Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-28 / 244. szám
KuitiUjsxg 8 1943. OKTÓBER 28. D Szász Endre ellen Indított sajtóperben Tőkés Ernőre terhelő vallomást tettek az erdélyi magyar közélet vezetői Marosvásárhely, október 27. A marosvásárhelyi törvényszék kedden kezdte meg annak a sajtórágalmazási pernek a tárgyalását, amelyet Tőkés Ernő volt bukaresti református esperes indított Szász Endre, a marosvásárhelyi „Székely Szó“ című napilap felelős szerkesztője ellen, aki lapjában „Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon?“ cimniel á volt bukaresti esperesről cikksorozatot irt s abban Nagy Ferenc délerdélyi református püspökhelyettesnek, a nagyenyedi „Református Elet“ cimü lapban megjelent cikke nyomán azt irta Tőkés Ernőről, hogy busás ellenszolgáltatásért hamis keresztleveleket állított ki zsidóssármazásu személyeknek. Szász Endre a leleplezéssel kapcsolatosan arról is beszámolt, milyen mult húzódik meg Tőkés Ernő mögött. E mult — állapította meg Szász Endre — nem teszi érdemessé arra, hogy Magyarországon otthont találjon, mert a volt bukaresti esperes magatartása a román megszállás ideje alatt magyar szempontból súlyos kifogás alá esett. A tárgyaláson Szász Endre szerkesztőt Bogdán István dr. marosvásárhelyi ügyvéd védte, a fömagánvádló Tőkés Ernő pedig Vlain Ferenc dr. budapesti ügyvédet bizta meg jogi képviseletével. Issekutz Viktor dr. elnök felolvasta a beidézett tanuk névsorát. Bárdossy László -y. magyar miniszterelnök betegségére való hivatkozással kimentette magát, hasonlóképpen igazolta távolmaradását Inczédy-Joksman Ödön dr. kolozsvári és kolozs-vármegyei főispán. Bethlen György gróf dr. is Mikö Imre dr. országgyűlési képviselők parlamenti elfoglaltságuk miatt maradtak távol. Az elnök kérdésére Szász Endre kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek •magát, A cikkek közérdeket szolgáltak, mert közérdek az, hogy egy olyan múltú személy, mint Tőkés Ernő ne élvezze a magyar állam befogadó gondoskodását, amikor arra egykori magatartásával méltatlanná vált. Polonkay Tibor dr. középajtai ref. lelkész, országgyűlési képviselő volt az első tanú, aki elmondotta, hogy Tőkés Ernő mint liberális képviselőjelölt egy választáson beállított a szavazó helyiségbe és felszólította Zakariás törvényszéki magyar bírót, szavazási elnököt, hogy adja át helyét egy román kartársának. Vásárhelyi János erdélyi református püspök vallott ezután. Tőkés állandóan változtatta politikai meggyőződését — mondotta. — Román pártokban is vállalt cselekvő szerepet. Politikai működését az egyház soha sem helyeselte. Majd arról beszélt, hogy az egyházi főhatóság egy alkalommal körlevelet intézett az esperesekhez, akiktől az iskolák működéséről statisztikai célokra szolgáló bizalmas jelentést kért. Egy ilyen kimutatás a román kormányzat kezébe került. Ez a titoksértés súlyosan érintette az egyházat. Arról nincs kifejezett tudomása, hogy a jelentést Tőkés bocsátotta a románok rendelkezésére. A püspök ezután Nagy Ferenc délerdélyi helyettes püspöknek Tőkés elleni vádjairól szólt, ő kérte az egyetemes konvent elnökségét, hogy rendeljen el Tőkés ellen fegyelmi vizsgálatot. Nagy Ferenc panaszkodott, hogy Tőkés eljárása miatt az égyház nehéz helyzetbe került. A felszabadulás következtében az itteni egyházi hatóság a vizsgálatot nem tudta befejezni. Az elnök kérdéseire ezután Vásárhelyi püspök arról vallót, vájjon Pacliseanu román kultuszminiszteri osztályfőnök gyakorolt-e nyomást az tegyházra, amikor a fegyelmi eljárás alá helyzett Tőkés elmozdításáról volt szó. Akkor történt ez, amikor Tőkés az egyházi hivatal díjmentes borítékaiban a Réthy-féle „karikás“ párt politikai röpcéduláit küldözgette. — Román körökből — vallotta Vásárhelyi püspök — valóban óhajtás hangzott el, hogy szűnjék meg az eljárás Tőkés ellen. Az. adott helyzetet mérlegelve, ez meg is történt. A püspök a továbbiakban Tőkés kijárásairól és arról az erkölcsi kárról tett vallomást, amelyet magatartásával a magyarságnak okozott. Vékás Lajos dr. kolozsvári Ítélőtáblái elnök vallomásában szintén a védelem álláspontját igazolta. Az. esperes politikai köpenyegforgatására jellemző, hogy több román pártot szolgált ki, még Jorga pártjánál is képviselőséget vállalt. Mester Mihály tanügyi főtanácsos, egyházkerületi előadót hallgatták ki ezután, aki szintén Tőkés Ernő politikai színváltozásait festette -e. Nézete szerint vagyoni előnyök hajnászása vezette cselekedeteiben. Tőkés kárára volt a magyarságnak, ö is megerősítette azt a tényt, hogy a Tőkés elleni eljárás megszűnésében román tényezők működtek köz e. Kányádi Béla tanügyi előadó, Tőkés volt segédlelkészének vallomása szintén terhelő volt az esperesre. Sándor József, az EMKE diszelnöke, Tőkés „mentőtanuja“ következett ezután, de még ő is a védelem javára vallott. Sebesi János nyugalmazott udvarhelymegyei alispán Tőkés Ernő és a Réthyféle úgynevezett „karikáspárt“ kapcsolatairól beszélt, majd az esperes kijárási ténykedéseiről vallott. Kiss Géza járásbirósági tisztviselő tanúvallomásában elmon iotta, hogy hivatali előrehaladása ügyében fordult Tőkés Ernőhöz, közbenjárását kérve. Tőkés pénzt vett el föle, de nem csinált ériekében semmit. Amikor elment a minisztériumba, hogy ügye iránt érdeklődjék, azt a választ kapta, legjobb, ha kitakarodik, mirt Tőkés elmondotta róla, milyen veszedelmes irredenta. Tőkés a magyarság sok ügyét gáncsolta el A tárgyalást szerdán reggel 9 órakor folytatták. Issekutz Viktor elnök megállapította, hogy a tanuk közül Krenner Miklós dr. és Sulyok István dr. betegségük miatt nem jelentek meg, Réthy Imre felsövisói ügyvéd ügyvédi elfoglaltságával mentette ki magát. Szász József földbirtokos és Molter Károly tanár, író, vallomása után Illés Gyula dr. kolozsvári tankerületi főigazgatót hallgatták ki ezután. Elmondotta, hogy a román megszállás alatt a református egyházkerület iskolaügyeit vezette és igy került összeköttetésbe Tőkéssel, aki hol a liberális, nol a „karikás“-pártban szerepelt. A magyarság feltétlenül kárát vallotta Tőkés működésének és az egyházkerületnek sem váll előnyére. Tud arról, hogy Tőkést az egyházi hatóságok egy alkalommal felfüggesztették állásától. Azt is tudja, hogy az akkori román kultuszminisztérium nyomására állottak el a további vizsgálattól. Pogány Albert állami gimnáziumi igazgató, aki a megszállás alatt egy ideig a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója volt, azt vallotta, hogy tagja Volt annak a bizottságnak, amelyet a Tőkés keresztlevélhamisitási ügyében küldöttek ki. Megállapították, hogy egyes romániai egyházközségek anyakönyveiben sok vakarás volt, de azt nem tudták megállapítani, hogy ki követte el. A bizottságnak nem volt írásszakértője és ezért elhatározták, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek az ilfovi és a gyulafehérvári ügyészségen. Elmondotta, hogy Vida András, aki Tőkés alatt, mint lelkész dolgozott, bevallotta a nagyenyedi egyházi bíróság előtt, hogy Tőkés rávette öt a hamis keresztlevelek kiadására. Zsigmond János felsőházi tag, Nagy József dr. szatmári városi tanácsos, Joó Győző tanügyi főtanácsos, Koós Zoltán szatmári állami iskolai igazgató, Dakó Lajos lelkész, Lendvay Sándor dr. járásbirósági alelnök, Dávid György dr. nyárádszeredai lelkész után Teleki Arctur gróf, felsőházi tag kihallgatása következett. Tőkés az egyház érdekében — mondotta — inkább kevesebbet tett, mint többet. Tőkés megkérdezte Teleki gróftól, emlékszik-e arra, hogy 939-ben, amikor a regáti református egyházi szabályzatot tárgyalták le, ő — Tőkés — hangoztatta, nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy Bukarest úgy is rövid időn belül elszakad Erdélytől és hogy erre Teleki azt válaszolta: maradjanak a realitásoknál. A tanú kijelentette, hogy erre az eseményre nem emlékszik. Elmondotta Teleki, hogy Tőkés egy alkalommal, mint liberális jelölt szerepelt a Magyar Párt jelöltjével szemben. Azt is elmondotta, hogy azért akarták megszüntetni a bukaresti kapcsolatokat, hogy Tőkéstől megszabaduljanak, mivel erre másképpen nem igen mutatkozott mód. Jaros Béla apátplébános, pápai prelátus, Tőkésnek arra a kérdésébe, tud-e arról, hogy neki milyen nagy szerepe volt a marosvásárhelyi , római katolikus gimnázium nyilvánossági jogának megszerzésében, azt válaszolta, hogy nem tudja, miben állott ez a szerep. Az ö tudomása szerint boldogult Majláth püspök, Gyárfás Elemér és a római katolikus igazgató-tanács járt közbe. Kiss Árpád dr. marosvásárhelyi ügyvéd, aki 1934-ben a Magyar Párt bukaresti irodájának tisztviselője volt, vallomásában elmondotta, hogy Wilier József dr. képviselő azt a kijelentést tette, hogy Tőkés a Magyar Párt sok ügyét elgáncsolta. Tőkés állandó látogatója volt a nyugdíjpénztárnak. Nyugdíjügyeket intézett. Megállapítása szerint Tőkés egymaga többet keresett a nyugdíjügyeknél, mint nyolc bukaresti magyar ügyvéd együttesen. Beszélt a tanú a Titulescuhoz intézett üdvözlő táviratról is. Olvasta a „Hargita“ cimü lapban és a „Magyar Kisebbség“ 1936. évi 1. számában, hogy Tőkés is az üdvözlő távirat aláírói között szerepelt. Vall a nap legérdekesebb tanúja Ezután következett a szerdai nap legérdekesebb tanúja. Vida András lelkész, jelenleg naszódi magántisztviselő vallomása. 1938 óta ismerte, Tőkést. Ploestiben és Brailában működött. Zsidók kértek tőle keresztleveleket és azt állították, hogy áttérési bizonyítvánnyal rendelkeznek, ö nem volt hajlandó ezt kiadni. Az elnök megjegyezte, hogy a konventtöl átkért iratokból megállapítja, a tanú a nagyenyedi egyhá,zi hatóság előtt nem igy vallott. Elnök ismertette a nagyenyedi vallomást. Ebben a tanú beismerte, hogy őt Tőkést többizben telefonon Bukarestbe rendelte és azt is elrendelte, bogy hozza magával az anyakönyveket. Amikor Bukarestbe érkezett, egy-két órára elküldte. Ez alatt Tőkés az anyakönyvekbe bejegyzéseket tett s amikor visszament a hivatalba, már aláírásra előkészített anyakönyvi kivonatokat tett eléje, azzal, hogy ii'ja azokat alá. Esetenként 50—50 lejt adott neki. Később Héjjasfalvájra helyezték át, onnan is berendelte öt Tőkés s amikor egyszer felhívta a figyelmét, hogy ebből baj lesz, megnyugtatta. A brailai anyakönyveket is többizben szállította a bukaresti esperesi hivatalba és azok hosszabb ideig ott vo’tak. Az elnök megkérdi, fenntartja-e ezt a vallomását, Vida megtörtén válaszolja: —- Igen, ez felel meg a valóságnak... A következő tanú: Ferenczy Zsigmond, a Magyar Párt volt képviselője, akit Tőkés mentötanunak jelentett be. Igyekszik is Tőkést menteni, amikor azonban Tőkés részleteket kérdez tőle azokról az állítólagos szolgálatokról, amelyeket ő a Magyar Pártnak tett volna, nem mondott tényleges adatokat. Tőkésnek arra a kérdésére, tudja-e, hogy : a szokottnál erősebb magyar tevékenységet fejt ki, kijelenti, hogy erről nem tud. Raksányt Arankát ugyancsak Tőkés jelen* tette be leimként, hogy igazolja: ő intézüe el a „Bethlen Kata Egyesület“ alapszabályainak jóváhagyását. Megkérdezte az elnök, hogy szívességből tette ezt Tőkés. _ Huszonegyezer lejt fizettünk érte —. mondotta a. tanú. Nagy Endre kollégiumi Igazgató, Tőkés apatársa a következő tanú. Egy Ízben a kollégium érdekében hivtla fel telefonon Tőkést, mivel a kollégium ellen feljelentés érkezeit és »lekor szerinte Tőkés megtette a kért intézkedéseket. liláin Ferenc, Tőkés jogi képviselője kérte, hogy a meg nem jelent tanuk kihallgalUsara állapítsanak meg uj tárgyalási időt és azt is, hogy Tőkést magát hallgassák ki tanúként. A szokatlan kérésnek, hogy tudniillik a sértetttét tanúként hallgassák ki, Szász Endre jogi képviselője elutasítását kérte s hivatkozót! arja is, hogy a sértett trriui közül mindössze csak kettő nem jelent meg- A bíróság rövid llanácskozás után elhatározta, hogy a kővetkező tárgyalást november 19-én tartja meg s erre a napra megidézte újból a1 meg nem jelent tanukat- Ugyanakkor határoznak Tőkés tanúként való kihallgatásáról is. híegkezdik Kolozsváron a régi iparjogossivanyokal1 érvénytelenítő határozatok kézbesítését Kolozsvár', október 27. Ismeretes, hogy 1943 augusztus 14-én rendelet jelent m-“ a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen ipart (kereskedést) űzök iparjo•gositványának felülvizsgálásáról. A rendelet szerint, ha a miniszter az ipar (kereskedés) folytatásának engedélyezését megtagadja, a folyamodó iparjogositványa 1943 október 31-vel, ha vendég-, vagy vándoriparról van szó, 1943 junius 30-val hatályát veszti. Ezt a rendeletet ezév augusztusában a minisztérium olyként módositotta, hogy a régi iparjogositvány nem október 31-én, hanem a miniszter által megállapított időpontban veszti hatályát. Tehát a minisztérium döntésétől függött, hogy október 31-e előtt, vagy azután érvényteleniti a felülvizsgálat során elutasított iparjogokat. A véghatározatok kézbesítése ezideig általánosságban nem történt meg, csak egyes iparhatóságok területén. Most a minisztérium arról intézkedett, fyogy az iparhatóságok kézbesittessék ki a már készen álló elutasító véghatározatokat, amelyek azonban a régi ipar jogosítvány hatályának megszűnési időpontját nem közlik; a folyamodóval azt tudatják, hogy folyamodványát elutasították s iparjogositványának hatálya a minisztérium által később megállapítandó időpontban szűnik meg. Ghyezy lenő a Felsőház külügyi bizottsága előtt beszámol a külpolitikai helyzetről Budapest, okt. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Felsőház külügyi bizottsága október 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor az első számú bizottsági teremben ülést tart. Tárgy: a külügyminiszter tájékoztatója a külpolitikai helyzetről. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI TÁRCA KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁSA Budapest, okt. 27. (MTI). A képviselőház pénzügyi és földművelésügyi bizottsága ma délelőtt a földművelésügyi tárca költségvetését tárgyalta. A kormány részéről jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. Boér Ágoston előadó beható ismertetése után a felszólalásokra Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter részletesen válaszolt. A földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását a pénzügyi és földművelésügyi bizottság délután 5 órakor folytatja. Mosilvában nenn rendezfaeliík a nemzelköfi IkércSéseÜket Genf,' október 27. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A „Journal de Geneve“ londoni tudósitója szerint, teljesen alaptalan az a moszkvai ‘hir, hogy az értekezleten hamarosan fontos határozatokat hoznak. Illetékes londoni körök tisztára találgatásnak minősítik azokat az eddig megjelent kommentárokat, hogy a problémákat megoldják. A nemzetközi kérdések rendezésére — hangsúlyozzák Londonban — csak akkor van kilátás és csak akkor remélhető, hogy az elrendezés életképes lesz, ha abban minden olyan nép felelős képviselője résztvesz, amely jelenleg nincs Moszkvában, de egy napon ismét joga lesz, hogy szavát szintén hallassa. Ma hezd&dik az erdélyi MHkus fikció világnézeti előadássorozata Kolozsvár, október 27. Ma, csütörtökön este fél 6 órakor a Katolikus- Akciót előkészítő előadások sorozatának első számaként Sándor Imre püspöki általános helytartó, Mihalovics Zsigmond pápai prelátus országos igazgató és Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus, köziró adnak elő. Este 7 órakor a Szent Mihály templomban P. Varga László dr. prédikál. Fél 9 órakor ugyancsak ő és Nyisztor dr. adnak elő a Gábor Áron-diákotthon dísztermében. A szerkesztésért»és kiadásért felel: JENEÎ LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt, nyomása, F, y,: Major József,
