Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-03 / 224. szám
4 KeietiUjssg 1 IÓ43. OKTÓBER 3. Nem kell fa! Nem kell zsir! Nem keil ^orbaállni! Elsőrendű konzervelk kaphatók FRANKÓ Export-Import kereskedelmi kft., Budapest, VII., Erzsébet-körut 13. szám. Telefon: 221-S9j, 221-894. Erdélyi fa-kirendeltség: -3I«“-Jó napot... — Hmrhmmm... — Jonnnmmm. .. A fenti üdvözletek a fogorvosi rendelőben hangzanak el. Ez az a hely, ahol az emberek nem nagyon szeretnek beszélni és személyes sértésnek veszik, mint az a fentiekből is látszik, ha valaki; mint ez a jól nevelt úriember is, üdvözölni merészeli az előtte érkezetteket. Az ur egy pillantással végigméri a társaságot: egy mogorva öregur, egy mama a kisfiával és egy ifjú hölgy. .. Hárman vannak tehát még előtte. Egyelőre várakozhat. Leül tehát az egyik szabad székbe, mely megvesztegetően kényelmes. Ez némi vigasz az urnák, mert a bölcsességfoga néha gyilkosán beieszur az állkapcsába. Ki kell dobatni a gazembert. Buta egy dolog, fis még ezt nevezik bölcsességfognak. — Lássuk csak, mivel üthetjük agyon az időt... — morogja és az asztalon heverő szinházi képeslap után nyúl. Rögtön le is teszi, mert a lap ragad, mint a csiriz. Páran már kiolvashatták előtte ebben a sok nyögést hallott rendelőben. A lap még hozzá két év előtti példány. Az élelmes fogorvos két év óta ezzel traktálja a pácienseit. A vonatban találta egyszer, mikor Szovátáról jött haza, tehát még ez is ingyen van. .. — A városban azt mondják, hogy ügyes fogorvos... Lehet, hogy ezért... — morog magában az ur. Más szórakozás után néz és ezt rövidesen meg is találja maga körül." Azzal szórakozhat, hogy megfigyeli, vájjon a többiek hogy ütik agyon az időt, amig a villamosszékbe, illetve a fogorvosi székbe kerülnek. Az öregur. aki eddig mozdulatlanul ült a székében, mint egy .vén hal, most hirtelen harminc évet fiatalodik és felugrik, mintha a darázs csípte volna meg a nadrágját. De nem a nadrágjához kap, hanem a fogához. A két kezét rászorítja a szájára. Egy pillanatig úgy néz ki, mintha meg akarná fojtani magát. Kékül, vörösödik, tobzódó szinpompa lesz az arca, mint egy müncheni sörföződiszelnöké. Aztán kimeredt szemgolyókkal fordul a mennyezet felé és nyög egyet, mintha irgalomért könyörögne: .—’ Oáhhh.., A kisfiú, aki a mamája ölében ül, rémülten figyeli a drámai színjátékot. — A bácsi bolond? — kérdi a mamájától ijedten. — Pszt... dehogy-, a foga fáj. A gyerek minden átmenet nélkül eltöri a mécsest. —/Brrhhuéééé. .. az enyém is fáááájjj. .. A'színjáték tovább tobzódik. A gyerek bőg, az öregur pedig uj csillapító eljárásokat próbál ki kinzó fájdalmai enyhítésére. Fejét féloldalra hajtva behúzza a vállai közé és szaporán rángatózó ideges léptekkel kezd sétálni a fotelek között, mint egy megkergült kanalasgém. Közben háromszor is kihúzza a zsebéből a nagy arany Doxaóráját és vérbeborult szemekkel rápillant. Vagy azt ellenőrzi, hogy nem lopták-e még ki a zsebéből, vagy pedig sokallja az időt, mig a, fogorvos elöbuvik odvából. A fogorvos pedig úgy látszik, most fordult a másik oldalára délutáni alvása közben, mert se híre, se hamva. J Tiz percnyi szaladgálás után az öregur végre gyanút fog. ' — Van benn valaki? — kérdezi sziszegve a társaságtól. — Nem tudom... nem láttam — mondja a néni. — Fokkálmám sincs — szól a fiatal hölgy tőzsgyökeres magyar kiejtéssel. Felgyülemlett indulatai most nekiröpitik az öregurat a fogorvos ajtajának, mint egy parittyakövet. Ha még egy kicsit jobban fáj a foga, akkor hihetőleg a foghúzásért járó honorárium mellett még az ajtót is meg kell fizetnie. így csak annyi történik, hogy a kilincs majdnem benne marad a kezében és a küszöbön megjelenő fogorvost majdnem szaltóba röpíti, mintha szabadstilusu profibirkózó lenne, mondjuk a „Pampák bikája“. A fogorvos derüsképü, szeretetreméltó kopasz bácsi. Úgy jön ki a rendelője ajtajából, mint egy szenvedőket vigasztaló rendfőnök és jóságos gvárdiánmosolyával gyöngéden, szinte gügyögve megkérdi az öregurtól: — No... annyira fáj ? Az öreguron most hirtelen a legváratlanabb átváltozás megy végbe pillanatok alatt. Viharos lendülete sőbálványszerü pózba merevedik és úgy áll meg a rendelő ajtaja előtt, mint egy néma stalagmitoszlop az aggteleki cseppköbarlangban. Percnyi görcsös szenvedés után jut csak szóhoz — Bo... bocsánat... Nem nekem, hanem annak a. .. szegény kisfiúnak... Már nem tudom nézni, kérem. A mama meglepetten és hálásan néz az öregurra. ö tudja, hogy az öregur elsőnek jött a rendelőbe, tehát ö mehetne be elsőnek. De nem! Az öreg ur egy igazi lovag, a hölgyek és a fogfájós kisgyerekek nemes pártfogója lemond a jogáról. — Vannak még úriemberek — mondja a néni, aki ódivatú kalapja után ítélve, valamelyik kültelki hentes felesége lehet. Lekötelezőén biccent az öregurnak és megfogva a csemetéje kezét, vezetné be a rendelőbe. De ez nem megy olyan könnyen. A gyerek, akinek fájós tejfogai között a fogorvos harapófogója láthatólag nem először csinál ribilliót, kézzel-lábbal ellenkezik. Már a fogorvos is fogja, mégsem sikerül bevonszolnt. Úgy látszik, egy traktort kell majd hozatni a bevontatására. — Adok cukrot odabenn — nyögi kétségbeesetten a fogorvos, akinek jóságos gvárdiánarca biborszinü lett az erőlködéstől. Az ósdi fogás pillanatnyilag hatást ér el: a gyerek izmai egy pillanatra meglazulnak. A fogak doktora ebben a lélektani pillanatban váratlan energiával beröpiti a ren-Elárverezték MálnásfUrdő, október 2. A hosszantartó ősz ellenére is már vége a nyári fiirdőidénynek. Az elmúl! fürdőévad egyik leglátogatottabb helye Erdélyben Málnásfürdő volt. A fürdő minden látogatottsága ellenére is anyagi gondokkal küzdött, mert .a tulajdonjogon birtokoló Radianu bukaresti zsidó cég nem adott módot arra, hogy megfelelő kezekbe kerüljön és igy a kor igényeihez mérten átszervezzék. A bécsi döntés után az iparügyi minisztérium gondnokot állított a fürdő élére, akinek azonban nem áll» megfelelő töke rendelő ajtaján. A svung olyan kitörő erejű, hogy a mama Is berepül utána. Az ajtó bevágódik 6s mögüle lábak dobaja, hangok zűrzavara és különféle zörejek hallatszanak ki a megbolygatott csöndü várószobába. Hihetőleg „lánc, lánc, eszterlánc“-ot játszanak ott benn hármasban. Most egy pillanatnyi csend következik. Most adhatja a gyereknek a cukrot. Nem... mégse. Ugyanis ajtószakitó üvöltés süvölt ki: — HáááááááooááááU! Az eddig közönyösen ülő ifjú hölgy kezében megrezdül á ruzsrudacska. Ijedtében az orrocskája hegyére is tesz egy pontot... Az öregur pedig egyenesen rémülten mered az ajtóra. Szemplllája vltustáncot jár kimereóö szemgolyói fölött. Lovagi szive sajnálkozva és hevesen dobog. .. Lassú óvatos lépésekkel közeledik az ajtó felé. Talán be akar lesni a kulcslyukon? Nem: az ajtó mellett levő fogasról villámgyorsan lekapja a kalapját, fejébe csapja és ritka gyors fordulattal az ajtó felé Iramodik. „Szégyen a futás, de hasznos“ — mondja a közmondás és az öregur, láthatólag ezt még nem felejtette el... a rendelő ajtaja nyílik és az előbbi ordítással éles ellentétben álló ragyogó arccal jön a tejfogas csemete. A szeme még harmatos a könnytől, de a szája már a füléig húzódik. Szemével az öregurat keresi. El akar dicsekedni neki, hogy nem fájt a dolog egy cseppet sem, csak azért ordított, hogy cukrot kapjon. Az öregurnak azonban hült helye — Elszaladt — mondja az ur a fogorvos kérdő tekintetére. A fogorvos gyanakodva vizsgálgatja a fogason lógó ruhákat és a berendezés egyéb tárgyalt. —- Nem emelt el valamit?... Mert vannak ilyenek! — teszi hozzá magyarázólag. Majd az Ifjú hölgy felé fordul: — méltőztassék! a hölgy elteszi a rúzst és méltóztatik. Pár perc és közönyéből felborzolva jön ki a rendelőből. A fogorvosok aztán értenek hozzá, hogy egy hölgyet kihozzanak a sodrából. Az egyszer biztos, hogy a hölgy nemcsak fájós fogát fogja tapogatni egész nap, hanem a fogorvosra is fog gondolni. De hogyan! Arra jobb nem gondolni. Az ur is megért végre a pillanatot, hogy oktondi bölcsességfogának búcsút mondhat. A búcsú fájdalmas és az ur idegeibe szakit. Kis hijja, hogy pocákon nem rúgja a jóságosképü fogorvost... — Sajnálom, tovább nem rendelek, el kell mennem sürgősen — mondja a fogorvos egy ujionnan érkezett páciensnek, mikor az ajtóhoz kíséri az urat, aki magával viszi bölcsességfogát is a pénztárcájában. ■ Az uj páciens arca földerül. Nem rendel tftvább! Nagyszerű! Ro’dogan szalad lefelé a lépcsőn. Hármat lép egyszerre. Boldog, mert megmenekült a foghúzástól. . . . Szegény ember! Sorsát senki el nem kerülheti! ön még ezt nem tudja? Irta és rajzolta: Vobry Lajos Málnás-fUrdőt delkezésére a kivonulás előtt lezüHesztett fürdő rendbehozásához. A gondnok kölcsönökhöz folyamodott célja megvalósítására. Mielőtt azonban erre sor kerülhetett! volna, megbízatásától felmentették. Utódja — ahogyan egyik környékbeli lap írjta — „kellő szakértelem nélkül“ szintén nem ttudta keresztül vinni a korszerűsítést- Hozzájárult ehhez, hogy a fürdő újjáalakítására közben megalakult fürdőszövetkezetben személyi ellentétek merülitek fel, ami megakadályozta a villatulajdonosok- egységes --frontbatömörülését-Az áldatlan helyzet végűi is árverésre vezetett- Egymásután három ízben perdül» meg a dob, egészen jelentéktelen összegekért a fürdőteleipen. Elárverezték a szénsavgyárat, később a fürdőkádakat is. Legutóbb a bukaresti Radianu-cég ideiglenesen megbízol» jogi képviselője a kézhez nem kapott 847.30 pengő ügyvédi tiszteletdij követelése fejében kérte fizetési meghagyás kibocsátását a járásbíróságtól, minek alapján lefoglaltatta a fürdő fontosabb csőalkatrészcli, melyeket el is árvereztetett. A csővezeték működésének megbénításával az egész fürdőtelep működése megbénul» s amennyiben a vevő nem ad módot a visszavásárlásra, Málnásfürdő a jövő évi fürdőszezönban már meg sem nyilhatik-IDILL Fény fele néz ma is a szemem * a bohóc arcot, nem, ismerem, éveim száma harminchárom, győzni fogok égy barna nyáron! Kezemben seprű, korbács, dárda úgy sétálok rá a világra, ki jó lélek, azt simogatom, ki gonosz, hát azt elhántolom. A völgy végén olajos liget ott vár a kedves, nevet-nevet, megölelem, megölel lágyan —idill egy szép uj bibliáiban! SZTOJKA LÁSZLÓ Iz ítélőtábla felmentette a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt elitéit Párdi Lajos detektívet Kolozsvár, október 2. A törvényszék büntető hármastanácsa ezév junius 22-én hivatalos hatalommal való visszaélés miatt nyolc havi börtönbüntetésre és négy esztendei hivatalvesztésre Ítélte el Párdi Lajos volt kolozsvári detektívet, aki utóbb a székelyudvarhelyi rendőrség kötelékében teljesített szolgálatot. A detektív elitélésére vezető büuper előzményei szerint 1941. április elején a rendőrség hirül vette, hogy arra jogosulatlan egyének a környékről húst csempésznek Kolozsvárra. A nyomozással megbízott Párdi Lajos detektivnek rövidesen sikerült is egyik gyanúsítottat, Mendelovits Mayer kolozsvári lakost őrizetbe vennie. Az é’emedettköru Mendelovits kihallgatása után néhány nappal kórházba került és ott vesezavarok és szivbéhulás következtében elhunyt. Az elhunyt családtagjai panaszt tettek, hogy hozzátartozójuk váratlan halálát a kihallgatását, vezető detektív okozta, amennyiben — állításuk szerint —vallatásakor testi sérülésekkel járó erőszakot alkalmazott. A törvényszéki tárgyaláson előadott orvosi szakvélemény értelmében viszont as elhunyt halála nem állott összefüggésben az elözeteseu elszenvedett testi sérülésekkel. A megvádolt detektív kihallgatásakor határozottan tagadta, hogy a terhére rótt eröszakc* alkalmazta volna. A vallomást tevő tanuk közvetett bizonyitékai szerint ellenben az elhunyt, akit egészségesen vettek őrizetbe, kihallgatása után annyira megrokkant, hogy egyik cellatársa ki is jelentette, „soha többé nem lesz ember belőle“. A törvényszék a közvetett bizonyítékok alapján találta bűnösnek és ítélte el á Vádlottat. Az elitéi!: fellebbezésére a kolozsvári Ítélőtábla PüVip Kálmán táblabiró elnöklésével szombaton foglalkozott az üggyel. A tárgyalás eredményeként a másodfokú bíróság, megsemmisítve a törvényszék marasztaló Ítéletét, Párdi Lajos detektívet felmentette a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségének vádja alól. A tábla állásfoglalása szerint a közvetett bizonyítékok alapján megállapítható ugyan, hogy Mendelovits halálának előidézésében a verés okozta sérüléseknek feltétlen szerepük volt, arra azonban nem merült fel bizonyíték, vájjon a sérüléseket ki okozta. Maga az elhunyt is — minden megnevezés nélkül — csupán előtte „ismeretlen egyénekről“ beszélt.' Tehát még az sem bizonyosodott be, hogy a bántalmazás hatósági egyének részéről történt. Miután a sérteti fél többszöri félszobásra sem élt perorvoslattal, az Ítélőtábla felmentő itéiete jogerőre emelkedett. NgW-YORK GRILL október havi műsora: Herváth-nővérek Nincsen eurónai syinpad ahöl php s/'rendlte * volna.. Lenkey ânna énekesnő. Kándikő Mariét énekesnő. Mónya-jazztrió. Diószegi Gizi. Újházi Zita,
