Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

1943. NOVEMBER 19, 5 KéietiUjskg @Sís& — Széleskörű megbízatást kapott Tóth litván festőművész. Illés Gyula dr. tanke­rti éti főigazgató Tóth István festőművészt, a kolozsvári unitárius főgimnázium! rajz­tanárát a tankertilct területén működő va­lamennyi főgimnáziumhoz a rajz- és műal­kotások tanulmányi felügyeletével bízta meg. A Lajla a leggyönyörűbb film, felejthetetlen élmény! Ezt mondják, akik látták. Sikerült prolongálni. Bemutatja a Corvin. Kérjük az iskolák i. t. Igazgatóságát,hogy afilm együttes megtekintésére jelentkező növendékek lét­számát d.e. telefonon szí­veskedjenek közölni a tit­kársággal . — Meghalt Hegyi Mózes, kékesi refor­mátus lelkész. Dési tudósitónk jelenti: A szamosmenti magyarságot érzékeny veszte­ség érte. Harmlncötéves korában, tragikus váratlansággal elhunyt a dési közkórházban Hegyi Mózes, a kékesi református egyház lelkipásztora, a Nemzetvédelmi Kereszt tu­lajdonosa, az Erdélyi Párt tagozati elnöke, a Gazdakör vezetője. Hegyi Mózes már a kisebbségi időkben is fáradhatatlanul har­colt a magyar gondolatért. Feleség és két kisgyermek maradt utána. Tragikus halála mély megrendülést keltett mindazokban, akik ismerték és tisztelték a fiatal és na­gyon tevékeny lelkészt. — ötven százalékkal emelik a meghat&l- mazási illetéket. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely a már végrehajtott általános illeték­emelés mértékéhez hasonlóan a meghatal­mazás illetékét is 50 százalékkal emeli. — Tisztiorvosi áthelyezés. Kovács Lajos dr.»t a Csepregbe áthelyezett Sárospataky János dr. tisztiorvos helyett a belügymi­niszter Magyarláposról Hidalmásra helyezte át tisztiorvosi minőségben. Kovács Lajos dr. tisztiorvos már meg is kezdte uj állo­máshelyén működését.-— Megtagadta a közellátási ellenőrnek a mindennapos fogyasztók számára fenntar­tott zsemle kiszolgálását. A Horthy Miklós- uton lévő Guráth-féle péküzletbe ezév au­gusztus 10-én betért Harack Lajos közellá­tási ellenőr és zsemlét kért. A kiszolgáló Székely Emma azzal utasította el, hogy ki­fogyott. Éppen ekkor ugyancsak zsemlevá- sárlásra tért be az üzlet egyik állandó fo­gyasztója, akinek viszont a kiszolgáló In­tett, hogy az alkalmi vevő távozása után rendelkezésére áll. Az ellenőr felfigyelt erre és kilétét felfedve vizsgálatot tartott az üz­letben. Közel 100 darab elrejtett zsemlére akadt az egyik fiókban. Az ellenőr jegyző­könyvet vett fel az ügyről s annak alapján Székely Emmát az egyes uzsorabiróság fe­lelősségre vonta. A kiszolgáló azzal védeke­zett, hogy a'„félretett" zsemléket az üzlet diétán élő rendes vevői számára tartogatta Az uzsorabiró ezt az állítást csupán enyhítő körülménynek tekintette és — jogerőssé vélt Ítélettel — 100 pengő pénzbüntetést szabott ki Székely Emmára. — Szeptte avatnak egy cisztercita apá­eét. Avilából jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az avilai püspök javaslatot tett az 1617-ben Avilában meghalt Maria Fcla cisztercita apáca szenttéavatására. Maria Fela teteme több mint 300 év múltán is majdnem te’jesen ép maradt, csupán az or­rán és az ajkakon mutatkozik kisebb bom­lás jele. y — Szamosmenti gazdák tanulmányútja a Dunántúlon. Tudósítónk jelenti: A Számos- mentéről 12 „kalászos“ gazda Indult dunán­túli tanulmányútra. A gazdák Tata, Sop­ron és környékén folytatják le tanulmány­újukat. Erdé’yből összesen 50 gazda vesz részt a tanulmányúton. December folyamán ugyanilyen létszámú dunántúli gazdacso­port jön át tanulmányútra Erdélybe. Ellá­togatnak a szamosmenti Somkerékre, ahol a Gazdakör munkáját tekintik meg. December 17-ike és 20-ika között az EMGE téli gazda tanfolyamainak előadói tartanak értekezle­tet, amelyen a téli szamosmenti gazdatan­folyamok is szóba kerülnek. AGYAR. ÓNÁL i INTERPELLÁCIÓ A VAJBAN PÁROLT HARCSA ÜGYÉBEN Annák a szakmai élelmezési bizottságnak az utolsó ülésén, amelyet az Iparkamara hivott életre, a kolozsvári vendéglátóipar egyik képviselője szóvátelte a vendéglősök sérelmét. Elpanaszolta, — amint azt már megírtuk —, hogy a vendégiparosok az utóbbi időben nem kapják meg a közellátási hivataltól kiutalt 15 kg. vajat. Ennek hiá­nyát pedig különösen most, a halszezon idején érzik meg a vendéglősök. Bocsánatot kérünk tájékozatlanságunkért, miszerint nem tudtuk, hogy a vendéglősök­nek ilyen sérelme van s méginkább azért s tudatlanságunkért, miszerint nem is sejtet­tük, hogy a vendéglősök 15 kg. vajat kap­nak a meglévő szűkös vajkészletből. Mindezt nem tudtuk, de készséggel tudomásul veez- szük, bár azt a szempontot is szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy a háború ötödik évében sokkal fontosabb volna, ha a gyer­mekek, anyák és betegek jutnának vajhoz. A fentnevezett bizottság ülésén a város képvsielöje megnyugtatta a panaszkodó vendéglősöket, hogy a közellátási hivatal ezután csak a hat éven aluli gyei'm ekeknek utal ki vajat s a felszabaduló vajmennyi­séget a vendéglősök rendelkezésére bocsátja. Tisztelettel, de kategorikus határozottság­gal megfellebbezzük a megoldásnak ezt a módját. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a közellátási hivatal a jövőben nem utal ki vajat másnak, csak hat éven aluli gyermek­nek s a betegek, bármily súlyos Is legyen bajuk, s bármennyire is életkérdés szá­mukra egy kis vaj, többé egy grammot sem kapnak, ellenben kapnak a vendéglősök, tekintettel a halszezonra. Tisztelettel, de kemény határozottsággal meg kell kérdez­nünk mind a közellátási hivatal felelős té­nyezőitől, mind a kolozsvári vendéglős urak lelkiismeretétől: miért kell mellőzni, háttérbe szorítani az anyáit és betegek érdekét azért, hogy a háború ötödik évében a jó- pénzü Ínyencek még mindig vajban párolt harcsát, vagy pontyot fogyasszanak? Meg­döbbenéssel vesszük tudomásul, hogy a vendéglősök vajban párolt harcsája minden más szempont fölé emelkedett sorrendi fon­tosságban s most már a vajra orvosságként igényt tartó betegeket te mellőzik azért, hogy a kolozsvári vendéglők étlapján meg­mentsél? az 5—6 pengős vajban párolt harcsa a gokat. A kolozsvári fogyasztók megdöbbenését nem csak ez a megfontolás váltja ki. Mind­nyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ven­déglősök és vendégeik egyaránt igen jól meglehetnének a vajban párolt hal nélkül Is, s az ínyencek meghozhatnák azt az „áldo­zatot«, hogy ha már harcsáról, vagy ponty­ról van szó, süssék zsírban, süssék roston s fogyasszák úgy, mert mindnyájan tudjuk, hogy a roston sült hal még a hal szezon de­rekán is van olyan Ízletes inyencfalat, mintha vajban párolnák. Tisztelettel, de emelt hangon fellebbezzünk a vajban párolt hal fényűzése ellen, annál is inkább, mert ezt a fényűzést igen anti­szociálisnak érezzük akkor, amikor betegek nem juthatnak vajhoz, viszont makkegész­séges ínyenceknek maga a közellátási hiva­tal jegy és jogcím nélkül valósággal tálcán kinálja fel ezt az elsőrendű fontosságú táp­anyagot. Ismerjük a közellátási hivatal álláspont­ját a vaj-ügyben. Nincs vaj, mondják, s érthető is, szükséges is, hogy a szétosztást szigorúan szabályozzák. Mindaddig azonban, amíg az egyik erdélyi érdekképviselet kolozsvári központja a gyá­rában termelt vaj Igen tekintélyes hányadát elvonja a közfogyasztástól és heti fél kg.-os adagokat juttat protekciós ügyfeleinek, a közellátási hivatal ne nyugodjék meg ab­ban. hogy „nincs vaj«. Vaj igenis van! Csak utána kell járni és a rendszabályozást ne a betegeken és vajra alaposan rászorulóknál kezdjék, hanem a kedvezményezettekén és a kiváltságosokon, akiknek semmi más jog­címük nincs vajra, mint jő összeköttetésük. Amíg a város közellátási hivatala tűri ezt az állapotot, a város közönsége* rováséra, jogosan kifogásolhatjuk, hogy a vendéglő­sök továbbra is vajban párolt harcsát szer­vírozzanak. Tisztelettel kérjük InczéAy-Joksman Ödön dr. főispánt, mint közellátááügyi kormány­biztost és Keledy Tibor dr. polgármestert a fenti interpelláció szives tudomásulvételére és a szükséges intézkedések sürgős megtéte­lére. Iff, XánSus János dir.: . Libanon, a viharsarka, Európa határait kétségtelenül valahol Afrikában vagy Ázsiában kell keresni. A Földközi-tenger» a »»nagy angol tó“ Eui'ópának beltengere s a mediterrán partvidék teljes egészében beleesik föld­részünk gazdasági és politikai vonzókö­rébe, erővonalainak mágneses mezejébe. A mediterrán peremországok, Marok­kó, Tunisz, Algír s az északafrikai olasz gyarmatok, csak úgy mint Egyiptom, nagyon sokat hallattak és hallatnak ma­gukról manapság s igy szinte természe­tesnek látszik, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének peremtájai is szo­rosan kapcsolódnak a földrész sorsdöntő kérdéseihez, annak ellenére, hogy föld­rajzilag Ázsiához, nem pedig Európához tartoznak. Szíria és különösképpen Libanon azok a tájak, amelyek most politikai és gaz­dasági kérdéseikkel magukra vonták a világ figyelmét. Libanon Ct/prus-szigetével szemközt, Kis-Ázsia partjain fekszik. Államformá­ja köztársaság, területe pedig 9.200 négy­zetkilométer, tehát hozzávetőlegesen ak­kora, mint Csik és Háromszék várme­gyék együttvéve. Közigazgatási határai nem választják el Szíriától, amelyhez földtani felépíté­sénél és földrajzi helyzeténél fogva szo­rosan kapcsolódik. A Földközi-tenger partján hosszú, de rendkívül keskeny parti sáv húzódik Mögötte meredeken emelkedik a Liba- non-hegység s az innen lerohanó vadvi­zek vastag kavicstakarót terítettek a parti síkságra még jobban megnehezítve az .amúgy is kopár terület földművelési lehetőségeit. Meredek, napégétte lejtőkön kapasz­kodhatunk fél a Libanon-hegység lejtő­in. Mindenütt mészkővidéken járunk, ahol a csapadékvíz eltűnik a búvópata­kokkal, dolinák fenekén, hogy szinte ki­számíthatatlan messzeségben bukkanjon elő újra. Nyolcszáz méter magasságban azonban hirtelen megváltozik a táj. A magasabb régiókban eltűnő csapadékvizek itt buk- kanak elő a mélyből s a mészkő elmállá- sából keletkező „terra rosa“ termékeny talaján paradicsomi szépségű hárs és platán erdők, tu ja, ciprus és aleppai fe­nyőligetek váltakoznak a gondosan megművelt ültetvényekkel. A keresztény maroniták lakják ezt a nehezen megközelíthető hegyi országot, misztikus szertartásaikban a keresztény­ség bizarrul pogány sámánizmussal ke­veredik. A táj hadászatilag jól védhető s a zárt földrajzi helyzet kellőleg meg­magyarázza azt is, miért olyan szabad­ságszerető, idegen gyűlölő a maroniták népe? Ezerötszáz méter magasságban feltü­nedeznek azok a szép cédrusfa ligetek, amelyek késő emlékét őrzik a hajdani cédruserdőknek. Emlékét csupán, mert az emberi kap­zsiság már korán hadat üzent itt az er­dőnek s az illatos törzsekből karcsú fe- niciai hajók készültek kalandorokat és kereskedőket röpítve ,,messzi roppant tengerekre“. A Libanon-hegység keletre néző lej­tői igen meredeken esnek arra a hatal­mas árokra, amely közte és a keletre fekvő Antilibanon (Dsebel el Serki) kö­zött húzódik. A Föld kérgének nagyki- terjedésü törésvonala ez, amely egyes helyeken, igy a palesztinai Holt-tenger­nél, mélyen a tenger színe alatt fekszik. Libanon területén két folyó: az Oron- tesz és Leöntesz folyik végig. Az Or ön­tesz csak kis területen öntözi Libanon * 'oldjét, aztán Latákia kormányzóság te­rületén, Antiochiánál áttöri a hegységet ás szép keresztvölgyön át éri el a ten­gert. Délen a Leöntesz kanyarog a Libanon. ás Antilibanon között, hogy Tyrus város­ka fölött szintén áttörje a parti láncot s ’lérje a tenger sós hullámait. Az Antilibanon-hegység is rendkívül meredek peremmel tekint a sziriai árok­ra, de meglehetősen lassú átmenetekkel olvad bele keleten a sziriai fennsíkba, A Békának nevezett óriás árok s a iziriai plató éghajlata meglehetősen szá­raz s ezért földművelés és nagyobb em­beri település csak ott lehetséges, ahol mesterséges öntöző müvek létesülnek. Tlyen öntözéses oázis kultúra azonban csak ott mutathat fel számbajövő ered­ményeket, ahol társadalmilag és politi­kailag szervezett lakosság az uralkodó, hiszen az öntöző müvek megépítése, a riz elosztása mind a közösségi élet szer­vezettségén alapul. A hatalmas árok keleti peremén lévő Baalbek városka jól példázza ezt. Hajdan a klasszikus római és görög idők szerve­zett társadalma óriás méretű, öntözőmű­vekkel varázsolt életet a sivatagba. Az öntözött oázisban templomok, márvány­paloták emelkedtek. Ma az elhanyagolt öntözőmiiveken úrrá lett a szárazság s nyomorult vályogviskók kiáltó ellentétet rajzolnak mult és jelen közé. Az Antilibanon keleti peremén a szi­riai plató szélén emelkedik Libanon leg­nagyobb városa: Damaszkusz. Bővizű folyócska siet itt befelé a sivatag felé. Damaszkusznál még óriás oázisokat táp­lál éltető nedvességgel, a várostól kelet­re azonban sós mocsarakban vész el. Da­maszkusz és a hozzá tartozó oázisok is a hajdani nagyságról beszélnek- Volt idő, amikor Damaszkusz az ozmán biroda­lom második városa volt félmillió lakós- sal. Ma csupán 170.000 ember lakja, de igy is tekintélyes nagyságú város annak az útnak mentén, amely a mediterrán tájakat Mezopotámiával és Iránnal köti össze. Damaszkusz valóban a sivatag tenge­rének kikötője, világhírű háziipara, fegy­verkovácsai, szőnyegszövői ismertté tet­ték nevét, az egész Közelkeleten. A kis köztársaság fővárosa Beirut, a római műveltség Beritusa. Szép terra- szos kertek között fekszik, termékeny parti síkon, de sokat szenved a gyakran ismétlődő földrengésektől s talán ennél is többet az állandóan válsággal fenye­gető politikai mozgalmaktól. Libanon földjén kultúrák és civilizá­ciók kavalkádja vonult végig és vonul végig ma is. Hajdan a gyorsan szaporodó fenikiai nép indult el innen uj hazát keresni, ke­reskedve gyarmatosítani s vetélytársává lenni Rómának is, Hannibált és a pun birodalmat állítva az Impérium gyarma­tosító törekvéseinek útjába. A görög és római kulturkör is érinti Libanon földjét, majd a félhold árnyé­kában a próféta zöld zászlaja alatt arab és török kulturhatások érik. Ma a. francia gyarmatpolitika, az an­gol érdekeltségek, a pánarab mozgalom és nem utolsó sorban a maronita függet­lenségi törekvések ütköznek itt össze egymással. A politikai harc hátterében azonban kétségkívül gazdasági okok * rejlenek. < Libanon és Szíria partvidékén végződ­nek a perzsiai olajkutak távvezetékei s maga a libanoni föld is igen gazdag ter­mészeti kincsekben. Svájci forrásmunkák alapján Libanon, illetőleg Szíria termelési eredményeit az alábbiakban tekinthetjük át (1939-40- es adatok): 50.000 tonna 4000—6000 kolóriatartal- mu szenet termelnek Arsum és Brebdin városok, gazdag vasérctelepei vannak Merdjida környékének. Só, foszfátok és aszfalt előfordulások is vannak. Kiakná­zásuk még távolról sem mondható tel­jesnek. Gyapotból például 176.000 métermá­zsát termelt (Szíriával együtt), vajból, évente 8 tonnát, sajtból ugyanennyit. Szézámból 53.000 métermázsát. Cement­ből 251.000 tonnát. \ Kereskedelmi mérlege rendesen ki­egyensúlyozott, azaz a bevitel és kivitel ugyanazt az összeget mutatja. Bankjegy­forgalma a Bank of Syria adatai szerint 35.6 millió livre volt. (1939) Libanon a Földközi-tenger peremor­szága a jelennel küzködik, de a jövőbe néz. Mint jellegzetes ,,ut-tájnak“ való­színűleg nagy szerepe lesz a jövő Euró­pájának Közelkelettel összefüggő kérdé­seiben. Jd ára és jójbirde^iűffiac! »te.pja « ló üzletei eaetoen

Next

/
Thumbnails
Contents