Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

1943. NOVEMBER 19.

3

KtlttlUjSKG

Teleki Béla gráf interpellációja után

Ghyczy külügyminiszter bejelentette, hogy a délerdélyi magyar iskolák bezárása ügyében tárgyalások folynak a román kormánnyal

Gntcza Lipót és Forgács József dr. — a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettjei

Kolozsvár, november 18. A Hivatalos Közlöny egyik legutóbbi száma közli, hogy Kormányzó Urunk Uracsa Lipótvárosi tanácsnokot és Forgács József d™t, Kolozs- yármegye főjegyzőjét a Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki. Grucza Lipót az erdélyi kisebbségi élet egyik élharcosa volt. A megszállás nehéz esztendei alatt mindenütt ott volt, ahol vigasztalni és bátorítani kellett. A hazatérés óta a város iparügyi osztályát Vezeti nagy körültekintéssel és hozzáértéssel.

Forgács József dr. vármegyei főjegyző Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző örökét vette át annak alispánná történt kinevezése után. Mint a törvényhatóság második tisztviselője éjt-napot egybetéve dolgozik, hogy a megszállás sötét nyomait eltörölje a hazatért Kolozs-vármegye területén. A Nemzet- védelmi Kereszt két kitüntetettjét számosán keresték fel szerencsekivánataikkal tisztelőik és barátaik köréből.

E/ísmerő oklevéllel tüntetett ki a kul/uszm/nisz- téri um egy kolozsvári kisiparost

Kolozsvár, november 18. Kitüntető és megérdemelt elismerésben részesült a kolozsvári magyar kisiparos-társadalom egyik derék és törekvő tagja: Foiberth Gyula diszmü-szobafestő és mázolómesternek dicsérő oklevéllel köszönte meg a kultuszminisztérium azokat az odaadó munkálatokat, amelyeket a kolozsvári Nemzeti Színház nézőterének és belső helyiségeinek kifestésével az ország második müintézete szépségének emelése érdekében végzett.

Nem kell lokálpatriótáknak lennünk, hogy megállapítsuk, a kolozsvári Nemzeti Színház mai állapotában, belsejének nemes és tiszta pompájával, szinte első helyen áll aas egész országban. Elismerik ezt a színház budapesti, sót külföldi vendégei is. Ez pedig nem is nagy mértékben, hanem egyedül Foiberth Gyula érdeme, aki a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitása előtt nem kevesebb, mint hét hónapon keresztül, éjjel- nappal, állandóan egész sereg munkással, minden erejét megfeszítve, fáradozott azon, hogy a kivonuló megszállók által olyan siralmas állapotban hagyott színház, újból méltó hajléka legyen a nagy magyar hagyományokat őrxő erdélyi színjátszásnak. Foiberth Gyula ízlését nagymértékben fejlesztették azok az évek, amelyeket — mü- véssnöveadék korában — a budapesti Képzőművészeti Főiskolán töltött. Anyagi okok késztették annakidején, hogy gyakorlatibb pályára lépjen, de itt is „kifutja“ művészi hajlamait. Ennek beszédes bizonyítéka a fenntebb említett oklevél, amelyet vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök, Ottó László dr. miniszteri tanácsos és báró Kemény János főigazgató nyújtottak át a színház irodájában a méltán boldog kolozsvári kisiparosnak.

Az elismerő oklevél kiemeli, hogy Fo*- berth Gyulát nem vezette nyerészkedés, amennyiben a munkálatokat saját anyagi érdekelnek feláldozásával hajtotta végre. Fed berth Gyula magas helyről jövö elismerése nemcsak a derék kolozsvári kisiparosnak szól, hanem személyén keresztül az uj magyar szellemnek is.

Taibólőrésl ValáltaL az olasz IfommunitláL 40 ^Movalsnalt holttestén

Milánó, november 18. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

Trieszt közelében Pisino mellett egy pincében >tO meggyilkolt ember holttestét találták meg. Mindegyiken tarkólövés látható. A holttesteken semmiféle ruha sincs. Minden bizonnyal kommunisták cselekményéről van szó.

Ezerszámra pusztítja az éhhalái India lakóit

Amszterdam, november 18. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

Mint a brit hirszolgálati iroda jelenti Kalkuttából, a városi kórházakban kedden 59 ember halt éhen. Napközben 108 Ilyen beteget hoztak a kórházakba. Hétfőn 56 halt meg betegségben és 106 éhen. A november 13-át megelőző két héten az utcá- kon 1113 éhenhalt embert szedtek össze. A kórházakban 11H hindu halt meg. Ugyanebben az időben különféle betegségek következtében 3835 ember pusztult el, míg a mult esztendőben ugyanebben az időben két hét (Clatt 1S90 volt a halálozások száma.

Budapest, november 18. Legutóbbi számunkban röviden megemlékeztünk már arról az interpellációról, amelyet Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt országos elnöke terjesztett a képviselőház elé a délerdélyi magyarság sérelmei tárgyában. Tekintettél a kérdés nagy fontosságára, szükségesnek tartjuk az interpellációt teljes egészében Ismertetni.

— A mult hónap első napjaiban — mondottá — az egész magyar közvélemény megdöbbenéssel, de egyben súlyos megbotránkozással értesült arról a tényről, hogy a román kormány Délerdélyben három magyar felekezeti középiskolát, a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgimnáziumát, a brassói Református Kereskedelmi Fiú Középiskolát és ugyanott a Kereskedelmi Leánytanfolyamot, valamint a brassói Református Leány Algimnáziumot bezáratta, illetve működési engedélyét megvonta. (Heves felkiáltások a Ház minden oldaláról Hallatlan! Hallatlan!)

Az interpelláló képviselő a továbbiakban hangoztatta, hogy nyomban távirattal fordult a miniszterelnökhöz, de megmozdult az egész erdélyi társadalom, elsősorban a kolozsvári főiskolai hallgatók, amikor délerdélyi testvéreik eme újabb zaklatásáról értesültek.

Szükségesnek tartja, hogy ezt a Ház plénumában is szóvátegye, mert ez a hallatlan eset nem egyedülálló, szórványos eset, hanem egyik láncszeme azoknak a sorozatos intézkedéseknek, amelyekkel a román kormány pokollá kívánja tenni a délerdélyl testvérek életét.

Teleki Béla gróf interpellációja további részében számadatokra támaszkodva kiemelte, hová romlott a délerdélyi magyar iskolák helyzete és hangoztatta, hogy a mult évben körülbelül 185 felekezeti iskolában tanítottak magyarul körülbelül 290 tanítóval és a délerdélyl magyarságnak néhány felekezeti középiskolája, tanítóképzője és teológiája volt. Más iskolákban n;a- gyarnyelvü oktatás nem volt. Az állami iskolákban a korábbi magyar tagozatok is — értesülése szerint — mind megszűntek.

Délerdélyben a magyar gyermekek egy harmada tanulhat csak magyár nyelven

A dél erdélyi magyarság számát 400000- re teszi és abból indul ki, hogy ha 250 lélekre 60 tanköteles gyermek esik, akkor Délerdélyben 1600 magyar tanerőre lenne szükség, amiből a mult évben úgyszólván csak 290 volt, tehát 1.300 hiány van. Délerdélyben a magyar lakosság gyermekeinek csak egyharmada tanulhat anyanyelvén. Ez az eredménye annak a céltudatos elnyomó román iskolapolitikának, amely Északerdély felszabadítása óta fokozott mértékben záratta be magyar iskoláinkat és üldözte ki tanítóinkat.

— Északerdélyben ugyanakkor — ahol körülbelül egy millió román és elrománosi- tott magyar él — a mult évben 642 állami népiskolában volt a tanítási nyelv tiszta román, 489 Iskolában vegyes, tehát magyar és román. így összesen 1131 népiskolában tanulhat a román fiatalság saját anyanyelvén. A tisztán román nyelven tanítók száma 1868, mig 289 vegyes oktatási nyelven, tehát magyarul és románul tanított. Ebből összesen körülbelül 700 a román nemzetiségű. Vannak román tannyelvű középiskolák és megvannak a román tanítóképzők és teológiák i\.

— A felszabadulás után a magyar kormány a népiskoláknál azt az állapotot tartotta fenn, amit itt talált, tehát felekezeti iskola maradt ot, ahol a felszabaduláskor ilyen volt és állami iskola ott, ahol Ilyen jelleggel működött. A négy görögkatolikus román felekezeti népiskola, amely a megszállás alatt, mint ilyen megmaradt, ma is továbbfolytatja munkáját. Ha a románok a megszállás éveiben az államnak adták át felekezeti iskoláikat és a magyar állam azokban, mint állami iskolákban a románlakta vidéken román nyelven taníttat és ezt az ál'apotot kivánja fenntartani a háború végéig, helyesen és igazságosan jár el és messzemenően méltányolja a román nemzetiségi szempontokat.

„Az állandó bizonytalanság megölője a magyar kulturmunkának“

— A legfőbb különbség azonban — folytatta Teleki Béla — nem is a számarányban, hanem abban mutatkozik, hogy nálunk jogállapot, szabadság éa igazság van. Minden román szülő tudhatja, hol milyen iskola működik és milyen nyelven tanulhat a gyermeke? Délerdélyben azonban az állandó bizonytalanság megölője a magyar k utturmu n kának. Ma itt, holnap ott zárnak be egy-egy magyar iskolát és ha egyikmásik he'yen néha engedélyezik Is az iskolák működését, a damokleszi kard anan- dóan ott lebeg valamennyi felett.

— A románnyelvü oktatást nálunk az állam végzi és fizeti a körülbelül 700 román nemzetiségű tanítót is. Míg odaát az állam egy vasat sem áldoz és a magyarság a maga filléreiből tartja el a tanítókat.

Tudomása szerint tárgyalások folytak a magyar ée a román kormány között bizonyos Iskolaügyi kérdésekben. Ugylátszik, hogy a románok e tárgyalásokat akarták elözöen befolyásolni, másszóval presszionálni a három középiskola bezárásával. Példátlan ez a durvaság, amely minden okot és ürügyet felhasznál arra, hogy dél- erdélyi magyar életünket hátrábbszoritsa és felháborító az a rosszhiszeműség, amely minden, a magyarságunk ellen elkövetett atrocitást retorziónak akar feltüntetni.

— Mint már említettem — folytatta beszédét Teleki Béla gróf — a magyar Iskoláknak ez az állandó zaklatása nem egyedül álló tünet, csak részlete a délerdélyi magyarság életének lehetetlenné tevésének. Ismerjük a munkaszolgálat embertelen, szovjet módszerekre emlékeztető rendszerét Romániában. Nálunk is van munkaszolgálat, de az megfelelő elszállásolással és élelmezéssel jár. Ugyanakkor a román munkaszolgálat a rossz elhelyezés, a rossz élelmezés és bánásmód miatt olyan súlyossá és elviselhetetlenné vált, hogy az, aki nem akar a munkatáborokban elpusztulni, átszökik a határon, teljes bizonytalanságban, az anyagi és erkölcsi romlás utján hagyván családját.

Az interpellációt a Ház minden oldalán többször szakították félbe tiltakozó felkiáltások. Általános érdeklődés közepette ezután Ghyczy Jenő külügyminiszter emelkedett szólásra és a következőkben válaszolt:

— A román kormány folyó évi október hó elején a nagyenyedi Bethlen-kollégium főgimnáziumában, a brassói református leánygimnáziumban és a brassói fiú felsőkereskedelmi és leány-felsőkereskedelmi iskolákban elrendelte a tanitás felfüggesztését. A román kormány intézkedésének az előzménye az, hogy az erdélyi és a keleti részeknek az anyaországhoz való visszacsatolása után a román kormány ismételten kérte a felekezeti oktatás bevezetését. Mél- tóztatnak emlékezni arra, hogy a román kormány a trianoni szerződés által hozzácsatolt területen a görögkatolikus és a görögkeleti felekezeti oktatást államosította. A magyar kormány a visszacsatolt területen az iskoláztatás terén ezt az állapotot vette át és tartotta fenn. A román nemzetiséget tehát semilyen sérelem nem érte azzal, hogy a felekezeti oktatás a mai napig nem vezettetett be, mert nem nevezhető most kisebbségi sérelemnek az a rendszer, amely fennállott akkor ts, amikor a román nemzetiség többséget alkotó nép volt.

— A felekezeti oktatás benemvezetése Északerdélyben azért sem lehet nemzetiségi sérelem, mert a román nemzetiség számára biztosítva van, hogy népiskolai és középiskolai tanulmányait anyányetvén végezhesse. Nagyon nehéz azonban párhuzamot vonni az iskolakérdésben az északerdélyi és a dél- erdélyi helyzet között, mert Délerdélyben magyarnyelvű oktatás kizárólag a még meglévő és az ottani magyarok által fenntartott, körülbelül 180 felekezeti iskolában történik. Magyarnyelvű állami iskola Délerdélyben néhány elenyészően csekélyszámu állami iskolán kivül nincs, de a magyar- nyelvű oktatás ezekben az iskolákban is úgyszólván csak papiroson van meg, mert az ott oktató tanítók nagyrésze alig tud magyarul. Ezzel szemben Északerdélyben a román nemzetiség számára a magyar állam tart fenn ezernél is több népiskolát.

— Minden nép számára az anyanyelven való oktatás egzisztenciális kérdés. Ha tehát a román kormány Délerdélyben a magyar iskolákat bezárja azzal az Indokolással, hogy Északerdélyben felekezeti oktatás nincs, az ott élő véreinket egzisztenciájukban rendíti meg, amivel szemben sem a magyar közvélemény, de méginkább a magyar kormány közömbös nem maradhat. (Viharos taps. Helyeslés.)

— A magypsr kormány IiiIiWiiWMibi

Teleld Béla gróf interpellációja további során még kiemelte az állatrekvirálásokra vonatkozó legutóbbi román intézkedést. Néhány nappal ezelőtt kizárólag magyaroktól rekviráltak szarvasmarhát és tenyészállatokat, olyan gazdáktól is, akiknek egyeMen tehenük volt. A kíméletlen intézkedés jellemzésére elég megemlíteni annyit, hogy a lefoglalt állatokért kllogramonként élősúlyban — magyar pénzben kifejezve — két és fél fülért fizettek.

„Ha más eszköz nem marad hátra ...“

— A miniszterelnök ur — mondotta grőf Teleki Béla — Itt a Házban helyesen mondotta, hogy mi nem akarunk a viszonosság elvére helyezkedni, hogy nem volna a magyar állam szempontjából helyes, észszerű és a hagyományos politikához méltó, ha azért, mert Délerdélyben sanyargatják testvéreinket, mi idehaza a román nemzetiségen toroljuk meg ezeket a sérelmeket. De ugyanezen a helyen mondotta a miniszter- elnök ur azt is, ha semmi más eszköz nem marad hátra, végső esetben mégis csak ehhez leszünk kénytelenek nyúlni.

— Románia ugyanannak a szövetségesnek oldalán áU, mint mi. Tűrhetetlen, hogy iragasabb szempontok diktálta fegyelmezettségünkkel visszaéljenek és míg ml az emberiesség elvét tartjuk szem előtt, koholt mesék retorziójaként magyarságunkat odaát irtsák.

— Interpellációnk célja éppen az — fejezte be felszólalását Teleki Béla gróf — hogy kérjem a miniszterelnök urat és a külügyminiszter urat, még fokozottabban kövessenek el mindent a kiszolgáltatott dél- erdélyi magyarság védelmében és ha a kul- turadiktálta eszközök nem használnak, a legerősebb eszköztől se riadjanak vissza ennek biztosítása érdekében.

tárgyalásokat folytat a román kormánnyal és talán éppen most, amikor itt beszélek, helyettesem átnyújtja az itteni román kö~ vetnek azokat a javaslatokat, amelyeket az 6 javaslatukra válaszként adunk, A magyar kormány nagyon reméli, hogy az iskolakérdésben kedvező eredményekhez juthat a román kormánnyal, már csak magasabb szempontok tekintetbevételével Is és ezáltal talán újra megőrizhető lesz az oktatás azokban az iskolákban, amelyeket felszólalásom bevezetésében említettem.

— Az állatrekvirálásokra vonatkozóan azt vagyok bátor válaszolni, hogy az intézkedésről tudomást szereztünk. Arról, hogy milyen körülmények között folyik — állítólagos retorzió címén — Délerdélyben az állatrekvirálás, haladéktalanul értesültünk, de nyomban értesítettük a román kormányt is arról, hogy mi is hasonló eszközökhöz fogunk fordulni. Számszerű adatokat még nem mondhatok, mert külképviseletünktől még nem érkezett be részletes jelentés.

— Kérem válaszom tudomásulvételét.

A minisztert beszéde elmondása után a Ház tagjai lelkesen megéljenezték. A külügyminiszter beszéde után a sorrakerülő interpelláló képviselők interpellációjuk elmondását egyöntetűen elhalasztották, mire Tasnádi Nagy András elnök röviddel 8 óra előtt az ülést berekesztette.

O.T.B.A. logoff fogszakorvosi eHátósa Kolozsváron

Kolozsvár, november 18. A m. kir. Pénzügyminisztérium 49.789/1943. III. b. 70. szám alatt a kolozsvár területén és kolozsvári járásban lakó OTBA. igényjogosultak részére fogszakorvos! ellátást rendszeresített és ezen munkálatok elvégzésével a következő fogorvosokat bizta meg:

I—II. körzet: Dr. Benedek József, Kossuth L. utca 5. szám II. emelet.

III—IV. körzet: Dr. vitéz Csutak Mihály, Kossuth L. utca 24. szám I. emelet.

V—VT. körzet M.-né Dr. Jakab Judit, Jókai utca 3. szám. I. emelet.

VII. körzet és kolozsvári járás: Dr. Sipos Tibor, Petőfi utca 7. szám.

(Rendelések ideje délután 3—5 óráig.)

Igényjogosultak a szakorvosi szolgáltatásokért csupán az önköltségi díjszabásban megállapított térítéseket tartoznak a fog- szakorvosnak megtéríteni.

Jó ARC ÉS JÓ HIRDETÉS AfaAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK '

C*lk'f'C2tY liülügpYmsnisxfor válasza