Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-19 / 236. szám

mS. OKTÓBER IS. 3 gCntriEisjfG Tisztességes kereskedelem Kétségtelen tény, hogy az utóbbi időben bizonyos keresekcdelem ellenes hangulat alakult ki a társadalom egyes rétegeiben. Természetes következménye ez a mostani rendkívüli gazdasági viszonyoknak, a há­ború okozta áruhiánynak, a fekete kereske­delem lelkiismeretlen üzeimeiuek és azok­nak a nehézségeknek, amelyeket a fogyasz­tó közönség kénytelen szükségleteinek ki­elégítése terén tapasztalni. De egészen bi­zonyos az is, hogy az általánossá» a ma­gyar kereskedelem megítélése terén is igaz­ságtalanságokra vezet. Nem minden keres­kedő' követ cl visszaéléseket s éppen ezért könnyelműen jár el az, aki az itt ott ta­pasztalható visszásságokért az egész ma­gyar kereskedői gárdát teszi felelőssé. A kereskedelem igazi hivatását é« köte­lességeit jelölte ki Szász Lajos közellátás­­iigyi miniszter abban a beszédében, melyet a Kereskedők Országos Egyesületének kül­döttsége eiött mondott. A miniszter ebben a nyilatkozatában szembeszállt elsősorban azzal a tévhittel, hogy a kereskedelem lét­­jogosultsága megszűnt. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy már nincsen szükség keres­kedőkre, hiszen a kereskedői hivatás évez­redes múltra tekint vissza és egészen bizo­nyos, hogy bármilyen gazdasági .rend jön a háború után, mindig lesz szükség kereske­dőre, aki az árut a termelőtől a fogyasztóig juttatja. • \ A jelenlegi háborús viszonyok között, amikor az állam a mezőgazdaságot hadi­üzemnek tekinti és szigorúan ellenőrzi az ipari és egyéb vállalatok termelését, egé­szen természetes, hogy a közér lekben érvé­nyesítenie kell a befolyását a kereskedelem területén is. Ezért van szükség a kereske­delem megszervezésére és a kere skedők ki­jelölésére is. A háború megnehezíti a ter­meiét, korlátozza, a fogyasztást és igy aka­dályokat gördít az áruelosztás e!é. Ilyen kö­rülmények között, amikor a h<>. látozott árukészlet igazságos szétosztása országos érdek, a kormány szempontjából egyáltalán ban nem közömbös az, hogy klki.ek, azaz milyen kereskedőknek az utján Jut el az áru a fogyasztói rétegekhez. A kereskedők kiválasztásánál és kijelölésénél mindig sú­lyosabb követelményeket támaszt az állam­hatalom. Szigorúan vizsgálja többek között a kereskedői kijelölésre pályázók egyéni rá­termettségét és erkölcsi megbízhat óságát is. Erre azért van szükség, mevt az utóbbi évek folyamán sok olyan egyén jelentkezett a kereskedői pályán, aki csak gvnrs vagyon­szerzési alkalmat, meggazdagodási lehetősé­get látott a kereskedelemben, nem pedig ko­moly hivatást, amelynek betötíéenél az egyéni érdeket mindig összhaugba kell hoz­ni a köz, a nemzet érdekeivel. Az utóbbi években sokan kaptak kereskedői jogosít­ványt, akik ezeknek a szigorú felt* teleknek és követelményeknek nem felelne?! meg, ép­pen ezért a közeUátásügyi min’vzter el van határozva arra, hogy a kereskedői pályát az oda nem való s főleg erkölcsi szunpont­­ból nem teljesen megbízható e emektől megtisztítja. Ugyancsak a legszigorúbb esz­közökkel akarja felvenni a kormány a har­cot a fekete piac banditáival, akik között szintén akadnak önmagukról megfeledkezett kereskedők. A ziigforgalom elleni eredmé­nyes küzdelemhez azonban a miniszter a tisztességes kereskedők és kereskedelmi szervezetek hathatós segítségét, közreműkö­dését kérte. Megtehette ezt a miniszter any­­nyival is inkább, mivel éppen a híva. ása ma­gaslatán álló magyar kereskedelemi» ek leg­fontosabb érdeke, hogy a kereskedői névvel visszaélő elemek erről a pályáról (-»takarod­janak és a kereskpóeleni ismét köz. ersülés­­ben álló és biztos pillére lehessen a magyar gazdasági életnek. Kívéqezfék Budapesten a lengyel hetűrőt Budapest, október 18. (MOT) A pestvidéki törvényszék rögtönitélő bírósága Klaviensski Henrik 27 éves lengyelországi születésű vil­lanyszerelőt néhány héttel ezelő.t elsötetités Idején elkövetett betöréses lopás, valamint azért, mert üldözés közben hatszor rálött az őt igazolásra felszólító csendörökre, ha­lálra ítélte. Az elitéit kegyelemért folyamo­dott, de kegyelmi kérvényét elutasították és Bogár János állami Ítéletvégrehajtó az el­múlt napon végrehajtotta rajta a halálos ítéletet. — Felavatták Nagyváradon az ország első korszerű tüzérségi kis löterét. Nagyvá­radról jelentik: Szombaton délután avatták fel a nagyváradi Gábor Aram tüzérségi hadapród iskola uj iőterét, amely az or­szág első korszerű tüzérségi kislőtere. Va­sárnap délelőtt szintén nagyszabású ünnep­ség keretében szentelték, illetve avatták fel Haász István római katolikus és So’tész Elemér református tábori püspökök a had­apród iskola uj római katolikus kápolnáját, illetve protestáns imaterét. Délben 12 óra­kor a város vezetőinek jelenlétében avatták fel az iskola országzászlóját, (MTI), Arcok az idő sodrában KESSELRING A mai olaszországi harcokkal kapcsolat­ban, nap, mint nap, olvashatjuk az újságok­ban Kesseriing tábornagy nevét. A legtöbb újságolvasó azonban nem tudja, hogy Kes­selring nem földi, hanem repülötábornngy, tehát elsősorban a légihaderö harcainak spe­cialistája. Annál inkább érdeme, /hogy ilyen kiválóan szervezte meg a középolaszországi német csapatokat, melyek súlyos vesztesé­geket okoznak a lassan és csak igen szívós küzdelemben elönyomulni tudó ellenségnek. Kesselring tábornagy egyike azoknak a német parancsnokoknak, akiket a Vezér a nyugati hadjárat befejezésekor tüntetett ki e legmagasbb ranggal, különös érdemeik el­ismeréséül. Fényes katonai pályafutása 1906-ban kez­dődött, amikor egy bajor tüzérezred had­nagya lett. Érdekes, gyakran elképesztő öt­letei lévén, tiszttársai körében csakhamar ismert l.ett és egy ilyen ötletének köszön­hette, hogy 1915-ben a világháborúban so­­ronkivül lett százados, 1925-ben őrnagy a hadseregparancsnokság törzsében, lü.’.O-ban alezredesként egy tüzérosztály paracsnoka. Két évvel később áthelyezték a légihaderö­­höz és egyúttal ezredesi kinevezése is meg­jött. Mikor 1935-ben a Luftwaffe nagyará­nyú kiépítése megkezdődött, Kesselring pá­lyafutása is gyorsabb ütemet vett: 1935-ben vezérőrnagy és a légügyminisztérium szer­vezési csoportfőnöke, 1936-ban altábornagy és a légihaderö vezérkari főnöke, még ugyanebben az évben repiilötábornok és a III. légikörzet parancsnoka, 1938-ban pedig a légihaderő I. hadseregcsoportparancsnoka. Ekkor tört ki a háború. A lengyelországi hadjáratban a bevetett két légiflotta egyi­két vezette, később a norvégiai repüiököte­­lékek parancsnoka volt, legnagyobb győzel­meit pedig a nyugati hadjáratban aratta. Ezek jutalmakép 1940 julius 19-én tábor­nagyi rangot kapott. Az Anglia elleni táma­dások legnagyobb részét is Kesselring köte­lékei intézték. A Szovjet elleni hadjáratban Bock tábornagy csapataival működtek együtt Kesselring repü’ői, majd 1941 végén a Földközi-tenger térségébe kerültek. Rom­mel tábornok csapatainak megsegítésére. A britek ekkor már Agedabiánál álltak, de Kesselring repülőinek sikerült megállítani az előnyomulást és Rommel csapatai vissza­foglalták az elvesztett területet. Ekkor kap­ta a repülőtábornagy a tölgyfalombot a Vas­kereszt lovagkeresztjéhez. Egy fél évvel később, mikor Rommel egészen El Alamei­­nig tört előre, e kitüntetéshez a kardos ékítményt is megkapta. Az angolszászok északafrikai parti aszá’­­tlásával azonban a légierőviszonyok is ala­posan megváltoztak. Kesselring repülői hő­siesen harcoltak a nyomasztó túlerővel szemben, a lehető legnagyobb veszteséget okozva az angol-amerikai kötelékeknek. A szicíliai harcok után Kesselring tábor­nagyra ruházta a Vezér a középolaszországi német csapatok főparancsnokságát és igy elsőizben került repülőtiszt parancsnoksága alá hadsereg és légierő együttesen. A sa­­lernói hidföáliás elleni harcok során Kcsse:­­ring repülői egyidöre kivivták a helyi légi­fölényt és már-már a tengerbe szorították vissza a támadó angolszász kötelékeket, akiknek csak a délitáliai repülőterek foko­zott Iramú helyreállításával sikerült a mér­leget helyrebillenteni és ezt az állást bizto­sítani. , Azóta Kesselring csapatai súlyos harcokat vívnak a túlerőben levő ellenséggel, újabb német gépesített kötelékekkel megerősítve rugalmas védekezéssel használják ki a te­rep adottságait, hogy minél tovább feltar­tóztassák az előretörő angol-amerikai oszlo­pokat és igy időt teremtsenek Rommel tá­bornagynak az északitálial védelem megfe­lelő megszervezésére. Rommel és Kessel­ring, a két régi fegyverbarát ismét együtt­működik. A salernói partraszállásnál Kessel ringnék sikerült egy ötletével a legteljesebb zavart kelteni az ellenségben: pontosan azon a hullámhosszon, ahol Clark tábornok főha­diszállása adta parancsait, tökéletes angol­amerikai kiejtéssel egy hang a harcok ieg­­válsá.gosabb idejében visszavonulási és be­hajózási parancsot adott. Csak a. legna­gyobb erőfeszítéssel sikerült az amerikaiak­nak a helyzet urává lenniök és a zavart megszüntetni Kesselring ötlete — na teljes sikert nem is hozott — de lényegesen meg­­gyöngitette az amerikaiak pillanatnyi ellen­állását. Kesselrnig ma a legnehezebb helyzetben bizonyítja be, hogy nemesupán a légi had­viselés mestere, hanem a hadsereg és légi­haderö együttes bevetésének is beavatott művésze. fajdalmai, rossz hangulatát gyorsan megszűnteti a J A „Bfárlat tőr“ megn^itoia Kolozsvár, október 18. A Ferencrendiek pártfogása alatt álló Márta kör vasárnap délután kezdte meg működését. A székely lányok nagyrésze nyárára hazamegy, — mondotta Bíró tisztelendő atya megnyitó­jában — és ősszel a mezei munka bevé­­geztével jön újból vissza (ha férjhez nem mentek), régiek és újak. A Márta körnek tisztán székely legények és leányok a tag­jai, legnagyobbrészben Udvarhely-megye­beliek. A vezetőjük Gattin Mária. Dr. Csorten revüje volt a megnyitó, ami abból állott, hogy a székely lányok kara elénekelte az elindulást otthonról és egy lány átalvetövel végigment a színpadon,, bu­sán lépkedve. Szép volt, megható volt. Kozma Hona székely lány volt a bemon­dó és ugyan ő mondta a megnyitó verset is. Komoly és tiszta kiejtésével megnyerte a közönség tetszését. Ezután Ady: „Felszállott a páva“... clmü versének két első sorát énekelte a zetelakl lányok kara, a vers további szövegét Boros EGYETEM mozgóban minden nap az európai világvárosok legszenzá­ciósabb újdonsága a jrancia filmgyártás leg­tökéletesebb alkotása: TANGÓT® FIATALSÁG i Majdnem négymillió pengő a három kolozsvári városi közüzem költségvetési előirányzata Kolozsvár, október 18. A város költség­­vetésével egyidejűleg elkészült Kolozsvár üzemeinek jövöévi költségvetése is. Három városi üzem költségvetése érdemel figyel­met, mert ezek a város jelentős jövedelmi forrását jelentik. Legnagyobb költségvetése a víz- és csa­­tornamüveknek van, amelynek évi bevételi előirányzata megközelíti a két és félmillió pengőt. Ez a hatalmas bevétel igy oszlik meg: vizdijakból 1,467.060 pengő, vízmérők használati dijából 120.332 pengő, csatorna­díjakból 489.508 pengő, bekötési dijakból 31.910 pengő, betoncsövek és aknaalapok gyártásából 211.346 pengő, vízmérők hite­lesítési költségmegtérttésböl 50.400 pengő, viz- és csatornázási hálózat kibővítéséből hozzájárulás 18.600 pengő. A vízdijakból a jövő évben 361.271 pengő­vel több bevételt akar elérni a vízmüvek, mint ebben az évben. A két és félmillió pengős bevételből 306.197 pengőt fordítanak az alkalmazottak illetményére, 472.183 pengőt munkabérekre, 268.735 pengőt anyagra, 233.248 pengőt üzemanyagra, 16.460 pengőt gépi berende­zések karbantartására, 22.800 pengőt köve­zések és útburkolatok helyreállítására, 150.000 pengőt beruházásokra fordított köl­csönök törlesztésére. Feltűnő, hogy uj be­ruházásokra mindössze 190.600 pengőt for­dítanak. A víz- és csatornahálózat bővíté­sére nincs előirányzat a költségvetésben, amely egyébként aktív. A másik, jelentős jövedelmet hajtő város’ Üzem a gázgyár. A költségvetésben 836.100 pengős bevételt irányoztak elő. Ezzel szem­ben a szükséglet 822.930 pengő. A költség­vetésben tehát 13.170 pengő felesleg mu­tatkozik. A bevételi előirányzat Így oszlik meg: gázértékesítésből 500.000 pengő, mellékter­mékekből 131.000 pengő, gázmérők kapcso­lásából 21.600 pengő, adók, Illetékek térítése címén 3500 pengő bevételre számit a gáz­müvek. A cseppfolyós gáz értékesítéséből 360.000 pengőt, gázpalackok karbantartása címén 50.700 pengő bevételt Irányoztak elő. A cseppfolyós gáz értékesítéséből összesen 412.900 pengős bevételre számítanak. Ezzel szemben a kiadás 376.610 pengőt tesz kJ. A felesleg tehát S6.290 pengő. A legrentabilisabb vállalkozás kétségtele­nül a városi vágóhíd, amelynek 579.600 pengő bevételi előirányzatával szemben az összes kiadás 343.536 pengő. A bevételi előirányzat szerint 380.000 pengőt a vágó­hídi dijakból, 150.000 pengőt hús- és szemle­­dijakból, 5000 pengőt a melléktermékek ér­tékesítéséből, 7500 pengőt a mérleghasználat cimén akar bevételezni a vágóhíd igazgató­sága. A jéggyár jövőévi bevételeit 35.000 pengőben irányozták elő. A fentiekből tehát meg lehet állapítani, hogy a városnak jelentős jövedelmi forrást jelentenek a közüzemek. Lujza szavalta, igen jó előadásban. Vrmössy Árpád római katolikus tanügyi előadó ismertette a Márta kör jövőbeli cél­kitűzéseit. Felemlítette, hogy IV. Béla ki­rály leánya Margit, otthagyta a fényt, le­tette a koronát és szerzetesi munkát vállalt, hogy megengesztelje az Istent a magyarok" iránt. Éppen igy a székely lányok is, el­hagyják az édes szülei házat, a vig kuko­­ricafosztást, a mesékkel és játékkal fűsze­rezett fonókat, székely táncokat, a jóleve­­göjü hegyeket és völgyeket, mert sok a gye­rek és amint nőnek kevesebb a kenyér. A Márta kör lesz hivatva kárpótlást nyújtani az otthonuktól elszakadt székely leányok­nak lelkileg és szellemileg és vlgságban Is egyaránt. A közönség könnyesen és lelkesen megtapsolta az előadót. Szabó Ilona a királyi udvarba került fonóleány közismert meséjét mondta el, jó székelyes dialektusban és a szöveg végét megtoldotta szellemes rögtönzéssel, mond­ván: „Kár volt a guzsalyokat és orsókat elégetni, mert ebben a müros*-os világban nagyon jól fogna a kenderből készült ing, alsónadrág, még ha dörzsölné is a bőrt, helyettesítené a masszírozást.“ A hatás nem maradt el. Ezután az otthonuktól búcsúzó „Székely lányok útja Kolozsvárig“ elmen Csorten dr. betanításában előadás következett énekkel és az énekek között bemondásokkal és a Csíki Mária által előadott verssel. A kö­zönség élénk tapssal jutalmazta. Bíró tisztelendő atya zárta be az ünne­pélyt, megköszönte Galtrin Mária úrnőnek a lányok gondozását, dr. Csorten és Ürmössy uraknak a szives közreműködést, a lányok­nak a sikeres működést, a közönségnek a pártfogást, illetve a megjelenést. Kérte a közönség jóindulatú támogatását a jövőben Is, hogy ezután Is munkálni tudják az osz­tálykülönbség lerombolását és létrehozzák a lelkes, egyakaratu, összetartó igaz magypt munkálkodó társadalmat. Dt. Gy-

Next

/
Thumbnails
Contents