Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-29 / 245. szám

1 Ára 16 fillér P é n í e le 1943 október 29 PARLAMENT EXTS! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NE­­• GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 345. SZÁM ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­­KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁM.» 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADQJHVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIöK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADENK VISSZA KRIVOJROGNÁL ÉS MELITOPOLJNÁL A NÉMET CSAPATOK FELFOGTÁK AZ UJ BOLSEVISTA TÁMADÁSOKAT Olaszországban Remény ßarcoR RezáőáleR a Vollurno-foly ónál A Szovjet kijáratot követel az Égei-tengerre Sztálin újból tanácskozott Eden angol kiilügyminisztcrrel Anglia „Fehér könyvi-ben mentegetőzik a bengáliai éhínségért A MOSZKVÁBÓL ÉS A MOSZKVAI ÉR­TEKEZLETRŐL más forrásokból érkező köpések ismeţFÎJi legváltozatosabb képet mutatják. Tény az, hogy a tanácskozások még mindig teljes érővel tartanak és az is kétségtelen, hogy a Szovjet az eddigieknél nagyobb katonai erőfeszítést követel szö­vetségeseitől s ugyanakkor a legniesszehbre­­menő részvételt igényli a maga számára minden döntésben jelenleg és a háború ntán. A Budapesti Tudósító londoni jelentése szerint az értekezlet munkálatait még ezen a héten befejezik. A szakértők inár néhány napja azon dolgoznak, hogy az általános irányelveket véglegesen megszerkesszék Londonban azt mondják, hogy a megbeszé­lések surlódásmentesebbcn folytak le. mint ahogyan a kételkedők eredetileg gondolták, de niég semmit sem lehet látni abból, hogy milyen messzire megy el a három hatalom egyetértése és » vitás kérdések közül me­lyeknek eldöntését hagyták Roosevelt. Churchill, Sztálin terv bevett találkozójára. Feltűnő, hogy az Egyesült-Államok saj­tójában derűlátóbb hang mutatkozik, mint kezdetben. I ár eddig amerikai körök haj­lottak arra, hogy az amerikai és szovjet politikát. összeegyeztethetetlennek tartják. Egy másik moszkvai értesülés szerint a bárom küHig.yminisrler megbeszélésein elvi Jelentőségű döntések történtek s beavatott londoni kínok szerint nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy megegyeztek lengyel­­ország és Finnország határának ügyében Is. Londonban azt is hangsúlyozzák, hogy az eddigi döntésekben nincsen szó a hábo­rús helyzet miatt szükségessé vált olyan megoldásról, amely később újra nézetelté­résekre vezetne. Szerdán egyébként Sztálin újból tanács­kozott. Eden angol külügyminiszterrel. Moszkvai diplomáciai körökben ennek a vá­ratlan tanácskozásnak, amely Molotov, s a moszkvai angol nagykövet jelenlétében tör­tént, nagy Jelentőséget tulajdonítanak. Kü­lönösen feltűnt, hogy Ismay tábornagy, Churchill katonai tanácsadója is részt vett a tanácskozáson. Az „Exchange Telegraph“ moszkvai érte­sülése úgy tudja, hogy a szerdai tárgyalási nap rendkívüli jelentőségű volt, a megbeszé­lések keretében jegyzőkönyvbe foglalták és le is zárták az eddig hozott határozatokat. .Valószínű, hogy egyes eddig elért meg­egyezésekről még ezen a héten kiadják az első hivatalos közleményt. A különböző forrásokból érkezett, híre­ket a német fővárosban nem minden ér­deklődés nélkül fogadták, mert a hírek lé­nyegében eléggé egybehangzóak. így pél­dául a „Dagens Nyheter“ newyorki külön tudósítása azt fejtette ki, hogy megvitat­ták Finnország, Lengyelország és más or­szágok háború utáni helyzetét, továbbá az iráni helyzetet és az Ég* i-tengerhez vezető folyosó létesítésére irányuló szovjet javas­latot. A „Newyork Times“ és az „Evening Standard“ is közli azt a washingtoni kö­rökből származó értesülését, amely szerint a Szovjet erőteljes követelést támasztott az Égeé-tengcrhez vezető folyosóra vonatkozó­lag. Rendkívül érdekes a moszkvai értekezle­tet kísérő értesülés és hírverés-koncertben a „Yorkshire Post“ cikke. Ezt a lapot álta­lában Edén szócsöveként emlegetik. Az em­lített cikk határozottan kimondja azt a té­telt, hogy bizonyos háború utáni kénlések tekintetében nincs egyetértés az angol, orosz és amerikai álláspont között. Az „Al­ton Kiadod“ cimü svéd lap a „Yorkshire Post“ cikkéről szóló jelentését egyenesen a következő cim alatt hozza : „Szakadás a moszkvai értekezleten“. A svéd lap úgy véli, hogy az említett kérdések bizonyára a Balti-áHajnink ügyével állanak összefüggés­ben. Az oroszok hír szerint még semmit sem engedtek a háború utáni határok te­kintetében támasztott követeléseikből, ha­nem továbbra is „udvariasan és határozot­tan“ kitartanak azok mellett. A „Dagens Nyheter“ newyorki tudósítá­sában érdekes képet rajzol a tanácskozások­ról. Megállapítja, hogy többnyire az angolok és az oroszok vitték a szót, Hull külügymi­niszter Inkább csak figyelmes hallgatóként szerepelt, viszont néhány megjegyzése rend­kívül kényes pontokat érintett. Így például, állítólag a második arcvonalra irányuló szovjet követelése,kre a következő választ adta: — A második arrvonalhoz csapatok szük­ségesek, amelyeket csak a C'r-endes-áceáii vidékéről lehetne elvonni. Ennek az volna a következménye, hogy Japánnal szemben az oroszoknak kellene akcióba lépniök. Hullnak ezt a kijelentését az oroszok fa­gyos hidegséggel fogadták. A Német Távirati Iroda közli a stockholmi „Sozialdemokraten“ londoni tudósítójának jelentését. Eszerint Moszkvában behatóan foglalkoznak a Balkán-kérdéssel s valószínű, hogy a Dardanellák, a Márvány-tenger és Bosz.porusz áthajózásával összefüggő jog kapcsolatos a Szovjet erőteljes követelései­vel. Mivel ez a kérdés magától értetődően nagymértékben érdekli Törökországot, lon­doni török körökben az utóbbi napokban fel­tűnő Idegesség tapasztalható. Anglia törökországi nagykövetének Jeru­zsálem! útját is az utolsó pillanatban elha­lasztották s ezt diplomáciai körökben a moszkvai értekezlettel hozzák összefüggés­be. Az angol nagykövetnek szerdára virra­­dólag kellett volna Jeruzsálembe és onnan Kairóba utaznia, hogy találkozzék a Moszk­vából visszatérő Edén külügyminiszterrel. Az újabb hirek szerint Eden visszatérőben Ankarába is ellátogat és így az utazásra már ezért sem vo'na szükség. A török sajtóban élénken visszatükröző­dik a politikai helyzet miatti aggodalom. A „Tasviri Efkiar“ cimü lap a következőket Írja: „Törökország őszinte semlegesség! po­litikát követ mind Németország, mind a vele szemben álló hadviselő hatalmak irányában. A törökök senkit sem támadtak meg és nem is szándékoznak más államokat megtámad­ni, de. már ezért sem tűrhetik azt, hogy» or­száguk külpolitikájáról máshol és nélkülük vitatkozzanak.“ Sir Stafford Cripps a külföldi sajtó szer­dán rendezett ebédjén felszólalt, hogy állást forrjon a moszkvai értekezlettel és a há­ború utáni helyzet kialakításával kapcsolat­ban. Fejtegetéseinek lényege a következő: Molotov, Hull és Eden szilárd alapot igyek­szenek megteremteni, amelyen a vi'ág jövő békéje felépülhessen. Egészen természetes, hogy aki a világbékét akarja biztosítani, an­nak katonai előkészületeket kell tennie. Alapvető hiba volna azonban, ha elhitetnönk magunkkal, hogy háború utáni feladatunk a béke fegyverhatalommal való biztosítása. Minden olyan rendszer, amely a hatalomra támaszkodik, végeredményben sikertelen marad. Európa és a világ jövőjéről vallott felfogásunk nem a nagyhatalmak dicsfény­nyel övezett parancsura'mán alapul. A jö­vőt inkább hajthatatlan demokrata határo­zottsággal szemléljük. Nevetséges volna az az. elképzelés, hogy a világot valami „nagy bizottság“ kormányozhatná, amelylwn min­den nép képviseletet nyerne. Az ilyen be­rendezés parlament volna, de nem kormány­zat. A nemzetközi együttműködésnek Cripps vé'emynye sz.erint nagyobb kilátása van a. sikerre, ha munkaterek szerint oszlik meg. * A HARC NEM CSÖKKENŐ ERŐVEL TOMBOL TOVÁBB A KELETI ARCVONA­LON, a legutóbbi órákban azonban a Szov­jetnek nem sikerült, újabb területi nyereség­re szert tennie s még kevésbé tudott áttö­rést, vagy éppen bekerítést kierőszakolni. Berlini megítélés szerint a legutóbbi har­cok nyomán nem történt lényeges változás a a német csapatok tartják elfoglalt állá­saikat. Melitopoljnál a bolsevisták minden erővel megkiséreték a betörési hely kibő­vítését, szándékukat azonban meghiúsítot­ták. Krivojrognál — -a város szilárdan né­met kézben van — pillanatnyilag gyengült is az ellenséges támadó tevékenység, a né­met hadvésetöség azonban további súlyos harcokra s a. szovjet erőfeszítések megúju­lására számit. Az északabbra fekvő arcvo­nalszakaszon a támadásokat a németek már vagy a készenléti állásokban szétverték összpontosított tüzérségi tüzűkkel, vagy kemény harcokban verték vissza. A leningrádi arcvonalon állandó szerepel játszik a német nehéz tüzérség. Szerdán a német parti ütegek eredményesen lőtték a leningrádi hajógyárat, mégpedig négy ten­geralattjáró állomásozó helyét és egy re­­pülőgépanyahajó elhelyezésére szolgáló uj épületet. * DÉLOLASZOK SZAGBAN heves csata tómból a San, Stefanótól hét kilométernyire fekvő Torella községért, jelentik Montgo­mery' tábornok főhadiszállásáról. A csata az o’aszországi hadjárat egyik legelkesere­­dettebb küzdelme én az angolszász Jelentés beismeri, hogy a 8. hadsereg rendkívül sú­lyos veszteségeket szenvedett. Montgomery­­nek a legnagyobb óvatossággal kell folytat­nia hadműveleteit, mert a német ellenállás rendkívül erős. Ezt a tanulságot vonták le az ellenséges oldalon. A német hivatalos jelentés ;s Közli, hogy a brit.—amerikai erők ismételt támadásait meghiúsították. Az Apcnninckben a német előőrsök néhány kisebb, közvetlenül az arc­vonal előtt fekvő hegyi falut kiürítettek, az óvatosan elönyomuló ellenség a felrobbanó aknák és a keresztező tüztámadások követ­keztében nagy veszteségeket szenvedett. A köztársasági fasiszta párt csütörtökön ünnepelte a ,,Marcia su Roma“ 21. évfordu­lóját. Pavolini államtitkár rádióbeszédet mondott, ünnepséget rendezett a berlini fascio is. Anfuso nagykövet hangoztatta, hogy bár Olaszország legutóbb megrázkód­tatásokon esett át, a német bajtársakat mégis büszkeséggel biztosíthat ja arról, hogy az olasz nemzetben elegendő erő van az olasz szellem talpraállására. * A SZOVJET ÉLELMEZÉSI HELYZETÉ­RŐL beszélt Wallace amerikai helyettes el­nök. Véleménye szerint lOIflf. különösen sú­lyos lesz a- bolsevisták számára s a Szov­jetben az egyedüli emberek, akik tisztessé­ges táplálkozást kapnak, csak azok, akik. kinn a harcvonalakon karcolnak. Wallace szerint egyébként 1944-ben az egész vilá­gon az ennivaló lesz az uralkodó kérdés. Az egyesült nemzeteknek, ha elegendő liajóte.­­ret tudnak találni, 60 millió tonnánál több élelmiszerük lesz. Ez a 60 millió tonna hatalmas mennyiség­nek tetszik, ha azonban meggondoljuk, hogy milyen embertömegeket kell még mindig élelmeznie a szembenálló tábornak, bizony édeskevés élelmiszermennyiség és ha való­ban csak ennyi áll majd rendelkezésükre, akkor a földnek sok területén Igss olyan éh­ínség, amilyen most pusziit Indiában s amely 'már olyan arányokat öltött, hogy a brit kormány Fehér Könyvet a,kar kibocsát tani, hogy mentegesse magát.-* AZ INDIÁI ÉHÍNSÉG kérdésében egyéb­ként az angol indiai liga felszólította az an­gol ipari munkásokat, hogy’ tüntető üléseken tiltakozzanak India éhezése miatt. A gyűlé­sen felszólalt Orisna Menőn, az indiai liga titkára s hangsúlyozta, hogy a brit kor­mánynak parancsoló kötelessége va'amit tenni az éhínség ellen s követelte, a politikai foglyok szabadon bocsátását s a hindu ve­zetőkkel való tárgyalások megkezdését. A tüntető gyűlésen határozatban követelték Amery indiai miniszter lemondását és az indiai nemzeti kormány megalakítását. Wawel lord, az uj indiai alkirály külföldi újságíróknak is alkalmat adott Kalkutta nyomortanyáinak megtekintésére. Az újság­írók csak rendőri védelemmel merték be­járai a vidéket, most beszámolnak arról,

Next

/
Thumbnails
Contents