Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-24 / 241. szám

1943. OKTÓBEE KutmUjskg A Bibcrnok Hercegprímás Kolozsváron Október utolsó Vasárnapja a katolikus Egyházban az erkölcsi világrendnek ünnepe. Magyarországon cp úgy, mint a világnak minden táján, ahol egy fényes székesegyház mellett a felhőkig emelkedő torony áll, vagy legalább egy parányi missziós kápolna te­­töny.ergén egy kis harang naponta megszó­lal, hogy ércnyelvén elmondja napi imáját: ,,Vivos voco, mortuos piángo. fulgura frán­­go“ (Az élőket hívogatom, a holtakat sirat­­gatom, s a vihar erejét megtöröm), ezen az októbervégi Űrnapján Krisztusnak világi ki­rályságát ülik meg. A misztikum iránt hajlamos korunk em­bere azt kérdezhetné, hogy micsoda világ­­királyság ez, mikor a közénk jött Istenfia következetesen elhárította magától azt, hogy ct a testi születése szerint népe királlyá te­jgye? Igen, elhárította a földi-politikai ki­rályságot, de akarta az ,ö földi lelki-királysá­gát! Azt, hogy akikért életét s utolsó csepp vérét adta, akikét igy a gőg s a gonoszság rabságából megváltott, az ö törvényeit fo­gadják él életalapul. Minden idők minden népe egyformán! Ezért ez az ünnep á'világon szerteszét a Katolikus Akció nagy napja. A Katolikus Akció lényegében nem uj mozgalom a ke­reszténység kétezer evés történelmében, ha­nem csak a külső szervezete az. Arimatiai Józseftől kezdve, akit az Evangéliumokból ismerünk, mindig voltak világi apostolok, akik Krisztus ügyéért s a lelkek javáért te­vékenykedtek- De ezek tevékenysége, hogy úgy mondjam, egyéni akció volt, nem pedig az egyformán hivő széles néptömegek egy­öntetű akaratmegnyilvanulás'a. A Katolikus Akció nem akar mást, mint hogy Krisztus1 törvényei uralkodjanak az egyénig a családi és a társadalmi életben, bármilyen is legyen az egyénnek foglalkozása, a családnak élet­kerete, á társadalomnak politikai szerkeze­te. Azért volt szükség, a krisztusi-lelki vona­lon az együtemű hatalmas megmozdulásra, mert századunkban az istenellenesség sem egyéni s szórványos akéió, hanem világhó­dító szándékkal Keletről elindult sokmilliós altig vértezett s együteműén — elszántan hadakozni akaró had munkája. Magyarországon immár tiz év óta műkö­dik ez a velejében legősibb s szervezetében legmodernebb akció az Egyház hivatott ve­zetőinek irányítása alatt. Erdélyben most indult el a már rég óta folyó s a megszállás évtizedei alatt kiváló eredményeket elért, népünket magyarságában és erkölcseiben fenntartó sokféle munkának egyfázisú szer­vezése. Nem indulhatott el előbb, mert a ha­zatérés első éveiben roppant sok iskolai, ál­talános nemzeti és gazdasági ügy várt ha­lasztást nem tűrő megszervezésre. A lelki munka régi intenzitásában ezalatt, is tovább folyt. Példa rá, hogy csak egyet említsek, az Erdélyi Katolikus Nöszövetség­­nek munkája. Most azonban, hogy az anya­országi szervezethez Simulva s annak törvé­nyes szabályai szerint az általános szervezés megindult, felfigyelnek rá a Hivatott veze­tők. Mindenkép megtisztelő s történelmi je­lentőségű, hogy maga a Bibórnok Hercegprí­más jön az erdélyi metropolisba, hogy a pá­pák avignoni fogságának idején született s a magyar királyok bőkezűségéből időtálló esztétikájában pompázó kolozsvári Szent Mihály templomban a katolikus egyház ha­gyományos keretei közt mutassa be orszá­gunk jövőjéért könyörgő szent áldozatát. A magyar Sion-bói, ahogy Esztergomot nevezni szokták, jön közénk Serédi Jusztini­­án György dr., a magyarhoni katolikus egy­házfők feje, a világszerte» ismert s tisztelt tudósa az egyházjognak, aki már egy Ízben, a kolozsvári Tudományegyetem megnyitása­kor falaink között időzött. Akkor a tudo­mánypártoló Egyházat képviselte, ma a lé­­lekegyház fejeként látogat el közénk. Jön mint Áüastasius (999—1036) első esztergomi érseknek, 79-ik utóda, aki szintén benedek­­rendl szerzetes volt, s akinek rendtársa, Asztrik, a kalocsai érsek a magyar szent koronát s az apostoli keresztet első szent királyunknak Rómából hozta, ahonnan Se­rédi is az esztergomi székbe jött, ahol, ugyanazon köveken két évtizeden át mint a San Anseímp bencés egyetem tanára s a magyar királyi kormány vatikáni követségé­nek jogtanácsosa járt, ugyanannak a üzent Péternek sírja mellől,, ahol őt XI, Pilis jpé­­terutód püspökké szentelte ,a római bíborá­val díszítette, hogy korszakformáló időben legyen a magyar államnak mindenben mél­tó. első zászlósura; jön mint XI. századi Bánfy Lukácsnak, a XII. századi: Csák Ug­­rinnak, Nyitrav Jakabnak, Váncsa István­nak, aki az rélső bíboros volt magyar földön, türjei Szent gró ti Fülöpnek utóda; jön .azok után, akik a Bicskei, Beö, Dörögdi, Monosz­­löi, Készöl, ÍApóczi s Pálöczi családokból léptek az esztergomi egyházfői trónra, s akik után a nagy Bakócz Tamás következett (1497—1521), akit Róma népe úgy fogadott, mint aki méltó a pápai hármas koronára is; jön mint a hitújításkor Szatmári György, Szalaki László,: Várady Pál, Oláh. Mikló3, Telegdy Miklós, Kutassy János, FcTiérkövi István, Forgács Ferenc s a nagy Pázmány Péter utóda, aki itt Kolozsváron érett a hu­manista tudományokban; jön mint Losy Im­rének, Lippay Györgynek, Szelepcsényi Györgynek és Széchenyi Györgynek, Kolo­nien Lipótnak, a Csáky, Barkóczy, Batt­hyány, s Rudnay családokból született érse­kek jogutóda, mint az elődök összes hagyo­mányainak felelős őre, aki immár 16-ik éve viseli a legmagasabb közjogi méltósággal egybekötött legnagyobb közjogi terhet. E sorok Írója boldognak érzi magát, hogy tanúja lehetett annak, ami kiválasztása előtt Serédi bencés páter volt a világ becsü­lésében. Akkoriban folyt a Corpus Juris Ca­nonici kodifikálásának nagy munkája, me­lyet Gasparri Pietro bibornok-államtitkár vezetett, s amely munkában hosszú évekig neki a magyar Serédi tanár volt legelső s legkitartóbb munkatársa. Róla köztudomású volt, hogy 7—8 órát képes a foüánsokkal borított íróasztala mellett dolgozni, anélkül, hogy egyszer felkelt, egy pohár vizet ivott volna. Talán innen datálódott a későbbi ér­seki címerének jelszava (mely szószerint egyezik a mi Márton Áron püspökünk mot­tójával): „Non recuso laborom!“ (Semmi munkától nem vonom el magamat.) A mü befejeztetett s a kihirdetés .előtt a Szentatya ünnepélyes audiencián fogadta azokat, kik létrehozták: csupa magas digni­­tárius volt jelen, kiknek sorában kezét nyújtva mondott köszönetét az Egyház feje. Serédi professzorhoz érve s az egyszerű, disznélküli szerzetes ruhát megpillantva, az atyai szeretet kedveskedő hangján kérdezte meg őt: „Hol van melléről az arany ke­reszt?“ Serédi professzor sebtiben kész volt a válasszal: ,j$zentatyám! A magyarok mos­tanában belül viselik a keresztet!“ A tria­noni idők első évei voltak! A világhírnévre szert tett magyar egyház­jogi tanárhoz már akkor a szélrózsa minden tájáról tanácsért fordultak az egyházkor­mányzók. Nehéz kérdéseket kellett megolda­nia, ami sok heti munkát igényelt s rende­sen szép honoráriumot is szerzett volna. Serédi professzor soha senkitől ilyet el nem fogadott, hanem a munka megküldésekor azt irta a kísérő levélben, hogy „csak egy könyörgő imát kér a megcsonkított magyar hazájáért Bencés nevelés hatása volt-e, avagy a csallóközi származású munkás apának s a deáki Fejérek családjából született édes­anyának nevelése volt-e, avagy a kettő egy­­befonódása? Tény, hogy rendíthetetlen hit­­hüséggel és minden magyar értéket óizö izzó hazaszeretettel irányítja a magyarhoni katolikus egyháznak s általa a magyar köz­életnek felfelé ivelö útjait. Magával hozza a magyar katolikus köz­élet három kiválóságát. Mihalovics ísig­­mond pápai prelátus, a Magyar Katolikus Akció országos igazgatója tiz évi munkáról fog beszámolót mondani. Aki résztvett a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson s az egyidejű Szent István jubileumon, az tudja, hogy mi nagyot alkotott a központi igazgató; s aki évröl-évre figyeli az égető korszükségleteket megoldó munkaprogra­mot, az becsüli tudását és szorgalmát. Nem kell többet Írnom róla, mint azt, hogy az Eucharisztikus Kongresszusokat szervező világbizottság legfőbb Iritézősége tagjává, a Székesfőváros örökös törvényhatósági bi­zottsági tagjává és felsőházi követévé vá­lasztotta. Nyisstor Zoltán pápai prelátust, a Magyar Kultúra szerkesztőjét, a nagy Ban­­gha Béla közvetlen munkatársát s meghitt barátját, nemcsak a fővárosi lapokban ál­landóan irt kiváló cikkeiről, hanem a kolozs­vári ,^Hírnök“ 40 éves jubileuma alkalmá­val városunkban tartott beszédéről is isme­rik itten. A harmadik is már mint ismerős jön: Varga László dr. főiskolai jezsuita ta­nár, a ma élő szónokok egyik kiválósága, akinek jellegzetesen alföldi magyar kopo­nyájában a legmélyebb gondolatok szület­nek, hogy a meleg magyar szív csatornáján átszürödve hitet, bizalmat, kitartó áldoza­tosságot fakasztó szavakká legyenek ajkán. A Krisztus Király ünnepnapot a szent Mihály templomban prédikációs triduum, s a vármegyeháza nagytermében katolikus akció tanfolyam előzi meg, aminek soroza­táról lapunk külön hirt fog adni. Az ünnep­ségek beharangozásának végakkordjaként csak azt akarom még idezárni, amit egy nem is katolikus közéleti nagyúrik ajkáról vehettem ezelőtt jó másfél évtizede: „Amit a római katolikus Egyház a hit elmélyítésé­re s a keresztény erkölcsök javítására mond és cselekszik, az felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül minden magyar polgár­nak javára válik!“ Ezt reméljük az Erdélyi Katolikus Akciótól s annak október 31-i nyitányától is! Dr. REJOD TIBORC félmillió pengői fizet rá Kolozsvár városa a Kétszázhetven embert foglalkoztat a város köztisztasági szó gáleto, mégsem áll feladata magaslatán Kolozsvár, okt. 23. A városnak kétségte­lenül a köztisztasági üzem, a legrosszabb üzleti vállalkozása. Noha évröl-évre súlyos ezreket fizet rá a város erre az üzemre azért, hogy a szolgálatot kifogástalanul el­láthassa, mégis ezt a városi szolgálatot ki­fogásolják legtöbben. A köztisztasági üzem egyedül abból a be­vételi forrásból táplálkozik, amelyet a vá­ros a háromszázalékos szemétfuvarozási di­jakból a háztulajdonosoktól beszed. A sze­métfuvarozási dijakból kereken félmillió pengőt irányozták elő g ezzel szemben a köztisztasági szolgálat fenntartása közel egymillió pengőjébe kerül a városnak! Tehát a köztisztaság valóban rossz üzlet! A kolozsvári háztulajdonosok az elmúlt hetekben hevesen tiltakoztak a szemétfuva­rozási dij kivetése miatt. A háziurak sze­rint a dij kivetése nélkülözi a jogi alapot. Arra hivatkoztak, hogy a pótadó magába foglalja a szemétfuvarozási dijat is, tehát kétszer nem lehet azt kivetni. A háztulajdonosok megfellebbezték a ki­vetéseket s a közeljövőben összeülő fel­­szólamlási bizottság dönti majd el: jogos-e a szemétfuvarozási dij kivetése, vagy sem? Függetlenül a vitától, a köztisztasági üzem természetesen folytatja a munkáját. Igyekszik tisztán tartani az utcákat s a lehetőség keretein belül teljesiti a házi­szemét elszállításának kötelezettségét. Ez a munka sok munkást foglalkoztat. Egyedül a szeméthordásnál 170 munkást foglalkoz­tatnak. Négy ellenőr, 16 gépkocsivezető, 1 gépkocsiszerelő, 1 lakatos, 119 munkás, 9 csengős fiú — aki utcánként előre jelzi a szemeteskocsi érkezését, — 1 istállómester és 20 kocsis működik közre a szemétkihor­dásnál. A munkások naponként 5 pengőt, a kocsisok 6 pengőt, a csengős fiuk 3.18 pen­gőt keresnek. A munkabérekre összesen 395.550 pengőt irányoztak elő a jövő évre, tehát 26.661 pengővel többet, mint az idén. A gépkocsik fenntartása 131.402 pengőt, lo­vak takarmányozása 24.690 pengőt, lófoga­tok takarmányozása 8991 pengőt igényel­nek. Összesen 579.763 pengő kiadást jelent j a szemétfuvarozás Kolozsvár városának. A. köztisztasági szolgálat embereinek ru- * házkodásával eddig nem törődött a város vezetősége. Az utcaseprők eddig mindössze karszalagot kapták a várostól. A jövő év­ben azonban gondoskodik a város vezetősé­ge a köztisztasági szolgálat alkalmazottai­nak ruházkodásáról is. Erre a célra 31.560 pengőt előirányoztak a költségvetésben is. Az utcák tisztántartásáról Kolozsváron százhét utcaseprő gondoskodik. Közöttük száz tényleges utcaseprő. Napibérük 5 pen­gő, ami a mai viszonyok között elég kevés, különösen akkor, ha az utcaseprő családos ember... Az utcaseprők felett héttagú el­lenőrzőbizottság látja el a felügyeletet. Ezek már fixfizetéses havidíjasok. A fő­­ellenőr 323.50 pengőt, az ellenőrök 245.50 pengőt, a csoportvezetők pedig 179.50 pen­gőt kapnak. Az utcák tisztántartása a városnak csak­nem háromszázezer, pontosabban 294.576 pengőjébe kerül. Ennek fedezésére más ala­pok szolgálnak. A köztisztasági szolgálathoz szorosan hozzátartozik a nyilvános illemhelyek fenn­tartása, amely 11.108 pengőt emészt fel. Érdekes, hogy a költségvetésben a köz­­tisztasági szolgálat az egészségügyi elő­irányzat keretébe tartozik. Ebben szerepel az egészségügyi igazgatás, az egészségvéde­lem, a fertőzőbetégkórház költsége, továbbá óvodák fenntartása 31.560 pengővel, vala­mint a mentőállomás támogatására szolgáló 7500 pengős előirányzat, sőt a — temető is, amely pedig nem a közegészségügyhöz áll legközelebb, mert ez már a halált jelenti... (V. L.) Kői rendőrséget állítottak fel egy francia városban Vichy, október 23. (MTI). A Német Távira# Iroda jelenti: Limogesban női rendörosztagot alakítottak utcák és terek felügyeletére, asszonyok és gyermekék védelmére, nem utolsó sorban a piacok ellenőrzésére. A női rendőrség munka­körébe tartoznak ezenkívül a közüsztasági és közegészségügyi kérdések. HITEL NEMZETPOLITIKA! SZEMLE az októberi szám tartalmából: BARDOSSY LÁSZLÓ: A váradi egyezség PONGRACZ KALMAN Az első cseh emigráció és a magya_­­kérdés MARKAI JANOS '»■ A politikai boldogság-rendszerék MIHÓ IMRE Angolszász hadicélok a két világháborúban Magyar Figyelő! . ‘ f Jánosfalvi Sándor István a székelyek csalárd jobbágyositásáról — A magyar­ság egységének problémája__Filmpoli­tikai szempontok SZEMLE: Makkal László: Román történetírás a két világháború között (II.) Szerkesztik: Albrecht Dezső, Kék! Béla, Venczel József, Vita Sándor. Előfizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozs­vár, Mátyás király-tér 5. I. Pőstacsekk: 72.809. — Megjelenik havonta. Ismételt figyelmeztetés a munkaadókhoz: az alkalmazottat a lövészkötElezettség időtart^re teljes fizetés illeti Kolozsvár, október 23. Még hetekkel ezelőtt felmerült az a kérdés, hogy a munkaadók az alk'Umazotlakat a munkaidőből lövészköfcle­­zettség teljesítésére fordított idő alatt tartoz­nak-e díjazni. Annakidején ismcrtctKük az iparügyi miniszternek e kérdésbén 19.575—» 1913. szám alatt kelt leiratát, amely félre­érthetetlenül leszögezte, hogy a munkaadó nr, alkalmazottinak a lövészkötclczcttség tartamára is köteles béri fizetni, tehát a munkavállaló ebből kifolyólag semilyen hátrányt nem szenvedhet. Minthogy e téren a félreértések nem oszlotit k el teljesen, a kolozsvári keres­kedelmi és iparkamara ismételten figyelmez­teti a munkaadókat, hogy a munkavállalók­nak a lövészkötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell biztosítaniuk és a munkaidő­ből e köüelezettség ellátására felhasznált idő­tartam alatt az alkalmazottat teljes fizetés illeti. — Államosítják az ausztráliai szénbányá­kat. Amszterdamból jelentik: A Német Távirati Iroda közli: Mint a brit hírszolgá­lat jelenti Sidneyböl, az ausztráliai szak­­szervezeti tanács a bányaszakszervezet 'kép­viselőivel folytatott értekezlet után, a szén­bányák államosítása mellett foglalt állást. (MTI.) — Tolvajok elhajtották a legelésző tehe­neket. Nagy Károlyné, Etelköz-utca 16. szám alatt lakó földműves felesége jelen­tette a rendőrkapitányság bűnügyi osztá­lyán, hogy ismeretlen tettes elhajtotta a Márky Sándor-utca egyik üres telkén lege­lésző két darab két és féléves üszöbofját, Kára 3000 pengő. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZINHA* ÉVADNYITÓ MŰSORA: Okt. 29. Péntek este fél 7-kor: Csongor és Tünde. Évadnyitó előadás. Bemutató bérlet 1. sz. Bemutató helyárak. Okt. 30. Szombat este fél 7-kor; Csongor és Tünde. Napi bérlet A) 1. sz. Rendes helyárak. Okt. 31. Vasárnap d. u. 3-kor: Nemes Rózsa. Olcsó helyárak. Qkt. 31. Vasárnap este fél 7-kor: Csongor és Tünde. Bérletszünet. Rendes hely­­árak. Nov. 1. hétfő este fél 7-kor: Csongor és Tünde. Napi bérlet B) 1. sz. Rendes helyárak. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZINHAZ HETI MŰSORA A SZÍNKÖRBEN: Okt. 24. Vasárnap d. u. 3 órakor. Egy; nap a világ. Rendes helyárak. Okt. 24. Vasárnap este fél -7-kor: Bécsi gyors. Rendes helyárak. Okt. 25. Hétfő este fél 7-kor: A fösvény. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénz­tár nem árusit. Okt. 26. Kedd este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihály fi Béla fellé­pésével. Rendes Melyárak. Okt. 27. Szerda este fél 7-kor: Bécsi gyors. Rendes helyárak. Okt. 28. Csütörtök este fél 7-kor: \ házas­ságok az égben köttetne,k. Miháíyfí Béla fellépésével. Rendes helyálak. Okt. 29. Péntek. Nincs előadás! Okt. 30. Szombat. Nincs előadás! Okt. 31. Vasárnap d. u. 3-kor: Egy nap a, világ. Rendes helyárak. Okt. 31. Vasárnap este fél 7-kor: Arany­­virág. Rendes helyárak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents