Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

KntriUjsSG 8 1M3. NOVEMBER 19. Báró Bánffy föidmivelésügyi miniszter tárcája hármas feladatkörét ismertette a költségvetési vitában II Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta Budapest, november 18. A képviselőhöz csütörtökön folytatta az 1914. évi állami költségvetés vitáját. Napirend előtt Tornyos György, az igazságügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a nem­zetgazdálkodás rendjét zavaró egyes cselek­mények szigorú büntetéséről, valamint a családbafogadás és tartásról való gondosko­dás előmozdításáról szóló törvényjavaslat­ról. Ezután Boér Ágoston, a földművelésügyi tárca költségvetésének előadója, részletesen ismertette a tárca egyes szakaszait. Megál­lapította, hogy as alkotmány értelmében tett intézkedések közül elsősorban áll a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény. Rámutatott az árpolitika fontosságára, örömmel állapította meg, hogy a tárca elő­irányzata fokozatosan emelkedik. A mai idők követelményeinek megfelelően ajánlotta a mezőgazdasági, az ipari és a honvédelmi érdekek fokozottabb összhangbahozását. Kérte a tárca költségvetésének megszava­zását. Piukovich József, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka után Máthé Imre, a kormánypárt vezérszónoka szólalt fel. Ifj. Tatár Imre, a Hungarista párt nevében, a földművelésügyi tárca költségvetésével kap­csolatban leginkább a zsidó birtokok kisajá­títása körül tapasztalható visszaélésekkel foglalkozott, Törzs Tibor alehiök erre 'el- szólitotta, hogy ne nyilatkozzék egy nem- létező párt nevében. Kiss Kálmán, az erdélyi képviselők párt­jának vezérszónoka a többtermelést sürgette s hangoztatta, hogy a mezőgazdaság man­kóját a sokfajta szakirányítás helyett egyet­len egységes terv felállításával kellene elő­mozdítani. Ezután Reményi-Schneller pénzügymi­niszter a képviselőházban beteijesztette a német birodalommal az elmúlt évben kötött második adóügyi pótegyezmény becikkelye­zéséről szóló javaslatát. Az elnök a javasla­tot ki nyomatja és megküldi a bizottságnak. A földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során B. Szabó István, a Füg­getlen Kisgazdapárt vezérszónoka, Csorba Sándor, a MfiP vezérszónoka, majd Szeder Ferenc, a szociáldemokratapárt vezérszóno- ' ka szólt a javaslathoz. Bártol István délvi­déki képviselő hangoztatta, hogy a Délvidék » szerb megszállás alatt mezőgazdasági szempontból elhanyagolt helyzetbe került, majd a helyzet ismertetése után köszönetét mondott a földművelésügyi miniszternek a délvidéki gazdasági szakiskolák létesítéséért. Ezután Thassy Kristóf a Nép Párt vezér­szónoka, majd Bencze György, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka szó­lalt fel. A hozzászólásokat Kát* Kálmán, páxton- kivüli képviselő kezdte meg. Baross Endre (MÉPj és P»pp József (nyi­las) felszólalásai után Ember Géza (Erdé­lyi Párt) a mezőgazdasági terménypolitika kialakult árpolitikáját tette szóvá. Serényi Miklós gróf (nyilas) szólalt fel ezután. Vi­téz Törzs Tibor alelnök, miután több fel­szólaló nem jelentkezett, a földművelésügyi tárca költségvetésének vitáját lezárta és bejelentette, hogy a földművelésügyi minisz­ter kiván szólani. — Ez a költségvetés — mondotta — azt a hármas feladatkört tükrözi vissza, amelyet a földművelésügyi minisztérium költségve­tésénél állandóan szem előtt tart. E felada­tok közül ma a legfontosabb, hogy tö­retlen erővel folytassuk küzdelmünket a termelés érdekében. A mezőgazdasági ter­melésnek is ki kell állania a háború erő­próbáját, mert a földmüvelésügy a háború­ban gazdasági honvédelem. Másik felada­tunk, hogy közben készüljünk fel a háborút követő időre, harmadik feladatunk pedig, hogy a háborús megpróbáltatások ellenére is tartsuk fenn földmüvelésügyünknek törté­nelmi múltúnkba gyökerező ősi erejét. Mind­ezen feladatok között első helyen a háborús szükségletek kielégítése áll. A mai nehéz­ségek ellenére is kötelességünk, hogy a termelést ne csak fenntartsuk, hanem lehe­tőleg fokozzuk is. örömmel állapítom meg, hogy erre a magyar gazdatársadalom teljes erőfeszítéssel törekszik. Teszi ezt az ősi föld iránti szeretetből és a haza iránti köteles- ségérzetböl. Ennek köszönhető, hogy egyik háborús évben sem jelentkezett még érdem­leges baj, vagy nagyobb fennakadás. Szük­ség van a takarékosságra, erre a gazdatár­sadalom figyelmét is felhívom, mert a há­ború utáni idők elé csak akkor nézhetünk nyugodtan, ha a mező- és erdőgazdaság jelen terheit leküzdve, erőt is gyűjt a jö­vőre. A há.bo:us termelés biztosítása mellett elő kell készülnünk az átmeneti idők gaz­dálkodására is, hogy elejét vegyük a há­ború utáni nyomasztó munkanélküliségnek és gazdasági nehézségeknél?. Nagyobbszabá- su terveket készítettem a háború utáni időkre. Ezek közül megemlítem az országos érdekű vizmunkálatokról szóló törvényjavas­latot. Ki kell emelnem a mező- és erdőgaz­daság iparosítását is. A jó minőség bizto­sításán kivül versenyképességünk előfeltétele a termelési költség csökkentése, valamint a termelés irányának alkalmazkodása a kül­földi piacok igényeihez. — Áttérve a költségvetés részleteire, han­goztatta a miniszter, hogy a mező gazdaság - fejlesztési törvényt a háború nehézségei ellenére is végrehajtja. A jövő évi költség- vetés az ideihez viszonyítva 4» -millió pengő­vel emelkedett. A mostani 277 milliós költ­ségvetés több, mint ötszöröse az 1941. évi költségvetésnek, ami tekintélyes emelkedés. A szántóföldi termelés terén a minőségi vetőmagakciót változatlan erővel folytatja. Fokozza a minőségi vetőmagakciót. Az ola­josnövények termelése lehetővé teszt a honvédelem olajszükségletének kielégítését, ezenkívül a szappangyártás és kereskedelmi, ipari szükségletek kielégítését is, sőt a köz­ellátás zsirszükségl-etének fedezése tekinteté­ben is nagy segítséget nyújt. A textil anyagokban mutatkozó hiány eny hitésére nagy súlyt helyez a fonalas növé­nyek miméi nagyobb mérvű termesztésébe. Igyekszik előmozdítani a gépek és eszkö­zök elterjedését, ami á háborús munkáskéz- hiány miatt is fontos és mezőgazdasági termelésünk jövő versenyképességét is elő­nyösen szolgálja. Áttérve az állattenyésztésre, hangoztatta, hogy ennek rohamos fejlődése megelégedés­sel tölthet el bennünket. Á jövő mezögazda- ságpolitikájában állattenyésztésünkre külö­nösen fontos szerep vár. Nagy jelentősége van ennek szociális szempontból is, mert állatállományunk nagyobb része kisembere)? kezében van. A jövő évben állami kezde­ményezéssel községek, gazdatársulások fs kisgazdák között mintegy lffl ezer darab tenyészállatot osztat ki. Ezenkívül igen sok baromfit és más kisállatot osztanak ki ál­lami támogatással. A textilellátás javítása érdekében jelentő­sen támogatja a juhállomány növelését. A tejszövetkezeti hálózat fenntartását fontos­nak tartja, s ezért szükség esetén állami támogatást is nyújt erre a célra. Gondos­kodik az állategészségügy továbbfejleszté­séről. A szegény kisemberek sertéseinek ol tásához ingyen ad oltóanyagot. A miniszter ezután a vízügyek fejleszté­séről szólt. Törekednünk kell vizeink hasz­nosítására is, az öntözés, a hajózás és az energiagazdálkodás fejlesztésével. Az orszá­gos érdekű vizlmunkálatokról külön törvény- javaslatot nyújt be, amely magában foglalja a felsötiszavölgyi víztárolóknak és energia­telepeknek, valamint a Duna—Tisza-csalor- nának megépítését és a Ferenc József-csa­torna korszerűsítését. Áttérve az erdőgazdálkodásra, a minisz­ter behatóan foglalkozott a tüzifacilátás kérdésével. Rámutatott arra, hogy a vissza­került erdőterületeken az idegen uralom idején rablógazdálkodás folyt és igy az ott kitermelhető faállomány lényegesen keve­sebb, mint ami ekkora területnek megfe­lelő volna. Kénytelenek vagyunk jórészt olyan területen a fát kitermelni, ahol a ter­melés nem gazdaságos és ahonnan az el­szállítás a legnagyobb nehézséggel jár. Baj az. hogy- a közönség nem akarja Igényét mérsékelni, sőt. sokszor még növeli is. Min­den nehézség ellenére sikerült kitermelnünk a feltétlenül szükséges tűzifát, amiből az ország szükséglete takarékos beosztással fedezhető. Hogy ez a kitermeit tüzifnmeny- nyiség a fogyasztóig eljusson, a rendkívüli viszonyok parancsolta egész nagy szerve­zetet kellett kiépíteni. Nehézségeket kell leküzdeni a szállítás terén. Tudja, hogy né­hány alföldi törvényhatóság tüzifaellálásá- nak helyzete jelenleg rosszabb az átlagos­nál, ezért további kiutalásokkal és a szállí­tás ütemének meggyorsításával igyekszik ezek helyzetét megjavítani. A szükséges tűzifa ki van termelve — hangoztatta a miniszter —, az életrehivott szervezetek mű­ködnek és a törvényhatóságok fokoratosan megkapják a részükre megál!ai«tott uieny- nyiséget. igénybevettük tehá.t az összes rendelkezésre álló erőket. Más országokban a békebeli szükségletnek csak kis hánya­dát tudják biztosítani, nekünk is meg kell tehát elégednünk a háboruókozta szeré­nyebb ellátással. A tüzifaellátá3 körüli pa­naszok mind átmeneti jellegűek és az egyes törvényhatóságok részére állandóan folya­matban lévő szállítással meg is szüntethe­tők, de ehhez szükséges, hogy a helyi ható­ság a készleteket ne csak szétossza hanem a legnagyobb szigorral ellenőrizze is azt az utat, amelyen a tűzifa a kisfogyasztóhoz eljut. A földbirtokpolitikai kérdésekkel foglal­kozva hangoztatta, hogy a magyar föld nem közönsége« kereskedelmi tárgy. A íötd nekünk magyaroknak különösen sokat je­lent, mert a magyar életnek, a magyar sors­nak, ezeréves történelmünknek a magyar föld a hordozója. A földnek ez a magas- rendű értékelése határozna meg birtokpoliti­kái célkitűzéseinket. Birtokpolitikánknak nem lehet más célja, mint a temielés és a szociális szempontok figyel em be vételév el a különböző egészséges birtoktipusok között Berlin, november 18. (MTI) Német kato­nai körökben a mai hadi jelentéssel össze­függésben, amely a keleti are vonal összes súlypontjaiban kemény és egyes helyeken elkeseredett harcokról számol be, ismét uía1- nak a hadi helyzet szilárdságára és megálla­pítják, hogy az erőfeszítés céljait, a nagy áttörést és ezt követően az arcvonal felgön- győlitését, illetőleg a német erők bekeríté­sét és megsemmisítését, a Szovjetnek eddig egyetlen helyen sem sikerült elérnie. Berlin, november 18. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint a német véderő főparancsnoksága közli, röviddel ezelőtt a Szmolenszk vidékén végrehajtott szovjet támadás alkalmával először vetették harcba a „Kosciucko Tádé“ lengyel hadosztályt, de a hadosztály már rövid harc után átment a német vonalakba. Ezzel az eseménnyel összefüggésben a szökevények vallomásai alapján a Német Távirati Iroda a követke­zőkről értesült: A „Kosciucko Tádé"-ról elnevezett len­Newyork, november 18. (Búd. Tud.) A Newyork Herald Tribune által rendezett összejövetelen Wallace, az Egyesült-Álla­mok alelnöke kijelentette, hogy a szövetsé­ges nemzeteknek a háboruutáni első két év­ben emberek millióit kell élelmezniük. Eu­rópa ellensz olgáitatás kén t Amerikának és a szövetséges nemzeteknek dolgozhat?]? majd, feltéve, ha az Újvilág hajlandó árut fizetésképpen elfogadni. Wallace végül ki­jelentette, sajnos távol vannak még a fasiz­mus feletti győzelemtől, sokkal távolabb, mint a német hadsereg feletti győzelemtől. Az ülésen felszólalt Wendell Wilkie. Kö­vetelte, hogy a négy szövetséges nagyhata­lom bővítse ki a moszkvai határozatok alapján létesült felügyeleti szervet, mert a kisnesmzeteknek is részt kell ven­niük a nemzetközi tervekben és rövidesen lehetőséget kell nekik nyújtani, hogy ezek megvalósításában közreműködjenek. Wilkie végül beszélt az el’enséges orszá­gok lefegyverzésének problémájáról és han­A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 1. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztár! csekkszámla száma; 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. a helyes és a közérdek szempontjából feltét­lenül kívánatos egyensúly biztosítása. Első­sorban a szociális érdekékre való tekintettel állította be a jövő ért költségvetésbe to­vábbi 25 ezer házhely létesítését. A Kormányzó Ur legfelsőbb kézirata szel­lemének megfelelően a földbirtokpolitika tengelyébe a most folyó háborúban vitézségi éremmel kitüntetettek, a vitézek, a hadigon­dozottak és általában a hadviselt földműve­sek földliözjuttatását állította. Szólott a mi­niszter a szakoktatás kiépítésének fontossá­gáról, a munkaerő biztosításáról és a mun­kabérek ügyéről. Gondoskodik arról, hogy a lecsökkenteti munkakészséget megfelelő rendszabályokkal és intézkedésekkel fokoz­zák. A miniszter azzal a megállapítással fe­jezte be beszédét, hogy minden célkitűzés, minden program csak annyit ér, amennyit ebből gyakorlatilag meg is tudunk valósíta­ni. Nem az ígéretek, hanem a rettek idejét éljük — mondotta. Az előttünk fekvő költ­ségvetés foglalja magába a jövő észtéi döre vonatkozó elgondolásaimat, amelyeket át kell majd vinni a gyakorlati életbe. A földművelésügyi miniszter beszéde után a Ház a tárca költségvetését általánosság­ban és részleteiben is elfogadta. Az elnök napirendi javaslata értelmében a Ház úgy határozott, hogy november 19-én tartja leg­közelebbi ülését és azon folytatja a jövő évi költségvetés vitáját. A zsitormri német ellentámadás már na­pok óta folyamatban van és állandóan tért nyer. Amint német részről megjegyzik, az ellentámadásban igen nagy erők és erős páncélos kötelékek vesznek részt. A német kezdeményezés a Szovjetet azzal fenyegeti, hogy a Zsitomir—korostyeni harapófogó egyik szárnya felmorzsolódik, ami természe­tesen nem maradna hatás nélkül a koros­tyeni szárnyra sem. Az ellentámadásnak nagy. hadászati jelentősége van. gyei hadosztályt ezév tavaszán állították fel a zsidó Berling ezredes parancsnoksága alatt. A hadosztály az angliai lengyel had­osztálytól eltérően nem volt önálló alakulat, hanem a bolsevista hadsereg részét ké­pezte. Tisztikara lengyel és ukrán eredetű bolsevistákból állt. A harctoaküldött lengye­lek már az első alkatommal csoportosan mentek át a németekhez. A bolsevista tü­zérség erre a menekülőié ügyetekre irányí­totta füzét., mégis hatszáz ember át tudta magát menteni a német állásokig. goztatta a nemzetköz! rendőrség felállítá­sának szükségességét. Wilkie a továbbiak­ban bírálta a szövetségesek politikai és had­vezetésének gyengéit, a franciák követke­zetlen kezelését, az olaszországi politikai zűrzavart és a Spanyolország iránti enge­dékenységet. A KEZDEMÉNYEZÉS JOGÁHOZ ROOSEVELT RAGASZKODIK Newyork, nov. 18. (Búd. Tud.) Rooseveit elnök üzenetet intézett a „Newyork Herald Tribune“ által rendezett összejövetelhez, amelyben kimenti magát távolmaradása miatt, majd a következőket jelenti ki: — A mult. ért beszédemben kijelentettem, ez a háború végre fordulóponthoz érkezett. A nagy haladás, amelyet az elmúlt 12 hó­napban elértünk, különösen azon a téren mérhető fel, hogy a háborús eseményekben és azon túl az állandó béke felépítése tekin­tetében a kezdeményezés a mi kezünkben van. Jelentős előnyt érhetünk el, ha ezt a kezdeményezést nem adjuk ki a kezünkből, nem csupán addig, amig a háború tart, ha­nem a béke éveiben és talán évtizedeiben sem, amelyek a mostani háború után be­következnek. Churchill és Edén külügyminiszter szintén üzenetet intézett az összejövetel résztvevői­hez. í A németekhez pártolt az orosz hadsereg kötelékében felállított lengyel hadosztály Igy Képzeli Wallace, az Egyesült Államok alelnöke: Európa élelmezéséért Amerikának és a szövetséges nemzetek­nek dolgozKialik majd A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műmtéaet Bt. nyomát», F, v.: Major József,,. Felmorzsolással fenyegeti a zsilemiri orosz éke! a német ellentámadás

Next

/
Thumbnails
Contents