Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-24 / 241. szám
KuiyiUjsxg 4 1943. OKTÓBER 34. Szociális hadigondozás A nemzet sohasem fog megfeledkezni azokról és azok hátramaradottjairól, akik testi épségüket, vagy éppen az életüket áldozták a hazáért — jelentette ki egyik mult évi beszédében Kállay Miklós miniszterelnök. A főként szociális téren már eddig is jelentős tetteket alkotott Kállay-kormánynak mindig különös gondja volt a szociális jólét emelésére s a szociális jogszabályalkotásra. Ebbe a munkába kapcso-' lódott az a kormányrendelet, amellyel ez év január 1-ével jelentős mérvben felemelték ahadigondozottak járadékait. Tekintettel azonban arra, hogy időközben mind a köz, mind a magánalkalmazottak illetményeit újból szabályozták, s figyelembe véve az utóbbi hónapok áremelkedéseit, elhatározta a kormány, hogy a hadigondozottak pénzellátását is ugyanolyan mértékben felemeli, mint a közszolgálati alkalmazottakét. Ezt az elhatározást váltja valóra az a most megjelent rendelet, amely folyó évi november 1-töl 20 százalékkal emeli fel mindkét világháború hadigondozottal járadékait. A rendelet végrehajtásával törleszt a nemzet az elhunyt hősök és az élő hadigondozottakkal szemben fenná"o adósságából. örökre adósai vagyunk azoknak, akik a szebb magyar jövőért vérüket áldozták s azoknak, akik apjukat, hitvesüket, eltartójukat adták a hazáért. Akik testileg megrokkantak az elkeseredett véres harcok során, vagy akik gyámolitójukat veszítették el, az élet nagy versenyében nem képesek olyan erővel résztvenni, mint akiket megkímélt a sors. Méltóan cselekszik tehát a kormány, amikor anyagilag is támogatja őket, pótolja keresetüket, hogy a reájuk nézve egyenlőtlen versenyben is helyt tudjanak állni. Ezúttal csak néhány adattal világítunk rá a rendelet szociális jelentőségére. Az uj kormányrendelét értelmében az I. járadékosztályú hadirokkant közlegény járadékát ezentúl havi 160 pengőben állapították meg. mig azok, akik tizedesl rendfokozatot értek' el, vagy legalább négy középiskola elvégzése után váltak hadirokkantakká, száz százalékos hadirokkantság esetén havi 200 pengő, mig a tiszti ellátási csoportban havi 300 pengő ellátást kapnak. A hadi és honvédelmi özvegyek járadéka havi 18 pengőtől 120 pengőig terjed, mig a hadiárvák járadékának legmagasabb összege 96 pengő A család fokozottabb védelmét szolgálja az a kormányintézkedés is, amely a hadirokkantak gyermekeit magasabb Összegű nevelési pótlékban részesíti, valamint az az intézkedés, amelyek szerint a hadiözvegyek ellátásban részesítésének alapját alkotó vagyoni és jövedelmi értékhatárt is felemeli. Az állandóan ápolásra szoruló százszázalékos hadirokkantak még havi 72—96 pengő ápolási pótdijat, a vakok pedig 21 pengő vaksáj.i pótdiiat kapnak. A rokkantotthonokbaa gondozottak pótléka 60 pengőig terjed. A magasabb pénzellátásokat az Igényjogosultak külön kérelmezés nélkül hivatalból, posta utján fogiák megkapni. A hadigondozottak járadékemelésén kívül »egerösitésüket szolgálja a zsidóbirlokok ■agy részének szétosztása, a kártalanitási fölösleg ugyanilyen célokra fordítása és a különböző pályázatoknál, felvételeknél a háború áldozatainak előnyben részesitése. Az érdekeltek körében és mindenkiben megelégedést és megnyugvást kelthet a kormány megértő intézkedése, amelyből érzik a hadirokkantak, hogy a nemzet nem hálátlan. s a nagy idők tanúinak és elesettéinek ügye közügy lesz ezentúl Is. Kirafeatüvegvágé betörő fosztogatja a kolozsvári szabók szöv&tkész^tét Kolozsvár, okt. 23. Kellemetlen meglepetés érte Hirsch Márton Hegedűs Sándorutca 14. szám alatt lakó női szabót. Amikor reggel nyitáskór felhúzta műhelye kirakatának yasredőnyét, megdöbbenve tapasztalta. hogy valaki az ablaküveget az, éjjel kivágta. A vasredőnyt ugyanis éjszaka csak lehúzta, de nem zárta le. Még nagyobb meglepetés fogadta, amint belépett a műhelybe. Az ismeretlen tettes ugyanis a kivágott kirakatüvegen keresztül behatolt a műhelybe és ellopott onnan három női télikabátot és léét rend női kosztümöt. Hirsch kára meghaladja az 5000 pengőt. A tettes ugyancsak a kivágott kirakatüvegen távozott a műhelyből, mert a szabó a műhely ajtaját nyitáskor zárva találta. Hirt adtunk arról, hogy csütörtökön este hasonló körülmények között tűnt el Orbán Sándor Magyar-utca 18. szám alatt lakó férfiszabó műhelye kirakatából 9 méter szürke szövet. A betörést valószínűleg ugyanaz/a tettes követte el. A rendőrség most széleskörű nyomozást indított kézrekeritésére. Jé áru é» Jó hirdetés, alapja a Jó iizleitneneinek fft 4é tn Ti mmmm .mmswrn Ham ...».r.i.rninrsa.—— . Angolszász sajtószemle A „New York Times“ Németország élelmezési helyzetéről közöl cikket. A cikk csodálatos keveréke az igazságnak és hamis adatoknak. Megfelel a tényeknek az a megállapítás, hogy a német közellátás helyzete sokkal jobb, mint 1917-ben és 1918-ban volt. Hamis azonban az az állítás, hogy a közellátás helyzete nyugtalanságot keltene a német népben. A newyorki lap azt állítja, hogy az idei európai terméseredmények roszszak voltak. Ezzel szemben az az igazság, hogy a pireneusi félsziget kivételével ennék éppen az ellenkezője a valóság. Ami Ukrajnát illeti, azok az aggodalmak, hogy kellő talajnedvesség hijjávat a termés nem lesz megfelelő — nem teljesedtek be. Befejezésül a vezető amerikai lap megállapítja, hogy az angolszászok számára a legnagyobb ellátási probléma, a Szovjetunió élelmezése. • Ott a termés válóban az átlagon alul 'maradt. Szinte bocsánatkérésnek hangzik az a megállapítás, hogy a kikötők megfelelő felvevőképessége miatt nem tudtak elegendő élelmiszert szállítani a Szovjetnek. A „Times“ megállapítja, hogy a kölcsön- és bérlettörvény . alapján az Egyesült Államok eddig 981 millió dollár értékű élelmiszert juttatott Angliának, nagyobbrészt szárított formában. Az idén azonban Anglia jelentékenyen kevesebb amerikai élelmiszerrel lesz kénytelen megelégedni, mert az időjárás kedvezőtlensége folytán jelentékenyen kisebb a termés, mint az elmúlt esztendőben. Azonkívül pedig az, idén áz USA nagyobb élelmiszerszállitmányokat kell juttasson a Szovjetuniónak. A „Nineteenth Century and After“ beszámol arról, hogy a Szovjet által megszállott területekről mennyi embert hurcoltak el. Az angol folyóirat beismeri, hogy a holseviki „tisztogatási akció“ folyamán Észtországból 60 ezer. Lettországból 60 ezer, Litvániából 50 ezer ember esett áldozatul, Keletléngyelországból pedig legalább 1 millió embert „szállítottak el“, akik közül ma legalább 300 ezer teljes bizonyossággal halottnak tekinthető. Az angolszász folyóirat a továbbiakban megállapítja, hogy ezek a nyilvánosságra került adatok bizonyosfoku rosszalást keltettek Anglia és az Egyesült Államok lakosságának körében, s ez a magyarázata annak is, hogy egyes angolszász körök azt szeretnék, ha a Szovjetunió letompitaná „világforradalmi dinamikáját“ A „Picture Post“ „Ami a tengerészeket nyugtalanítja“ címmel közli az angol haditengerészet egyik távirászának levelét. A nyilvánosságra hozott levélben többek között szóról-szóra ezek szerepelnek: „Ismétlődni fog megint a munkanélküliségnek az a szörnyű katasztrófája, ami 1919-ben zuhant az elbocsátott angol katonákra? A háború utáni munkalehetőségek a leghevesebb vitákat váltják ki a mi köreinkben és nagy gondok között nézünk a jövő elébe.“ A „Picture Post“ a levélre válaszolva megállapítja, hogy illetékes helyen behatóan foglalkoznak a kérdéssel, jelenleg azonban még közelebbi felvilágosításokat nem lehet adni. Igen sok függ a háború kimenetelétől és tartamától. Ez azonban sovány vigasz az angol katonádnak, akiket 1919-ben egyszer már alaposan becsaptak. Az angol katonák és tengerészek jövője reménytelenebb, mint valaha. Az összes szociális természetű reformterveket, igy a Beveridge-tervet is, félretette az angol kormány és szemmel láthatóan nem is gondol arra. hogy komolyan foglalkozzék megvalósításukkal A „London Economist“ megállapítja, hogy az Egyesült Államokban komoly hiány kezd mutatkozni hajóépítő munkásokban. Az Egyesült Állomok gazdasági köreiben attól tartanak, hogy a fantasztikus arányúnak bejelentett hajóépítő programot a munkáskezek hiánya miatt nem lehet majd végrehajtani. A „Maritime Comission" máris bejelentette, hogy az erre az évre tervezett 18 millió tonnányi hajótér építése máris lehetetlenné vált, ha a munkáshiányon nem tudnak sürgősen segíteni. » p- ^ A „Daily Sketch“ beszámol arról, hogy Clark Gable repülőkapitány részt vett a Nantes elleni légi támadásban. Ez a Clark Gable azonos a világhírű amerikai filmszínésszel. Gable kapitány egy bombázóraj parancsnoka s mint mondják, igen nagy lelkesedéssel vesz részt az Európa elleni támadásokban. A londoni lap azt írja, hogy Clark Gable minden egyes felszállása valóságos szenzáció számban megy. A színész vállalatának, a Metro-Goldwyn-Mayemek propagandaszolgálata ugyanis gondoskodik arról, hogy egész sereg fotóriporter és újságíró jelenjen meg a repülőtéren s ns. ismert filmsztár ilyenkor fényképeztetl magát és interjúkat, ad. Mert hiába ■— a reklám mindenek előtt való az USA-ban. Az „Economist“, amelyről közismert, hogy a brit nagytőke szócsöve, egyik nem régiben megjelent cikkével óriási feltűnést keltett. A nagytőke orgánuma ugyanis megállapította, hogy a háború utáni időkben Winston Churchill egyáltalán nem volna megfelelő miniszterelnök. Ez a vélemény, ami a londoni City álláspontját képviseli, megvilágítja az angol üzletemberek körében mindinkább tapasztalható aggodalmakat, amelyek a háborús politika folytán támadtak. A rendszerint csak egészen biztos üzleteket kedvelő londoni Citynek nem tetszik, hogy Churchill mindent feltett egyetlen kártyára. Az „Economist“ hangja ma ugyan még egyedülálló, de az angol pénzügyi körökre mindenesetre jellemző. Hitoktatásiigyi kongresszus Marosvásárhelyen Marosvásárhely, október 23. A marosvásárhelyi ka'.olikus főgimnáziumban október 19., 20. és 21. napjain Sándor Imre püspöki általános helytartó elnöklésével kongresszusra ült össze ötven erdélyi katolikus vallástanár. Ezúttal nem volt látható a kongresszusok szokott képe, amikor csoportokban mennek a nap egye., óráiban templomokat, múzeumokat, intézményeket nézni, s itt-ott bankettre ülnek össze a résztvevők. A most lefolyt kongresszus tagjait csak kora reggel lehetett látni, amikor a papok misézni mentek a különböző templomokba. Az egész nap munkával telt el. Hat fővárosi és hat kolozsvári előadó mellett három székelyföldi szakember elő- I adása és azt követő megbeszélése teljesen lekötötte a résztvevők minden idejét. Szunyogh Xavér Ferenc dr. bencés tanár, a magyar liturgikus mozgalom vezetője a liturgikus nevelésről, rendtársa, az ismert diáknevelő és szakiró: Szívós Dónát dr. a vallásos és hazafias nevelés mai kérdéseiről: a fajiságről' a magyarságról és a népiségről, Petró László dr. az eucharisztikus élet fejlesztéséről, Rejőd Tiborc dr. az erényekre való nevelésről és a leány közepi skálákban a kényes kérdések kezelésének módszeréről, Medvigy Mihály piarista tanár a modern technikának a nevelő oktatásba való felhasználásáról, Faragó Ferenc dr. a Biblia magyarázásának módszeréről, Erő.ss Alfréd dr. a dogmatanitás irányelveiről és az imádkozó életre való nevelésről, P. Imets Károly volt ferences tartományfőnök, a hivatásápölásrói Csergő Benedek a hittanári jelentésekről és a szülői értekezletekről, Virág Andor dr. jezsuita tanár. az ismert Szivgárda-szervező a gyermekegyesűletek vezetésének módszeréről, Szász István dr. piarista tanár a középiskolai vallástanról, mint tantárgyról, Waigand József dr. a missziósügyről, Könözsy Lajos dr. a valláslanár és a tanítványok kapcsolatáról, Pál Domokos plébános a leventék valláserkölcsi neveléséről, Szakáts Antal az illemnevelésről tartottak nagy szaktudást cs alapos elkészültséget eláruló előadásokat, melyeket beható megbeszéléseit követtek. Az előadássorozatot általános szülői értekezlet fejezte be s azon a kongresszus fővédnöke. Sándor Imre püspöki helytartó ■ szülők katolikus akció munkájáról, Szívó» Donét dr. „Az atyai tekintély és a gyermek bizalma“, Rejőd Tiborc dr. „A kényes virág ápolásáról“ címmel tartottak előadást. Az értekezletet Jaross Béla prelátus-plebános szavai zárták be. A kongresszus alkalmával megalakult ■ Hittanárok és Hitoktatók Országos Egyesületének erdélyi csoportja. A helyi szervezésnek a mai időkben igen nehéz feladatait Papp Dénes régens-tanár úgy oldotta meg, hogy a munka zavartalanul folyt s a résztvevők a legjobb emlékét vitték magukkal a székely fővárosból.
