Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-27 / 243. szám
1943. OKTÖBER 27. KutTiüJsm — Javult Roosevelt egészségi állapota. Washingtonból jelentik: Roosevelt hétfőn ismét megkezdte munkáját. Egészségi állapota lényegesen javult, de egyelőre még nem fogad. (Búd. Tud.) — Egy angol bombázógép nyolctagú személyzete kényszerleszállást végzett Portugáliában. Lisszabonból jelentik: A Német Távirati Iroda jelenti: Egy négymotoros angol bombázó vasárnap délután a Lisszabon melletti Pórtela repülőtérén kényszerleszállást végzett, állítólag benzinhiány miatt. A repülőgép nyolctagú személyzete jelentkezett a hatóságoknál, amelyek a teljesen sértetlen repülőgépet lefoglalták. (MTI.) — Tanyai iskolát alapított Szilágy vármegye képviselője. Szilágysomlyói tudósitónktól: Az áldozatkészségnek, az országiejlesztö szeretetnek szép példáját adta Szilágy vármegye képviselője, báró Braunecker Antal, akinek Érszakácsi község közelében van birtoka. Minthogy a tanyán élő gyermekek a nagy távolság miatt nehezen járhatnak a községi iskolába, a képviselő a birtokán tanyai iskolát létesített s azt felszere’te az összes tanszerekkel, bútorokkal, valamint az iskola minden kiadását vállalta. Az iskola szervezésének jóváhagyása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen intézkedett és egy tanerőt is adott az iskolához. Az uj isko’a növendékei nemcsak a Braunecker-tanyai iskolaköteles gyermekekből verődtek össze, hanem odajárnak a vasúti őrök gyermekei is, mert a Braunecker iskola közelebb van hozzájuk, mint az érszakácsi iskola. — A Vojn» 'ícs-dijjal Zilah’y Lajost tüntette ki az Akadémia. Budapestről jelentik: A Magyar Tudományos Akadémia hétfői ülésén, amelyen József királyi herceg elnök elnökölt, megemlékezett Herczeg Ferencről, egyik legkiválóbb tagjáról, abból az alkalomból, hogy 80-ik születésnapját ünnepelte. Az Akadémia Zilahy Lajosnak adta ki az idei Vojnich-dijat. — Aranylakodalom. Kevés emberbek adja meg a sors, hogy aranylakodalmát olyan testi és lelki frissességben ünnepe’hesse meg, mint amilyen egészségesen Hadházy Sándor, az unitárius egyház föpénztárosa és hűséges élettársa, Nagy Teréz ülte meg hétfőn meghitt családi körben házasságának 50. évfordulóját. Csifó Nagy László unitárius lelkész egyházi főtitkár áldotta meg az aranylakodalmas házastársakat, akik ebből az a’kalomból hálaadásuk jeléül Úrvacsorát vettek. Hadházy Sándort és feleségét a tisztelők szerencsekivánataikkal halmozták el. V — Nagyváradon is lesznek szabadegyetemi előadások. Nagyváradról jelentik: Hétfőn délután Soós István dr. polgármester elnöklésével Nagyvárad város iskolánkivüli népművelési bizottsága közgyűlést tartott, amelyen ismertették a most kezdődő tanév munkatervét. Ebben az esztendőben szabadegyetemi előadások is lesznek Nagyváradon. Az első előadást Hankiss János dr. kultuszminisztériumi áJllamtitkár tartja. (MTI.) * A hosszantartó bélhurutok, a vastagbél bántalmai és a végbél megbetegedései kezelésében a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József“ keserüviz — reggelenként éhgyomorra eev pohárral bevéve — sok esetben rendkívül jótevő hashajtó hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát! — A sikkasztó szabóinas megfellebbezte a fogházbüntetést, mert nem szakíthatja meg a tanoncidejét. Ez év május 24-én Reisler Pál dr. egy rend ruhát küldött el javításra Constantin Ottó szabóinassal. Az inas ahelyett, hogy megbízatása szerint gazdájának továbbította volna, .a ruhát 120 pengőért eladta özv. Kovács Tivadarné iparjogosult ószeresnek. Reisler dr. később ráakadt a ruhára, amit haza is szállíttatott az ószerestöl. Constantin Ottót sikkasztás miatt vonta felelősségre a kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája. A biróság egyhavi fogházbüntetést és háromévi jogvesztést szabott ki a megtévedt szabóinasra. Az e Ítélt megfellebbezte az Ítéletet, mert amint mondotta, a fogházbüntetés kitöltéséért „nem szakíthatja meg“ tanoncidejét. A vádat képviselő Folkmann Miklós ügyész súlyosbításért szintén fellebbezett. — Nagymennyiségű fehérneműt zsákmányoltak az álkulcsos betörők. Ismeretien tettesek Rózsa József, Székely-utca 9. szám alatt lévő lakását fényes nappal álkulccsal felnyitották és 10 ágylepedöt, 16 párnahuzatot, 22 törülközőt és 15 darab törlőt loptak el „R. J“. monogrammal. Rózsa József kára többezer pengő. A rendőrség megindította a nyomozást. A vakmerő lopást csakis a hellyel és körülményekkel ismerős egyének követhették el. SZABADSÁG? Oláh György országgyűlési képviselő a Székelyföldön járt és ottani élményeinek hatása alatt lapjában nyílt levelet intézett egy kisgazdapárti képviselőhöz. Nyílt levelében többek között a következőket irta: „Kedves Feri, itt megtanulhatod, hogy az a demokrácia, amit a baloldal és a zsidóság most újból oly hevesen ajánigat nekünk, valóban csak egy ötven-sznzcives epizód a sokezeréves társadalmi fejlődés folyamatában. Itt igazán megérezhcted, mennyire nem feltétele az igazi népi politikának, hogy a pesti gettó által vezetett októbrista csőcselék szabadon nyálazzon, mérgezzen, kompromittáljon. Itt igazán megérezheted, mennyire beteg dolog a szabadság-eszméknek az a korláttal an hirdetése, amiben ma a pesti demokrácia úgy tombol. Vannak területek, ahol csak a saját fajtánkat illeti meg a szabadság.“ Csak természetes, hogy a demokrácia pesti szakértői és vásári kikiáltói, a marxizmus minden hájjal fekent apostolai sietve kötöttek bele lényegre ütő mondatokba. A „Népszava“ vasárnapi száma <5. oldalán olvassuk ugyanis a következőket: „Éppen Erdély történelme bizonyítja, hogy nemcsak pesti különlegesség a demokrácia. A demokratikus gondo’ at és a csorbitatlan szabadságeszme v >!t az, amely évszázadokon át életben tartotta Erdélyt és biztosította ott a külön- <>ző nemzetiségek békés, gyümölcsöző együttélését." Az erdélyi magyar lelkiismeret felháborodva tiltakozik a marxista dialektika ilyen olcsó érv-elése ellen. A „Népszava“ vegye tudomásul, hogy az a „demokrácia“, amely a székely nép sorsában kialakult, ha „demokrácia“ is, vagy valami ahhoz hasonlatos, semmiképpen sem azonos azzal, amit „pesti demokrácia“ néven hoz fel ütőkártyául. A székelység és az erdélyi magyarság „demokráciája" népi és nemzeti formája a közösség életének s mint Ilyen, semmiképpen sem hozható egy micisapka alá azzal a demokráciával, amelyet a ^Népszava" és vidéke cseppet sem a székelytől tanult. S ha való igaz is az, hogy a demokrácia és a csorbitatlan szabadságeszme tartotta fel Erdélyt, a marxizmus hazai kikiáltói vegyék tudomásul, hogy a székely szabadság megvolt akkor is, amikor a Conti-mca nem zengett ilyen jelszavaktól. Egészen másféle szabadság az, amit Erdély képvisel a történelmi fejlődésben, mint a marxista táborban csinnadrattázott „szabadság." MI meg tudjuk különböztetni egyiket a másiktől s figyelmeztetjük a „Népszava" szabadsághőseit, ne kavarják össze egyiket a másikkal. A „demokratikus“ gondolat, a magyar szabadságeszme és Erdély belső békéje élesen tiltakozik a Conti-utca kéretlen prókátorsága ellen. Annál is inkább, mert ahogy anélkül megvoltunk Itt egy évezred nünden viharában, a jövőben sem érezzük hiányát a magyar életérzéstől oly távol álló marxi dogmáknak. Mert hiába koptatják a „demokrácia" és a „szabadság" fogalmát a Contl-utcában, az a szabadság és az a demokrácia, amit ottan kotyvasztanak, nem magyar szabadság és nem magyar demokrácia, akármily meggyőzően és szivhezszólóan igyekszik is azt a „Népszava" elhitetni. Erdély története a Conti-utca számára nem bizonyít semmit, csak annyit, hogy az erdélyi szabadság mindig egy nemzetéért helytálló nép eszménye volt s azt nem Illik a nemzetköziség által kiagyalt „szabadság" fogalmával tisztaságában beszennyezni. VÉGRENDELET Ne temessetek majd a temetőbe. Egy búzatábla legyen a sírhelyem, S jelt se tegyetek sírom fölébe: A ringó búza lesz a sírkövem. HOSSZÚ FERENC AGYAR. ONAL MOST MAR ELÉG! Más országokban Ismeretlen mértékben dúl nálunk a színész, helyesebben: a sztárkultusz. Mintha a mindennapi élet gondjai közt egyéb nem is volna fontos. A napilapok többsége oldalakat szán a fizetett mozi-rekiámoknak. De legyünk igazságosak: akad egy-két oldal a rablógyilkosságoknak, vagy a kéjgyilkosoknak, társasági flörtöknek pénzt szóró aranyifjak kalandjainak... Csak éppen a hétköznapok hőseinek: a magyar háziasszonyoknak, az édesanyai könnyeknek, gondoknak nem jut papir, hogy dicsőítsék, elismerjék önmegtagadó dolgos szerepüket! És miért nem jut? Mert a lelket romboló „Halálos tavaszok" ponyváját, a lelki-testi fáradtságot mimelő „széplelkek" hetyegéseit kell jó pénzért tálalni, — hogy stílusosan az ő szavukat használjuk. Mi közünk a művészek, közéleti emberek magánéletéhez? — kérdik sokan az inladók táborából. Nos, mi romlatlan ösztönü erdélyiek erre azt mondjuk: nagyon Is sok közünk van! Nem mindegy, hogy a sze’lemi élet nyílt porondján első vonalban ágáló sztárjaink milyen példát adnak a közönségnek s főleg a jövő Magyarországnak: gyermekeinknek. A mai ifjúságnak nagy részében amúgy is léhaságra való hajlamokat fütik fokozzák az olyan példák aminőket a destruktívnak bélyegzett régi Színházi Élet mai utódai szellemében egytestvérei mutatnak szóban, képben. Miért nem lehet ezt a szabadalmazott ponyvát, a mai két méregdrága színházi lapot papir-szükére és nemzetnevelési érdelire hivatkozva megszorítani, ha már megszüntetni nem lehet a nagyfene „szerzett jogok" rendszerében?! Komoly irodalmi és tudományos lapjaink terjedelmét felére kellett csökkenteni, de a meztelenség közlönyeinek van bőven. Fodrásznál, étkezőkben, vonaton s már a kispolgári otthonokban is ezek láthatók, minden héten újonnan tálalt pózban a közönség „kedvenceivel", érzékborzoló beállításban a nagy és leendő mozi csillagok képeivel. Holott e csillagok egyrésze csupán a konjunktúrának köszönheti, hogy neki való kültelki színpad és cirkusz helyett olyan jólétbe csöppent aminőről az Igazi művészek^ Dérynék Jászaik nem is álmodtak... óh, nem kívánjuk vissza a delizsánc korát, azt sem, hogy kolostori életük legyen művészeinknek, de elvárnánk egy kis, egészen piciny szerénységet, aminőt a mai időit szabnak elénk. És különben is a magyar természetből következnék. Éppen ideje, hogy megtiltották a Nemzeti Színház tagjainak a kenőcsök, tápszerek, stb. hírverésében való közreműködését. Hiszen a főváros hatalmas gyárainak is ezreket érő reklámból úgyis oly kevés, divatos művész részesülhet, hogy a vidéki feltörekvő, derék színművész amúgy Is hátrányos helyzetét csak niég inkább kidomborítja az a tény, hogy a hatalmas pénzekről mindig csak ők maradnak le. Velük nem törődik rádió üzleti reklám nekik Igazán semmi mellékesük nem lehet. Hogyha pl. egy Pocsék-Párád! Pálma nevű énekesnőt divatba hoz válópöre, barátjá■tól kapott fehér rókája vagy ál-cimeres levélpapírján Irt önreklámia és hódolóinak klub-szervezése akkor nevetségesen hat a rádióban előadott mfl-szerénykedése, gött dalocskája: „Mit tehetek arról, hogy értem annyi szív dobog?" Ismét csak arra figyelmeztetjük innen, az ősi kincses városból az. illetékeseket, a ponyva üldözőit, a tanügyi vezetőket s mindenkit, akiben a tiszta magyar erkölcsök megőrzésének tüze ég: vigyázzunk a művészet álruhájába bujtatott idegen mételyre, a divatos színházi és mozilapokra,.mert akkor ők is felháborodnak az olyan Ízetlenségen, aminőt az egyiknek utolsó számában láttunk: egyik lapon a hercegprímást, vele szemben pedig az egyébként kiváló és bájos színésznőnek félmeztelen sokat sejttető képét közölte a szerkesztőség. Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Színház világositó berendezésének szerelési munkálatai most valóban vége felé közelednek s amint megírtuk, október 29-én, pénteken este végre megnyitja kapuit a szinház. A hatalmas költséggel Olaszországból beszerzett és felszerelt világitó-készülék egyébként annyira tökélétes, hogy teljesítménye már egymagában Is valóban „látványossága" a Nemzeti Színháznak. Az ünnepi megnyitón, a kultuszminisztérium képviseletében megje'enik vitéz H a á s z Aladár dr., miniszteri osztályfőnök is. Amint már jeleztük, a nyitó darab „Csongor és Tünde", Vörösmarty halhatatlan müve, amely már külföldön Is komoly sikert aratott annakidején. A szereposztás egyébként kitűnő. Bodó György alakítja Csongort, Tünde szerepében pedig Gáborjáni Klára mutatkozik be a kolozsvári közönségnek, aki nem más, mint Szabó Lőrincnek, a kiváló költőnek a lánya. A további szereplők: Ilma — ölvedy Zsóka, Balga — Görbe János, Mirigy — Sallai Kornélia, Ledér — Kormos Márta, Kalmár — Kubányi György, Fejedelem — Senkálszky Endre, Tudós — Várad! Rudolf, ördögfiak — Andrási Márkon, Dárday Antal és Kertessel Ferenc. A „Csongor és Tünde" kisérő zenéjét Farkas Ferenc szerezte, a díszleteket Jaschik álmos tervezte, a rendezés körültekintő munkáját pedig Kőmives Nagy Lajos végezte. A Nemzeti Szinház ünnepi társulati gyűlése szombaton délelőtt lesz a kultuszminisztérium kiküldött képviselője jelenlétében. Ezen a gyűlésen kerül sor a báró Kemény János főigazgató által alapított serlegdij kihirdetésére. A főigazgató ugyanis a kolozsvári Nemzeti Szinház hazatérése emlékére egy díszes ezüstserleget készíttetett, amelybe miniden évad végén belevésik a legsikeresebben működött két nemzeti színházi tagnak a nevét. Egyik tag a prózai, •másik pedig az operatársulatból kerülhet ki. Úgy hírlik, hogy Kolozsvár városa is dijat akar alapítani már a következő évadra. A tekintélyes értékű dijat majd az évad legtehetségesebb epizódistájának kell odaítélni az alapító rendelkezése érteiméiben. Hire jár továbbá, hogy a kultuszminisztérium is módját akarja találni annak, hogy ,évente megjutalmazza a kolozsvári Nemzeti Szinház egy rendezési, vagy karmesteri, vagy diszlettervezési munka legjobb eredményét. A kolozsvári Nemzeti Színház pénteki ünnepélyes megnyitójára sokan jönnek le a fővárosból is, különösen a sajtó képviselői közül. Szabó Lőrinc a kiváló költő és műfordító ugyancsak résztvesz a kolozsvári Nemzeti Szinház megnyitásán. * Húszezer házat adott eddig az ONCsfl a sokgyermekes magyar családoknak Bóta, október 26. (MTI.) Bóta községben Kádár Levente belügyi államtitkár vasárnap adta át 16 sokgyermekes családnak az ONCSA által épített 16 házat. Ebből az alkalomból Botára érkezett vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter és Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Kádár Levente államtitkár avató beszédében rámutatott arra, hogy az ONCSA az elmúlt három év alatt a háborús nehézségek ellenére is húszezer házat épített és adott át sokgyermekes családoknak. Ennek a húszezer háznak lakói1 mintegy 150 magyar falu lakosságának e'hör- M felelnek meg. Amit adtunk — mondotta az államtitkár — nem ajándékképpen adtuk. Önérzetes magyar ember ilyet el sem fogadná. Mindenki, aki beköltözik ezekbe az uj házakba, munkájuk verejtékével fizeti meg hajlékát, hogy azután az igy befolyó pénzből újabb és újabb szegény sokgyermekes családoknak tudjunk uj hajlékokat épiteni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter “rámutatott arra, hogy milyen nagy jer lentőségü az a munka, amelyet az ONCSA nagy háborús nehézségik köízepette is a magyar nép és a magyar § családok boldogulása érdekében végez. É Ezután vitéz Lukács Béla tárcanélküli * miniszter vázolta a község fejlődésének K húsz évét. — Drágán fizette meg az olcsón elvesztegetett bársonyt. Október első hetében Szabó Péter szolgalegény Makó Mihály, Csongor-utca 13. szám alatti kolozsvári gazdálkodó fe!feszitett ruhaszekrényéböl 10 méter bársonyt lopott ki, s azon 80 pengőért adott túl. A károsult gazda hűtlen szolgájára szigorú büntetést kért. A törvényszék büntető egyesbirája négyhavi fogházra és háromévi jogvesztésre Ítélte a lopásért Szabó Pétert. Az Ítélet jogerős. —■ Börtönbe került a méztolvaj csizmadia. Márk László nádasberendi lábbelikészitö tavalyelőtt ősszel szomszédjának, Kocsis Jánosnak udvaráról ellopta a kerítésen át egyik mézzel telt méhkasát. A Méhek kiirtása után a zsákmányolt mézből kiskorú inasát is jóllakatta. A kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája — jogerőssé vált Ítélettel — háromhavi fogházbüntetést és kétévi jogvesztést szabott ki Márk Lászlóra, az Inast pedig dorgálásban részesítette. * Beírások a kolozsvári református kollégiumban november 28, 29, 30-án d. e. 9—12- ig. A tanítás november 3-án reggel 8 órakor kezdődik. Az évnyitó ünnepély szintén november 3-án d. e. 9 órakor lesz a Farkasutcai templomban, melyre a szülőket és az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. A bentlakó tanulóknak november 2-án estig kell helyüket elfoglalniuk. Akik tehetik szalmazsákjukat otthon töltessék meg. *