Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

KuitiUjsxc, 4 IMS, NOVEMBER 1®. Igazságot, békét, szebb lövőt! — mondotta Sándor Imre püspöki helytartó az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye Igazgatótanácsának ülésén Az erdélyi katolikus egyház szükségesnek tartja a középfokú oktatás korszerű átszervezését Kolozsvár, november 18. Az erdélyi ró­mai katolikus Egyházmegyei Tanács csü­törtökön tartotta évi rendes közgyűlését a kolozsvári piarista gimnázium dísztermében. A közgyűlésre nagyszámban gyűltek össze a legtávolabbi egyházközségek képviselői is, hogy letárgyalják az igazgatótanács jelenté­sét és iránymutatást adjanak a jövöévi munkára. A közgyűlés előtt délelőtt 9 órakor ünne­pélyes szentmise volt a piarista templom­ban. A szentmisét fényes papisegédlettél Sándor Imre püspöki helynök mondotta. Mise után az egyházmegyei tanács tagjai átvonultak a piarista gimnázium dísztermé­be, ahol az évtizedes szokásoknak megfele­lően folyt le a közgyűlés. Az Egyházmegyei Tanács tagjai délelőtt 10 óra titán kezdtek gyülekezni a piarista gimnázium dísztermében. Érkezési sorrend­ben a következők neveit jegyeztük fel: Az egyházi rendből: Erőss Alfréd dr., Búzás Imre dr., Fekete János, György Gá­bor, Kakucs Ferenc, Ágotha Endre, Fodor Gergely, Szakács Antal, Petres Kálmán, Balázs András dr., Cservény Albin, Faragó Ferenc dr., Huszár Adám, Völgyi István, László Ignác, Baráth Béla dr., Sasé Antal, vitéz Boga Alajos dr., Csipák Lajos dr., ,7arass Béla, Lestyán József, Bálinth József dr., Adorján Károly dr., Szentiványi Róbert dr, P. Boross Fortunát, Bartha István, Bíró \ encel dr., Finta Antal, Papp Dénes, Veress Ernő, Bíró Ferenc, Szoporni János, Ferenczi Béni. Jakab Antal dr., Újlaki János dr. A világi rendből: Daróvzy László, Strom­pei István, Merza Gyula, Becse Elek, Fe- renczy István dr., Rajka Géza dr., Oláh Beszéde elején történelmi visszapillantást nyújt. Rámutat arra, hogy 70 évvel ezelőtt, 1873 május 12-én választották meg az első igazgatótanácsot. Azután igy folytatja: „En­gedtessék meg nekem, hogy ma mikor uj ég és uj föld szülésében vajúdik a viiág, ne a múltat méltassam, hanem a jövőt formáló lelket keressem, annál Is inkább, mivel az Erdélyi Katolikus Akció szervezése elindult. A zászlót az ország prímásának jelenlétében bontottuk ki és becsületünk diktálja, hogy ennek a zászlónak a mi hibánkból lehanyal- lania nem szabad. Ha a jelen háborúval az Úristen újból tüzet bocsátott abba a gazba, mely a fő dön elhatalmasodott és szörnyű harcok erejével uj vetés a'á szántja a vilá­got, nagy időt látott régi intézményünk mellett az uj szervezet feladata, hogy ná­lunk a tűzben csak a bűn pusztuljon el, a szántás csak a gaz gyökerét szaggassa fel és mint a krisztusi igazságosság gyü­mölcse szülessék meg a béke: Opus-jus- titiae pax! Azután méltatja az Actio Catolica ~zük- ségességét és azt mondja, hogy „az Erdély: római katolikus státus fénykorában jelent­keztek a világiak apostolkodásának elemei, de működésűk hovatovább közigazgatási, tanügyi, jogügyi és főként vagyonkezelési tevékenység lett." Azután ismertette, hogy a katolikus státus jogi szervezet s ezzel szemben a katolikus akció szervezete inkább társadalmi jellegű, feladatköre, szintén átte­kinthetetlenül széles és tagjai sorába min­denki beléphet. Hangsúlyozza a Státusnak és az Actio Catolica-nak párhuzamos mun­káját s aztán kijelenti, hogy azt szereti é, ha az erdélyi katolikus akció férfi főcso­portjának, az egyházmegyei tanács közgyű­lési tagjai lennének a geiincé es olthon az egyházközségekben és kerületekben az osz­lopai. Ha a kétfé e szervezetnek "egy a célja és egy az útja, akkor legyen egy a lelke is, amely a különböző eszközök használatát irá­nyítja. Ez n lélek legyen keresztény. „Szük­ség van azt ma hangoztatni és megmon­dani, hogy a kereszténység nem faji jelent, hanem életstílust. Ma, amikor a keresztény név kirakatok reklámja lett és sokszor él­hetetlenséget pótol, máskor kapzsiságot takar, meg kell mondani, hogy a tény­leges kereszténység több üres szónál. Hiába magasztaljuk a fajt tiszta vér nélkül, hiába mentjük a népet eikölos nélkül, b ába szavaljuk a nemzeti egységet önzei'encég nélkül, hiába aggódunk a jövőért az erköl­csi megújhodás őszinte vágya nélkül, nem fogjuk megmenteni a társadalmat Krisztus nélkül." Azután a szervezés munkájához fegyel­Jakab, Tóth Mátyás dr., Szoboszlay Láseló dr., Tóth Balázs, Cseh István, Inczédy- Joksman Nándor, Kiözei Oszkár, Filó Ferenc dr., Szabady Tivadar, Leitersdorfer Sándor, Bartha Ignác dr., Brutsi Láseló, Zakariás Z. György, Ágoston János, Xántm János, Roska Márton dr., Rózsa József dr., Jeden Gyula dr., Senke Antal dr., Kovács Károly dr., Jancsó Béla, br. Jósika János, Orbán Domokos dr., Urmánczy János, Papp István, gr. B&di Kálmán, Urmánczy Jeromos, Áb­rahám József dr., Urban Gusztáv dr., Ud­vari/ Mátyás István, Wenetsek József dr., Glósz Miksa dr., K. Weress Jenő, Vargha Béla dr., Méhes Gyula dr., Domokos Pái Péter dr., Jankovits Béla dr., Bónve György dr., vitéz Albert Vilmos, Nagy Lajos dr., Pataki József, Pittner Árpád dr., Kéledy Tibor dr., György Lajos dr., vitéz Máriafjy Lajos, Soó *Rezsö dr., Kovrig Béla dr., vitéz Nagy László dr., Karda Ferenc dr., Dombóy Zoltán dr., Inczédy-Joksman Ödön dr., Sző­ke,falvi Nagy Gyula dr., Balás P. Elemér dr„ Székely István dr., báró Szentkereszthy Béla, Ma/rtonyi János dr., Duha Tibor dr. és Kulhany Ferenc. Tíz óra után néhány perccel vonult be az Egyházmegyei Tanács elnöksége Sándor Imre püspöki helynök vezetésével és elfog­lalta helyét az emelvényen. A püspöki hely­nök jobbján Inczédy-Joksman Ödön dr. fő­ispán, világi alelnök, bálján vitéz Boga Ala­jos dr. kanonok, státusi előadó foglalt he­lyet. Kétoldalt Adorján Károly dr. tanfel­ügyelő és Jelen Gyula dr. világi alelnök. Sándor Imre püspöki helynök magassztn- vonalu, igazi emberi lélekböl fakadó beszéd­del nyitotta meg a közgyűlést. met kér, amely az eredményes munkának az alapfeltétele s igy fo'ytatja: „Itt ne gon­doljon senki az én igénytelen személyemre. Nehéz óráimban, melyeket nem a munka erdejé, hanem a felelősség suiya szokott ne­hézzé tenni, nem a nagyobb tekintélyről, ha­nem a csendes elvonulásról szoktam — áb­rándozni. Ma Márton Álon püspök mellett, állni nem jámbor emberek jó indulata, ha­nem jeles férfiak tisztessége. Gondoljunk mindenekelőtt a névtelen papra, alti valahol Erdélyországban szent hivatása posztján áll. Lemondott a civilizáció olyan előnyeiről, amelyek ma a bolti3zoigává lett hívének is kijárnak a városban. Élibérért dolgozik a gránicoii, idegenek gyűlöletét viseli a szór­ványokban, értetlenséggel és szűkmarkú­sággal küzkódik a falvakban és sokszor érzi úgy, hogy ha Krisztus nem volna, sen­kije se volna!" Azután igy folytatja: „A nemzetmeDtő nagy gondokat és a magyar aggodalmakat hordozó uraink figyelmét lel kell hívnom arra, hogy amig egyrészt a papság magában az eszményiség és áldozat- készség leikületét hivatássáé tüleg ápolja, másrészt nem lenne helyes, nem volna jo­gos tőle mindig a legfelsőbb fokú áldozat- készséget és lemondást követelni." Beszéde további során rámutat arra, hogy a különböző támadások ellen meg ke.ll vé­delmezni a papokat, sőt eszményi magasla­ton kell tartani őket. Mindene szükség van, mert a Katolikus Akció a papiág és a hí­vek olyan összedolgozását kívánja, amelyre a papságnak múlhatatlanul szüksége van. Hangoztatja, hogy a katolikusoknak egy­mást is meg ke.ll ismerniök és támogatatok, s hangoztatja továbbá, hogy a katolikusok tehetségben nem kisebbek, megbízhatóság­ban nem állanak hátrább, mint bárki más ebben az országban. Csak ügyeik védelmé­ben élhetetlenek. Pedig a szeletet rendje parancsolja, hogy egyenlő fe tételek mel­lett a hozzánk közelebb állót' támogassuk. — Mi mind többet és többet beszélünk a magyar egységről, — mondotta Sándor T-”*e dr. — egymagában is szétmáló, vagy erő­szakosan megosztott tömeg, amely életér­deke védelmére sem képes, lehet-e olyan szi­lárd nemzeti egység építő eleme ? Amikor tehát önmagunk helyes összefogását hang­súlyozom, a nemzeti szempontot is szem előtt tartom. Végül igy folytatta: — Ha a Katolikus Akció a pogány misz- sziókban, a véráztatta Mexikóban és a for­radalmasított Spanyolországban is megtalál* hivatását, nálunk sem lesz hiú törekvés. Ha a 361.000 lélekből álló erdélyi katolikus tár­sadalomból magasan kiemelkedik krisztusi nagyságra méretezett életstílusával 3S fíifi, vagy mondjuk az apostoli számot: 12 férfi, azok mi leszünk, higyjék, hogy bármi is kö­vetkeznék reánk, nemcsak múltúnk, hárem jövőnk is lesz. Igazságot, békét, szebb jövőt! A püspöki helynök nagy tetszéssel és sürü tapsokkal kisért megnyitója után kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Egyházmegyei Tanács multévben elhunyt tagjairól, neveze­tesen Bakody Antal gimnáziumi igazgatóról, Farsangh Endre dr. törvényszéki tanács­elnökről és László Dezső csikvármegyei fő­ispánról. A kegyeletes megemlékezést a köz­gyűlés tagjai állva hallgatták végig. Az elhunytak emlékét a közgyűlés jegyzőköny­vében örökítik meg. Sándor Imre püspöki helynök javaslatára a közgyűlés hódoló táviratot intézett a Kor­mányzó Úrhoz, Angelo Rótta pápai ntm- ctushoz és Bertái Jusztinián bíboros-herceg­prímáshoz. üdvözlő távirattal fordult Kállay Miklós dr. miniszterelnökhöz, Szinyei-Merse Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez, Márton Áron dr. gyulafehérvári püspök­höz és Gyárfás Elemér dr.-hoz, az Egyház- megyei Tanács világi elnökéhez. Ezután került sor az igazgatótanács je­lentésének letáar gyalusára. Az igazgatótanács jelentésének részletes tárgyalása során Faragé Ferenc dr. teoló­giai tanár megemlékezett az Erdélyi Kato­likus Akció megalakulásáról. Hangoztatta, hogy az Egyházmegyei Tanács Erdélyben a Katolikus Akció pionírja volt. Ugyanazokat az eszméket és célkitűzéseket szolgálta, mint a Katolikus Akció, csak nem olyan széles keretekben, mint ahogy annak szer­vezete lehetővé teszi. Javasolta: mondja ki a közgyűlés, hogy a Katolikus Akció mun­káját az igazgatótanács mindenben támo­gassa, mert működése igy hatványozottabb mértékben válik gyümölcsözővé. Vargha Béla dr. bizalmát nyilvánította az igazgatótanács munkája iránt s különösen a megszállás alatt végzett erőfeszítéseit tar­totta értékesnek, amellyel az egyházmegye intézményeit megtartotta. Szükségesnek mondotta, hogy minden intézet növendékével megismertetik az egyháznak azokat a szer­veit, melyek az egyházi létesítmények fenn­tartásáról, a növendékek neveléséről gondos­kodnak. Vitéz Albert Vilmos Csíkszeredái tana- hozzászólása után Kovrig Béla dr. egyetemi prorektor hangsúlyozta, hogy az európai politika minden alakulására fel kell készül­ni. Olyan áramlatokra is fel keli készülni amelyek nem engedik meg a Kato’ikus Ak­ció zavartalan működését. Elhövetkezhctik olyan idő, amikor ismét a katakombákba kell vonulni. Etö kell készíteni a katakom- bás életet is. Éppen ezért szükséges a Ka­tolikus Akció széleskörű támogatása. Vitéz Boga Alajos dr. pre’átus-kanonok a felszólalásokra adott válaszában köszöneté' mondott az elismerő szavakért, majd beje­lentette, hogy az igazgatótanács 26 ezer holdas birtokállományábó! 24 ezer holdat el­vettek a megszállás alatt, mégis a lehető­ség határain bellii megteszi kötelességét a Katolikus Akcióval szemben. A közgyűlés vitéz Boga dr. előadó beszéde után elfogadta Faragó dr. indítványát. Ezután Kovrig Béla dr. prorektor szóvá tette, hogy kevés egyetemi hallgató vesz részt Kolozsváron a val'ási életben. A kö­zösségnek kell pótolnia a családi nevelés hiányait. Az egyház az. amelynek a nevelés munkáját végeznie keil. A diákotthonok nagyszerű lehetőséget nyújtanak erre. Ezen a réven lehet felfrissíteni a nemzeti e'itet. Sajnos, Kolozsváron méltatlan a rendelke­zésre álló keret ehhez a munkához. A Bá- thori-Apor szeminárium befogadóképessége igen csekély. Szükségesnek látszik annak Kibővítése, mert esak az egyetemi ifjúság el­helyezésével lehet az erdélyi magyar értel­miség kibontakozását lehetővé tenni. Biró Vencel dr. egyetemi tanár szükséges­nek tartotta, hogy a Búthori-Apor szeminá­rium helyett egészen uj Internátust létesíte­nek az egyetemi hallgatóság számára, aho! a tehetséges, szegény tanulók ingyenes ellá­tását biztosítani lehet. Baráti! Bé'á dr. felszólalása és Sándor Imre dr. püspöki helynök tájékoztatása után a közgyűlés áttért az igazgatótanács ügyke­zelése jelentésének tárgyalására s ennek során Balázs András dr. és Biró Vencel dr nyilatkoztak meg elismerő szavakkal az Egyházmegyei Tanács tisztvise'ökarának és az igazgatótanács munkája iránt. A tanügyi jelentés kapcsán Balázs András dr. kiemelte, hogy az utóbbi időkben erőtel­jes kulturtörekvé* vett erőt tíz. erdélyi ma­gyarságon. A katolikus Intézmények igen népszerűek, kitűnő tanerők nevelik az if jú­ságot. Az a baj azonban, hogy az intézetek nem tudják befogadni a növendékeket cse­kély méreteik miatt. Elismeréssel szólt -,z igazgatótanács munkásságáról, amely külö­nösen a megszállás éveiben a magyar fajt érzés erős támasza volt. Csipák fctjos őr. kanonok szintén a tan­intézetek megnövekedett létszámának jelen­tőségét taglalta. A Csíkszeredái gimnázium első osztályába például az idén 120 tanuló iratkozott be. Gondoskodni kell mástipusu iskolákról is, hogy a növendékeket el lehes­sen helyezni. Szükségesnek látszik polgári Iskolák és szakiskolák létesítése. Kovrig Büa dr. helytelennek tartjá a pol­gári iskolák felállítását, mert ez a falust ifjúságból csak szellemi proletáriátuat nevel. Több gimnáziumra van szükség és az ifjú­ságot tökéletes műveltséggel kell ellátni. Dombóy Zoltán dr. egészségügyi főfel­ügyelő szóvá tette, hogy a gimnáziumból kikerült leányok nagyszerűen tudnak latin­ból idézni, tudnak francia verseket szavalni, ellenben gyermekneveléshez, gyermekápo­láshoz nem értenek. Szüksége*, hogy a leányintézmények beiktatják tantervűkbe * gyermekneveié» ismereteit is. Rózsa József dr. tankerületi királyt fő­igazgató szerint a polgári iskolák megte­szik kötelességüket. Szőkefalvy Nagy Gyula dr. egyetemi tanár szintén a polgári isko­lák felállítása mellett foglalt állást, mert az az iskola neveli azokat, akik ipart, vagy kereskedelmi pályán akarnak elhelyezkedni. Xantns János igazgató polgári iskolai ta­nárképző intézet felállítását tartotta szük­ségesnek. Sándor Imre püspöki helynök a felszóla­lásokra válaszolva, kijelentette, hogy *z igazgatótanács mindent elkövet, hogy a nö­vendékek nevelését kellő formában megol­dáshoz juttassa. A gimnáziumok növendék Inváziója kétségtelenül beteges tünet s en­nek orvoslását az igazgatótanács szorgal­mazza. Vitéz Boga Alajos dr. előadó szerint az iskolai rendszerben váttoztatást kell tenni a korszellemnek megfelelően. Szükséges a gyakorlati irányú nevelés. A gimnáziumok nem tudják egyedül ellátni a ..nevelés nehéz feladatát. Kereskedelmi és gazdasági közép­iskolákra van szükség, amelyek gyakori«« pályára nevelne. Bíró Ferenc főesperes szükségesnek tar­totta, hogy elmélyüljön a kapcsolat az Inté­zetek növendékei és az Alma Mater között. Nagy Lajos dr. a székelyudvarhelyi gimná­zium 3.60 éves fennállásáról emlékezett meg. A jubileum kapcsán az intézet volt növen­dékei 260 ezer pengős alapítványt tettek. Csipák Lajos dr. kanonok a finevelőinté- aetek önellátására való áttérést javasolta, hogy a növendékek ellátását biztosítani le­hessen. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán kato­likus leányotthonok létesítésének szüksé­gességére mutatott re. Inczédy-Joksi-UMi Nándor ny. főispán » szegénysorom, de tehetséges tanulók foko­zottabb felkarolását tartotta szükségesnek. Wenetsek József dr. táblabirő szerint er­kölcsi kötelessége minden volt növendék­nek, hogv azt az intézetet, ahol nevelkedett, támogassa. A felszólalások után délután fél 3 órakor Sándor Imre püspöki helynők a közgyűlést felfüggesztette s az Egyházmegyei Tanács tagjai a Báthori-Apor szemináriumba vo­nultak át, ahol szükkörü ebéden vettek részt. Közebéd után az igazgatótanács jelentésé­nek tárgyalása során a csiksomlyói Majláth- liceum és tanítóképző intézet, a gyergyó- szentmiklósi Fogarassy-leánynevelö intézet, a kolozsvári Mariánum, a polgári iskolák, népiskolák és óvodák kérdéseit vitatták meg. Általános érdeklődéssel fogadta a köz­gyűlés az egyházmegye anyagi helyzetéről szóló jelentést is. Boga Alajos dr. előadó kifejtette, hogy a román uralom alatt a püspökség, a státus, a székeskáptalan, a hit- tudományi főiskola s az egyes egyházközsé­gek óriási veszteségeket szenvedtek. Ezek­nek jóvátételét az év folyamán, emlékirat átnvujtása mellett, kérték a magyar kor­mánytól és most az egyházmegyei tanács bizalommal várja a mielőbbi konkrét intéz­kedéseket. A helyzet javulásáig még a leg­egyszerűbb tatarozásokat is csak szerény mértékben hajthatták végre. A jelentés letárgyalása után Bíró Ferenc Csíkszeredái főesperes előterjesz­tette a szavazatszedő bizottság jelentését. Eszerint a Közgyűlés újra megválasztó«* az Igazgatótanács tagjaiul azokat, akiknek megbízatása lejárt. Az igazgató-tanács tagjaivá egyház: rész­ről Sándor Imre dr., püspöki helytartót, Csipák Lajos dr. kanonok-képviselőt, Xá- szoui Alajos dr. kanonokot, világi részről Bet-egh Miklós földbirtokost, báró Jósika Gábor földbirtokost, Szoboszlay László dr. tiszti főügyészt, Kolozsy Márton dr. ügyvé­det, Bartha Ignác dr. képviselőt és Rózsa József dr. tankerületi főigazgatót választót, ták meg. A mindvégig nagy érdeklődés mellett le. folyt közgyűlés este fél 7 órakor ért véget. Sándor Imre püspöki helytartó beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents