Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-17 / 260. szám
Ára 16 füléi S & e r cf a 1943• november 17 ELŐFIZETÉSI AKAR: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. —- POSTATAKARÉK- PÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BKASSAI-U. 7, TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA NAGY MEGLEPETÉS ÉRHETI A SZOVJETET A DÖNTÉSRE IRÁNYULÓ KÍSÉRLETEK SORÁN — fiangsulyossxúk "Berlinben A Roosevelt-Sztalin-Churchill találkozóval kapcsolatban az amerikai közvélemény uj inváziós hadműveletekre számit SZÓFIA VASÁRNAPI BOMBÁZÁSÁRÓL most közölnek részletesebb jelentéseket. A bolgár kormányhoz közel álló „Dnyesz“ című lap azt ú ja, hogy a támadásban mintegy ISO angol—amerikai repülőgép vett részt s eaek körülbelül 200 bombát dobtak le. Jellemző, hogy a szövetségesek nem a katonai célpontokat támadták, hanem csak a munkástelepeket, a polgári lakosságot sújtották. Kyrill herceg és Michov tábornok, a támadás után megjelent a bombázás sújtotta városrészben és a helyszínen tájékozódott a károkról. A német külügyminisztériumban Szófia bombázásáról megállapítják, hogy e* a legkirívóbb formájában mutatja az angolszász terror-módszereket. Igazolására az angolok és az amerikaiak. nem hozhatnak föl semmit, mert Bulgáriával szemben nincs megtorolni valójuk. Bolgár repülőgépek egyetlen angol, vagy amerikai hadi célt sem pusztítottak el. Emlékeztettek a német külügyminisztériumban arra, hogy Churchill több- izben ilyen módszereket helyezett kilátásba arra az esetre, hogy ha az ö elképzelése szerinti jövő Európában valamelyik állam nem lenne hajlandó az angolszász—bolsevista csoport akaratát követni. Anglia jól ismeri ezeket a wazirisztáni módszereket. A különbség csak az, hogy Eszakindia lázongó törzsei helyett most Európa ellen alkalmazza azokat. Azt is nyomatékosan hangoztatják a német külügyminisztériumban, hogy Délkeleteurópában a légvédelem gyorsan és alaposan erősödik s Németország, a német repülők az angol anyaországot ért csapásokkal fogják megfizetni ezeket a terrortámadásokat is. * AZ ALTALANOS POLITIKAI ÉS KATONAI HELYZETRŐL több, érdekes ujab’o nyilatkozat hangzott el. Göbbels német birodalmi miniszter egy pártgyülésen újból erőteljesen hangoztatta, hogy Németországnak minden esélye megvan a győzelemre, ha a német nép ezeket felismerve, továbbra is szilárdan kitart. A négy év alatt szerzett nagyszerű eredmények a győzelem kézi zálogai, most ezek megvédése a feladat. A háború — mondotta Göbbels, a jelenlevők lelkes helyeslésétől kisérve — szilárd meggyőződésem szerint ugyanúgy győzelemmel végződik ellenségeink felett, mint ahogyan győztünk a hatalomért folytatott belső harcunkban. Dietl tábornok, a Murmanszk-arcvonal német főparancsnoka Münchenben beszélt és azt állapította meg, hogy a történelem eddigi folyamán még soha sem nyilvánult meg a németekkel szembeni megsemmisítési akarat olyan brutálisan, mint ebben a háborúban. A bolsevisták nyíltan hirdetik, hogy' hadseregük jelszava a vér és a halál és tízmillió németnek tíz éven át kényszer- munkát kell teljesítenie a Szovjetunióban, ha ők győznek. így tehát minden német katona tudja, hogy ma igazán a német nép jövőjéért harcolnak. Az eddigi küzdelmekben számtalan próbáját is adta annak, hogy minden körülmények között megállja a helyét és ilyen haderővel a háborún»,k csak egyetlen befejezése lehet: a német győzelem. Angolszász oldalról Strong vezérőrnagy, az amerikai hírszolgálat vezetője á'la.pitotta meg, hogy egyáltalában nincs okuk túlzott dörtttáfásra s ha egy ilyen hangulat (ábra kapna, ez csak kárára lenne a szövetségesek eró'feszitésének és kisebbé tenné a győzelmi kilátásokat. Az Egyesült Al'amok egyik legnagyobb kiképző táborának parancsnoka hasonlóképpen óva intette az USA közvéleményét attól a gondolattól, hogy a liáboru hamarosan véget érhetne. A németek és a japánok, mondotta, a legkitűnőbb katonák és fanatikusan ragaszkodnak vezetőikhez. Egy hadsereg, egy haditengerészeti egység, vagy esetleg a légi fegyvernem veresége nem jelenti a háború végét. A német háborús erőfeszítéseket a légi bombázások akadályozzák ugyan, de még nem gyengítették a német nép ellenállását. Morrison angol belügyminiszter Winchesterben a polgári védelem erőteljesebbé tételére hívta fel az angolokat. Az országnak egyes területein már régen nem volt bombázás, de senki sem kezeskedhetik arról, hogy valamelyik területre nem hull több bomba, mivel a németek megfelelő gépekkel rendelkeznek. Sokan azt hiszik, mondotta, hogy ismerik Hitler szándékait. Ő tagja a hadi kormánynak, de azét! sem ő, sem Churchill nem tudja, hogy Hitler milyen csapásra készül az angol szigetek ellem. Morrison nem valami nagy elragadtatással beszél az angol belső viszonyokról. Szépek a hosszú lejáratú tervek, mondotta, de egyelőre nem lehet elfeledkezni azokról az angol városokról, ahol a gyermekeknek fele, vagy még nagyobb része nem jut elegendő táplálékhoz Az amerikai közvéleményben nagy figyelmet keltett az „Army and Navy“ cimü lap cikke, amely bejelenti, hogy nagy események állnak közvetlenül küszöbön. Ezek az események Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozásával függnek össze. Tekintettel arra, hogy az „Army and Navy“ csupán katonai ügyekkel foglalkozik, az amerikai közvélemény biztosra veszi, hogy a lap bejelen té6e küszöbönálló inváziós hadműveletekre . vonatkozik. •* AZ EURÓPAI KISÁLLAMOK JÖVŐJE ÉS SORSA — irta Walter Lipmann, az ismert amerikai újságíró, Roosevelt egyik bizalmasa — az oroszok kezében van. Erre az egyáltalában nem megnyugtató nyilatkozatra most válaszol a határozottan angolszász barát „Göteborgs Sjöfarth oen Handels Tldningen“ cimü lap. Honnan van ez a nagy bizalom, kérdezi, a Szovjet irányában? Ugylátszik, az angolszászok elfelejtették, hogy Oroszország olyan világnézeten épül fel, amely teljesen idegen, sőt elrémitő a nyugateurópai gondolkozás számára. Oroszország jelenleg ugyan a szövetségesek oldalán harcol, de ezáltal egyáltalán nem lett jogállammá. Mindenesetre jellemző ez a hang egy olyan svad lapnál, amely még kevéssel ezelőtt, a finn-orosz viták során határozottan a legnagyobb rokonszenvvel irt a Szovjetről. Nagy figyelmet keltett stockholmi politikai körökben Umanszky mexikói orosz nagykövetnek az orosz-lengyel határokról tett kijelentése is — amelyről már tegnapi számunkban hirt adtunk. Jellemzőnek tartják, hogy a Szovjet nem enyhíti messzemenő követeléseit. A svéd közvéleményt nyugtalanítja, hogy a moszkvai értekezletről kiadott záró közlemény semmit sem tartalmazott Finnországról, Lengyelországról és a Balti-államokról, Az oros* rádiónak Finnország dión intézett támadásai és a londoni Tádiónak a finnektől feltétlen megadást követelő kijelentései a svéd sajtóban erős. visszahatást keltettek, A „Svenska Dagbladed“ azt követeli, hogy a svéd közvélemény hamarosan foglaljon állást .Finnország ügyében. Érdekes, hogy amint a „Dagens Nyheter" cimü svéd lap jelenti, több amerikai lap is élesen állástfoglalt Umanszky kijelentésével kapcsolatban a szovjet törekvések ellen. Ezek az amerikai lapok azt hangoztatják, hogy az amerikai közvélemény fel fog zúdulni Washington külpolitikája ellen, ha kiderül, hogy Moszkvában félrelökték az Atlanti-okmány alapelvelt. A „Mirror“ pimü lap emlékeztet arra, hogy Molotov annakidején tett kijelentése szerint az Atlantiokmány a Szovjetre is kötelező. A „Stockholms Tldningen“ úgy véli, hogy, ha a szovjet követelések miatt a lengyel-szovjet megjegyezés lehetetlenné válik, ez á szövetségesek egymásközti viszonyát súlyos próba elé állítaná. Az sincs azonban kizárva, Írja ez a lap, hogy a Szovjet a lengyel területek esetleges megszállásával, csupán csere alapot' akar magának megszerezni. Ugyancsak a svéd sajtó londoni értesülése szerint a Szovjet a moszkvai értekezleten nyomatékosan hangoztatta annak szükségességét, hogy kivezető utat akar kapni a Földközi-tengerre. • Annak bizonyságául, hogy a moszkvai értekezleten milyen messzemenő jogokat bizt03itóttak a Szovjetnek, a közeljövőben szovjet pénzügyi bizottság érkezik Washingtonba a hálvoru utáni pénzügyi és kereskedelmi kérdések megbeszélésére. Hull amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy véleménye szerint nincs a világon még két ország, amelynek oly sok közös és olyan kevés ellentétes érdeke lenne gazdasági téren, mint az Egyesült-Államok és a Szovjetunió. Hull egyébként csütörtökön este számol be a washingtoni törvényhozásban moszkvai tárgyalásairól,-* LIBANONBAN a de gaullista hatóságok megkísérelték az árnyékkormány megalakítását. Egyes jelentések már azt közölték, hogy Edde-nek, a francia nemzeti bizottság libanoni kiküldöttjének sikerült is a kormányt megalakítania, a legújabb hírek szerint azonban Edde sikertelen kísérletek után visszaadta a kormányalakítási megbízást. Catroux tábornok, az algíri francia bizottság kiküldöttje Beirutban van és megkezdte tanácskozásait. A városban újabb összeütközések voltak A polgári élet csaknem megszűnt. Valamennyi üzletet és hivatalt bezárták. Az utcákon katonai őrjáratok és harcikocsik cirkálnak. A beiruti zavargásokban becslések szerint 10—12 ember vesztette életét és körülbelül 130-an sebesültek meg. -* MÁR TÖBB. MINT FELTEVÉS, hogy a németek határozott célokat követnek azzal, hogy harcukban mindenütt teret engednek, ott, ahol az ellenség nagy tömegekkel lép fel — állapítja meg a Német Távirati Iroda katonai tudósítója. A Szovjet nyári támadása ezáltal éppúgy nem érte el a kitűzött eredményt, mint az őszi csata, amely már fokozatosan a téli harcok időszakába nyúlik át anélkül, hogy. ®c cttensdgmek akárcsak egyetlen megsemmisítő csatát sikerült volna megvívnia az 1941/42. évi német csaták méreteiben. A Kiev és Zsitomir térségében vívott csata újabb félreismerhetetlen bizonyítéka ennek a több ízben, hangoztatott felfogásnak. Az idén a keleti arcvonalon seholsem avatkoztak be huzamosan a harcokba a német tartalékok, jóllehet a meglévő és még lehetséges többi európai hadszíntérén minden sulyosbbodó tényezőnek figyelembevétele mellett elegendő csapatnak kellett rendelkezésére állania. Az európai erőd ma kizárólag a német véderő szolgálatában dolgozik és hónapok óta csúcsteljesítményeket ér el. Mindebből világos a szemlélő előtt, hogy a takarékosság emberrel és anyaggal határozott célt szolgált, söl alkotó eleme olyan körültekintő tervnek, amely első pillantásra meghökkentő ugyan, de közelebbi vizsgálatra nagyon egyszerűnek és Józannak tűnik és ezenfelül természetesen beleilleszkedik a világ valamennyi hadszínterén folyó hadvezetés keretébe. A németek nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy ne csak 1944-re őrizzék meg teljes erejű hadigépezetüket, hanem a végső döntő harciban fokozott katonai erővel sújthassanak le. Ebből a szemszögből az ellenfél kizárólagosnak látszó kezdeményezései Is nagyon kétes értékűnek tekinthetők, mert alapjában jőve a né.met hadvezetés szándékaiból folyónak vehetők. Illetékes német helyen, amint a Budapest) Tudósító Berlinből jelenti, számítanak arra, hogy a Szovjet olyan uj nagy támadás in- ditására készül, amely a. számításba veti terület arányainak és az eddig megállapított csapatösszevonásoknak megfelelően, valószínűen a legnagyobbak közé számítható, ame lyet a Szoviet eddig végrehajtott. Tekintet nélkül a rossz időjárásra és a kedvezőtlen terepviszonyokra, a Szovjet, továbbra is kísérletet tesz arra, hogy amennyiben lehetséges, még ebben az évben kivívja a német-szovjet háború döntő csatáját. Ebből a célból mindent igénybe vesz, ami emberben és hadianyagban rendelkezésére áll. Berlini magánkörökben érdeklődéssel figyelik a Szovjetnek szokatlan erőfeszítését, azonban nem az o meggyőződés mutatkozik. hogy a szovjet szándékok sikerűikének. Hivatalos jelentések arra a felfogásra engednek következtetni, hogy a német vezérkar által a legutóbbi hónapokban mutatott rendkívül ügyes elszakadó mozdulatok, amelyeket nagyobb veszteség nélkül hajtottak végié, arra engednek következtetni, hogy a Szovjet döntő csatájára irányuló kísérlete esetén nagy meglepetés elé kerül. Az olasz harctéren az erős német ellenálláson kívül a kedvezőtlen időjárás is hozzájárul a harci cselekmények ellanyhulásá- hoz. Az elszenvedett jelentékeny veszteségek átcsoportosításokra kényszerítik az angolszász' parancsnokságot. Az amerikaiak na- gyobbszabásunak tervezett vállalkozásait a németek már többizben visszavetették és nagy veszteségeket okoztak nekik. Az angolok újabban indiai gyalogos hadosztályokat is harcba vetettek. Kairóból Zürichbe érkezett jelentés szerint az angolok megerősítették a Szamosz-szigeti brit helyőrséget. Jellemző a Földközi-tengeri helyzetre, hogy ejtőernyős kötelékeknek kellett elökésziteniök a partraszállást ezen a szigeten, amelyen már eddig, is erős angolszász csajtatok tartózkodtak.
