Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-29 / 245. szám
1 Ára 16 fillér P é n í e le 1943 október 29 PARLAMENT EXTS! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NE• GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 345. SZÁM ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKKIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁM.» 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADQJHVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIöK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADENK VISSZA KRIVOJROGNÁL ÉS MELITOPOLJNÁL A NÉMET CSAPATOK FELFOGTÁK AZ UJ BOLSEVISTA TÁMADÁSOKAT Olaszországban Remény ßarcoR RezáőáleR a Vollurno-foly ónál A Szovjet kijáratot követel az Égei-tengerre Sztálin újból tanácskozott Eden angol kiilügyminisztcrrel Anglia „Fehér könyvi-ben mentegetőzik a bengáliai éhínségért A MOSZKVÁBÓL ÉS A MOSZKVAI ÉRTEKEZLETRŐL más forrásokból érkező köpések ismeţFÎJi legváltozatosabb képet mutatják. Tény az, hogy a tanácskozások még mindig teljes érővel tartanak és az is kétségtelen, hogy a Szovjet az eddigieknél nagyobb katonai erőfeszítést követel szövetségeseitől s ugyanakkor a legniesszehbremenő részvételt igényli a maga számára minden döntésben jelenleg és a háború ntán. A Budapesti Tudósító londoni jelentése szerint az értekezlet munkálatait még ezen a héten befejezik. A szakértők inár néhány napja azon dolgoznak, hogy az általános irányelveket véglegesen megszerkesszék Londonban azt mondják, hogy a megbeszélések surlódásmentesebbcn folytak le. mint ahogyan a kételkedők eredetileg gondolták, de niég semmit sem lehet látni abból, hogy milyen messzire megy el a három hatalom egyetértése és » vitás kérdések közül melyeknek eldöntését hagyták Roosevelt. Churchill, Sztálin terv bevett találkozójára. Feltűnő, hogy az Egyesült-Államok sajtójában derűlátóbb hang mutatkozik, mint kezdetben. I ár eddig amerikai körök hajlottak arra, hogy az amerikai és szovjet politikát. összeegyeztethetetlennek tartják. Egy másik moszkvai értesülés szerint a bárom küHig.yminisrler megbeszélésein elvi Jelentőségű döntések történtek s beavatott londoni kínok szerint nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy megegyeztek lengyelország és Finnország határának ügyében Is. Londonban azt is hangsúlyozzák, hogy az eddigi döntésekben nincsen szó a háborús helyzet miatt szükségessé vált olyan megoldásról, amely később újra nézeteltérésekre vezetne. Szerdán egyébként Sztálin újból tanácskozott. Eden angol külügyminiszterrel. Moszkvai diplomáciai körökben ennek a váratlan tanácskozásnak, amely Molotov, s a moszkvai angol nagykövet jelenlétében történt, nagy Jelentőséget tulajdonítanak. Különösen feltűnt, hogy Ismay tábornagy, Churchill katonai tanácsadója is részt vett a tanácskozáson. Az „Exchange Telegraph“ moszkvai értesülése úgy tudja, hogy a szerdai tárgyalási nap rendkívüli jelentőségű volt, a megbeszélések keretében jegyzőkönyvbe foglalták és le is zárták az eddig hozott határozatokat. .Valószínű, hogy egyes eddig elért megegyezésekről még ezen a héten kiadják az első hivatalos közleményt. A különböző forrásokból érkezett, híreket a német fővárosban nem minden érdeklődés nélkül fogadták, mert a hírek lényegében eléggé egybehangzóak. így például a „Dagens Nyheter“ newyorki külön tudósítása azt fejtette ki, hogy megvitatták Finnország, Lengyelország és más országok háború utáni helyzetét, továbbá az iráni helyzetet és az Ég* i-tengerhez vezető folyosó létesítésére irányuló szovjet javaslatot. A „Newyork Times“ és az „Evening Standard“ is közli azt a washingtoni körökből származó értesülését, amely szerint a Szovjet erőteljes követelést támasztott az Égeé-tengcrhez vezető folyosóra vonatkozólag. Rendkívül érdekes a moszkvai értekezletet kísérő értesülés és hírverés-koncertben a „Yorkshire Post“ cikke. Ezt a lapot általában Edén szócsöveként emlegetik. Az említett cikk határozottan kimondja azt a tételt, hogy bizonyos háború utáni kénlések tekintetében nincs egyetértés az angol, orosz és amerikai álláspont között. Az „Alton Kiadod“ cimü svéd lap a „Yorkshire Post“ cikkéről szóló jelentését egyenesen a következő cim alatt hozza : „Szakadás a moszkvai értekezleten“. A svéd lap úgy véli, hogy az említett kérdések bizonyára a Balti-áHajnink ügyével állanak összefüggésben. Az oroszok hír szerint még semmit sem engedtek a háború utáni határok tekintetében támasztott követeléseikből, hanem továbbra is „udvariasan és határozottan“ kitartanak azok mellett. A „Dagens Nyheter“ newyorki tudósításában érdekes képet rajzol a tanácskozásokról. Megállapítja, hogy többnyire az angolok és az oroszok vitték a szót, Hull külügyminiszter Inkább csak figyelmes hallgatóként szerepelt, viszont néhány megjegyzése rendkívül kényes pontokat érintett. Így például, állítólag a második arcvonalra irányuló szovjet követelése,kre a következő választ adta: — A második arrvonalhoz csapatok szükségesek, amelyeket csak a C'r-endes-áceáii vidékéről lehetne elvonni. Ennek az volna a következménye, hogy Japánnal szemben az oroszoknak kellene akcióba lépniök. Hullnak ezt a kijelentését az oroszok fagyos hidegséggel fogadták. A Német Távirati Iroda közli a stockholmi „Sozialdemokraten“ londoni tudósítójának jelentését. Eszerint Moszkvában behatóan foglalkoznak a Balkán-kérdéssel s valószínű, hogy a Dardanellák, a Márvány-tenger és Bosz.porusz áthajózásával összefüggő jog kapcsolatos a Szovjet erőteljes követeléseivel. Mivel ez a kérdés magától értetődően nagymértékben érdekli Törökországot, londoni török körökben az utóbbi napokban feltűnő Idegesség tapasztalható. Anglia törökországi nagykövetének Jeruzsálem! útját is az utolsó pillanatban elhalasztották s ezt diplomáciai körökben a moszkvai értekezlettel hozzák összefüggésbe. Az angol nagykövetnek szerdára virradólag kellett volna Jeruzsálembe és onnan Kairóba utaznia, hogy találkozzék a Moszkvából visszatérő Edén külügyminiszterrel. Az újabb hirek szerint Eden visszatérőben Ankarába is ellátogat és így az utazásra már ezért sem vo'na szükség. A török sajtóban élénken visszatükröződik a politikai helyzet miatti aggodalom. A „Tasviri Efkiar“ cimü lap a következőket Írja: „Törökország őszinte semlegesség! politikát követ mind Németország, mind a vele szemben álló hadviselő hatalmak irányában. A törökök senkit sem támadtak meg és nem is szándékoznak más államokat megtámadni, de. már ezért sem tűrhetik azt, hogy» országuk külpolitikájáról máshol és nélkülük vitatkozzanak.“ Sir Stafford Cripps a külföldi sajtó szerdán rendezett ebédjén felszólalt, hogy állást forrjon a moszkvai értekezlettel és a háború utáni helyzet kialakításával kapcsolatban. Fejtegetéseinek lényege a következő: Molotov, Hull és Eden szilárd alapot igyekszenek megteremteni, amelyen a vi'ág jövő békéje felépülhessen. Egészen természetes, hogy aki a világbékét akarja biztosítani, annak katonai előkészületeket kell tennie. Alapvető hiba volna azonban, ha elhitetnönk magunkkal, hogy háború utáni feladatunk a béke fegyverhatalommal való biztosítása. Minden olyan rendszer, amely a hatalomra támaszkodik, végeredményben sikertelen marad. Európa és a világ jövőjéről vallott felfogásunk nem a nagyhatalmak dicsfénynyel övezett parancsura'mán alapul. A jövőt inkább hajthatatlan demokrata határozottsággal szemléljük. Nevetséges volna az az. elképzelés, hogy a világot valami „nagy bizottság“ kormányozhatná, amelylwn minden nép képviseletet nyerne. Az ilyen berendezés parlament volna, de nem kormányzat. A nemzetközi együttműködésnek Cripps vé'emynye sz.erint nagyobb kilátása van a. sikerre, ha munkaterek szerint oszlik meg. * A HARC NEM CSÖKKENŐ ERŐVEL TOMBOL TOVÁBB A KELETI ARCVONALON, a legutóbbi órákban azonban a Szovjetnek nem sikerült, újabb területi nyereségre szert tennie s még kevésbé tudott áttörést, vagy éppen bekerítést kierőszakolni. Berlini megítélés szerint a legutóbbi harcok nyomán nem történt lényeges változás a a német csapatok tartják elfoglalt állásaikat. Melitopoljnál a bolsevisták minden erővel megkiséreték a betörési hely kibővítését, szándékukat azonban meghiúsították. Krivojrognál — -a város szilárdan német kézben van — pillanatnyilag gyengült is az ellenséges támadó tevékenység, a német hadvésetöség azonban további súlyos harcokra s a. szovjet erőfeszítések megújulására számit. Az északabbra fekvő arcvonalszakaszon a támadásokat a németek már vagy a készenléti állásokban szétverték összpontosított tüzérségi tüzűkkel, vagy kemény harcokban verték vissza. A leningrádi arcvonalon állandó szerepel játszik a német nehéz tüzérség. Szerdán a német parti ütegek eredményesen lőtték a leningrádi hajógyárat, mégpedig négy tengeralattjáró állomásozó helyét és egy repülőgépanyahajó elhelyezésére szolgáló uj épületet. * DÉLOLASZOK SZAGBAN heves csata tómból a San, Stefanótól hét kilométernyire fekvő Torella községért, jelentik Montgomery' tábornok főhadiszállásáról. A csata az o’aszországi hadjárat egyik legelkeseredettebb küzdelme én az angolszász Jelentés beismeri, hogy a 8. hadsereg rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. Montgomerynek a legnagyobb óvatossággal kell folytatnia hadműveleteit, mert a német ellenállás rendkívül erős. Ezt a tanulságot vonták le az ellenséges oldalon. A német hivatalos jelentés ;s Közli, hogy a brit.—amerikai erők ismételt támadásait meghiúsították. Az Apcnninckben a német előőrsök néhány kisebb, közvetlenül az arcvonal előtt fekvő hegyi falut kiürítettek, az óvatosan elönyomuló ellenség a felrobbanó aknák és a keresztező tüztámadások következtében nagy veszteségeket szenvedett. A köztársasági fasiszta párt csütörtökön ünnepelte a ,,Marcia su Roma“ 21. évfordulóját. Pavolini államtitkár rádióbeszédet mondott, ünnepséget rendezett a berlini fascio is. Anfuso nagykövet hangoztatta, hogy bár Olaszország legutóbb megrázkódtatásokon esett át, a német bajtársakat mégis büszkeséggel biztosíthat ja arról, hogy az olasz nemzetben elegendő erő van az olasz szellem talpraállására. * A SZOVJET ÉLELMEZÉSI HELYZETÉRŐL beszélt Wallace amerikai helyettes elnök. Véleménye szerint lOIflf. különösen súlyos lesz a- bolsevisták számára s a Szovjetben az egyedüli emberek, akik tisztességes táplálkozást kapnak, csak azok, akik. kinn a harcvonalakon karcolnak. Wallace szerint egyébként 1944-ben az egész világon az ennivaló lesz az uralkodó kérdés. Az egyesült nemzeteknek, ha elegendő liajóte.ret tudnak találni, 60 millió tonnánál több élelmiszerük lesz. Ez a 60 millió tonna hatalmas mennyiségnek tetszik, ha azonban meggondoljuk, hogy milyen embertömegeket kell még mindig élelmeznie a szembenálló tábornak, bizony édeskevés élelmiszermennyiség és ha valóban csak ennyi áll majd rendelkezésükre, akkor a földnek sok területén Igss olyan éhínség, amilyen most pusziit Indiában s amely 'már olyan arányokat öltött, hogy a brit kormány Fehér Könyvet a,kar kibocsát tani, hogy mentegesse magát.-* AZ INDIÁI ÉHÍNSÉG kérdésében egyébként az angol indiai liga felszólította az angol ipari munkásokat, hogy’ tüntető üléseken tiltakozzanak India éhezése miatt. A gyűlésen felszólalt Orisna Menőn, az indiai liga titkára s hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak parancsoló kötelessége va'amit tenni az éhínség ellen s követelte, a politikai foglyok szabadon bocsátását s a hindu vezetőkkel való tárgyalások megkezdését. A tüntető gyűlésen határozatban követelték Amery indiai miniszter lemondását és az indiai nemzeti kormány megalakítását. Wawel lord, az uj indiai alkirály külföldi újságíróknak is alkalmat adott Kalkutta nyomortanyáinak megtekintésére. Az újságírók csak rendőri védelemmel merték bejárai a vidéket, most beszámolnak arról,
