Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-22 / 239. szám

Pé n í ele 1943 október 22 7. ok az km v ti L £ c ö :í y ? A /iZépviae 1 őhaz töriyvtá \'■ - 'A : . • BUDA?SC PARLAMENT. EXTBRS Ara ie miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 239. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA t KATONAI KÉRDÉSEKRŐL TANÁCSKOZNAK A MOSZKVÁI ÉRTEKEZLETEN Nagy Péter politikai terveinek megvalésitásához segítik az angolszászok a Szovjetet Kremjencsugnál ismét meghiúsították a Szovjet áttörési Londoni és Kulit bombázlálc erős német légiLöleléliek Burmában megalakult a szabad India ideiglenes kormánya HÁROM ÜLÉST TARTOTT eddig a há­rom külügyminiszter Moszkvában s a be­vezető tanácskozástól eltekintve eddig tő­ként katonai kérdésekről tárgyaltak. Mosz­kva tehát elsősorban azt akarja tisztázni, hogy mik is szövetségeseinek katonai ter­vei a jövőre vonatkozóan. Az angolszász hatalmak közvetett utón mondották meg véleményüket a második arcvonalról. A jelenleg Londonban tartóz­kodó Smut« délatrikai miniszterelnököt használták fel arra, hogy közöljék az an­gol közvéleménnyel, de az oroszokkal is, hogy a Nyugateurópa elleni közvetlen tá­madás csali a jövő év elején következhetik be. A nyilatkozat mély benyomást gyako­rolt az angol közvéleményre. Smuts tagja a brit háborús kormánynak, egy idő óta résztvesz annak valamennyi tanácskozás­ban és igy pontosan ismeri a szövetségesek katonai terveit és azokat a nehézségeket, amelyek a nyugati vállalkozás elé hárul­nak. Edennek, Hullnak és katonai tanács­adóinak mostmár meg kell gyözniök az orosz kormányt arról, hogy a nyugati ha­talmaktól nem kérhet és nem várhat töb­bet, mint amennyit eddig tettek, illetve, mint amennyit a legközelebbi időkre ter­veznek. A „News Chronicle“ azt az érdekes köz­lést továbbította Moszkvából, hogy az ot­tani angol és amerikai küldöttségek köré­ben csodálkozást keltett Smuts beszéde és fölveti azt a kérdést, milyen hatással lesz ez a megnyilatkozás az értekezletre. Szov­jet hivatalos körei egyelőre nem nyilatkoz­tak a nyilvánosság számára és ilyen nyi­latkozat nem is várható. Valószinü azon­ban, hogy a tárgyalások során kifejtették véleményüket. A „Neue Zürcher Zeitung“ azt írja, hogy Smuts kijelentése Moszkvá­ban általános csalódást keltett, mert a szovjet kormány arra számított, hogy rö­videsen nagyerejü tehermentesítő támadás indul nyugaton. A három külügyminiszter első érdemleges megbeszélése szerdán volt és ezen részt­­vettek a katonai tanácsadók, Ismay angol tábornok és Dean amerikai vezérőrnagy. Molotov szerdán ebédet adott az angol és amerikai vendégek tiszteletére s az ebéden ott volt az amerikai és angol küldöttség minden számottevő tagja. Csütörtökön újabb tanácskozást tartottak. A megbeszé­léseket mindig kora délután kezdik és dél­után be is fejezik, tekintettel arra, hogy Hnii külügyminiszter idősebb ember, nem szereti és nem birja az éjszakai tanácsko­zásokat.. Erejét .úgyis eléggé igénybe veszi a közös megbeszélésekre való előkészület, az amerikai és angol szakértőkkel való kü­lön tanácskozás. * A ..Die Tat“ című svájci lap moszkvai tudósítójának alkalma voit látni azokat az iratkötegeket,, amelyeket . az angolok és amerikaiak vittek Moszkvába. A svájci lap megírja, hogy az egyes okmányhalma­zokon ezek a rímek állanak: Jugoszlávia, Görögország, Lengyelország, Németország. A „Times“ washingtoni tudósitójának egyik cikkéből világosan kitűnik, hogy az angolszászok messzemenően készek teljesí­teni a Szovjet igényeit. Oroszország, — Írja a „Times“, — ma már nem nemzetközi állam,' hanem valamennyi nagyhatalom kö­zött a legnacionalistább. Nagy Péter lett a mai oroszok bálványa. Szovjetoroszország régi határai sok tekintetben nyomasz­­tóak (!) voltak és a nyugati hatalmak haj­landók hozzájárulni az oroszoknak szabad kikötőre és előretoSt szövetséges támasz­pontok használatára irányuló törekvéseihez, hogy ezzel megvédjék a világot uj támadó politikától (!) Az Atlanti-okmány alapel­veit nyugaton nem lehet végrehajtani, ha ezen az értekezleten nem keresnek megol­dást Nagy Péter, vagy Szuvarov szellemé­ben, fejezi be fejtegetéseit az angol lap. Világosabban nem is lehetne megmon­dani azt a tényt, hogy az angolszászok kénytelenek fejet hajtani a szovjet igények előtt. Azt a megállapítást, hogy a Szovje­tet a meleg tengerekre való kijutáshoz akarják segiténi, Törökországban valószí­nűleg nem hallják aggodalom nélküli, amint­hogy Nagy Péter és Szuvarov nevének em­legetése sem alkalmas arra, hogy a Kon­stantinápolyi birtokában tartó államban kellemes emlékeket ébresszen. A moszkvai értekezletről Stockholmba érkezett értesülések azt közlik, hogy Molo­tov terjedelmes tárgyalási programmal ren­delkezik. A sajítómegnyilatkozások Német­ország, valamint a kisebb szomszédos álla­mok jövőjének kérdésében egészen érthető hangot ütnek meg. Á német kérdés megvi­tatásában most már nem kerül előtérbfe a moszkvai német bizottság. A Szovjet leg­felsőbb tanácsának referensei hangoztatták, hogy az oroszoknak okozott valamennyi há­borús kár Németország részéről történő teljes jóvátétele elsőrendű szükségesség. A keletéurőpai kérdések között szóba kerül­nek a moszkvai szláv bizottságra vonatkozó kérdések. Lapjelentések rámutatnak arra, hogy igen éles a moszkvai jugoszláv emi­gránsok hangja Mihajlovics tábornok ellen. A leningrádi rádió szokatlanul heves kiro­hanásokat intézett az utóbbi napokban Helsinki ellen, összefoglalólag megállapít­ható, — jelentik ki Stockholmban — hogy a szovjet propaganda most éppen azokban a kérdésekben nem tanúsítja a legcseké­lyebb tartózkodást sem, amelyek Moszkva és nyugati szövetségeséi között vitásak, vagy tisztázatlanok. A Szovjet tehát mindenképpen határozott eredményekre törekszik. Ilyen módon — amint angol forrásból jelentik — teljesen megdőlt az a felfogás, hogy a moszkvai ér­tekezletnek csak előzetes jellege lesz. Min­den bizonnyal akad majd több olyan kérdés, amelynek megvitatására csak később kerül sor, de a résztvevők valamennyien elhatá­rozták, hogy a végleges eredményeket ille­tően. amennyiben csak lehet, döntéseket hoznak. Német körökben a moszkvai tanácskozá­soktól nem várnak meglepetéseket sem poli­tikai, sem katonai téren. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet elégedetlen az angolszáz hadveze­téssel, nagyobb erőfeszítéseket követel szö­vetségeseitől. Az ebben a tekintetben vár­hat' (^határozások elé Berlinben nyugalom­mal néznek s azt a megállapítást teszik, hogy a német hadvezetőség úgyis már jó ideje felkészült minden ellenséges támadási lehetőségre. Az előrehaladott évszak egyéb­képpen csak korlátozott lehetőségeket nyújt az esetleges angolszász kezdeményezések számára. A Moszkvában tárgyalásra kerülő politikai kérdéseket illetően az a vélemény, hogy az angolszász politika kénytelen meg­hátrálni — mégha akart is volna ellenállást megkísérelni ■— az orosz követelések előtt. A német fővárosban újból kétségtelennek látják, hogy bizonyos nézeteltérések ellenére az angolszászok egyetértenek, kénytelenek egyetérteni a bolsevistákkal. Nagyon jellemző erre az az esemény, ami Eden és Hull Moszkvába érkezésekor tör­tént. Molotov fogadta őket s a szovjet fo­gadó küldöttség és a vendégbizottságok el­léptek a kivezényelt diszszázad előtt. Molo­tov odafordult Edenhez és a következőket mondotta: — A diplomatáknak meg kellene tanul­­nlok a katonáktól, hogy hogyan kell együt­tesen egy ütemben lépniök. — Igen, — válaszolta Edén — valóban lépést tartva kell menetelnünk. A kis esemény mutatja a helyzetet. A Szovjet ütemet diktál Moszkvában s Eden­nek és Hullnak akarva, nem akarva lépést kell tartaniuk. * A NAGY ŐSZI CSATANAK nevezik né­met katonai közlések a kremjencsugi küz­delmet. A csütörtöki német hivatalos jelen­tés szerint ebben a betörési térségben a leg­utóbbi órákban a bolsevisták helyi támadá­sokat Jiajtottak végre azzal a szándékkal, hogy a betörés eredményéül elfoglalt, a Pnyeper-vonalra támaszkodó és mintegy 20 kilométer mélységű támadási háromszög ol­dalait kiszélesítsék. A támadásokat a német csapatoknak elkeseredett harcokban sikerült visszaverniük. * Berlini jelentések szerint a kremjencsugi csatában a német ellená’lás a bevetett uj tartalékok közbelépése nyomán megmereve­dett és az oroszok nem tudtak a legutóbbi 24 órában további előrehaladást elérni. A végleges állapot azonban, amint azt a német­­fővárosban is hangsúlyozzák, még nem kö­vetkezett be, a csata még nem dőlt el s a harcok kimenetele nyílt. Mindkét küzdő fél uj tartalékokat vont össze és igy számolni keli azzal, hogy a küzdelmek hevessége még fokozódik. A küzdelem színhelyén egyetlen helyen sem volt eső és a, mocsaras Időszak még nem következett be. A német hadvezetésnek a célia az. hogy ■lehetőleg csekély veszteséggel, kitérő moz­dulatokkal és alkalmas tdőhen végrehajtott eüentamadasokkal egy olyas vonalat tart­son, amelyből azután az őszi hadműveletek­ből a téli hadműveletekre való átmenet a legeredményesebben valósítható meg. A keleti arcvonal többi gyújtópontjain is tovább tartanak a harcok. A német csapa­tok mindenütt eredményesen verték vissza a szovjet kísérletezéseket. * AZ OLASZ HARCTÉREN nagyobb harci cselekményekre még mindig nem került sor. Az angolszászok átcsoportosításokat hajta­nak végre. Minthogy német állások elleni közvetlen frontális támadásuk nem biztat sok eredménnyel, valószínűleg az olasz fél­sziget északabbra eső partvidékein fognak partraszállással kísérletezni, így rendsze­rint jól értesült római körökben a római térségben bekövetkező ilyen partraszállás lehetőségeiről beszélnek s úgy tudják, hogy jelentékeny angol-amerikai légiszálli fásra, szánt egységek is készen állanak az arcvo­nal mögött. A szövetségesek hajóforgalma is föltűnően megerősödött Olaszország dél­nyugati partja mentén. Berlini katonai körökben nem kételked­nek ebben az olasz forrásból származó in­formációban, mert a harcoló arcvonai in­nenső és túlsó részén álló olasz körök kö­zötti összeköttetések gyakran bizonyultak már rendkívüli tájékozottaknak. Ugylálszik, mintha Eisenhower tábornok arra a meg­győződésére jutott volna, hogy a déli Apen­­ninek jól kiépített német védelmi állások elleni, ránézve oly veszteséges támadások, nem hoznák meg számára a hadisikert és ezért igyekszik ilyen nagyszabású művelet­tel megkönnyíteni a harcoló 5. és 8. hadse­reg előrejutását. Jelentettük már, hogy Sforza gróf, volt olasz külügyminiszter 15 éves emigráció után visszaérkezett Olaszországba. Utazá­sával kapcsolatban a „Corrierra dclla Sera“ azt irja, hogy Sforza Umberto trónörökös hive. A lap értesülései szerint Victor Erná­iul el lemondása küszöbön áll Umberto ja­vára és az uj király Sforzát bizná meg kor­mányalakítással, Maga Sforza megérkezé­sekor, amint a „Neue Zürcher Zeitung:“ je­lenti, azt hangoztatta, hogy nem lép be a Badogíio-kormányha mindaddig, amíg nem győződik meg arról, hogy az valóban az olasz nép kormánya, de mindenesetre együtt­működik veie. — Nem nyilatkozom ,— mondotta —• egyik párt, vagy kormány mellett sem, amíg a háború be nem fejeződik s amíg az olasz népnek nem lesz alkalma, hogy veze­tőit maga válassza meg. A TÁVOLKELETEN NAGYJELENTŐ­SÉGŰ ESEMÉNY TÖRTÉNT. Sonanbaa megalakult a független indiai kormány. Bőse, a keletázsiai indus függetlenségi liga elnöke jelentette be a. szabad India ideigle­nes kormányának megalakulását. A kor­mánynyilatkozat hangoztatja, hogy a,' sza­bad India, kormányának egyetlen célja az indiai brit uralom megsemmisítése 308

Next

/
Thumbnails
Contents