Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-27 / 243. szám

1943. OKTÖBER 27. KutTiüJsm — Javult Roosevelt egészségi állapota. Washingtonból jelentik: Roosevelt hétfőn ismét megkezdte munkáját. Egészségi álla­pota lényegesen javult, de egyelőre még nem fogad. (Búd. Tud.) — Egy angol bombázógép nyolctagú sze­mélyzete kényszerleszállást végzett Portu­gáliában. Lisszabonból jelentik: A Német Távirati Iroda jelenti: Egy négymotoros an­gol bombázó vasárnap délután a Lisszabon melletti Pórtela repülőtérén kényszerleszál­lást végzett, állítólag benzinhiány miatt. A repülőgép nyolctagú személyzete jelentke­zett a hatóságoknál, amelyek a teljesen sértetlen repülőgépet lefoglalták. (MTI.) — Tanyai iskolát alapított Szilágy várme­gye képviselője. Szilágysomlyói tudósitónk­tól: Az áldozatkészségnek, az országiejlesztö szeretetnek szép példáját adta Szilágy vár­megye képviselője, báró Braunecker Antal, akinek Érszakácsi község közelében van birtoka. Minthogy a tanyán élő gyermekek a nagy távolság miatt nehezen járhatnak a községi iskolába, a képviselő a birtokán ta­nyai iskolát létesített s azt felszere’te az összes tanszerekkel, bútorokkal, valamint az iskola minden kiadását vállalta. Az iskola szervezésének jóváhagyása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen in­tézkedett és egy tanerőt is adott az iskolá­hoz. Az uj isko’a növendékei nemcsak a Braunecker-tanyai iskolaköteles gyermekek­ből verődtek össze, hanem odajárnak a vasúti őrök gyermekei is, mert a Braunecker iskola közelebb van hozzájuk, mint az ér­szakácsi iskola. — A Vojn» 'ícs-dijjal Zilah’y Lajost tün­tette ki az Akadémia. Budapestről jelentik: A Magyar Tudományos Akadémia hétfői ülésén, amelyen József királyi herceg elnök elnökölt, megemlékezett Herczeg Ferenc­ről, egyik legkiválóbb tagjáról, abból az alkalomból, hogy 80-ik születésnapját ün­nepelte. Az Akadémia Zilahy Lajosnak adta ki az idei Vojnich-dijat. — Aranylakodalom. Kevés emberbek adja meg a sors, hogy aranylakodalmát olyan testi és lelki frissességben ünnepe’hesse meg, mint amilyen egészségesen Hadházy Sándor, az unitárius egyház föpénztárosa és hűséges élettársa, Nagy Teréz ülte meg hét­főn meghitt családi körben házasságának 50. évfordulóját. Csifó Nagy László unitárius lelkész egyházi főtitkár áldotta meg az aranylakodalmas házastársakat, akik ebből az a’kalomból hálaadásuk jeléül Úrvacsorát vettek. Hadházy Sándort és feleségét a tisz­telők szerencsekivánataikkal halmozták el. V — Nagyváradon is lesznek szabadegye­temi előadások. Nagyváradról jelentik: Hét­főn délután Soós István dr. polgármester elnöklésével Nagyvárad város iskolánki­­vüli népművelési bizottsága közgyűlést tar­tott, amelyen ismertették a most kezdődő tanév munkatervét. Ebben az esztendőben szabadegyetemi előadások is lesznek Nagy­váradon. Az első előadást Hankiss János dr. kultuszminisztériumi áJllamtitkár tartja. (MTI.) * A hosszantartó bélhurutok, a vastag­bél bántalmai és a végbél megbetegedései kezelésében a régóta bevált, tisztán ter­mészetes „Ferenc József“ keserüviz — reggelenként éhgyomorra eev pohárral bevéve — sok esetben rendkívül jótevő hashajtó hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát! — A sikkasztó szabóinas megfellebbezte a fogházbüntetést, mert nem szakíthatja meg a tanoncidejét. Ez év május 24-én Reisler Pál dr. egy rend ruhát küldött el javításra Constantin Ottó szabóinassal. Az inas ahe­lyett, hogy megbízatása szerint gazdájának továbbította volna, .a ruhát 120 pengőért el­adta özv. Kovács Tivadarné iparjogosult ószeresnek. Reisler dr. később ráakadt a ru­hára, amit haza is szállíttatott az ószerestöl. Constantin Ottót sikkasztás miatt vonta fe­lelősségre a kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája. A biróság egyhavi fogházbün­tetést és háromévi jogvesztést szabott ki a megtévedt szabóinasra. Az e Ítélt megfelleb­bezte az Ítéletet, mert amint mondotta, a fogházbüntetés kitöltéséért „nem szakíthat­ja meg“ tanoncidejét. A vádat képviselő Folkmann Miklós ügyész súlyosbításért szin­tén fellebbezett. — Nagymennyiségű fehérneműt zsákmá­nyoltak az álkulcsos betörők. Ismeretien tettesek Rózsa József, Székely-utca 9. szám alatt lévő lakását fényes nappal álkulccsal felnyitották és 10 ágylepedöt, 16 párnahu­zatot, 22 törülközőt és 15 darab törlőt lop­tak el „R. J“. monogrammal. Rózsa József kára többezer pengő. A rendőrség megin­dította a nyomozást. A vakmerő lopást csakis a hellyel és körülményekkel ismerős egyének követhették el. SZABADSÁG? Oláh György országgyűlési képviselő a Székelyföldön járt és ottani élményeinek hatása alatt lapjában nyílt levelet intézett egy kisgazdapárti képviselőhöz. Nyílt leve­lében többek között a következőket irta: „Kedves Feri, itt megtanulhatod, hogy az a demokrácia, amit a baloldal és a zsi­dóság most újból oly hevesen ajánigat nekünk, valóban csak egy ötven-sznzcives epizód a sokezeréves társadalmi fejlődés folyamatában. Itt igazán megérezhcted, mennyire nem feltétele az igazi népi poli­tikának, hogy a pesti gettó által vezetett októbrista csőcselék szabadon nyálazzon, mérgezzen, kompromittáljon. Itt igazán megérezheted, mennyire beteg dolog a sza­badság-eszméknek az a korláttal an hirde­tése, amiben ma a pesti demokrácia úgy tombol. Vannak területek, ahol csak a sa­ját fajtánkat illeti meg a szabadság.“ Csak természetes, hogy a demokrácia pesti szakértői és vásári kikiáltói, a marxiz­mus minden hájjal fekent apostolai sietve kötöttek bele lényegre ütő mondatokba. A „Népszava“ vasárnapi száma <5. oldalán ol­vassuk ugyanis a következőket: „Éppen Erdély történelme bizonyítja, hogy nemcsak pesti különlegesség a de­mokrácia. A demokratikus gondo’ at és a csorbitatlan szabadságeszme v >!t az, amely évszázadokon át életben tartotta Erdélyt és biztosította ott a külön- <>ző nemzetiségek békés, gyümölcsöző együtt­élését." Az erdélyi magyar lelkiismeret felhábo­rodva tiltakozik a marxista dialektika ilyen olcsó érv-elése ellen. A „Népszava“ vegye tudomásul, hogy az a „demokrácia“, amely a székely nép sorsában kialakult, ha „de­mokrácia“ is, vagy valami ahhoz hasonla­tos, semmiképpen sem azonos azzal, amit „pesti demokrácia“ néven hoz fel ütőkár­tyául. A székelység és az erdélyi magyar­ság „demokráciája" népi és nemzeti formá­ja a közösség életének s mint Ilyen, sem­miképpen sem hozható egy micisapka alá azzal a demokráciával, amelyet a ^Népsza­va" és vidéke cseppet sem a székelytől ta­nult. S ha való igaz is az, hogy a demokrácia és a csorbitatlan szabadságeszme tartotta fel Erdélyt, a marxizmus hazai kikiáltói ve­gyék tudomásul, hogy a székely szabadság megvolt akkor is, amikor a Conti-mca nem zengett ilyen jelszavaktól. Egészen másféle szabadság az, amit Erdély képvisel a tör­ténelmi fejlődésben, mint a marxista tábor­ban csinnadrattázott „szabadság." MI meg tudjuk különböztetni egyiket a másiktől s figyelmeztetjük a „Népszava" szabadsághőseit, ne kavarják össze egyiket a másikkal. A „demokratikus“ gondolat, a magyar szabadságeszme és Erdély belső békéje élesen tiltakozik a Conti-utca kéret­len prókátorsága ellen. Annál is inkább, mert ahogy anélkül megvoltunk Itt egy év­ezred nünden viharában, a jövőben sem érezzük hiányát a magyar életérzéstől oly távol álló marxi dogmáknak. Mert hiába koptatják a „demokrácia" és a „szabadság" fogalmát a Contl-utcában, az a szabadság és az a demokrácia, amit ottan kotyvasz­tanak, nem magyar szabadság és nem ma­gyar demokrácia, akármily meggyőzően és szivhezszólóan igyekszik is azt a „Nép­szava" elhitetni. Erdély története a Conti-utca számára nem bizonyít semmit, csak annyit, hogy az erdélyi szabadság mindig egy nemzetéért helytálló nép eszménye volt s azt nem Illik a nemzetköziség által kiagyalt „szabadság" fogalmával tisztaságában beszennyezni. VÉGRENDELET Ne temessetek majd a temetőbe. Egy búzatábla legyen a sírhelyem, S jelt se tegyetek sírom fölébe: A ringó búza lesz a sírkövem. HOSSZÚ FERENC AGYAR. ONAL MOST MAR ELÉG! Más országokban Ismeretlen mértékben dúl nálunk a színész, helyesebben: a sztár­­kultusz. Mintha a mindennapi élet gondjai közt egyéb nem is volna fontos. A napilapok többsége oldalakat szán a fizetett mozi-rekiámoknak. De legyünk igazságosak: akad egy-két oldal a rabló­gyilkosságoknak, vagy a kéjgyilkosoknak, társasági flörtöknek pénzt szóró aranyifjak kalandjainak... Csak éppen a hétköznapok hőseinek: a magyar háziasszonyoknak, az édesanyai könnyeknek, gondoknak nem jut papir, hogy dicsőítsék, elismerjék önmegtagadó dolgos szerepüket! És miért nem jut? Mert a lelket romboló „Halálos tavaszok" ponyváját, a lelki-testi fáradtságot mimelő „széplelkek" hetyegéseit kell jó pénzért tá­lalni, — hogy stílusosan az ő szavukat hasz­náljuk. Mi közünk a művészek, közéleti emberek magánéletéhez? — kérdik sokan az inladók táborából. Nos, mi romlatlan ösztönü erdé­lyiek erre azt mondjuk: nagyon Is sok kö­zünk van! Nem mindegy, hogy a sze’lemi élet nyílt porondján első vonalban ágáló sztárjaink milyen példát adnak a közönség­nek s főleg a jövő Magyarországnak: gyer­mekeinknek. A mai ifjúságnak nagy részé­ben amúgy is léhaságra való hajlamokat fütik fokozzák az olyan példák aminőket a destruktívnak bélyegzett régi Színházi Élet mai utódai szellemében egytestvérei mutatnak szóban, képben. Miért nem lehet ezt a szabadalmazott ponyvát, a mai két méregdrága színházi la­pot papir-szükére és nemzetnevelési érdelire hivatkozva megszorítani, ha már megszün­tetni nem lehet a nagyfene „szerzett jogok" rendszerében?! Komoly irodalmi és tudomá­nyos lapjaink terjedelmét felére kellett csökkenteni, de a meztelenség közlönyeinek van bőven. Fodrásznál, étkezőkben, vonaton s már a kispolgári otthonokban is ezek lát­hatók, minden héten újonnan tálalt pózban a közönség „kedvenceivel", érzékborzoló be­állításban a nagy és leendő mozi csillagok képeivel. Holott e csillagok egyrésze csupán a kon­junktúrának köszönheti, hogy neki való kül­telki színpad és cirkusz helyett olyan jólét­be csöppent aminőről az Igazi művészek^ Dérynék Jászaik nem is álmodtak... óh, nem kívánjuk vissza a delizsánc korát, azt sem, hogy kolostori életük legyen művé­szeinknek, de elvárnánk egy kis, egészen piciny szerénységet, aminőt a mai időit szabnak elénk. És különben is a magyar természetből következnék. Éppen ideje, hogy megtiltották a Nemzeti Színház tagjainak a kenőcsök, tápszerek, stb. hírverésében való közreműködését. Hiszen a főváros ha­talmas gyárainak is ezreket érő reklámból úgyis oly kevés, divatos művész részesülhet, hogy a vidéki feltörekvő, derék színművész amúgy Is hátrányos helyzetét csak niég in­kább kidomborítja az a tény, hogy a hatal­mas pénzekről mindig csak ők maradnak le. Velük nem törődik rádió üzleti reklám ne­kik Igazán semmi mellékesük nem lehet. Hogyha pl. egy Pocsék-Párád! Pálma ne­vű énekesnőt divatba hoz válópöre, barátjá­­■tól kapott fehér rókája vagy ál-cimeres le­vélpapírján Irt önreklámia és hódolóinak klub-szervezése akkor nevetségesen hat a rádióban előadott mfl-szerénykedése, gött dalocskája: „Mit tehetek arról, hogy értem annyi szív dobog?" Ismét csak arra figyelmeztetjük innen, az ősi kincses városból az. illetékeseket, a pony­va üldözőit, a tanügyi vezetőket s mindenkit, akiben a tiszta magyar erkölcsök megőrzé­sének tüze ég: vigyázzunk a művészet ál­ruhájába bujtatott idegen mételyre, a diva­tos színházi és mozilapokra,.mert akkor ők is felháborodnak az olyan Ízetlenségen, ami­nőt az egyiknek utolsó számában láttunk: egyik lapon a hercegprímást, vele szemben pedig az egyébként kiváló és bájos színész­nőnek félmeztelen sokat sejttető képét kö­zölte a szerkesztőség. Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Színház világositó berendezésének szerelési munkálatai most valóban vége felé közelednek s amint meg­írtuk, október 29-én, pénteken este végre megnyitja kapuit a szinház. A hatalmas költséggel Olaszországból beszerzett és fel­szerelt világitó-készülék egyébként annyira tökélétes, hogy teljesítménye már egymagá­ban Is valóban „látványossága" a Nemzeti Színháznak. Az ünnepi megnyitón, a kul­tuszminisztérium képviseletében megje'enik vitéz H a á s z Aladár dr., miniszteri osztály­főnök is. Amint már jeleztük, a nyitó da­rab „Csongor és Tünde", Vörösmarty halha­tatlan müve, amely már külföldön Is komoly sikert aratott annakidején. A szereposztás egyébként kitűnő. Bodó György alakítja Csongort, Tünde szerepében pedig Gáborjáni Klára mutatkozik be a kolozsvári közönség­nek, aki nem más, mint Szabó Lőrincnek, a kiváló költőnek a lánya. A további szerep­lők: Ilma — ölvedy Zsóka, Balga — Görbe János, Mirigy — Sallai Kornélia, Ledér — Kormos Márta, Kalmár — Kubányi György, Fejedelem — Senkálszky Endre, Tudós — Várad! Rudolf, ördögfiak — Andrási Már­kon, Dárday Antal és Kertessel Ferenc. A „Csongor és Tünde" kisérő zenéjét Far­kas Ferenc szerezte, a díszleteket Jaschik álmos tervezte, a rendezés körültekintő munkáját pedig Kőmives Nagy Lajos vé­gezte. A Nemzeti Szinház ünnepi társulati gyű­lése szombaton délelőtt lesz a kultuszmi­nisztérium kiküldött képviselője jelenlété­ben. Ezen a gyűlésen kerül sor a báró Ke­mény János főigazgató által alapított ser­­legdij kihirdetésére. A főigazgató ugyanis a kolozsvári Nemzeti Szinház hazatérése em­lékére egy díszes ezüstserleget készíttetett, amelybe miniden évad végén belevésik a legsikeresebben működött két nemzeti szín­házi tagnak a nevét. Egyik tag a prózai, •másik pedig az operatársulatból kerülhet ki. Úgy hírlik, hogy Kolozsvár városa is dijat akar alapítani már a következő évadra. A tekintélyes értékű dijat majd az évad legtehetségesebb epizódistájának kell odaítélni az alapító rendelkezése érteimé­iben. Hire jár továbbá, hogy a kultuszmi­nisztérium is módját akarja találni annak, hogy ,évente megjutalmazza a kolozsvári Nemzeti Szinház egy rendezési, vagy kar­mesteri, vagy diszlettervezési munka leg­jobb eredményét. A kolozsvári Nemzeti Színház pénteki ün­nepélyes megnyitójára sokan jönnek le a fővárosból is, különösen a sajtó képviselői közül. Szabó Lőrinc a kiváló költő és mű­fordító ugyancsak résztvesz a kolozsvári Nemzeti Szinház megnyitásán. * Húszezer házat adott eddig az ONCsfl a sokgyermekes magyar családoknak Bóta, október 26. (MTI.) Bóta község­ben Kádár Levente belügyi államtitkár vasárnap adta át 16 sokgyermekes csa­ládnak az ONCSA által épített 16 házat. Ebből az alkalomból Botára érkezett vi­téz Lukács Béla tárcanélküli miniszter és Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Kádár Levente államtitkár avató beszé­dében rámutatott arra, hogy az ONCSA az elmúlt három év alatt a háborús ne­hézségek ellenére is húszezer házat épí­tett és adott át sokgyermekes családok­nak. Ennek a húszezer háznak lakói1 mintegy 150 magyar falu lakosságának e'hör- M felelnek meg. Amit adtunk — mondotta az államtitkár — nem ajándékképpen adtuk. Önérzetes magyar ember ilyet el sem fogadná. Mindenki, aki beköltözik ezekbe az uj házakba, munkájuk verej­tékével fizeti meg hajlékát, hogy azután az igy befolyó pénzből újabb és újabb szegény sokgyermekes családoknak tud­junk uj hajlékokat épiteni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter “rámutatott arra, hogy milyen nagy je­­r lentőségü az a munka, amelyet az ONCSA nagy háborús nehézségik kö­­ízepette is a magyar nép és a magyar § családok boldogulása érdekében végez. É Ezután vitéz Lukács Béla tárcanélküli * miniszter vázolta a község fejlődésének K húsz évét. — Drágán fizette meg az olcsón elvesz­tegetett bársonyt. Október első hetében Szabó Péter szolgalegény Makó Mihály, Csongor-utca 13. szám alatti kolozsvári gaz­dálkodó fe!feszitett ruhaszekrényéböl 10 mé­ter bársonyt lopott ki, s azon 80 pengőért adott túl. A károsult gazda hűtlen szolgá­jára szigorú büntetést kért. A törvényszék büntető egyesbirája négyhavi fogházra és háromévi jogvesztésre Ítélte a lopásért Szabó Pétert. Az Ítélet jogerős. —■ Börtönbe került a méztolvaj csizmadia. Márk László nádasberendi lábbelikészitö ta­valyelőtt ősszel szomszédjának, Kocsis Já­nosnak udvaráról ellopta a kerítésen át egyik mézzel telt méhkasát. A Méhek kiir­tása után a zsákmányolt mézből kiskorú inasát is jóllakatta. A kolozsvári törvény­szék büntető egyesbirája — jogerőssé vált Ítélettel — háromhavi fogházbüntetést és kétévi jogvesztést szabott ki Márk Lászlóra, az Inast pedig dorgálásban részesítette. * Beírások a kolozsvári református kollé­giumban november 28, 29, 30-án d. e. 9—12- ig. A tanítás november 3-án reggel 8 óra­kor kezdődik. Az évnyitó ünnepély szintén november 3-án d. e. 9 órakor lesz a Farkas­utcai templomban, melyre a szülőket és az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. A bent­lakó tanulóknak november 2-án estig kell helyüket elfoglalniuk. Akik tehetik szalma­zsákjukat otthon töltessék meg. *

Next

/
Thumbnails
Contents