Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-19 / 236. szám
KuitíUjsxg 4 íms. október m Jogokat csak az követelhet a nemzettől, aki ezekben a nehéz időkben megállta helyét! A NMK kolozsvári értekezlete gerincesen állástfoglaJt a baloldal propagandája ellen Kolozsvár, október 18.A Netrzeti MunkaKÓa^ont erdélyrészi szervezi.' einek képviselői vasárnap délelőtt kongreszszusra ültek össze Kolozsváron, hogy megtárgyalják az erdélyi munkásság időszerű kérdéseit és állástfoglaljanak a baloldal újabb mesterkedései ellen• amellyel megbontani igyekszik a magyar dolgozótársadalom egységét. A Katolikus Kör dísztermében megtartott kongereszszuson Erdély hetvennyolc NMK-szervezete képviseltette magát, hogy hangot adjon a munkásság kívánságainak és feltárja a megoldásra váró kérdéseket. A kongresszus jelentősége tulment a szokásos tanácskozások keretein. Ez megnyilatkozott abban is, hogy a kongreszszuson megjelentek a hatóságok vezetői és a közélet vezető személyiségei s ezzel kifejezésre juttatták a munkástársadalom iránti megbecsülésüket. Megjelent Inczédy-Joksrnan Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgármester, továbbá a hadtestparancsnok képviseletében vitéz Szentirmay János vezérőrnagy, Grucza Lipót, Muth Mihály. Katona Lajos dr. városi tanácsnokok, László Dezső, Albrecht Dezső, Mikó Imre dr. és Bartha Ignác országgyűlési képviselők, Csutak Béla dr. rendőrfőtanácsos. Pogány Sándor ezredes; Páll György dr., a Munkakamara veztője, Kovács László, az Állami Munkaközvetítő Hivatal vezetője. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamarát Jakab Géza sajtóelőadó képviselte. Az iparügyi minisztérium képviseletében Nagy Imre dr. miniszteri tanácsos jelent meg. Vitéz Marton Bélát, a Nemzeti Munkaközpont országos elnökét, aki akadályoztatása miatt nem vehetett részt a kongresszuson. Hunyadi Búzás Endre országgyűlési képviselő, az NMK országos központját pedig Noé Lajos képviselte. Az ünnepi hangulatban lefolyt kongresszuson, amelyen az erdélyi magyar munkásság erőteljesen nyilatkozott meg minden bomlasztó szándék ellen és mindent elsöprő erővel tett hitet a nemzeti gondolat mellett, Wenczel Antal országgyűlési képviselő,ÁL kolozsvári szervezet elnöke elnökölt. Az elnöki emelvényen foglalt helyet vitéz Marton Béla országos elnök képviselője: Hunyadi Búzás Endre országgyűlési képviselő, Noé Lajos, az országos mozgalmi főcsoport vezetője, csekefalvi Tamás Béláné, a kolozsvári szervezet alelnoke és Jungberth György, a vendéglátóipari szakcsoport titkára. A Hiszekegy elmondása után Wenczel Antal elnök meleg szavakkal üdvözölte a kongresszuson megjelent előkelőségeket, akik mindig meleg szeretettel nyilatkoztak meg a munkásság ügyei iránt s kérte további támogatásukat és megértésüket. Napirend előtt Keledy Tibor dr. polgármester Kolozsvár üdvözletét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek. Ezután került sor a baloldal akciójával kapcsolatos állásfoglalásra. Szentgyörgyi Ferenc (Nagybánya) hangoztatta, hogy a magyar munkásságnak a Nemzeti Munkaközpontban a helye. Fekete Lajos (Kolozsvár) kiemelte, hogy a magyar munkásságnak minden eszközzel harcolnia kell minden bomlasztó kísérlet ellen. Tamás István (Galgóczás) megállapitása szerint az erdélyi magyar munkásság tisztában van az egységbontók szándékaival. A munkásság nyugodt lélekkel helyezi sorsának intézését a kormány kezébe, mert tudja, hogy azokban a férfiakban< akiket a Kormányzó Ur bizalma állított az ország sorsának intézésére, erős magyar szív dobog. Boér László dr. (Szatmárnémeti) 5600 szatmári magyar munkás szolidaritását szögezte le a nemzeti gondolat mellett. Szabó János ox-szággyülési képviselő (Nagyvárad) hangoztatta, hogy idegeneknek nincs joguk a magyar munkásság vezetésére■ A magyar munkásságnak elege volt az idegen vezetőkből hetven esztendőn keresztül. Kilin Sándor (Kolozsvár) és Sós Lajos (Kolozsvár) felszólalásai után Hunyadi Búzás Endre országgvülési képviselő összegezte a felszólalások eredményeit, majd Aoe Lajos olvasta fel a kotig reszszus határozati javaslatát, amelyben leszögezte álláspontját a baloldali megnyilatkozásokkal szemben. A határozati javaslat a következő: — A négy évvel ezelőtt kitört hatalmas világháború uj helyzet elé állította a magvar dolgozó társadalmat. A világrészeken átviharzó nemzetközi viszály államokat és népeket pusztított el, az emberiség igen jelentős részét nyomorúságba döntve. Ez a háború valóban a népek élet-halálharca. Ha egy nép megállja a helyét az áldozatkészség, hősiesség és okosság szörnyű próbáján- életben marad, ha elbukik, szolga nép lesz. — De nemcsak a népek próbatétele ez a háború, hanem a népeken belül az egyes társadalmi rétegeké is, sőt az egyes embereké. Jogokat, előnyöket és embert megélhetést csak az követelhet a nemzettől, aki ezekben a nehéz időkben megállta a helyét. A munkásság nagy céljai szolgálatában helytállani- mert tudja, bfcgy ma mindén belső viszály, rendzavarás, társadalmi és politikai harc azoknak esélyeit növeli> akik el akarják tüntetni a magyarságot. — Láttuk 1918-ban, amidőn az ország belső ellenségei pusztító munkája nyomán összeomlott, a külső ellenség Trianonnal fizetett az itthon dolgozók aknamunkájáért és gyávaságáért— Mi> erdélyi munkások, ma nem kívánunk állástfoglalni. Három évvel ezelőtt leszögeztük világnézetünket, amikor az egyetlen helyes utat választva, kijelentettük: magyarok vagyunk! — A Nemzeti Munkaközpontba tömörült erdélyi munkásság tudja, hogy nehéz küzdelmeivel szerzett jóh-rnevét kockáztatja akkor, ha bármilyen felelőtlen. uszításnak felülne. A magyar nemzet öntudatos tagjának érzi magát, aki felelősséggel tartozik nemzete sorsáért. — Az erdélyi munkásság részéről egyet kívánunk leszögezni: szakítottunk a nemzetközi gondolattal és nem hirdetünk osztályharcot, de ugyanekkor nem mondunk le szociális jogaink érvényesítéséről. Ezen a magyar földön- minden magyar embernek joga van az elethez és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a dolgozó magyar számára az emberhez méltó életet biztosítsuk. Szociális problémáink a magyarság létét érintő, megoldatlanságuk miatt, fenyegető kérdések. Ezeknek megoldását elodázni nem lehet! — Magyar életet, boldog magyar népet akarunk ezen a földön és ezért kezünket nyújtjuk minden magyarnak, aki munkánkban segítségünkre lesz■ Azonban mindazokkal szemben állunk, akik ebben megakadályoznak. — A keletjeié kacsingatók tevékenységével éppen úgy szemben állunk< mint a másik ftldal törekvéseivel- Szociális Magyarországot a magunk erejéből akarunk építeni, a magyar sajátosságoknak megfelelően. Bízunk a magyar nép életerejében és tudatában vagyunk a magunk erejének. Ez elegendő lesz a háboruutáni időkben a népi Magyarország megvalósításához. Kolozsvár, okt. 18. Rövidesen jelentettük, hogy a hadigondozottak illetményeinek felemeléséről kormányrendelet jelent meg, ame'y szerint a hadigondozottak valamenynyi csoportja (hadirokkantak, özvegyek és árvák) további 20 százalékkal magasabb pénzellátásban részesül. A november 1-én hatályba lépő rendelet kiterjed az 1914—18- as világháború hadigondozottjaira is. A közlegények járadéka Az uj rendelet értelmében a 100 száza'ékos (I. jáiadékoSztályu) hadirokkant közlegény járadékát ezentúl havi 160 P-ben, a 75 százalékos rokkantét hard 72 P-ben, az 50 százalékosét havi 36 P-ben állapították meg. A régi-világháborus 25 százalékos, vagyis IV. járadékosztályu hadirokkant járadéka, amelyet félévenként kap kézhez, havi 2 P 40 f. összegű; ezeknél azt ke'l figyelembe vermi, hogy rokkantságuk oly csekély foka, amtly a keresőképességben alig észrevehető csökkenést okoz, azonban a szerzett jogok tiszteletben tartása mellett ezt a kisebb öszszeget is felemelte a kormány és folyósítja az érdekeltek részére. A jelenlegi háború 25 százalékos rokkantjai, bér éppen olyan jogokat és kedvezményeket élveznek, mint a ré°a világháború IV. ráradékowztályu hadi-Ä határozati javaslatot a kongresszus egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A határozat kimondása után a kolozsvári szervezet vezetősége tízórait adott a kongresszuson megjelent előkelőségek és a kiküldöttek részére. A kongresszus újra megnyitása után került sorra a külömböző munkáskérdesek megvitatása. Szentgyörgyi Ferenc a nagybányai munkásság nehéz helyzetét tárta fel. majd ismertette: mit tett eddig az NMK a bányamunkásság helyzetének megjavítására. Javasolta, tegyen felterjesztést az NMK országos elnöksége a kormányhoz, hogy a bányamunkásságnak fs meglegyen a képviselete a parlamentben. Wenczel Antal javaslatot tett az egyes szervezetek keretében megalakítandó termelői és értékesítési szövetkezetek felállítására. A szövetkezetek jelentős mértékben hozzájárulnának a munkásság gazdasági helyzetének megjavításhoz. A javaslatot termékeny vita után a kongresszus elfogadta. Ezután a különböző szervezetek javaslatait tárgyalta le a kongresszus. \ A nagybányai szervezet a gyermeknevelési járulék kiterjesztését kér re. Ne csak a húsz munkásnál nagyobb üzemek munkásai részesüljenek gyermeknevelési járulékban, hanem a kisüzemek munkásai is. Hosszantartó vitát provokált a fizetéses szabadság kérdése. A kongresszus a felszólalások után egyhangúlag kimondotta, felterjesztést tesz a kormányhoz a fizetéses szabadság intézményes rendezésére. A szatmári szervezet az iparfelügyeteik jogkörének kiszélesítését sürgetne- hogy a munkás minden szempontból kellő védelemben részesüljön a gyárakban. Fekete Lajos, Basa Ákosné, Péter Ferenc és Nagy István a népruházati akció visszáságait tárták fel, majd foglalkozott a kongresszus az OTI kérdéssel, amely egyik legfájóbb problémája az ipari munkásságnak. A kongresszus kimondotta: felterjesztést tesz a kormányhoz az OTI önkormányzatának feloszlatására és uj választások kiírását kéri, hogy az önkormányzatban a nemzeti alapon álló munkásság teljes számban képviselve legyen. Kimondotta továbbá a kongresszus, hogy tiltakozik az OTI igazgatóságának eljárása ellem hogy a bevételeit vállalatoknak kölcsönként folyósítja. Szükséges, hogy a bevételekből munkáslakásokat építsen az OTI. I Végül a munkaügyi minisztérium és n nemzeti Munkakamara felállítása mellett foglalt állást a kongresszus. Wenczel Antal képviselő javaslatára ezután hódoló táviratot intézett a Kormányzó Ur Ö Főméltóságához, üavözlő táviratot intézett Kállay Miklós ar. miniszterelnökhöz és Bornemisza Géza dr. iparügyi miniszterhez. A méltóságteljes hangulatban lefolyt kongresszus a Himnusz eléneklésével fejeződött be. A kongresszus résztvevői ezután közös ebéden vettek részt az Unió étteremben. Délután pedig a vidéki kiküldöttek tartottak közös megbeszélést. Este a Mátyás király Díákházban színvonalas kulturünnepély zárta be a kongresszust. rokkantjai, pénzellátásban nem részesülnek, de ez a körülmény szerzett jogaikat semmiben sem csorbítja, mert pénzellátást azelőtt sem kaptak. Azok a hadirokkantak, akik a katonaságnál valóságos tizedesi rendfokozatot értek el, vagy pedig lega'ább négy középiskola sikeres elvégzése után váltak rokkantakká, 100 százalékos rokkantság esetén havi 200 P, 75 százalékos rokkantság mellett havi 84 p, 50 százalékos rokkantság mellett havi 36 pengő ellátást élveznek, mig a 25 százalékos rokkantaknál ugyanaz a helyzet, ment a közlegény-rendfokozatuaknál A rokkant tisztek illetménye A tiszti ellátási csoportban, ahová tartoznak a tartalékos tisztek, t'sztjelöltek, sőt a karpaszományosok is (akiket régen egyéves önkénteseknek neveztek), 100 százalékos rokkantság esetén havi 360 P, 75 százalékos rokkantság esetén havi 144 P, 50 százalékos rokkantság mellett havi 72 P, régi vi'ágháborus eredetű 25 százalékos rokkantság esetében havi 4 P. 80 f. járadékot kapnak. A hadi ée honvédelmi özvegyek járadéka, akik aszerint is különböző ellátási csoportokba, tartoznak, hogy régi háborús özvegyek-e wagy a mostani háborúban vesztették el férjüket, 55. életévüket betöltötték-« rmgy; sem, végül a honvédelmi özvegyek házasságukat mikor kötötték, havi 18 P-tftl havi 120 P-ig terjedő különböző összegű hadlö®vegyi járadékot fognak kapni, mig a hadiárvák havi járadékának legmagasabb őszszege 96 pengő. , Azok a munkaképtelen szfflBk és ftzö.W*len testvérek, akik eltartójukat vesztették a háborúban, havi 25 P, illetve a tiszti ellátási csoportban levők havi 36 P. járadétesegélybe» részesülhetnek. A járadékot hivatalból postán köMBr A család fokozottabb védelmét szolgálja a kormánynak az az intézkedése is, amely az élő had!rokkantak gyermekeit, az úgynevezett hadi gyám olt« kát magasabb összegű nevelési pótlékban részesíti. Ez az összeg egy uj háborús 100 százalékos altiszti ellátási csoportba tartozó rokkant gyermeke után havi 24 pengőben nyert megállapítást. Szintén a család fokozottabb védelmét szolgálja a« a® intézkedés is, amely saertnb a hadiözvegyek ellátásában való részesítésének alapját képező vagyoni és jövedelmi értékhatárt is felemeli. Ez az értSsfcatár vagyis cenzus a tiszti ellátási csoportba sorolható uj háborús özvegyeknél havonta átlagosam legalább 300 P, az altiszti ás Jogén y ségi ellátási csoportba aorolhatókn® legalább 180 ' pengő. A megszabott ömwo gekbez az özvegynek sa ját ellátásában 1evő és egyébként ellátására jogosult minek« gyermek után 10—10 százalékot hozzá kell számítani. A régi világháborús hadiözvegyek vagyoni és jövedelmi cenzusa a tiszti ellátási csoportban 240 P-ben, az altiszti és legénységi ellátási csoportokban pedig 120 P-ben nyert megállapítást, amely összegekhez minden gyermek után szintén 10—10 százalékot keffi hozzászámítani. Az állandóan ápolásra szoruló 10 százalékom tiszti hadirokkantak még havi 96 P, M altisztek és legénységiek pedig havi 78 Ä. ápolási pótdtjat, a vakok pedig havi 24 E vakság pótdijat kapnak. A rokkantotthonban gondozásban kwkV hadirokkantak rokkantotthoni pótléka havi 20 P-töl havi 60 P. összegig terjed, aszerint, hogy melyik ellátási csoportba és jA- radékosztályba tartoznak. A magasabb pénzellátásokat at igényi»' gosultak minden külön kérelmezés «4M hivatalból fogják a Központi HletményMvataltól posta utján megkapni. A ^wlapesti rSalrniiiélé l>4réság halálra iiélfl kát álarcos rablót Budapest, október 18. Néhány nappal ezelőtt Budapesten az Uzsoki-utca egyik villájába álarcos revolveres banditák hatottak be, megkötözték a villában tartózkodó hét háztartási alkalmazottat, majd a lakást kifosztották. Az álarcos betörőket hamarosan kézrekeritették és hétfőn Ítélkezett felettük a budapesti büntető törvényszék rögtöniké!* tanácsa. Az ügyész Hennái Márton 23 év an napszámost, Megyeri László 21 éves lakat»»segédet vádolta a betörés elkövetésével, amelyben Gergáss János mészárossegéd. Kerékgyártó József szerelő és Buja Sándor lakatossegéd segédkeztek nekik. A tárgyalás során a vádlottak visszavon* ták a rendőrségen tett beismerő vallomásokat. A tanuk azonban ellenük vallottak. A rögtönitélö bíróság Hermái Mártont *m Megyeri Lászlót mint tettestársakat bűnösöknek mondotta ki rablás bűntettében és ezért mindkettőjüket halálra Ítélte. A többi vádlottat mint bünsegédi bűnrészeseket Ítélte el és ezért Gergász Jánost 12 évi. Kerékgyártó Józsefet és Buja Sándort 10— 10 évi fegyházza! sújtotta. A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át. 'MOT) MOZI- MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Az éjszaka lánya- Fősz.: Muráti, Ajtay, Perényi, Greguaa, Rácz Vádi. Vasárnap d. e. %12-kor matiné. Előadások kezdete mindennap Ä, 5» 7 órakor. CORVIN-mozgó: l;jra sarjad az élet. Föskä Gabriel Gabrio, Orane Demazis, Eornne* del. Kezdés %4, üt6, 1/^8-EGYETEM MOZGÓ: lángoló fiatalság. (A* európai világvárosok; legszenzációsabb újdonsága. A francia filmgyártás le*ptökéletesebb remeke.) ERDÉLY-mozgó: Halálos csók. Fős«.: üarády Katalin, Nagy István, Somlay Artur, Greguss Zo tán, Perényi László. SWadások kezdete 3, 5, 7. Vasárnap 11-kor matiné. MÁTYÁS király mozgó: Münchhausen. 1M adások kezdete mindennap 3, 5 és 7 érakor. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné. RÁKÓCZI MOZGÓ: Valborg éj! kalaad. Főszerepben.: Ingrid Bergman ia Lane Hanson. EHedáaok 3, 5, 7 órakor. QmK Ift énen feáfAelenek.. Mennyit kapnak november 1-151 a hadigondozottak ? Közöljük az iHetmények felemelését« vonetkozé uj rendelet részleteit
