Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-31 / 247. szám

KuitîUjskg

2

M OETÖBEB 81.

Berlin, október 30. (MTI). A Führer főhadiszállásáról jelenítik a Német Távirati Irodának:

A véderő főparancsnoksága közli*

Az Azovl-tenger és a Dnyeper közült nem Csökken» hevességgel folytatódik az elhárító csata. A Dnvcpcr-köny ükben, különösen Krivoljrognál dilit kemény Imre. Számbelileg túlsúlyban lévő gyalogos és páncélos erők áltörő kísérleteit felfogunk, saját állásainkat nehéz harenkban megtartottuk és 43 szovjet pánrélost megsemmisítettünk. Krivuljrogtól északra a szovjet csapatok elkeseredett ellenállást fejtenek ki lendületes ellentámadásainkkal szemben. Ezeknek a harcoknak során több ellenséges gyalogsági és páncélos kötelék rendkívül siilyos veszteségeket szenvedett, finmeltöt két oldalt pénteken is eredménytelenek maradtak a Szovjet támadásai. Saját

ellentámadásunk során ismét visszaszereztünk átmenetileg elvesztett területeket. Közben az egyik helyért folytatott harcban, amely több ízben gazdái cserél», 36 nehéz páncélost lőttünk szét.

Szniolenszktől nyugatra ujubb súlyos elhárító harcok lángoltak fel. Hevps tüzérségi előkészítés után az ellenség naphosszat erős páncélos és rsatarepülők támogatósa mellett njahh és ujahh támadó hullámokat hajszolt előre. Szívósan harenló gyalogságunk, amelyet saját tüzérségünk és aknavetőink tüze hatásosan támogatott, elkeseredett harcokban megtartotta állásait.

A keleti arcVOna! többi részéről csupán élénk helyi harcokat jelentenek, igv különösen a Kricsevtől nyugatira eső térségből.

Olaszországban a német fővonalak előtt állanak az angolszász csapatok

Berlin, október 30. (MTI.! A német véderő főparancsnoksága jelenti:

A délolaszorsrági arcvonalon brit-amerikai erők néhány helyen támadást indítottak a Voltométól kétoldalt lévő állásaink eMen. Ezeket visszavertük.

Gyors német harcirepülőgépek jó eredménnyel támadták ezen a térségen az ellenség utánpótló oszlopait az arcvonalhoz vezető utakon.

A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti:

A délolaszországi arevonalon a hét folyamán úgyszólván .semmivel sem változott a hWyzet. A hét folyamán az angolszász csapatok hosszú hetek óta tartó küzdelmek árán annyit éltek el, hogy a német c-sápatok előteréből a német fővonalakig jutottak el.

Életbelépett az olasz köztársasági védőtörveny

Bóma. október 30. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Az olasz köztársasági védető megalakításáról szóló u.j törvény életbelépett. A behívott szolgálatkötelesekböd és Önkéntesekből áll a véderő. Minden egészséges és feddhetetlen férfi állampolgárt 17 évtől 37 évig szolgálatra köteleztek. A katolikus papok nem kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni. Mivel a katonai szolgálat nemzeti becsületbeli kötelesség, zsidók nem lephetnek be a véderőbe. A véderő háborúban és békében a fasiszta köztársaság lejének parancsnoksága alá tartozik.

Erélyes intézkedések a fasizmus árulói ellen

Zürich, október 30. (MTI.) Chiassói jelentés Szerint az olasz fasiszta köztársasági párt a kormánytól a következő kívánságainak teljesítését kéri: 1. az összes letartóztatott tasiszták névsorát; 2. a fasiszta nagytanács mindazon tagjainak agyonlövetését, akik a juntus 24-i ülésen a forradalmat elárulták; 3. erélyes hadjáratot a zsidók és szabadkőművesek ellen.

R német kormány hivatalos nyilatkozattal biztosította a Vatikánváros felségjogát és területi sérthetetlenségét

Róma, október 30. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Hógy Bünden ■/- különösen a külföldön a német csapatoknak a Vatikánnal sfcemben való magatartásáról keringő alaptalan híreszteléseket megcáfoljon. Weiszücker, a vatikáni német nagykövet a birodalmi kormány megbízásából,

— mint az Osservatore Romano jelenti,

— azt nyilatkozatot tette a Szentszék előtt, hogy Németország, — mint eddig.

úgy a jövőben is, tiszteletben tartja a római kúria hivatalait és működését, valamint a Vatikánváros fenségjogát és területi sérthetetlenségét.

Annak a ténynek az elismerését, hogy a német csapatok tiszteletben tartották a római kúriát és a Vatikánvárost, a Szentszék tudomásul vette és szívesen fogadta a jövőre vonatkozó német biztosítást is.

Japán §z övelségi szerződést kötött a nemzeti K inával

Tokió, október 30. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Mint hivatalosan közük, szombaton délelőtt Nanhlngban Japán és Kína megbízottai szövetségi szerződést kötöttek.

A szövetségi szerződés következtében mindazok a szerződések, amelyek idáig Japán és Kina viszonyát szabályozták, érvényüket vesztik.

Göring tábornagy háromhetes szemleutat tett Dél- és Nyugatnémetországban

Berlin, okt. 30. iMTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

Göring birodalmi tábornagy háromhetes sremleuton Dél- és Nyugat-Németországban, valamint a megszállt nyugati vidék egyes részein megtekintette a 'égihtderő ott állomásozó egységeit. Hosszabb időt töltött Goring tábornagy a bombázást szenvedett városokban, különösen a Ruhr vidékén és az illetékes körzetvezetökkel és birodalmi védelmi biztosokkal folytatott megbeszélések után személyes utasításokat adott további szükségmunkái a és segítő intézkedések végrehajtására.

3b0 angolszász ha’ó találkozott a G*braltár£-S7orosban

Madrid/okt. 30. (MTI) A Német Távilati Iroda jelenti:

Mint Algecirásból jelentik, csütörtökön a Gibraltárt szorosban három hajókaraván, amelyben mintegy 350 hajó volt, összetalálkozott. A legnagyobb karaván az Atlantióceánon jött, a másik mintegy száz hajóval a Földközi-tenger felöl, a harmadik pedig 67 hajóval Gibraltárt hagyta el. Pénteken egy

karaván 18 középnagyságú csapatszállitóhajóval kifutott a Földközi-tengerre.

Jó ára ál

ló

i

alapja m

Jó UxleUneaetnck

1

Mindén förölc készen áll a legnagyobb áldozatokra

Ankara, okt. 30. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

A török köztársaság alapításának 20-ik évfordulóján csütörtökön délben Saradzsoglu miniszterelnök a rádióban beszélt. Pénteken délelőtt a képviselöházban Inonü elnök jókívánságokat fogadott, majd diszfelvonulás következett. Az elnök a rádióban rövid beszédet mondott. Azt a reményét fejezte ki, hogy minden török koszénál! a legnagyobb áldozatra, hogy biztosítsa hazája vívmányait.

Pénteken este az ankarai Palace-száJlóbán a köztársasági néppárt vezet ősével tíz államelnök és a diplomáciai testület jelenlétében hivatalos fogadás volt.

Dés bekapcsolása Erdély iparosítási terveibe

Erdély hazatérése óta illetékes helyről többször hangzott el kijelentés arról, hogy a kormányzatnak Erdéllyel kapcsolatban ipari vonatkozásban nagyvonalú tervei vannak. A kormányzat elgondolása az volt, hogy a tulajdonképpeni iparfejlesztés megindulása előtt az iparosítás előfeltételeit kell megteremteni. Az iparfejlesztés klasszikus törvényei szerint az iparfejlesztés előfeltételei a rendelkezésre álló nyersanyag, olcsó ipari energia, megfelelő számú munkáskéz és jó szállítási feltételek (utak). Erdély számtalan nyersanyagban bővelkedik, munkáskezekben sincs hiány, igy csak olcsó ipari energiáról és utakról kellett gondoskodni. Az utakat az elmúlt három esztendő alatt rendbehozták és a vasúti összeköttetést a Székelyfölddel megteremtették, egyidejűleg megindult a székelyföldi földgázforrások feltárása és a Székelyföld villamosítása. Amerre tehát az ipari energiaforrások vonalai húzódnak, ott mindenütt olcsó hajtóerő áll majd a gyárak és kisipari műhelyek rendelkezésére és megindulhat a tulajdonképpeni iparosítás megszervezése.

Erdélyben az iparfejlesztési törekvésekkel kapcsolatban Dés városa részéről történt újabban megnyilatkozás. Városfejlesztési tervek megvalósítása céljából a város vezetősége emlékiratot szerkesztett, amelyet több közületnek megküldött, köztük a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának is. Az emlékirat tulajdonképpeni célja, hogy a nagytőke és a vállalkozók figyelmét felhívja azokra az ipari lehetőségekre, amelyek Dés városában kínálkoznak azáltal, hogy rövidesen Dés is részesül a földgáz olcsó Hajtőerejének előnyeiben.

Az emlékirat elmondja, hogy Dés városa gabonatermö vidék központjában fekszik, ezért egy korszerű nagyteljesítményű miimalom létesítéséhez a feltételek megvannak. A közeli és távolabbi vidékeken nagymenynyiségü olajos mag terem és nincs á környéken nagyobb olajütö. Ezért egy Ilyen nagyobb iparvállalat biztosan találna foglalkoztatást, különösen, ha működését növényi zsirok előállítására is kiterjesztené. A megye nagy állatállománya — folytatja az emlékirat — lehetővé tenné egy húsfeldolgozó gyár létesítését, amelyet vágóhíddal, hütöházzal és jéggyárral kellene összekötni és a bőröket is helybeli bőrgyárban feldolgozni. A megye nagy gyümölcstermését — az emlékirat szerint — Désen kellene tartósítani és tartósított állapotban forgalomba hozni. A városhoz csatolt Désakna kimeríthetetlen sóbányája mellett, egy szódagyár vár megvalósításra. Végül az emlékirat még cellulózé-, fűrészáru-, cukor- és keményítőgyárak létesítésére lát kedvező feltételeket.

Dés város majdnem negyedmillió lelket számláló megyének nemcsak székhelye, hanem a szamosujvári körzet kivételével gazdasági központja Is, mégis a város fejlődése a mellőzések folytán annyira visszamaradt, hogy lakóinak száma a közelmúltban közigazgatásilag hozzácsatolt Désaknával együtt alig haladja meg a húszezret. Az elmúlt idők mulasztásait szeretné jóvátenni a városvezetőség, amikor emlékiratával a gazdasági közvéleményhez fordul és Dés felé irányítja a figyelmet.

Attól eltekintve, hogy a gyárak felépítését ma anyaggazdálkodási szempontból elháríthatatlan akadályok gátolják, más körülmények is hátráltatják a háború befejezése előtti iparosítást. Iparvállalatok általában vagy magántőke részvételével, vagy kisebbnagyobb állami támogatással jönnek létre. Régi tapasztalat szerint a komoly magántőke csak nyugodt időkben szeret nagyobb vállalkozásba kezdeni, amikor a szilárd gazdasági helyzet folytán évtizedekre előre ki lehet számítani az alapítandó vállalkozás jövedelmezőségét. Iparpolitikai támogatással alapított gyáraknál kezdeményezést, esetleg támogatást általános gazdaságpolitika szemszögből nézik. Az állam támogatását csak olyan vállalatoknak adja meg, amelyek működésére iparpolitikailag szükség van. Hogy iparpolitikailag milyen gyárakra lesz szükség a háború befejezése után, arra ma még megnyugtató választ nem lehet adnli Nem tudjuk még, hogy milyen lesz a háború utáni európai gazdasági rend, amely az ország gazdaságpolitikai irányát megszabja.

Tehát végeredményben a dési iparvállalatok jövője is bizonyos mértékben az uj európai gazdasági rendtől függ. Hogy a kérdést jobbaa megvilágítsuk, csak egy példát ragadunk ki a sok közül, a cellulózé gyár ügyét. Egy cellulózé gyár termékei ma a müselyemgyárakban kétségkívül piacot találnának, esetleg papírgyártás céljaira is jutna belőlük. De egy Ilyen nagyobb teljesítményű gyár háború utáni foglalkoztatása jórészt attól függ, hogy az ország milyen áron és milyen mennyiségben jut majd pamuthoz, amely a müselyemgyárak termelési volumanét megszabja, valamint hogy milyen mennyiségben importálunk osztrák papirt — magyar gabona ellenében. Az elmondottak alapján tehát a dési Cellulózé gyár alapítása jelen időben még két ismeretlen körülménytől: a háború utáni pamutimporttól és a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés papirbehozatall szakaszától függ. Ezenkívül még más feltétel is számba jöhet, ugyanis a fatermelési tervezet szerinti korlátolt famennyiséget esetleg más célokra nagyobb haszonnal lehente értékesíteni. Például a háború után a külföldnek a bombázási károk helyreállítására nagymennyiségű bútorra lesz szüksége és igy lehtséges, h>gy egy bútorgyár nagyobb haszonnal és több munkást foglalkoztatva működhetne, Tür» egy cellulózé gyár. ®s ez a helyzet áll fenn a tervezett mümalom, szóda-, cukor- keményítő- és gyümölcskonzerv gyárakra is. Röviden: hogy milyen gyárvállalatra les- szükség, az a már említett előfeltételeken kivül az előállítandó árucikk piacától függ és az elhelyezhető árucikk mennyiségét csak egy állandónak tekinthető piac kialakulása után lehet megállapítani.

Néhai Teleki Pál giA' a gazdasági élet földrajzi ala->:8it kutat *a, Dés város fejlődését két adót*’ágra vezette vissza. Az egyik az, h-\-' Dés városa a Mezöség 6s az Ilosval-, Gutin- és Lapos hegységek nyúlványainak érintkezésénél épült, ahol a két különböző természetű vidék termékeinek kicserélési pontja van, a másik adottság: hogy a város fontos útkereszteződésnél fekszik. Egy város fejlődéséhez azonban nem elegendők a földrajzi adottságok, azok fejlődését vállalatok és intézmények alapításával támogatni kell. Désnek támogatásban az elmúlt Ipari fellendülési korban kevés .része volt, sőt az idők folyamán a magánkezdeményezésből létesült vállalatok egész sora szűnt meg. Ismeretes, hogy Désen nagyobb fűrésztelep működött, amely 1900 körül megszűnt. Egy szódagyár alapítását Is megkezdték, a gépeket be is szerezték, de 1910 körül a szódakartell befolyására az alapítás terve abbamaradt. Szeszgyára is volt Désnek, amelyhez marhahíz-, lalda csatlakozott. Ezt az üzemet 1930 után üzemen kivül helyezték. A legnagyobb üzembeszüntetés 1927-ben történt Désen, amikor a romén államvasutak intézkedésére a vasúti javitómühelyt elhelyezték Désröl. Ezzel kapcsolatban mintegy 400 szakmunkás és családja távozott Désröl. A sikertelen gyáralapitások, üzembeszüntetések és mellőzésekkel szemben azonban olyan földrajzi és gazdasgl tényezők sorakoznak fel, amelyek előbb vagy utóbb mégis lehetővé teszik Dés gazdasági érvényesülését. Bornemisza Géza iparügyi miniszter az erdélyi iparfejlesztés feltételével foglalkozva, 1942-ben, mint az Ipari Munkaszervező Intézet elnöke a következőket irta: „ftszakerdély néhány vidéke — elsősorban Nagybánya és Dés környéke, továbbá Kolozsvár és Nagyvárad vidéke — a nagyipar fejlesztésére alkalmasak; a Székelyföldön a középipart kell szorgalmazni."

A legjlletékesebb helyről, az iparügyi minisztertől származó véleményhez nincs semmi hozzáfűzni valónk. Reméljük, hogy Dés fejlődése, kitűnő helyzetének megfelelően, közvetlenül a háború befejezése után megindul. Megvalósul majd a harmincezer lelket számoló városterv — Dés kultúrintézményekkel, napilappal, korszerű fürdővel, szállodával gazdagodik és füstölgő gyárkéményei messziről hirdetik majd elhivatottsá§*át.

REINHART KALMAN dr. a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara s. titkára.

Változatlanul erős a német ellenállás az állandó szovjet nyomással szemben

szatt kérdésekről. Német politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy az értekezletről kiadandó jelentés olyan mondatokkal fogja a politikai kérdéseket elintézni, amelyek mindent nyitva hagynak.

A DNB egyik madridi jelentése az alábbiakat közli:

Stettin ins, az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere sajtóértekezleten — mint Washingtonból jelentik — kijelentette, hogy a moszkvai tárgyalások fejleménye „nagyon komoly“. Egyes kérdésekre hallgatásba burkolózott.

jelentés. Német felfogás szerint Moszkvában főleg katonai kérdésekről volt szó. Nem tárgyalták meg azt a kérdést sem, hogy Európát felosszák-e két érdekterületre. A Reuter szerint nem tárgyaltak Moszkvában határokról és a „News Statesmen and Nation“ szerint nem érintették a balti államok, Lengyelország és Délkelet-Európa kényes határkérdéseit sem. Mindenesetre tény, hogy bekövetkezett az. amit a Szovjet megjövendölt: Moszkvában nem fognak tárgyalni sem szovjetorosz, sem kanadai határkérdésről, hanem kizárólag a hadá-