Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-03 / 224. szám

1943. OKTÓBER 3.

KntnVűsXG

s

Ma éjszaka 3 órakor hatvan perccel vissza kell igazítani az óramutatókat

Hétfőre virradóiéig életbelép a téli időszámítás

Kolozsvár, október 2. Olvasóközönségünk emlékezetébe Idézzük, hogy a nyári időszámítás ma éjszakáról hétfőre virradólag megszűnik. Az életbelépő téli időszámítás tudvalevőleg hatvan perccel visszaigazitja az órákat, ennek megfelelően október 3-ról 4-re virradólag 3 órakor az órákat teljés hatvan perccel kell visszavinni. Az uj időszámítás korábbra hozza a virradatot, viszont délután hamarább sötétedik.

Rövidesen enyhül a helyzet az anyagellátás terén

Budapest, okt. 2. (MOT) Az országos mezőgazdasági kamara Bárányos Károly dr. államtitkár részvételével választmányi ülést tartott, amelyen az államtitkár közöltéi, hogy a termésbeszolgáltatással kapcsolatosan uj ügyosztály létesült a minisztériumban. Az anyagellátásról kijelentette, hogy bár nehézségek vannak, a kormányakciók enyhíteni fogják a helyzetet. Az épitöanyagcllátásban is bizonyos javulást remél, mint ahogyan a vasellátás uj rendje is minden bizonnyal enyhíteni fogja az országos panaszokat. Hangoztatta, hogy a földművelésügyi kormányzat teljes mértékben támogatja a kamarának a mezőgazdasági terfnelés biztosítására irányuló törekvését.

Bevonták az iparengedélyét

Kolozsvár, október 2. Tavaly ősszel az Angoranyultenyésztö és Értékesítő Szövetkezet budapesti központja a lapokban hirdetés utján angoranyulszőrt keresett feldolgozásra. A beérkező ajánlatok közül Kolozsvárról Solymossi Miklós kereskedelmi ügynöksége az angoragyapju kilóját utánvéttel 480, ;a nyersgyapjuét 195, a filczes gyapjúét pedig 67 pengőért ajánlotta fel, kilátásba helyezve, hogy 240 pengős kilogramonkénti áron még elsőrendű minőségű fésült angoragyapjut Is szállíthat majd.

Minthogy a szóbanforgó cikkek árát hatóságilag állapították meg és pedig 150, 92. illetve 10 pengőben kilónként, a szövetkezet az ajánlatot a mellékelt ármintával egyetenibeh beküldötte a közellátási minisztérium árellenörzési főosztályának azzal a panasszal; hogy az~érvényes rendelkezések értelmében több mint 300 százalékos árdrágításról van szó.

•— Az ajánlattevő céget, mint angöranyultenyésztöt, noha valamennyi jelentősebb tenyésztővel kapcsolatunk van, nem Ismerjük — írták panaszukban. — Fel kell tételeznünk tehát, hogy üzérkedés! célból vásárolták össze a keresett árut — folytatja a panaszlevél — annál inkább, mert házalók már régebb óta foglalkoznak a jelzett áru gyűjtögetésével.

A közellátási minisztérium megfelelő eljárás céljából az ügyészséghez továbbította » beadványt. Ennek értelmében emeltek vádat árdrágítás miatt Solymossi Miklós kereskedelmi ügynök ellen.

Rendőrségi kihallgatása során a vádlott fantasztikus históriával állott elő. Elbeszélése szerint a mult év október, vagy november havában egy előtte Ismeretlen férfi megszólította a kolozsvári Mátyás királytéren - Az ismeretlen neve után érdeklődött, aminek hallatára kijelentette, hogy tudomása van. róla, miszerint kereskedelmi ügynökséget nyit, ezért ő is megbízást, ad jelentősebb mennyiségű angoranyulször értékesítésére. A kötött üzletekből 10 százalékos részesedést ajánlott fel számára. Egyben mintát adott át és a cimét is felirta, azzal a biztatással, hogy pár nap múlva ismét felkeresi.

— Nem sokkal utóbb megláttam egyik helybeli napilapban az angoranyulször értékesítésére vonatkozó hirdetést, amire béküldtem ajánlatomat — vallotta Solymossi Miklós a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorablróság egyesbirájának, Vitos Pál dr törvényszéki tanácselnöknek, egybehangzón a rendőrségi jegyzőkönyvben felvettekhez. Ismeretlen megbízómmal azonban nem találkoztam többé, árut sem kaptam tőle, és Így, megegyezés esetén sem szállíthattam volna nemcsak hatósági, de egyáltalán semilyen áron sem — vallotta a vádlott.

Kynsburg Béla dr. ügyész vádbeszéde után, melyben a vádlott megbüntetésén kivül 1000 pengős vagyoni elégtétel megítélését is indítványozta, Vitos Pál dr. 3000 pengő pénzbüntetést és kétesztendei jogvesztést szabott ki Solymossi Miklósra, egyben elrendelve a kereskedelmi ügynökségre szóló iparengedélyének bevonását is.

Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, a vádlott azonban — bűnössége megállapítása miatt «= semmiség! panaszt Jelentett be.

Á megújult

Kolozsvári Magyar Kaszinó

Kolozsvár, okt. 2. Szász esztendőn keresztül életbentartani egy intézményt, vitathatatlanul az egymást váltó nemzedékek életrevalóságának, megtartó erejének érdeme, erénye. A társadalomtudomány törvényként állapítja meg, hogy csak azoknak a társulásoknak van hosszú élettartamuk, amelyek értékeket őriznek, szellemi és erkölcsi tartalmakat gondoznak. Az ilyen intézmények tettekre sarkalnak, buzdítanak és irányítanak, de tagjaiktól és az érdekkörükhöz tartozóktól mindig áldozatokat követelnek. Ezekből a szempontokból' nézzük és vizsgáljuk a kolozsvári magyarságnak egyik legrégibb intézményét, a „Kolozsvári Magyar Nemzeti Kaszinót“, abból az alkalomból, hogy a felszabadulás után a közelmúlt megpróbáltatásainak még az emlékeit is lerázva szellemében, belső és külső mivoltában megújulva helyet kér az eljövendő magyar életben.

A Kolozsvári Magyar Nemzeti Kaszinó

százesztendős múltjának legnehezebb szakasza kétségtelenül az utolsó negyedszázad volt. Az az időszak, amikor az erdélyi magyarságnak minden intézményét az ellenséges érzület s a gyűlölet feszitővasa nagyon Is tervszerűen és tudatosan szétrombolni igyekezett. Megtartó és összetartó erő volt a Magyar Kaszinó. A Bánffy-palota ölnyí vastagságú falai között a külső és idegen világtól végtelen messzeségben, csendben meghúzódó magyar élet volt. Bus, nehéz és megkínzott, leszegényedett, megtépázott, de az ősi formák szerinti magyar élet. A vastag falakról lehullott a vakolat, lepattogzott a festék az ajtókról és az ablakfóliákról, mintahogy elkoptak a ruhák, elhullottak a rangok, a cimek, eltűntek a földek s az aranyak, amelyek hozzátartoztak egykor azokhoz, akik e nehéz időkben itt minden elvesztettnél értékesebbet találtak. A kisebbségi sorsba, megalázottságba, romlásba és kétségbeesésbe juttatott magyar ebben a Kaszinóban önmagára és egymásra tálát. Közelkerült magyar a magyarhoz s a szivek találkozása után a lelkekben is uj rések nyíltak, amelyeken a múltat és a jövendőt uj nézőpontokból lehetett meglátni. A kisebbségi sorsban nem egy kiváltságos osztálynak, — amint azt a tájékozatlanok hiszik — hanem az erdélyi, a kolozsvári magyarságnak volt a menedékvára a Magyar Kaszinó. A faji öntudat, a magyar érzés és nem az osztályérdek tartotta ebben az intézményben össze a togokat.

Mintahogy az összetartó kapocs is nem az érdek, hanem a szellem ereje volt. örök érdeme azoknak, akik ebben a szomorú időben a Kaszinó életét irányították, hogy a megváltozott idők sokszor nyers és durva erőszakával szemben is őrködtek és megtartották a Kaszinó belső életében a magyar életforma értékes hagyományait, azt a különös, sajátosan magyar életstílust, amelyik századok alatt formálódott ki és magyar

Erdélyi Bank, a Mezőgazdasági Bank, a Kolozsvári Takarék péztár. A Transsylvánia

Bank vezérigazgatója a tízezer lei adományon kivül, egy nagyon gyakorlati tervezetet is nyújtott be a kaszinó választmányához. A javaslat szerint a kolozsvári Nemzeti Kaszinó anyagi megerősítésére az összes erdélyi kaszinóknak, mint magyar testvér intézményeknek tagul kellene belépniök a kolozsvári kaszinóba és ezen az alapon tagjaik minden tekintetben élvezhetnék mindazokat az előnyöket, amelyeket a kolozsvári magyar kaszinó tagjainak nyújtani képes.

László Endre vezérigazgató javaslata azonban spha nem került a választmány vagy a közgyűlés elé, a felvett kölcsönök és adományok pedig nem voltak elégségesek a nagy összegeket igénylő átalakítások és javítási munkák és az adósságok fedezésére. A bajok és gondok szaporodtak, a tagok elégedetlenkedtek. Ekkor egy olyan indítvány merült fel, amelyik már az első megpenditésre a legélénkebb ellenszenvet váltotta ki különösen a Kaszinó fiatal keresztény magyar szellemű és a megújulást áhítozó tagjaiból. A javaslat liberális gondolkozásai tagoktól eredt és a lényege az volt, hogy a Kaszinót az akkori világ szellemében gombamódra elszaporodott úgynevezett Clubok mintájára kell átalakítani. Jazz és dancing. Modern szellem és társasélet lehetőleg piroskörmü hölgyekkel. Játék és koktail pártik, angolosan.

Természetesen az összetűzés és a helyzet tisztázása nem késhetett soká. Előbb csak kisebb zápor volt, de mint rendesen jött utána a vihar is. És mint minden vihar után a megtisztulás. A keresztény és magyar érzésű, nagyobb többségben fiatal kaszinótagok Ajtzél Ede báró vezetése alatt összeálltak, Vékás Lajos dr.-nak elnökké, Szász Ferenc dr.-nak alelnökké és a választmánynak fiatal tagokkal való kiegészítését, valamint a kaszinó teljes keresztényesitését követelve, a közgyűlést ezekben a lényegbevágóán súlyos kérdésekben határozathozatalra kényszeritették. Meg kell állapítanunk, hogy az Atzél Ede báró vezetésével a magyar ifjúság teljesen jószándékn és a legkorrektehb formák között lefolytatott, magyar szempontból és érdekekből nagyon Is Indokolt és kívánatos megmozdulása fiaskóval végződött. A közgyűlésre felvonultak a liberális világnézetű és zsidó tagok — azok is eljöttek, akik évszámra be sem tették a lábukat a kaszinóba és a benyújtott javaslatot leszavazták. Vékás Lajos dr. és Szász Ferenc dr. egy szavazattal kevesebbet kaptak, mint a zsidók támogatta pártiak.

1937-ben nagy és komoly ügy volt ez és figyelhieztetés. Most utólagosan talán megállapíthatjuk. hogy jó is volt, hogy eképpen történt, mert ez az eset sok magyarnak kinyitotta a szemét.

kultúránkból fakad.

Kemény küzdelem volt a szüntelen megújuló s a Kaszinó létezése ellen törő idegenek rohamainak visszaverése. Erkölcsi és anyagi áldozatokat kellett hozni S',

T *'*«’"♦'*’> Vi//.V jM»

; i.'iA* W<*'i’I ti'falumá »..h . hiáfiíöiiiiiÁ

Hála és tisztelet jár mindazoknak, akik a Kaszinó érdekében ezeket a harcokat megvívták. Elsősorban a vezetőknek, a kisebbségi időkben volt elnökségnek és tisztikarnak. Különösen a Kaszinó anyagi természetű fenntartása volt rendkívül nehéz. Adózás, taxák és büntetések.

1937-ben a Kaszinó anyagi helyzete mélypontra jutott. A csőd fenyegetett. Ezért a választmány kénytelen volt a legvégső megoldáshoz folyamodni: anyagi támogatást kérni a kolozsvári pénzintézetektől. A kérelmet a bankok nagyrésze teljesítette. Tiztizezer leit adományozott a Kaszinónak az

1940-ig csak vergődés, meddő kapkodás volt a Magyar Kaszinó anyagi létezésének biztosítására tett minden cselekedet. A legtöbben nem törődtek az ügyekkel, akik akartak Segíteni, azok sem tehettek semmi érdemlegeset.

Ebben az esztendőben a közgyűlés egyhangú szavazással Vékás Lajos dr. táblai elnököt választotta meg elnökül és Vásárhelyi László dr. h. polgármestert alelnökül. A választmányt uj tagokkal egészítették ki. Az uj elnökség első ténykedésének eredménye, hogy néhány hónap után, ma a kolozsvári Magyar Nemzeti Kaszinó a régi helyiségeiben teljesen újjáalakítva a háborús viszonyokhoz mérten pazar külsőben fogadja, tagjait a hagyományok szerinti magyar formák között, de az idők szellemének és parancsának megfelelően, Kolozsvár és Erdély magyareságát. A kaszinó tagjai sorába nemcsak beléptek a város minden rétegénak igazgatója és orvosi kara szomorú szívvel, mély

döbbenéssel, de fájdalmas büszkeséggel tudatják, hogy k orvostársuk és derék bajtársuk

klinikai orvos, tart. orvos>zászlós

1943. évi szeptember 20-án, 28 éves korában, az orosz harctéren, példás kötelességteljesités közben legnagyobb kincsét: életét áldozta szeretett hazájáért.

Fiatalon elveszített munkás élete legyen példa mindnyájunk részére.

Emlékét mindig kegyelettel őrizzük!

Kolozsvár, 1943. szeptember 28.

Szép reményekre jogosít egy osztálysorsjegy

mert szerencsés esetben

1,000,000 P. nyerhet!

Főnyeremény:

400.000 P.

Jutalom:

600.000 P.

sfb. stb.

Sorsjegy árak osztályonként:

Nyolcad 5, Negyed 19, Fél 20, Egész 40 P.

Húzás: októker 16.

hez tartozó legértékesebb magyarok, hanem bőkezű adományaikkal az első hivó szóra áldozataikat is meghozták.

A kaszinó szanálását ugyanis az elnökség tízesztendős lejáratú 300 darab, 100 pengő névértékű kölcsön Ígérvények kibocsátásával valósította meg. Az ígérvényeket a kibocsátás hetében már lejegyezték és jelenleg a további igénylők jelentkezését, valamint az önkéntes adományozók neveit közli és ez utón is köszönettel nyugtázza a kaszinó elnöksége.

Szombaton este rendezi a kaszinó első tagavató gyűlését. A kaszinó uj tagjai gyülekeznek össze ismerkedésre a fehér asztalok mellett és egytál étel mellett, de szerétéiben és az ősi magyar hagyományok formái között.

A kaszinó jelenlegi vezetőségének legfőbb törekvése az, hogy a kaszinó életén keresztül a magyar összefogás gondolatát szolgálja, ezért Kolozsvár és Erdély magyarjainak a társadalom minden rétegéből falai között helyet akar biztosítani. Különösen a magyar kereskedő- és iparosréteg, amelyben már a feltörekvő és nj élethivatást választott magyar ifjúság helyezkedett el, kell, hogy megértse és meghallgassa a kaszinó hivó szavát. Az uj magyar életnek uj egységes, megtisztult magyar szellemiségre van szüksége.

A kaszinónak az alábbi pénzintézetek a következő kölcsönt juttatták: Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank, Erdélyi Kereskedelmi Bank, Mezőgazdasági Bank, Magyar Általános Hitelbank, Országos Földhitelintézet, Transsylvania Bank 2000— 2000 pengőt.

Azonkívül adományként a következők adakoztak: Dermsta Müvek 1500, L7rsus vállalat 1000, Fenyves vállalat 1000, Poszter dr. 400, Acélárugyár 500, Biasini cég 200, Balázs Gyula nyugalmazott, főtitkár 200. Ravag faipari vállalat. 200, Lehfie* József 200, Haas cég 200, Gyalul Sándor 200, Rigó Lajos 600, Nagy Testvérek 600, Komjátszeghy Géza 400, Fablnyi László 600, Gecse Ferenc 600, Szilágyi Eleonora 600, Hary László 400, Nagy Domokos 300, Seéman László 200, Csonka Gábor 600, Kabdebó Alajos 400, Botos János 200 pengőt. (*• *•)

Október bavára meijériceztek a cipőkiulalásíolc

KOLOZSVÁR, okt. 2. A város Közellátási Hivatalának cipőosztálya közli, hogy az Országos Lábbeli Központ Kolozsvár sz. Mr. város részére az október havi készcipőkiutalást megküldte. Mindazok, akik levelezőlappal rendelkeznek, a levelezőlapon feltüntetett napon jelentkezzenek a cipőosztálynál (Szentlélek-utca 1. sz.), hogy levelezőlapjaikat a cipöhivatal utalványra beváltsa. A hivatal a leszerelt katonák lábbóllellátását soronkivül és azonnal elintézi, amennyiben megfelelő készlet rendelkezésére áll. A leszerelt katonáknak természetesen a hivatalnál igazolniok kell magukat a katonaság által kiadott leszerelési irattal .

— A VAROS KÖZELLÁTÁSI HIVATALÁNAK CIPÖOSZTALYA KÖZLI: Az őszszes cipőkereskedők és mindazon cipőiparosok, akik lábbeli készlettel rendelkeznek, kötelesek készleteiket október 8-íg bejelenteni a Közellátási Hivatal clpöesztályához % (SzenUélek-utca 1. sz.).