Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-31 / 247. szám
Vasárnap lb43 október 31 pv i se 1öhó T I % r **>. r* v .-»A Mi.«- R2 s JDA?2 Ara 30 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ___POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 247. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG :Müém3M SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓB: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ROOSEVELT SZERINT MOSZKVÁBAN HOZZÁK NYILVÁNOSSÁGRA A HÁRMAS ÉRTEKEZLET HATÁROZATAIT A kényes kafárkér«lésekről nem tárgyalt a moszkvai értekezlet Krivojrognál a német csapatok megtartották állásaikat A skagerraki hajózás miatt kiélésedéit a német-svéd viszony Japán szövetséget kötött a nemzeti Kínával BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET. Az első hivatalos hir arról, hogy Moszkvában létrejött az elvi megállapodás, maga Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke közölte a pénteki sajtóértekezleten s kijelentette, hogy már csak a létrejött megegyezések aláírása van hátra. A moszkvai eredmények — mondotta — azt jelentik, hogy Oroszország a háború után hajlandó együttműködni jelenlegi szövetségeseivel. Arra a kérdésre, hogy mi volt az értekezlet fő célja, azt válaszolta, hogy a béke és az, hogy elejét vegyék bármilyen további támadásnak. A megegyezés vonatkozik mind a határozott kérdésekre, mind az általános politikára, de a megállapodási'nem lehet ..kínosan pontosának nevezni. Egy másik kérdésre Roosevelt kijelentette, hogy az értekezlet résztvevői arra törekedtek, hogy a háború folytatása és az átmeneti időszak tekintetében kiegyenlítő álláspont alakuljon ki. Azt nem közölte az amerikai elnök, bogy milyen megbatározott okiratot dolgoztak ki. de hangsúlyozta, hogy a megállapodást alkalomadtán nyilvánosságra hozzák, mégpedig Moszkvában. Hozzátette, hogy az értekezlet résztvevői nyugodtan tárgyalták meg a kémeseket és a személyes kapcsolatok „százszázalékosak“ voltak. A brit híriroda washingtoni jelentése szerint ott úgy tudják, hogy elhatározták a három nagyhatalom részvételével egy állandó tanácskozó bizottság létesítését. A bizottság székhelye Londonban lesz. A svéd lapok londoni tudósítói megjegyzéseket közölnek Roosevelt nyilatkozatával kapcsolatban. A „Svenska Dagbladed“ szerint a moszkvai megállapodás a jövőben követendő stratégiára, a második arcvonalra vonatkozik. Ezeket a kérdéseket Sztálin és Eden máso-. dik találkozója alkalmával döntötték el véglegesen. Elhatározták ezenkívül, hogy Amerika és a Szovjet megegyezést írnak alá, egy tervet, s ezt az angolorosz 20 éves terv alapján dolgozzák ki A „News Statesman“ című londoni lap azt Írja, hogy a moszkvai értekezleten létrejött megegyezés híréből következtetni lehet arra, bogy Anglia és Amerika közös megállapodás alapján nem kezdett vitát a Szovjetunióval azokról a követelésekről, amelyeket a bolsevisták a Balti-államok és a finnországi támaszpontok tekintetében emelnek s valószínűleg kerülték azt is; hogy zavart keltsenek a lengyel határok rendkívül kényes kérdésében, nemkülönben Középes Délkelet-Európa jövőbeni kialakításának ügyében. A Budapesti Tudósító jelenti Moszkvából. hogy a hármas értekezlet főképpen a „megszállt területek felszabadítása után időszerűvé váló kérdésekkel foglalkozott, a határok megvonásának kérdése azonban egyáltalában nem került szóba s azok rendezése az elkövetkező békeértekezlet dolga lenne. Londonban a derűlátás hulláma az értekezlettel kapcsolatban még mindig magasra csap, de éppen a legjobban értesült sajtóban feltűnően óvatos megjegyzések is napvilágot látnak. így az angol külügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló „Yorkshire Post“ változatlanul tartózkodásra inti a közvéleményt, Jobb volna megvárni — Írja, — a tárgyalások végeredményét, mielőtt megkísérelnénk azok értékelését. Egyes háború utáni kérdésekben a „Yorkshire Post“ szerint megegyezés jött létre az oroszok és az angolok között, ezeket azonban Amerika nem osztja teljes mértékben. A Német Távirati Iroda diplomáciai munkatársa a következőket irja: Az angol és amerikai sajtó a háború további lefolyását illetően döntőnek tünteti fel Roosevelt nyilatkozatát a moszkvai értekezletről. Eszerint azok az okmányok, amelyeket a napokban Moszkvában aláírtak és amelyek a közös háború utáni politika alapelveit fektetik le, végetvetnek azoknak a nemet reményeknek, hogy a szövetségesek táborában egyenetlenkedés és véleménykülönbségek vannak. Németország sohasem kételkedett abban, hogy a közös hadviselés érdekében Anglia és az Egyesült Államok engedményeket kész tenni a. Szovjetnek. A moszkvai megbeszélés legfontosabb eredményének már ma is azt kell tartani, hogy az angolok és amerikaiak lényegében kapituláltak a Szovjet-Unió politikai követeléseivel szemben. Berlinben, ellentétben az angol és amerikai elképzelésekkel, a moszkvai értekezlet eredményét nyugalommal és hidegvérrel veszik tudomásul. A NÉMET—SVÉD VISZONY KIÉLEZŐDÉSE a nemzetközi diplomácia másik fontos eseménye. A német kormány közölte Stockholmban, hogy a Skagerrakon keresztül lebonyolított svéd hajózás biztonságáért többé nem keseskedhe.tik s a tengerszorosokban, amelyek a svéd vizek bejáratát képezik, ilyen értelemben megtették a szükséges katonai intézkedéseket. A helyzet előzménye az, hogy még egy évvel ezelőtt a göteborgi kikötőből két norvég hajó ki akart futni azzal a szándékkal, hogy Angliába meneküljön. Ez a tervük akkor nem sikerült, a kikötőbe visszatértek és svéd részről biztosítékot nyújtottak a német kormányunk, hogy az esemény nem fog megismétlődni. A svéd biztosíték határideje október 15-én lejárt és azt a svédek nem ujüották meg. Már az előző évben is egy időre Németország szorosabban elzárta a svéd hajók elöl a Skagerrak-szorost, később azonban a hajózási megszorításokat megszüntette, éppen a svéd biztosítékok következtében. Most, a £ határidő lejártával az előző intézkedések újból életbe léptek. A helyzet a svédek számára kétségtelenül nehéz, mivel az intézkedések teljesen megkötik a tengerentúli hajóforgalmat és különösen a Délamerikából érkező font«» cikkek beszerzését. A helyzed . ,sidbbi alakulását a német fővárosban nagy érdeklődéssel kisérik, annál is inkább, mert a svéd sajtó az utóbbi időben állandóan éles hangot használ Németországgal szemben. MEGINDULT A HAVAZÁS a keleli arcvonal középső és északnyugati szakaszán. A hőmérséklet állandóan csökken. Moszkvában is leesett az első hó. Természetesen még nem lehet látni, hogy az időjárás alakulása milyen befolyással lesz a további hadműveletiekre. Emelőre — amint a német hivatalos jelentés megállapítja — az Azovi-tenger és a Dnyeper között nem csökkenő hevességgel tart az elhárító csata. A bolsevisták szüntelenül nagy gépesített és páncélos erőket dobnak be a küzdelembe. Gyalogság gyalogság ellen, páncélostömegek a páncélosok nagy csoportjaival szemben s mindkét oldalról a légierő hatalmas kötelékei harcolnak s a küzdelem mindkét oldalról az állandóan erősödő hurcl akarat megnyilvánulását mutatja. Berlinben hangoztaflják, hogy a német elhárítás szilárd és sok helyen magához ragadja a kezdeményezést. Bizonyítéka ennek a Krivojrogiól északnyugatra fellángolt nagy páncélos csata, amelynek méretein mutatja, hogy egy nap alatt 115 szovjet páncélos maradt összelőve a csatatéren, A gomeK körzetben a németek ellentámadásukkal visszaszereztek átmenetileg elvesztett területeiét. Szmolenszktől nyugatra is n jfcibb harcok kezdődtek, a német gyalogság azonban a tüzérség támogatásával elkeseredett harcokban megtartotta állásait. Csütörtökön és pénteken a keleti arcvonalon a németek 103 szovjet repülőgépet lőttek le, míg saját veszteségük 8 repülőgép volt. DÉLOLASZORSZÁGBAN a Volturno folyónál vannak keményebb harcok. A német csapatok mindenütt szívós és sikeres ellenállást tanúsítottak és visszaverték az ellenséges próbálkozásokat. Az Apennipek középső vidékéről nem jelentenek harci tevékenységet és az Adria partján az angolszász csapatok csak habozva közelitik meg a német állásokat. A Balkánon tovább tart a bandacsoportok megsemmisítése. A dalmát tengerparton néhány szigeten meghúzódott partizánokat a legutóbbi napokban tették ártalmatlanná, a tengerpart felé irányuló tisztogató tevékenység során pedig több fontos helységet foglaltak el. Északgörögországban is felszabadítottak egy átmenetileg a bandák által élzárt utanpótló útvonalat. Isztriában Fiúmétól északra elfoglalták Cerknica és Cabar helységeket. Végetérffelc Mos*!« válian az elvi megbeszélések Ffiltfl katonai kérdéseket tárgyalt a három külügyminiszter Zürich, okt. 30. (MTI). Az „Exchange“ diplomáciai munkatársa a moszkvai értekezletről összefoglalóan a következőket irja: Az értekzeleten pénteken tartották az utolsó elvi megbeszéléseket. Ezen az ülésen több kérdés tekintetében, amelyeket eddig még nem tudtak tárgyalni, szintén alapvető határozatokat hoztak. Elmondható, hogy az értekezlet legfontosabb szakaszai már csaknem teljesen befejeződtek és már csupán kisebb jelentőségű technikai részletkérdések várna^: megvitatásra. A bizottságok, amelyek a szerződések szövegein dolgoznak, vasárnap előkészítik az összes szövegezéseket, úgyhogy vasárnap már több fontos okmányt aláírhatnak. A moszkvai megállapodások valószínűleg három csoportra oszlanak. Ezek a következők: 3. a szövetségesek stratégiájára, különösképpen a második arcvonalra vonatkozó megállapodás. Ebben a kérdésben a döntő megbeszélés Eden és Sztálin második találkozója alkalmából folyt le. amelyen Ismay tábornokon kívül valamennyi Moszkvában tartózkodó katonai sezetőszemélyisóg résztyettj, 2. megállapodás a három nagyhatalomnak a háború utáni együttműködéséről. Ennek a megállapodásnak keretében meghatározzák az egyesült nemzetek egységes eljárását Németországgal szemben. A megállapodás szabályozza a három nagyhatalom egységes magatartását és politikáját a Németországgal szövetséges országok irányában is; 3. megállapodás egy szövetségesközi bizottság felállításáról. Ez állandó szövetségközi testület lesz, amely széleskörű felhatalmazást nyer a bármikor felmerülhető politikai és katonai kérdések eldöntésére. E testület valószínűleg Londonban fog székelni, minthogy ennek a fővárosnak van a legközpontibb helyzete. A Föld közi-tengeri bizottságnak e testület megalakítása után már csak kiegészítő szerepe lesz. Valószínű, hogy Visinszki hivatali székhelyét Algírból Londonba teszik át. Amint a Magyar Távirati Iroda Berlinből jelenti, német politikai körökben számoltak azzal, hogy a szombati nap folyamán megjelenik a moszkvai tárgyalások befejezéséről szóló hivatalos
