Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-24 / 241. szám

KuiyiUjsxg 4 1943. OKTÓBER 34. Szociális hadigondozás A nemzet sohasem fog megfeledkezni azokról és azok hátramaradottjairól, akik testi épségüket, vagy éppen az életüket ál­dozták a hazáért — jelentette ki egyik mult évi beszédében Kállay Miklós minisz­terelnök. A főként szociális téren már ed­dig is jelentős tetteket alkotott Kállay-kor­­mánynak mindig különös gondja volt a szociális jólét emelésére s a szociális jog­szabályalkotásra. Ebbe a munkába kapcso-' lódott az a kormányrendelet, amellyel ez év január 1-ével jelentős mérvben felemelték a­­hadigondozottak járadékait. Tekintettel azonban arra, hogy időközben mind a köz, mind a magánalkalmazottak illetményeit újból szabályozták, s figyelembe véve az utóbbi hónapok áremelkedéseit, elhatározta a kormány, hogy a hadigondozottak pénz­ellátását is ugyanolyan mértékben felemeli, mint a közszolgálati alkalmazottakét. Ezt az elhatározást váltja valóra az a most megjelent rendelet, amely folyó évi november 1-töl 20 százalékkal emeli fel mindkét világháború hadigondozottal jára­dékait. A rendelet végrehajtásával törleszt a nemzet az elhunyt hősök és az élő hadi­­gondozottakkal szemben fenná"o adósságá­ból. örökre adósai vagyunk azoknak, akik a szebb magyar jövőért vérüket áldozták s azoknak, akik apjukat, hitvesüket, eltar­tójukat adták a hazáért. Akik testileg meg­rokkantak az elkeseredett véres harcok so­rán, vagy akik gyámolitójukat veszítették el, az élet nagy versenyében nem képesek olyan erővel résztvenni, mint akiket meg­kímélt a sors. Méltóan cselekszik tehát a kormány, amikor anyagilag is támogatja őket, pótolja keresetüket, hogy a reájuk nézve egyenlőtlen versenyben is helyt tud­janak állni. Ezúttal csak néhány adattal világítunk rá a rendelet szociális jelentőségére. Az uj kormányrendelét értelmében az I. járadék­­osztályú hadirokkant közlegény járadékát ezentúl havi 160 pengőben állapították meg. mig azok, akik tizedesl rendfokozatot értek' el, vagy legalább négy középiskola elvég­zése után váltak hadirokkantakká, száz százalékos hadirokkantság esetén havi 200 pengő, mig a tiszti ellátási csoportban havi 300 pengő ellátást kapnak. A hadi és hon­védelmi özvegyek járadéka havi 18 pengő­től 120 pengőig terjed, mig a hadiárvák járadékának legmagasabb összege 96 pengő A család fokozottabb védelmét szolgálja az a kormányintézkedés is, amely a hadi­rokkantak gyermekeit magasabb Összegű nevelési pótlékban részesíti, valamint az az intézkedés, amelyek szerint a hadiözvegyek ellátásban részesítésének alapját alkotó va­gyoni és jövedelmi értékhatárt is felemeli. Az állandóan ápolásra szoruló százszázalé­kos hadirokkantak még havi 72—96 pengő ápolási pótdijat, a vakok pedig 21 pengő vaksáj.i pótdiiat kapnak. A rokkantottho­­nokbaa gondozottak pótléka 60 pengőig terjed. A magasabb pénzellátásokat az Igényjogosultak külön kérelmezés nélkül hivatalból, posta utján fogiák megkapni. A hadigondozottak járadékemelésén kívül »egerösitésüket szolgálja a zsidóbirlokok ■agy részének szétosztása, a kártalanitási fölösleg ugyanilyen célokra fordítása és a különböző pályázatoknál, felvételeknél a há­ború áldozatainak előnyben részesitése. Az érdekeltek körében és mindenkiben megelégedést és megnyugvást kelthet a kor­mány megértő intézkedése, amelyből érzik a hadirokkantak, hogy a nemzet nem há­látlan. s a nagy idők tanúinak és eleset­téinek ügye közügy lesz ezentúl Is. Kirafeatüvegvágé betörő fosztogatja a kolozsvári szabók szöv&tkész^tét Kolozsvár, okt. 23. Kellemetlen meglepe­tés érte Hirsch Márton Hegedűs Sándor­­utca 14. szám alatt lakó női szabót. Ami­kor reggel nyitáskór felhúzta műhelye ki­rakatának yasredőnyét, megdöbbenve ta­pasztalta. hogy valaki az ablaküveget az, éjjel kivágta. A vasredőnyt ugyanis éjsza­ka csak lehúzta, de nem zárta le. Még na­gyobb meglepetés fogadta, amint belépett a műhelybe. Az ismeretlen tettes ugyanis a kivágott kirakatüvegen keresztül beha­tolt a műhelybe és ellopott onnan három női télikabátot és léét rend női kosztümöt. Hirsch kára meghaladja az 5000 pengőt. A tettes ugyancsak a kivágott kirakatüvegen távozott a műhelyből, mert a szabó a mű­hely ajtaját nyitáskor zárva találta. Hirt adtunk arról, hogy csütörtökön este hasonló körülmények között tűnt el Orbán Sándor Magyar-utca 18. szám alatt lakó férfiszabó műhelye kirakatából 9 méter szürke szövet. A betörést valószínűleg ugyanaz/a tettes követte el. A rendőrség most széleskörű nyomozást indított kézre­­keritésére. Jé áru é» Jó hirdetés, alapja a Jó iizleitneneinek fft 4é tn Ti mmmm .mmswrn Ham ...».r.i.rninrsa.—— . Angolszász sajtószemle A „New York Times“ Németország élelmezési helyzetéről közöl cikket. A cikk csodálatos keveréke az igazságnak és hamis adatoknak. Megfe­lel a tényeknek az a megállapítás, hogy a német közellátás helyzete sokkal jobb, mint 1917-ben és 1918-ban volt. Hamis azonban az az állítás, hogy a közellátás helyzete nyugtalanságot keltene a német népben. A newyorki lap azt állítja, hogy az idei európai terméseredmények rosz­­szak voltak. Ezzel szemben az az igazság, hogy a pireneusi félsziget kivételével en­nék éppen az ellenkezője a valóság. Ami Ukrajnát illeti, azok az aggodalmak, hogy kellő talajnedvesség hijjávat a ter­més nem lesz megfelelő — nem telje­sedtek be. Befejezésül a vezető amerikai lap megállapítja, hogy az angolszászok számára a legnagyobb ellátási probléma, a Szovjetunió élelmezése. • Ott a termés válóban az átlagon alul 'maradt. Szinte bocsánatkérésnek hangzik az a megálla­pítás, hogy a kikötők megfelelő felvevő­­képessége miatt nem tudtak elegendő élelmiszert szállítani a Szovjetnek. A „Times“ megállapítja, hogy a kölcsön- és bérlet­­törvény . alapján az Egyesült Államok eddig 981 millió dollár értékű élelmiszert juttatott Angliának, nagyobbrészt szárí­tott formában. Az idén azonban Anglia jelentékenyen kevesebb amerikai élelmi­szerrel lesz kénytelen megelégedni, mert az időjárás kedvezőtlensége folytán je­lentékenyen kisebb a termés, mint az el­múlt esztendőben. Azonkívül pedig az, idén áz USA nagyobb élelmiszerszállit­­mányokat kell juttasson a Szovjetunió­nak. A „Nineteenth Century and After“ beszámol arról, hogy a Szovjet által meg­szállott területekről mennyi embert hur­coltak el. Az angol folyóirat beismeri, hogy a holseviki „tisztogatási akció“ fo­lyamán Észtországból 60 ezer. Lettor­szágból 60 ezer, Litvániából 50 ezer em­ber esett áldozatul, Keletléngyelországból pedig legalább 1 millió embert „szállítot­tak el“, akik közül ma legalább 300 ezer teljes bizonyossággal halottnak tekinthe­tő. Az angolszász folyóirat a továbbiak­ban megállapítja, hogy ezek a nyilvános­ságra került adatok bizonyosfoku rossza­­lást keltettek Anglia és az Egyesült Álla­mok lakosságának körében, s ez a ma­gyarázata annak is, hogy egyes angol­szász körök azt szeretnék, ha a Szovjet­unió letompitaná „világforradalmi dina­mikáját“ A „Picture Post“ „Ami a tengerészeket nyugtalanítja“ címmel közli az angol haditengerészet egyik távirászának levelét. A nyilvános­ságra hozott levélben többek között szó­­ról-szóra ezek szerepelnek: „Ismétlődni fog megint a munkanélküliségnek az a szörnyű katasztrófája, ami 1919-ben zu­hant az elbocsátott angol katonákra? A háború utáni munkalehetőségek a leghe­vesebb vitákat váltják ki a mi köreinkben és nagy gondok között nézünk a jövő elé­be.“ A „Picture Post“ a levélre válaszolva megállapítja, hogy illetékes helyen beha­tóan foglalkoznak a kérdéssel, jelenleg azonban még közelebbi felvilágosításokat nem lehet adni. Igen sok függ a háború kimenetelétől és tartamától. Ez azonban sovány vigasz az angol katonádnak, aki­ket 1919-ben egyszer már alaposan be­csaptak. Az angol katonák és tengerészek jövője reménytelenebb, mint valaha. Az összes szociális természetű reformterve­ket, igy a Beveridge-tervet is, félretette az angol kormány és szemmel láthatóan nem is gondol arra. hogy komolyan fog­lalkozzék megvalósításukkal A „London Economist“ megállapítja, hogy az Egyesült Államok­ban komoly hiány kezd mutatkozni hajó­építő munkásokban. Az Egyesült Állo­mok gazdasági köreiben attól tartanak, hogy a fantasztikus arányúnak bejelen­tett hajóépítő programot a munkáskezek hiánya miatt nem lehet majd végrehaj­tani. A „Maritime Comission" máris beje­lentette, hogy az erre az évre tervezett 18 millió tonnányi hajótér építése máris lehetetlenné vált, ha a munkáshiányon nem tudnak sürgősen segíteni. » p- ^ A „Daily Sketch“ beszámol arról, hogy Clark Gable repülő­kapitány részt vett a Nantes elleni légi támadásban. Ez a Clark Gable azonos a világhírű amerikai filmszínésszel. Gable kapitány egy bombázóraj parancsnoka s mint mondják, igen nagy lelkesedéssel vesz részt az Európa elleni támadások­ban. A londoni lap azt írja, hogy Clark Gable minden egyes felszállása valóságos szenzáció számban megy. A színész válla­latának, a Metro-Goldwyn-Mayemek pro­pagandaszolgálata ugyanis gondoskodik arról, hogy egész sereg fotóriporter és újságíró jelenjen meg a repülőtéren s ns. ismert filmsztár ilyenkor fényképeztetl magát és interjúkat, ad. Mert hiába ■— a reklám mindenek előtt való az USA-ban. Az „Economist“, amelyről közismert, hogy a brit nagytőke szócsöve, egyik nem régiben megjelent cikkével óriási feltűnést keltett. A nagy­tőke orgánuma ugyanis megállapította, hogy a háború utáni időkben Winston Churchill egyáltalán nem volna megfelelő miniszterelnök. Ez a vélemény, ami a lon­doni City álláspontját képviseli, megvilá­gítja az angol üzletemberek körében mindinkább tapasztalható aggodalmakat, amelyek a háborús politika folytán tá­madtak. A rendszerint csak egészen biz­tos üzleteket kedvelő londoni Citynek nem tetszik, hogy Churchill mindent fel­tett egyetlen kártyára. Az „Economist“ hangja ma ugyan még egyedülálló, de az angol pénzügyi körökre mindenesetre jel­lemző. Hitoktatásiigyi kongresszus Marosvásárhelyen Marosvásárhely, október 23. A maros­vásárhelyi ka'.olikus főgimnáziumban októ­ber 19., 20. és 21. napjain Sándor Imre püspöki általános helytartó elnöklésével kongresszusra ült össze ötven erdélyi ka­tolikus vallástanár. Ezúttal nem volt lát­ható a kongresszusok szokott képe, amikor csoportokban mennek a nap egye., óráiban templomokat, múzeumokat, intézményeket nézni, s itt-ott bankettre ülnek össze a résztvevők. A most lefolyt kongresszus tagjait csak kora reggel lehetett látni, ami­kor a papok misézni mentek a különböző templomokba. Az egész nap munkával telt el. Hat fővárosi és hat kolozsvári előadó mellett három székelyföldi szakember elő- I adása és azt követő megbeszélése teljesen lekötötte a résztvevők minden idejét. Szu­­nyogh Xavér Ferenc dr. bencés tanár, a magyar liturgikus mozgalom vezetője a li­turgikus nevelésről, rendtársa, az ismert diáknevelő és szakiró: Szívós Dónát dr. a vallásos és hazafias nevelés mai kérdései­ről: a fajiságről' a magyarságról és a népi­­ségről, Petró László dr. az eucharisztikus élet fejlesztéséről, Rejőd Tiborc dr. az eré­nyekre való nevelésről és a leány közepi ská­lákban a kényes kérdések kezelésének módszeréről, Medvigy Mihály piarista ta­nár a modern technikának a nevelő okta­tásba való felhasználásáról, Faragó Ferenc dr. a Biblia magyarázásának módszeréről, Erő.ss Alfréd dr. a dogmatanitás irányelvei­ről és az imádkozó életre való nevelésről, P. Imets Károly volt ferences tartomány­főnök, a hivatásápölásrói Csergő Benedek a hittanári jelentésekről és a szülői érte­kezletekről, Virág Andor dr. jezsuita ta­nár. az ismert Szivgárda-szervező a gyer­­mekegyesűletek vezetésének módszeréről, Szász István dr. piarista tanár a közép­iskolai vallástanról, mint tantárgyról, Wai­­gand József dr. a missziósügyről, Könözsy Lajos dr. a valláslanár és a tanítványok kapcsolatáról, Pál Domokos plébános a le­venték valláserkölcsi neveléséről, Szakáts Antal az illemnevelésről tartottak nagy szaktudást cs alapos elkészültséget eláruló előadásokat, melyeket beható megbeszéléseit követtek. Az előadássorozatot általános szülői érte­kezlet fejezte be s azon a kongresszus fő­védnöke. Sándor Imre püspöki helytartó ■ szülők katolikus akció munkájáról, Szívó» Donét dr. „Az atyai tekintély és a gyermek bizalma“, Rejőd Tiborc dr. „A kényes vi­rág ápolásáról“ címmel tartottak előadást. Az értekezletet Jaross Béla prelátus-plebá­­nos szavai zárták be. A kongresszus alkalmával megalakult ■ Hittanárok és Hitoktatók Országos Egye­sületének erdélyi csoportja. A helyi szer­vezésnek a mai időkben igen nehéz felada­tait Papp Dénes régens-tanár úgy oldotta meg, hogy a munka zavartalanul folyt s a résztvevők a legjobb emlékét vitték ma­gukkal a székely fővárosból.

Next

/
Thumbnails
Contents