, Kercstöl délre az el­lenséges hidföt még jobban összeszoritottuk, Kercstöl északra újonnan partraszállt erők­kel a harcok folynak. A Kercsi-szorosban a légierő és a haditengerészet ismételten meg­támadta az ellenség átszállító forgalmát. Egy szovjet gyorshajót és öt partraszállő csónakot megsemmisítettünk, három ágyu- naszádot pedig megrongáltunk. A Perekopi-szoros ellen indított nagy tá­madások elhárítása során húsz szovjet pán­célost kilőttünk. A Dnyeper alsó folyásának szakaszán ei­németeknek sikerült megállitaniok őket. Német jelentések különösen kiemelik a nápolyi kikötő ellen intézett légitámadás eredményességét. Az angolszászok úgy, ahogy helyreállították a kikötöberendezé- seket, mert Nápolyra, mint utánpótlási tá­maszpontra feltétlenül szükségük van. A kikötőben a német repülőgépek megérkezé­sekor sok hajó tartózkodott s ezek közül kilenc hajón, amelyek össztonnatartalma 25.000, nagy rongálásokat idéztek elő és alaposan tönkretették a kikötőberendezése- ket is. A volt fasiszta nagytanács Mussolini el­len annakidején fellázadt tagjait egymás­után tartóztatják le. Milánóból jelenti a Német Távirati Iroda, hogy Gionettit, Ot- tardot, MarinelHt és Prosit fogolyként Fá- duába szállították. Letartóztatták Ghiellei volt rendőrfőnököt is. * NAGY AMERIKAI RO.MBA/á RAJOK jelentek meg szerdán délelőtt újból Észak- nyugat-Németország felett, 40 percig cir­káltak Wilhelmshafen felett és bombákat dobtak a kikötőre és környékére. Csütör­tökre virradó éjjel pedig nyugatnémetor­szági városokat, elsősorban Düsseldorfot és Kölnt támadták. A német hivatalos jelentés szerint a bombák ismét súlyosan eltalálták a kölni dómot. Egy bomba, amint Berlinből jelentik, a baloldali templomhajóból a fő­kapu mellett 15 méter magasságban széles darabot szakított ki és a templom belsejé­ben is súlyos pusztításokat okozott. Pótol­hatatlan szobormüvek pusztultak el. A német repülőgépek a délkeletangliai * Ipswich városát támadták és bombáik »agy tüzeket okoztak. A csatorna két partján álló nehéz ágyuk között — a Nemzetközi Tájékoztató Iroda berlini jelentése szerint heves tüzérségi pár­baj volt csütörtökre virradó éjjel. A tüze­lést az angol ágyuk kezdték és erre a leg­nehezebb német messzehordó ágyuk lőtték az angol part fontos célpontjait. lenséges felderítő előretöréseket vertünk vissza. Egy ellenséges különítménynek si­került a folyón átkelnie, de harcra kény- szeritettük és megsemmisítettük. A nagy Dnyeper-kanyarulatban szerdán elsősorban Dnyepropetrovszktól délnyugatra újból sú­lyos harcokra került sor. A szovjet táma­dásokat szívós elhárító harcokban, sokhe­lyütt pedig lendületes ellentámadásokkal vertük vissza. Az egyik páncélos csoportunk az ütközetek során behatolt az ellenség ké­szenléti állásaiba és sok páncélost kilőtt. Kievtől északra a szovjet erős tüzérségi előkészítés után sok csatarepülő támogatá­sával támadásra indult. Súlyos védelmi har­cok folynak. Velikije Luki területén az ellenség szer­Kiévtől északra uj nagy támadási Indítottak a bolsevisták

Next

/
Thumbnails
Contents