Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-03 / 224. szám
1943. OKTÓBER 3. tCntnüJSXG 7- ÉRTÉKTÁRGYAINAK MEGŐRZÉSÉT 2ü méter mély sziklapincében MWWItaBWBaBHBKBMBMaiflHnHiBiaBMBa———————— légmentesen elzárt ládákban, vállalják •. DARU szállítmányozási Kft. és „Transglobus“ Nemzetközi Szállítmányozási Iroda Budapest, VII., Madách lmre-ut 8. szám. Kolozsvári felvételi iroda: DEUTSCH TESTVÉREK, Nemzetközi Szállítmányozási Iroda Mátyás király>tér 27. szám. TENGEREK ARAN ... — A vöröskeresztee gyűjtés vámszedcfl. A gyermekiélek sajnálatos elfajulásáról tett tanúságot a vöröskeresztes gyűjtés első napján két elemista leányka. Vöröskereszt jelvényt készítettek maguknak s hamis iveken engedélynélküli gyűjtést indítottak a Békási-uton és környékén. Történetesen arra ment egy rendőr is, akit amikor megláttak, futásnak eredtek. A rendőrnek feltűnt a leánykák menekülése és utánuk szaladt. Amikor az egyik udvaron sikerült elfognia őket, sírva vallották be, hogy hamisított jelvénnyel és Ívvel folytatták a gyűjtést s a pénzt maguknak akarták megtartani. A közel 100 pengönyi összeget a rendőrség lefoglalta s a fiatalkorú lányokat megdorgálás után átadta szüleiknek. * ÉRTESÍTÉS. Az Erdélyi Bank Részvénytársaság, Kolozsvár, Mátyás királytér 33. a közgyűlési határozat értelmében régi Lei névértékű részvényeit Pengő névértékű részvényutalványokra (scrips) cseréli át. Minden 6 darab régi (egyenként Lei 500.— n. é.) részvény helyett 1 drb. P 100— n. é. részvényutalványt bocsát a részvényesek rendelkezésére. Azok részére, akiknek nincsen 6 darab régi részvénye, vagy a régi részvényeinek száma hattal nem osztható, megfelelő töredék részvényeket bocsát rendelkezésére. Felkérjük igen tisztelt részvényeseinket, hogy a részvényeiket átcserélés céljából intézetünk pénztáránál átvételi elismervény ellenében beszolgáltatni szíveskedjenek. Erdélyi Bank Részvénytársaság igazgatósága — TÖBBSZÁZ GÖRÖG MUNKÁS UTAZIK NÉMETORSZÁGBA. A Német Távirati Iroda jelenti Athénből: Október 3-én ismét egy csoport görög férfi és női munkás utazik Athénból Németországba. Többszáz emberről van szó, akiit valamennyien önként jelentkeztek. (MTI.) — A kékszinü margarinjegy érvényét vesztette. A Közellátási Hivatal hivatalosan közli, hogy 1943 október hó 1-én minden kékszinü margarinjegy érvényét veszti, arra sem margarint, sem vajat kiszolgálni nem lehet. Miután az ezután érkező margarint a város zsir helyett kapja, margarin vásárlásra jogosító jegyet csak zsirjegy bevonása mellett adhat ki p hivatal. A magyar rádió és a fővárosi lapok beszámoltak arról az érdekes kiállításról, mely a Nemzeti Szalon termeiben nyilt meg s amelynek célja bemutatni a borostyánkőnek, ennek az ősvilági gyantának élettörténetét, keletkezését, földolgozását s alkalmazásának ezernyi módját. A königsbergi Állami Borostyánkő Kézműipar valóban érdekes és tanulságos módon tárta elénk ennek a jellegzetesen északnémet iparágnak gyakorlati és tudományos eredményeit. Talán nem lesz érdektelen, ha ezalkalommal kissé közelebbről is megismerkedünk a „tengerek aranyával“, a klasszikus görög világ „elektronjával“. Vegyük kezünkbe a magyar mesevilág varázsbotját, vagy ha ugytetszik, szálljunk az időgép kényelmes kabinjába, hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok. Századok, évezredek és évmilliók suhannak el mögöttünk. Már régen elhagytuk a történelmi idők zavaros ködbevesző eseményeit s Földünk ősi arculata bontakozik ki előttünk a maga minden csodájával. Álljunk meg annál az óriási mérföldkőnél, mely Földünk harmadkorát jelzi. Útikalauzunk az őslénytan tudománya lesz. A mai Németország északi részén, a Keleti-tenger partjain vagyunk. Csakhogy a tengernek hire, pora sincs itt. Hegyes, völgyes táj bontakozik ki szemeink előtt... Haragoszöld fenyvesek keverednek itt a szelíd jávorfákkal, de bükk és tölgy is akad bőven. Minthacsak odahaza, a havasalji erdőben járnánk. Csak ha figyelmesebben nézünk körül, fogunk furcsa vendégeket találni ismerős fáink között. Fehérvirágu, hatalmas magnóliákon csillog a harmatcsepp aranya, karcsú datolyapálmák legyezgetik magukat kényeskedve s a százados fák ráncos kérgén törtető, fényre éhes liánok kúsznak a nap felé ... Szél indul a hegyek felől, itt-ott hangos reccsenéssel törik le egy elszáradt fenyőág. A törés helyén kibuggyan az óriás tűlevelű sürü vére, a gyanta. Lassan folydogál lefelé a fa széles sudarán ... Parányi legyecske sütkérezik gondtalanul a fenyő illatos kérgén. Finom, hártyás szárnyát kiterjeszti, rezegteti a záporozó napsütésben. Minden kis porcikáját az élet ritmusa járja át... Fölötte lassan, hangtalanul csordul a sürü gyanta méze. A legyecske hirtelen elnehezedni érzi lábát, körülöleli öt a meleg, ragadós valami. Halálfélelmében valóságos örvényt kavar a kihűlni kezdő, sürü mézgába, aztán elcsendesül... Pár nap múlva a gyanta is egészen keménnyé vált. Sárgán áttetsző fényes kődarab lett belőle. Benne aprócska fekete pont. Aranykoporsóban nyugszik a legyecske. Alma mély, örök. Átlátszó szemfedöjén át legparányibb része is tisztán, élesen látszik. Aztán évmilliókkal később, a modem ember nagyitólencsékkel felfegyverzett szeme beletekint az aranykoporsóba, de nem a halált látja, hanem az életet csodálja s az elpusztult legyecskén keresztül képzeletében felépiti azt a távoli kort, melytől ma időtlen idők választanak el bennünket. A tudomány szaknyelvén „succinltnak" hívja ezt az ősvilági gyantát. A német, mint „észak aranyát“ emlegeti, mivel átlátszó, tiszta fajaiból gyöngyöket csiszol. Időtlen idők óta becses drágakő az átlátszó borostyánkő. Bajt, romlást távoltart attól, aki viseli — Így szól a hiedelem s talán ezért találunk már a kökorszak emlékei között is borostyánkő darabkákat. Az egyiptomi királysírokból csakúgy előkerült, mint a római kőkoporsókból, a tibeti „gompákból“, vagy a kinal pagolfekból Az ógörög kereskedő értékes árucikket látott benne, melyet messzi északról, a ködös Germániából hoztak tengeri, de leginkább szárazföldi utón a kereskedelem történetből jól .ismert borostyánkő utakon. Érdekes, hogy az egyik ilyen borostyánkő ut Nyugatmagyarországot is érintette s jelentőségét fontos kultúrtörténeti adatok támasztják alá. Ugyancsak a görögök voltak azok, akik megfigyelték a borostyánkőnek azt a tulajdonságát, hogy megdörzsölve magához rántja az aprócska papirusz szeletkéket. Ma már mindenki tudja azt, hogy e jelenség oka az u. n. dörzsölés! elektromosság. Napjaink egyik csodája a villamosság is, a borostyánkő görög nevéről, az elektronról kapta az elektromosság elnevezést. A csillagjóslás, az asztromantika is Ismeri a borostyánkövet. Az Uránusz bolygó kövének tartja, a hegyi kristállyal és a topázzal együtt. Mint Ilyen a szellemes és ötletes, csavaros eszü és furfangos emberek drágaköve, tehát amolyan „huncut portéka“. Előfordulását tekintve a Keleti-tenger partján találják az u. n. Samandon Danzig és Memel között, de előfordul Sziléziában, Szászországban, Galíciában, Romániában, a Szepességben s több kisebb lelőhelyen. A Keleti-tenger partján az u. n. kék földben találják. A palaszerü, lágy tappintásu maszszából kimossák a borostyánkövet s szétteregetik a lapos partokon. Nagyobb viharok után olykor a víz szinén lebegve találnak kisebb borostyánkő darabokat, ezeket azután kis kézi hálóval meregetik ki s dolgozzák fel. Bömadrágos borostyánkő halászok gázolnak övig a tenger vizébe s valósággal lefölözik a hullámokat. A szebb darabokat csiszolják és esztergályozzák s mint értékes drágakövet hozzák forgalomba. A borostyánkő értékét misem bizonyltja jobban, hogy napjaink vegyi ipara mindent megtesz arra, hogy hozzá hasonló árut mesterségesen, tehát szintetikus utón állíthasson elő. Természetesen a jóhiszemű tudósok munkája gyakran kerül lelkiismeretlen csalók kezébe, akik a galalitból, vagy üvegből készült gyöngyöket mint valódi borostyánkőből készülteket adják el. De a legnagyobb és legtisztább borostyánkövek értékén is sokszorosan túltesz az ösvilági gyantába zárt é’ölények maradványainak tudományos értéke. Sokszor valóságos kis növénygyűjteményt rejt magában a borsárga kődarab. Eddig mintegy 15 tölgyfafélének, 37 tűlevelű növényfajnak leveleit ismerjük a borostyánkövek megkövesült herbáriumából. De talán még érdekesebbek a gyanta aranykoporsójába zárt állati maradványok. 1200 faj nyomát őrizte meg ez a csodálatos konzerválószer. Különösen sok bogár teste maradt meg teljes épségben, de akad itt madártoll, sőt mint értékes ritkaság egy kis gyik teste is fönn maradt Ilyen módon okulásul a késő utókornak. A borostyánkő mint már említettük nem volt^ ismeretlen a rómaiak előtt sem. A borostyánkő zárványok keletkezését költői módon, de meglepő természettudományi éleslátással így énekli meg Martialis: „Kúszó kis viperát gyanta ölelte körül —* Védte magát majd megdöbbent látván, hogy a harmat Jégként merevül és tömören leköté. Már ne hivalkodjál Kleopátra, királyi síroddal! Százszor szebb sírbolt rejü a kis viperát." A bogarak életének ezernyi érdekes momentumát őrizte meg a borostyánkő. E sorok Írójának kis gyűjteményében Is van ilyen aranykoporsóba zárt Ízeltlábú. A haldokló állat légcsövein kiáramló levegőbuborékok úgy maradtak meg, minthacsak ma történt volna a pusztulás megdöbbentő és mégis természetes tragédiája. Van olyan borostyánkő darabka is — éppen magyarországi lelőhelyről — amely a fürkészdarázsnak és egy hatalmas hernyónak küzdelmét tárja elénk abban a pillanatban, amikor a csíkos köpenyű vitéz éppen átdöfi ellenfelét. Aztán egy pillanat és a meleg, ragadós gyanta eltemette a győzőt és legyőzöttet egyaránt. Tudós és költő egyaránt ismeri és becsüli a borostyánkövet. Az ókor embere önfeledt áramlással csodálta remek színeit. A hellén legenda varászfátyolt szőtt köréje. A fenyőfák könnyének mondotta öt. A nap fiának Phaetonnak halálát siratták hajdan nővérei a Helládák. Keserves bánatuk megindította az istenek szivét, akik vörösfenyővé változtatták a zokogó nővérüket. De még Így sem tudták fivérüket elfeledni s könynyeik mint tündöklő borostyánkövek maradtak meg napjainkig. A hallhatatlan szépséggé átlényegült testvért szeretet csillog a „tengerek aranyában“. IFJ. XANTUS JANOS DR. Oszl-fiéIeIeJI divat rA kötött holmik soha ilyen divatosak nem voltak. Főképpen a szövettel való kombinálások. A kosztümkabát belseje kötöttel bélelve s hozzá kötött tartozékok igen gyakran láthatók. Kalapdivathoz elővehetjük mamák, nagymamák strucctollas és ,,reier“-es kalapjait, egy kis alakítás és kifogástalanul divatosak vagyunk. Csipkebluzok nagyon divatosak, könynyen habosán elkészítve. Masni, bubigallér, zsabó, egyszóval nőies, franciás formák. Elénk, vad színek sehol sem láthatók. A divatbemutatón feltűnően sok az egyszerű, elegáns az elmúlt szezonok leszűrt, finomított tanulsága. Talán valamivel franciásabb, nőiesebb. 1. Franciás, vacsorázó-szinházi ruha, bő húzott szoknyával. 2. Angolos szövetruha, elől a szoknyán két bevágott zsebbel. Lehet fehér piké gallérral, de szép a sajátjából is. 3• Télikabát, perzsával. Hátán derékban övvel összefogott mély hálókkal. 4. Kombinált ruha kávébarna és mélysárga. 5. Mohazöld könnyű anyag, a csikók különböző színűek. 6. Kötött szövet kombináció. Hátul középen slicces, OLAJOS ÉVA■
