Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-24 / 241. szám
1943. OKTÓBER 31. 3 KeietiUjssg Báró Perényi Zsigmondot választották a Felsőház elnökévé Az uj elnök székfoglaló beszéde a tiszta parlamenti rendszer biztositásáról s a belső rend megőrzéséről Budapest, okt. 23. A B’elsöház szombaton ülést tartott, hogy betöltse a gróf Széchenyi Bertalan elhalálozásával megüresedett elnöki tisztséget. A szavazatok összeszámlálása után báró Kadvánszky Albert alelnök bejelentette, hogy 191 szavazatból 190 szavazatot báró Perényi Zsigmond, a Felsőház alelnöke kapott, akit ezzel megválasztott elnöknek jelent ki. Báró Perényi Zsigmond elfoglalva az elnöki széket, elmondotta székfoglaló beszédét: — Azt az irányt kívánom követni, amelyet kitűnő elődeim, báró Wlassits Gyula és gróf Széchenyi Bertálan székfoglaló beszédeikben kifejtettek és gyakorlatban megvalósítottak. Ez az irány az elnöknek párton felül álló igazságossága, a tiszta parlamenti rendszer biztosítása. — A mai súlyos és rendkívüli viszonyok között, amikor sohasem látott viharok dúlnak áz egész világon és ezekkel a fenyegető veszélyekkel nekünk is meg kell küzdenünk, a törvényhozás munkájával szemben a végrehajtó hatalom tevékenysége nyomult előtérbe, de ez nem jelenti az országgyűlés jogrendjének csorbítását. A kritikákat is sokkal nagyobb óvatossággal kell gyakorolni, mint normális, békés időkben. Kerülnünk kell mindazt, ami a kormánynak a nemzet érdekében kifejtett erőfeszítéseit megnehezíti, vagy akadályozza. — De ha a törvényhozás munkája ma kevesebb időt és munkát igényel, mi felsőházi tagok nem ülhetünk ölhetett kezekkel, mert a veszélyben lévő haza szolgálatának más utjai is vannak. Nekünk is végeznünk kell a felvilágosil ásnak és a segítésnek azt a munkáját, amelyre a miniszterelnök az országgyűlési képviselőket és a nemzeti társadalmat már többször is felhívta. ■— óriási a felelősség, amely a kormány és a vezető férfiak vállaira nehezedett, de ezekben a válságos, súlyos időkben, amikor a magyar jövőről, a magyar létről van szó, felelősséggel tartozik az egész mai nemzedék. A magyar jövő biztosítéka a honvédség után, a belső rend ereje. Csak akkor lesz súlyúnk barát és ellenség előtt, ha magunk — idegen segitség nélkül — megvalósíthatjuk a rendet minden vonalon, ha látják a világ népei a magyar erőt, a magyarság államfenntartó képességét, a magyar becsületet. A nagy tapssal fogadott beszéd után Scheffler János szatmári püspök köszöntötte meleg szavakkal az újonnan megválasztott elnököt. Mint visszacsatolt végek püspöke külön üdvözölte az Ugocsa megyéből származó elnököt. Arra kérte, hogy amilyen hűséggel őrizte éveken át a Magyar Szent Koronát, ugyanolyan hűséggel őrizze meg elnöki tisztségében azt a szellemet, amelyet a Szent Korona fénye világit meg, a keresztény, szentistváni Magyarország szellemét. Isten áldását kérte az uj elnök működésére. Báró Perényi Zsigmond meghatódva mondott köszönetét az üdvözlésért és az ünneplésért, majd ennunciálta, hogy a Felsöház legközelebbi ülésének összehívása iránt a szükséghez képest intézkedik. A Felsöház elnökválasztó ülése negyed 1 óra után ért végöt. • * A képviselöház bizottságai megkezdik a jövő évi költségvetés tárgyalását. A bizottsági tárgyaláfok november 6-án a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásával érnek véget. A képviselöház plénuma csak a bizottsági tárgyalás után ül össze valószínűleg november 9-én. Q Huria iogegvségi tanácsának döntése szerint: I baleseti járadékit a bíróság felemelheti, vagy leszállíthatja Kolozsvár, okt. 23. A Hivatalos Lap október 20-i száma érdekes kúriai döntvényt kőiül a baleseti kártérítés ügyében. A határosat szó szerint Így hangzik: Ka a baleset következtében megsérült személy elvesztett munkaképességének megfelelő kereset (jövedelem) összege, vagy pedig az az összeg, amelyet a baleset következtében meghalt személy a keresetéből (jövedelméből) a baleset meg nem történte esetén a vele szemben tartásra jogosultaknak az eltartására fordíthatott volna, a balesetet, illetve a sértett halálát követő időben a gazdasági viszonyok változása folytán állandóbb jelleggel lényegesen megváltozott, a kártérítés mértékére nézve ezentúl a változott összeg az irányadó és a korábbi kereset (jövedelem) alapján megité’t baleseti járadék összege az uj per megindításától kezdődő hatállyal bírói határozattal felemelhető vagy leszállítható, A balesetjáradék felemelése azonban a kötelezettek teljesítőképességen nem terjedhet túl. A határozathoz a jogegységi tanács rendkívül érdekes és részletes indokolást fűzött. « Á „fekete"-kenyérrel törlesztett kö’csön kilenc kolozsvári személyt fuvtotott az uzsorabircság elé Kolozsvár, október 23. Gábor István kolozsvári Bástya-ulc*" 4. szám alulit lakó pékmester önállósítani óhajtotta magát s megfelelő tőke híján idegen, segítséget volt kénytelen igénybevenni. A pénzt Marcella Jakab, az egyik kolozsvári filmszínház tulajdonosa bocsállotta rendelkezésre; aki többezer pengőt folyósított neki. Gábor és felesége meg is nyitott,*- a pékmühelyt, amelynek forgalma azonban nem váltotta be a hozzáfűzöl! reményeket s a Gábor-házaspár képtelen volt a kölcsönt a megállapodott módon törleszteni. A pénzéért aggódó Marcella többször sürgellíe a végleges elszámolást s amikor Gáborék hosszas huzavona után sem tudták teljesen rendezni a kölcsön ügyét, abban állapodtak meg a filmszínház tulajdonosával, hogy a hátralékos összegei keiiycrszáilitással törlesztik. Ennek értelmében Gábor István naponként kétszáz kiló kenyeret szállított Marcellának, aki kilónként az akkoriban érvényes 42 filléres hivatalos árban vetáe át s értékesítésével Fesztinger Dávid kereskedőt bízta meg, ,-kinek ä felesége nevén a Rákóczi-ut 14. szám alatt volt üzlete. Fesztingerék kapva kaptak az alkalmon, mert óriási üzleti lehetőséget találtak r rendes napi elszámolási kereten kiviií átvett kenyérben. Csakhamar egész vevőkört teremtettek maguknak és kilónként 2.50 pengőért árusították ki „feketén“ a tetemes mennyiségű kenyeret. Az 1943 április vége óla folyó „feketézés“ végül felkeltelle a halóságok figyelmét. Ennek nyomán eljárás indult mind Fesztingerék, mind a kenyeret értékesítésre kiadó GáborháZaspár és Marcella Jakab ellen. Velük együtt felelősségre vonták Jakab Julia üzletvezetőt s a Gábor tartozásának kenyérfedezetét részben folyósító Burghardt István, Lanti esinann Sámuel és György Mihály pékmestereket is. Az ügyet szombaton tárgyalta Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök mint a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsor-'biróság egyesbirájá. A feketeügylet lebonyolítóit, Fcsziinger Dávidné üzlettulajdonost és férjét J a honvédelmi törvénybe ütköző vétség és § árdrágítás, Marcella Jakabot s a többieket pedig a honvédelmi bűncselekmény bünsegédi bűnrészeseiként vonták felelősségre. Az uzsoráidról -_a bizonyítási eljárás befejeztével — Fésztingcr Dávidot és a feleségét egyenkiut nyolc-nyolchavi börtönbüntetésre, Gábor Istvánt és feleségét, valamint Marcella Jakab moziengedélyest fejenkint 1000—1000 pengő, Burghardt Istvánt 400 pengő, Landesmann Sámuel és György Mihály pékmestereket, úgyszintén Jakab Julia ülzetvezetőt 200—200 pengő pénzbüntetésre Ítélte személyenkint. Folk mann ' ' dr. ügyész az első két vádlott büntetésében megnyugodom, a többiekkel szemben azonban semmisségi panaszszal élt. Éppen így fellebbezést jelentett be Fesztinger Dávid és felesége, akik, védőjükkel egyetemben, büntetésük enyhítésén kérték. IIIÉKT tfb Mert ezt • lapot «Z Kittül ESSEK ~ JF ORSZÁG EGÉSZ A KELETI 3 VEVOKÉPES KOUJSAG8AAI 9 ZONSEGE alvása Uj oryosok a Kolozsvári Orvosi Kamara névjegyzékében Kolozsvár, október 23. A hivatalos lap pénteki száma a kolozsvári orvosi kamara szeptember 22-i választmányi ülésének határozata alapján közli, hogy a kamara tagjai sorába kérvény alapján felvette Cservény József dr. és Entz Béla dr. kolozsvári, Somogyi Dezső dr. kisilvai orvosokat, átjegyezte a budapesti orvosi kamarából Baranyai Pál dr.-t kolozsvári, Forgács Ilona dr.-t, férj. Nagy Dezső dr.-nét besztercei, Kolonits Barna dr.-t és Pálóczy József dr.-t kolozsvári, a szegedi orvosi kamarából vitéz Nagy István dr.-t kolozsvári, a nagyváradi orvosi kamarából Szász Tibor dr.-t bánffyhunyadi, a debreceni orvosi kamarából Kertész Imre dr.-t kémeri, Fogarasi Nándor István dr.-t érszakácsi székhellyel. Törölte a kamara tagjai sorából a kecskeméti orvosi kamarához való átjegyzés miatt Tápay Ottó dr. érgzakácsi, Biró Gábor dr. csúcsai, Gulyás János dr. széki, a marosvásárhelyi kamarához való átjegyzés miatt Lőrincz Ernő dr. és Szabó Béla dr. kolozsvári, a debreceni orvosi kamarához való átjegyzés miatt Nemes István dr. kolozsvári, a kassai orvosi kamarához való átjegyzés miatt Pálfalvy Sándor dr. besztercei, a Pécsi orvosi kamarához leendő átjegyzés miatt Mikola László ákosi, a székesfehérvári orvosi kamarához' való átjegyzés miatt Kristóf Gizella dr. kolozsvári orvosokat. Elhalálozás miatt törölték Borsai Imre dr. bánffyhunyadi, Féder Marcell dr., Táncz Béla dr. és Leöb Izsák dr. kolozsvári orvosokat. . Bezárták a gyulafehérvári, nagyenyedi és brassói magyar főgimnáziumokat Gyulafehérvár, okt. 23. A Romániában élő magyarságnak újabb suiyos sérelme van. Á román kormány azonnali hatállyal bezárta a nagyenyedi Bethlen-kolléglumot, továbbá a gyulafehérvári és brassói magyar gimnáziumot. A bukaresti kormány ezt az intézkedést azzal indokolta meg, hogy a magyar kormány nem engedélyezte bizonyos román felekezeti iskolák létesítését. Ezzel szemben az a he'yzet, hogy a kérdéses északerdélyi román felekezeti iskolák szükségtelenségét maga a román kormány állapította meg még 1919-ben és a 22 éves megszállás alatt a románság többszöri sürgetésére sem engedélyezte azok felállítását. *Alig 48 órával ezelőtt számo't be a magyar sajtó Antonescu Mihály román helyettes miniszterelnöknek egy török újságírónak adott nyilatkozatáról, amely a magyar—román viszonyt világította meg a Bukarest részéről oly jól ismert egyoldalúsággal és elfogultsággal. A román helyettes miniszterelnök a civilizáció pódiumáról mondotta el kijelentéseit s azoknak lényege az volt, hogy az ísszakerdélyben lévő románság „egy rettenetesen elnyomó rendszer alatt él“. A roromán helyettes miniszterelnök nyilatkozata alig jelent meg, máris arról érkezett hír, hogy az ószakerdélyi „rettenetes“ elnyomással szemben, a kisebbségek mennyországában, Romániában miként értelmezik az Antonescu helyettes miniszterelnöktől oly fennen hangoztatott ;,civilizáció“ fogalmát. A „Keleti Újság“ 1943 október 21-i számában megjegyzésekkel ldsérté Antonescu gyűlölködő nyilatkozatát és a lényeg .ipintva szögezte le: „Amikor Antonescu alaptalan és légből kapott vádakkal hozakodik elő, gesztusát csak úgy értelmezhetjük, hogy jogcímet akar teremteni a délerdélyi .magyarság újabb elnyomására.“ Nem csalódtunk. A nyilatkozat valóban, ürügy volt elnyomásra és retorzióra, még pedig olyan ősrégi magyar tanintézetekkel szemben, amelynek működési szabadságát hosszú évszázadokon keresztül soha, semmiféle hatalom nem merészelte ilyen intézkedéssel megnyirbálni. Tudtul adjuk tehát, hogy ugyanazon Antonescu-kormány, amely a világ előtt a civilizáció nevében mer a sértődöttség hangján beszélni, cselekedeteivel olyan kultúra és civilizációellenes magatartást tanúsít, amelyet csak az úgynevezett utódállamok mentalitása tett ismertté az európai közvéleményben. Ha Antonescu román helyettes miniszterelnök a néhány nappal eí^Hőtt ismertté vált nyilatkozatban a „civilizációra“ hivatkozott, nekünk nem marad más hátra, mint annak megállapítása: a Bukarestben elhangzott szó és az azt követő cselekedet között mutatkozó különbségnek csak annyi köze van a civilizációhoz, hogy ami a három dclerdélyi iskolával történt, arculcsapása a civilizációról kialakult európai fogalomkörnek. Gudden Bernét, o prágai ecyefem fizikatanára tart előadási1 Kolozsváron Kolozsvár, okt. 23. Gudden Bernát, a prágai német egyetem fizikatanára előreláthatólag kedden és szerdán (október 26. és 27-én) este fél 7 órakor (esetleg utazási akadályok miatt egy héttel később) előadást tart a Ferenc József Tudományegyetemen. Első előadása a központi épület fizikai előadójában lesz „Az elektromos félvezetőkéről. Ez a terület a modern elektromosságtan egyik legbonyolultabb területe. Jelentőségét mutatja, hogy a rádióban alkalmazott kristálydetektorok és a fotográfiában fénymérőként alkalmazott fényelemek ebbe a csoportba tartoznak. Gudden ezen a területen dolgozott egész életén at és jelentős eredményeket ért el. Tehát érdekes adatokat fogunk tőle hallani: Másik előadása a Mikó-utca 4. sz. alatti uj klinika tantermében hangzik el „Fizika es a gyógy tudomány ok“ címmel. Ebben az előadásában Gudden azt fejti ki, hogy mi a szerepe a fizikának az általános természettudományi és ezen túl a bölcseleti képzésben és általában gondolkodásban és mint ilyen, természetesen a modern orvos gondolkozáséban és technikai felkészültségében. Nagy jelentőségű dolog, hogy tudományos körökben mindjobban kezd általánossá lenni az a belátás: a fizikát nemcsak annak kell tanulnia, aki közvetlenül használja is, hanem ma nem lehetséges fizika nélkül a természettudományi műveltség, a I természettudományi gondolkodás és szem- I 'éíődés sőt a filozófiai elmélkedést is ui I szempontokhoz, segiti, mivel a természettudomány alapfogalmaiba i. megismeréseket illeszt. Tehát a fizikái előképzettség a természettudomány és a filozófia területén a fizika elengedhetetlen alapfeltétel az eredményes kutatómunkához. Miniszteri figyelmeztetést kaptak az iskolaigazgatók a tanintézetek takarításáról is világításáról Budapest, okt. 23. A háború okozta kényszerítő körülmények következtében előreláthatólag az 1943/44. tanévben is szükség lesz arra, hogy egyes iskolaépületekben délután is teljes óraszámmal tanítsanak. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter ezzel kapcsolatban felhívta ezeknek az iskoláknak az igazgatóit, hogy a tanulók egészségének érdekében fordítsanak különös gondot a tantermek kellő takarittatárára, szellőztetésére és világítására. A déli szünetet úgy kell megszabni, hogy ezalatt a tantermeket a rendelkezésre álló személyzet kitakaríthassa és azután teljesen kiszellőztethessék. Közvetlenül a tákaritás után a tanítást nem szabad megkezdeni. Gondoskodni kell a tantermek, rajztermek stb. megfelelő mesterséges világításáról is, ennek mértékét a kultuszminiszter rendelkezése elő is irta. (MTI).
