Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-27 / 243. szám
KíimUjsm ■ 6 1943. OKTÓBER 27, — Kiss Ferenc Désen vendégszerepeit. Désröl jelentik: A dési vendégszereplésének végéhez közeledő szatmári színtársulat Kiss Ferenc vendégjátékával bemutatta a Henschel fuvarost, a Sasfiókot. A Sasfiók címszerepét Fülöp Kató, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja játszotta. — A kolozsvári állami leányliceum és tanitónőképzö intézetben a . tanítás november 3-án reggel 8 órakor kezdődik. Pótbeiratás október 30-án. A tanuló-otthonban lakó növendékek 2-án délután négy óráig kötelesek jelentkezni. A meg nem jelenő tanulók helyet másokkal töltjük be. Az étkezés else' jén kezdődik. * DR. MÜLLER KÁROLY: Építési zsebkönyv két kötetben, egészvászon kötésben, átdolgozott uj kiadása novemberben jelenik meg. A két kötet előjegyzési ára megjelenésig 80 pengő, bolti ára megjelenéskor 100 pengő. Előjegyzések: Minerva Rt. Könyv osztályán — Kolozsvár, Mátyás kir. tér 8. — A dési magyar társadalom gyásza. Désröl jelentik: Dés társadalmát két haláleset foglalkoztatja. Váratlan hirtelenséggel eltávozott az élők sorából Csegezy Zoltán százados, több megyei gyár hadiüzemi biztosa. A 43 éves katonatiszt meghűlt, tüdőgyulladást kapott, amely végzett vele. Csegezy százados három esztendővel ezelőtt, mindjárt a főhatalomváltozás után Désre került s sok barátot, tisztelőt szerzett magának. — A másik halláleset Parády Ferenc dr., a közismert orvos és történész, ny. kórházigazgató családjában történt. Elek nevű szigorló orvos fia hunyt el. Az orvosnemzedék fiatal reménysége a sokat dolgozó erdélyi ifjak egyike volt, a református megmozdulásokban is résztvett. A dési magyarság részvéttel fordul a mélyen sújtott Parády-család felé. — Emmerth Béla vegyészmérnök előadása a pótanyagokról. A Magyar Mérnök és Építész Egyesület kolozsvári osztálya rendezésében hétfőn este 6 órakor Emmert Bála vegyészmérnök, a Dermata-müvek igazgatója igen érdekes és figyelmetkeltö előadást tartott a pótanyagokról. Emmerth Béla előadásában Bemutatta nagyszámú hallgatósága előtt a borgazdálkodásban használatos pótanyagokat. Ezek az anyagok a gyakorlatban nagyszerűen beváltak s tartósság dolgában a békebeli bőrrel is felveszik d versenyt. Az iparban hamar felismerték, mik azok az anyagok, amelyekkel pótolni lehet a hiányzó anyagokat s igy a gazdasági életben az uj anyagok bevezetése nem okozott nehézségeket. A mindvégig érdekes előadási az egyesület nevében Brutsi László ny. műszaki tanácsos köszönte meg az előadónak. — Az EME Orvostudományi Szakosztályának tilosé. Az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya 1943 október hó 28-án, csütörtökön d. u. 6 órakor az Uj Klinika (Mikó-utca 4.) előadótermében tudományos szakülést tart. üléselnök dr. vitéz Dombőy Zoltán. Bemutatások dr. vitéz Kovák Ernő: Ektopia vesicae operált esete, dr. Ittzés Jenő (Sebészeti Klinika): Hernia diaphragmatica operált esete és dr. Benedek József (Alt. kórtani int.): A száj- és toroküreg baktériumflórájának egyéni jellegéről és állandóságáról. Előadás dr. Migray Jenő (Seb. mütéttani kiin.): A me’l kozmetika: műtétéi. Az érdeklődő orvosokat és orvostanhallgatókat az Elnökség tisztelettel meghívja. — A lezuhant földtömeg megölt egy bányászt az almásvölgyi bányában. Halálosvégű bányász-szerencsétlenség történt a Kolozsvár közelében lévő „Almásvölgyi szénbánya“ telepén. Bria Péter 44 éves bányászra szénfejtés közben nagymennyiségű földtömeg1 zuhant és a szerencsétlen bányászt .maga alá temette. Bria Pétert a kolozsvári mentők beszállították a sebészeti klinikára s ott megállapították, hogy a szerencsétlen ember hátgerinctörést s azonkívül más súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett. Az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, de Bria Péter kiszenvedett anélkül, hogy eszméletét viszszanyerte volna. A nyomozás megállapította, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség.. —r Megjbocsájtott a pékmester a lopott kasszakulccsal pénztárát dézsmáló munkásának. Rendőri je'entés alapján röviddel ezelőtt beszámoltunk, hogy Prezenszky Pál kolozsvári kenyérgyáros kasszanyitás közben tettenérte Lepedői- Lajos nevű munkását. Lepedői- a kasszát az előzetesen ellopott kulccsal nyitotta fel. Az aprópénzkészletből hirtelenében kimarkolt zsákmánya, a károsult megállapítása szerint; 113 pengő 58 fillér volt,. A letartóztatott Lepedor ügye gyorsított eljárással kedden került tárgyalásra. a törvényszék büntető egyesbirájánál. A vádlott töredelmes vallomása után Prezenszky Pál elállott sokgyermekes vádlóit elleti tett feljelentésétől s igy, szolgá’ati lopásról lévén szó, az ügyész is elejtette yádját, A bíróság az eljárást megszüntette. November 3-án kezdik meg munkájukat az adófeiszéiamlási bizcttságok Kolozsvár, október 26. A kolozsvári adófelszólamlási bizottságok november 3-án megkezdik az idei adókivetések ellen benyújtott felebbezések tárgyalását. Az adófelszólamlási bizottságoknak az idén sokkal kevesebb dolguk lesz, mint az előző években, mert a kereseti és jövedelmi adókivetések e'len mindössze 965 felebbezést adtak be. Az elsőszámú adófelszólamlási bizottság, amelynek elnöke Schilling Dezső dr. királyi közjegyző, 473 felebbezést, a második számú bizottság, amelynek elnöke Jelen Gyula dr., a Vöröskereszt erdélyrészi főmegbizottja, 492 fellebbezést tárgyal le. A felebbezéseb számának csökkenése a magyar adókivetési rendszer helyességét igazolja. A kivetéseket ugyanis — a román rendszerrel el-A közel százhúszezer lakosú egyetemi város tejellátása olyan színvonalon mozog, amely azt a látszatot kelti, mintha az itteni lakosságnak .. nem lenne igénye a tejellátás korszerűsítése iránt, a városnak pedig sohasem lett volna olyan vezetősége, amely felismerte volna a tejellátás intézményes biztosításának fontosságét. A való helyzet pedig az, hogy régebben Kolozsvár városának olyan tejellátó körzete és olyan közlekedési hálózata volt, hogy normális viszonyok mellett bőségesen jutott tej mindenkinek és az erdélyi speciális ételekhez bőségesen állott rendelkezésre tejföl. Az a tej, amely a városba került, dús zsirtartalmu, nagyrészt bivalytej volt, s igy minőségi kifogást sem tehettek ellene! Más kérdés azonban az, hogy Kolozsvár fogyasztói a vajjal szemben minőségi igénnyel nem léptek fel. Ennek az a magyarázata, hogy a bivalytej és az ebből készült tejfel, valamint a juhtejböl készült áruk bőséges fogyasztása következtében az erdélyi fogyasztónak más az Ízlése s a kevésbbé ízes teavaj iránt nem is Volt kereslet. Ilyen adott helyzetben nem csoda, ha a magántőke tejvállalatba nem bocsájtkozott, városi tejellátás terén pedig probléma nem jelentkezvén, a város vezetőségének beavatkozására szükség nem is volt. A felszabadulást követöleg Kolozsvár város tejellátó körzetében azonban igen hátrányos helyzet állott be. A város a délnyugat felől beérkező tejeknek körülbelül 45 százalékát vesztette el s amint a háborús viszonyok ránkzudultnk, ez a veszteség természetesen még erősebben éreztette hatását. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége 1941 nyarán TMár felhivta a város vezetőségének figyelmét arra, hogy az adott helyzet és a háborús gazdálkodás, — nemkülönbén a városnak tejjel, vajjal és zsirt pótló fözövajjal való ellátásának köteles gondossága is megköveteli egy városi tejüzem mielőbbi felállítását. Erre annál is inkább szükség vari, mert nem lát törekvést arra, hogy a város területén és a 25 km-es körzetben a tehenek egyedenkinti tejhozamát rövid idő alatt — éppen a háborús viszonyok közepette és más nem kedvező adottságok miatt — emelni lehessen, az ellátó körzetet tehát esetleg más vármegyék területére is ki keli terjeszteni. A várost környező falvak, a város fogyasztói számának állandó emelkedése és más okok következtében is, a tejszükségletet ellátni nem tudják, s a távolabbi, 30 km.-en kiviili körből való szállítás pedig megfelelő szervezetet kiván. Távolabbi helyekről ugyanis a tejet csak szakszerű kezeléssel lehet a romlástól megóvni és a fogyasztóhoz eljuttatni. Kimutatta a földmiveléáügyi kirendeltség — a tej-értekezletek alkalmával —, hogy a város fogyasztóinak fejenkint 0.3 1. tejre van szüksége, tehát minden fogyasztóra legalább évi 110 liter tejet kell számításba venni. Ez azt jelenti, hogy a város évi tejszükséglete kereken 13 millió liter. Megállapította azt is, hogy a város tejszükségletét hány tehénnel lehetne ellátni. A város tejellátásának ügyével, a terheslentétben — tárgyi alapon végzik s igy az adózóknak kevesebb esetben lehet panasza a kivetés miatt. Az adókivetések ellen benyújtott felebbezések tárgyalását egyébként a kolozsvári pénzügyigazgatóság egész területén megkezdik a felszólamlási bizottságok. A bánffyhunyadi körzetben székelő bizottság, amely elnöke Nagy Miklós, dr. bankigazgató, október 28-án, a hidalmási körzetben székelő bizottság pedig, amelynek elnöke Nagy Elek dr. közjegyző, október 27-én kezdi meg munkáját. A Kolozsvár vidéki felszólamlási bizottság október 28-án Gaal Elemér dr. ny. alispán elnöklésével kezdi meg a felebbezések letárgyalását. anyák, a jövő nemzedék és a betegek, de a város összes fogyasztóinak érdekében is részletesen foglalkozni kell, ezért olyan adatok leközlése is indokolt, amelyekkel rendszerint csak a szaklapok foglalkoznak. A tejszükséglet biztosításához — amint tudjuk — bizonyos szárny tehénre van szükség. Ä szükséges tehenek száma a tejelőképességüktől, — mig a tejelöképesség — megfelelő és okszerű takarmányozást feltételezve— a fajtától és az egyedi tulajdonságtól függ. Azt, hogy egy bizonyos területen hány drb. tehén van: tehénsürüségnek nevezzük. A tehénsürüséget 1000 lélekre viszonyítjuk. Kolozs megyében hozzávetőlegesen a tehénsürüség a kővetkező: 1. A bánffyhunyadi járásban 200. 2. A hidalmási járásban 267. 3. A kolozsborsai járásban 303. 4. A központi járásban 272. 5. Kolozsvár város területén 25. 6. A nádasmenti járásban 312. Berniünket elsősorban Kolozsvár városában, a központi és a nádosmenti járásban található tehenek száma érdekel. Ezen a területen a lakosság száma kereken 190 ezer. Fentebb azt mondottam, hogy a városi fogyasztó évi tejszükséglete 110 liter. Ha ismerem a tehén tejelését, akkor meg tudom állapítani, hogy hány fogyasztót tud ellátni egy darab tehén. Ha például a tehén cvente 1600 liter tejet ad, akkor (1600 : 110- el =) 14.6 fogyasztó tejszükségletét fedezi. Ha azonban a tehén 3000 liter tejet ad, akkor (3000 : 110 =) 27.2 fogyasztót lát el, de viszont, ha csak 1000 liter tejet ad, akkor már csak 9 fogyasztót láthat el tejjel. A 190.000 lakosnak a tejszükséglete (a városi fogyasztó 110 litert, a falusi évi 150 litert igényel) összesen tehát kereken 24 millió liter. 1000 lakos tejszükséglete kereken 125.000 liter. Tisztázzuk ezek után, hogy hány darab tehén tud 1000 fogyasztót tejjel ellátni? (A tejszükséglet osztva a tehén évi tejelésével.) Ha a tehén akkor 1000 lélekre évi tejeiése szükséges darab liter tehén 700 178 800 156 900 137 1000 125 1500 83 2000 62 3000 42 A fentebbiekben azt láttuk, hogy a tehénsürüség Kolozsvárott 25 darab, a nádasmenli járásban 312, a központi járásban pedig 272. ■Átlagban = 203 darab, a várost nem számítva, pedig az átlag 292 darab. A bivalytehenek tejelését is figyelembe véve, a tehénsürüség szükséglet ezzel szemben csupán 175 darab. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kolozsvár területén található tehenek egyedenkint átlagosan 2000 literen felül tejelnek, tehát a “város téjszükséletének a felét ellátják, akkor önként felmerül az a kérdés, hogy az 50%-ban tejjel önellátó városban, amelynek környékén a. tehénsürüség igen kedvező, miért nem jut mindenkinek elegendő tej ? Minthogy ennek mélyenfekvő okai vannak, ezért ezzel a kérdéssel a legközelebb foglalkozunk. LELESZI K. JÓZSEF Könyvek között DR. BÉLÁNYI LÁSJ5LÖ: ZSIDÓBUJTATÁS Már több, mint négy éve, hogy életbelépett a második zsidótörvény, amely főként a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozását célozza. A törvény rendelkezései folytán zsidó személy önálló üzleti vállalkozáshoz szükséges iparjogositványt nem kaphat, tehát uj vállalkozást zsidó nem indithat. Ismeretes az is, hogy zsidónak tekintendő, meglévő vállalat működése is korlátozás alá esik. E rendelkezések kijátszás , iá alakult ki a strohmannság, vagy másképpen a zsidóbújtatás. Ennek lényege az, hogy zsidó a számukra tiltott önálló üzleti foglalkozás gyakorlását nem zsidó személyek szinleges szereplésével leplezik. A zsidóbujtatás ellen évek óta zug országszerte a felháborodás, ameiy nem is annyira a zsidók, mint a zsidóbujtatók, a strohmannok ellen irányul. Valóban, ha nem megengedett zsidók részére a szóbanlévő rendelkezések kijátszása, erkölcsi szempontból még jobban elitélendő a zsidóbujtató, aki lehetőleg minden munka nélkül, nem megengedett, vagy indokolatlan jövedelmet igyekszik magának biztosítani. A zsidóbujtató magatartása ugyanis nemcsak a hatályos rendelkezések folyamatos kijátszását jelenti, hanem szöges ellentétben áll a nemzetpolitikai'elvekkel is, s igy alkalmas arra, hogy a most kialakulóban lévő nemzeti vállalkozói réteg egyetemét kedvezőtlen színben mutassa be és arra is, hogy benne már most az erkölcsi fogyatékosság csiráit hintse el. Hogy gazdasági életünk átállítása során olyanok is szerepet nyertek, akik az üzleti életben való ténykedést csupán a gyors és könnyű meggazdagodás eszközének tekintik, erről éppen most beszélt Szász Lajos közellátási miniszter, aki egyúttal bejelentette az iparjogositványok és kijelölések revízióját. Noha a zsidóbujtatás a szó legszorosabb értelmében vett közérdekű kérdés, mind a mai napig nem jelent meg olyan munka, amely erre a kérdésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket, a kapcsolatos közigazgatási és bírósági eljárások szabályait, valamint a kialakult joggyakorlatot összegyűjtve az érdeklődők kezébe adta volna. Dr. Belányi László hites könyvvizsgáló, a Külkereskedelmi Hivatal főfelügyelője hivatalból állandóan foglalkozik a zsidóbujtatási ügyek vizsgálatával, a tollából megjelent könyv az e téren régen érzett hézagot pótolja. A szerző fejtegetései különös érdeklődésre tarthatnak igényt azoknál, akik iparjogositványukat a zsidótörvény után szerezték meg, mert ezek dr. Belányi László könyvéből tájékozódhatnak a rájuk vonatkozó rendelkezésekről, a hatóságok követett gyakorlatáról is, igy megmentik magukat hibás lépésektől, valamint ezek súlyos törvényes következményeitől. Kiválóan értékes adatokat tártaim. 3 a könyv a kérdésben közvetlenül érdekelt hatóságok (az iparhatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák, a bíróságok, a minisztériumok, a Külkereskedelmi Hivatal, az Értelmiségi Munkanélküliség Kormánybiztosa Hivatala, stb.) számára is és általában mindenki részére, aki a gazdasági életben működik. A könyv dr. vitéz Endre László, Pest vármegye aispánja előszavával a Centrum kiadásában jelent meg. Megjelent az uj mezőgazdasági árak ismertetése. Mórotz Kálmán dr. miniszteri osztálytanácsos, a közellátásügyi minisztérium élelmiszerek és mezőgazdasági ármegállapítás ügyosztályának vezetője a miniszter engedélyével és felhatalmazása folytán összeállította az idei mezőgazdasági árak népszerű ismertetését. A 192 oldalas kis kézikönyv tartalmazza a gabonaárakat, a hüvelyesek, olajosmagvak, takaimánymagvak, hagyma, rostnövények, szálastakarmányok, szalma árait, a burgonya, tengeri, rizs és cirokszakálil őszi alapárát, a nemesitett vetőmagvak, burgonya, füzveszszö, tej és tejtermékek, baromfi, tojás, méz, vágómarha, vágóborjú, vágójuh és vágóbárány, valamint ezekből kitermelt hús- és melléktermékek árait. Közli az élösertés és húsipari termékei, a gyapjú, a buza és rozsőrlemények, csirátlanitott tengeri őrleményei, ipari abraktakarmányok árait, a bércséplés, vámörlés, vámdarálás, bérszántás és paprikaörlés dijait. A könyv ezek szerint a mindennapi mezőgazdasági áruforgalomban nélkülözhetetlen úgy a gazdák, mint a kereskedelem és mezőgazdasági ipar részére, de ezenkívül a hatóságok és ellenőrző közegek fontos és gyakorlatilag kitűnően használható kézikönyve lesz. A könyv bőséges és pontos tárgymutatója annak könnyű használhatóságát segíti elő, A könyv a REGE-könyvkiadónál (Budapest, V., Katona József-u. 23.) jelent meg s ára 1.80 pengő. Ma és a következő napokon az Ürpáci filmszínházban A legszellemesebb magyar vígjáték: Házassággal kezdődik Remek vígjáték sok humorral és helyzetkomikummal. Irta: VASZARY JANOS. — Főszerepben: Huráii — HaBmássy — Bilicsi — Rajnay Vasárnap d. e. fél 12-kor matiné olcsó helyárakkal. Kolozsvár város tejellátásának problémája I.
