Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-02 / 223. szám

Î943, OKTOBER 2. tCulTlUJSXG 3 hagyományos TEADELUTA NJ AI OKTÓBER 3-TÓL minden vasárnap 4—8-ig a New-York Grillben Untai István miniszter beszéde a szabadidöszervezet paradi kongresszusán a dolgozók életjogairól B munkás nem lehet a gép léleknélkiili függvénye s joga van az élet valamennyi nemes örömére B hős; halált halt Kprmányzóhelyettes arcképét Szolnok-Doboka megye Is megfesteti Dés, október 1. Szolnok-Doboka vár­megye őszi közgyűlésén táviratilag üd­vözölte a vármegyei tanács Herczeg Fe­rencet 80 esztendős születési évfordulója alkalmából. Az őszi közgyűlés egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy megfes­teti a hősi halált halt kormányzóhelyet­tes arcképét. Remélni kell,. hogy a portré elkészíté­sére a vármegye pályázatot ir ki, hogy. azon szamosmedencei és általában az er­délyi festőművészek résztvehessenek. A múltban egy régebbi főispán arcképé­nek megféstetése körül ugyanis az tör­tént, hogy az északerdélyi festőművé­szek mellőzésével egy dilettánst bíztak meg, akitől számtalan más képet is vá­sároltak, amikor a megyében jónevü festőművészek élnek, akik a magyar kul­túra előbbrevitelén fáradozna«. Dés városa dísztermében hónapokkal ezelőtt avatták fel a Kormányzó Ur arc­képét — itt megint nem vették Igénybe a vármegye festőit, hanem egy olajmá­solatot vásároltak meg, amiből száz és száz forog közkézen az országban. A sza­mosmedencei festőművészek bizonyára méltóbb és szebb müvet nyújthattak volna át a diszterem részére. Mindez azt jelenti, hogy kulturális téren egy kis felkaroló munkára van szükség — több szeretettel hajolva a szamosmedencei kultúra és a szamosme­dencei kulturmunkások felé. A vármegyei színház épületének kér­dése hasonlóan szóba került egyik leg­utóbbi gyűlésen, amikor Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy annak eredeti # rendeltetése az, hogy a színjátszás és a kultúra szolgála­tába álljon. A mozibérlet, nem egészséges még ak­kor sem, ha hangoztatjuk, hogy koldus­szegény vármegye vagyunk, mert a süllyedő magyar végvidéken a kultúrá­nak szerepe igen nagy. A mozibérlet mellett pedig nagyon nehéz teremhez jutni, kulturelőadások céljára. Ezenkívül pedig el tudunk képzelni egy olyan ma­gyar kultúrpolitikát, amely végre meg fogja valósítani az önálló északerdélyi színházat, amiről a kultuszminisztérium­ban régóta beszélnek. Ez esetben Désen 5—6 hónapos sziniévadra is lehet számí­tani. Éppen ezért a színházépület átalakí­tása és a mozibérlettől történő felsza­badítása a végvidéki magyarság kultú­rája érdekében történne. Párád, okt. 1. (MTI") A Magyar Gyáripa­rosok Országos Szövetségének szabadidő­­szervezete Párádon háromnapos szabadidő­­kongresszust rendezett, amelynek előadásso­rozatában Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter mondott bevezető be­szédet. A szabadidőmozgalom nemzetvédel­mi szerepéről és jelentőségéről szólott s meg­állapította, hogy a szabadidömozgalom cél­kitűzéseinél, jellegénél, főleg pedig termelés­­politikai, szociálpolitikai és nemzetpolitikai kihatásainál fogva fontos tényezője és nél­külözhetetlen szerve a közfeladatokat alkotó nemzetvédelmi munkának. A szabadidömoz­galom mindhárom ágazata, mind a szellemi nevelés, mind a testedzés, mind a társadalmi munka a maga számtalan érintkezési pont­ján kapcsolódik bele a nemzetvédelmi tevé­kenységbe. A nemzetvédelem ügyének szol­gálatában a hatalmas tömegakció nem ma­radhat állami irányítás, felügyelet, támoga­tás és általában a nemzeti közösség közre­működése és ellenőrzése nélkül, helyesebben az állam a maga erkölcsi céljainak szolgála­tánál nem nélkülözheti ennek az aparátus­­nak igénybevételét. A szabadidökérdés or­ganikus megoldásából nem szabad kimarad­nia a föld népének, helyesebben a mezőgaz­dasági munkásság testi és szellemi értékei­ről való gondoskodásnak. A háború után üzemi módon egészen biztosan nagymérték­ben átalakul az egész mezőgazdasági terme­lés. A gépeknek óriási szerepe lesz. A fel­szabadított munkaidőt tökéletesen kell fel­használni. A föld munkásainak mind szelle­mi, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben fokozatosan meg kell közeliteniök a népi polgár számára kialakult európai életszín­vonalat. A magyar szabadidömozgalom megszerve­zésénél szigorúan figyelembe kell venni a magyar adottságokat, helyesebben a nagy­szabású külföldi kezdeményezések csak ösz­tönzésül szolgáljanak a program felsziuen­­tartása és a megoldások munkálása tekinte­tében, de ne arra, hogy szolgailag lemásol­juk egyik-másik nemzet egyébként talán jól­bevált rendszerét. Természetesen a mai ne­héz élet-halálharcban, amikor minden ener­giát a nagy nemzeti erőfeszítésre kell be­kapcsolni, hatalmas országos szabadidö­­mozgalomszervezet megvalósítása akadá­lyokba ütközik, de már a háború alatt elő kell készíteni a létesítendő országos szerve­zet végleges tervezetét, hogy amikor az em­beriség újra visszatérhet az alkotó munká­hoz, haladéktalanul hozzáfogjunk e nagy­szabású nemzeti intézmény létrehozásához. E pillanatban még nem tudjuk, hogy a há­ború után milyen gazdaságpolitikai világné­zet és állami szervezési módszer fog felül­kerekedni, de ez nem lehet akadálya a sza­badidömozgalom kérdései megoldásának. Az az idó' nem térhet vissza, amikor a gépet kiszolgáló munkást annak léleknélkiili függ­vényévé téve, nem törődtek azzal, hogy a nemzet e rendkívül fontos és értékes fenn­tartó rétegeinek ugyanazok a jogai vannak a kultúra, a szépség, az egészség és az élet összes nemes örömeire, mint a nemzet bár­mely más rétegének. — Ha pedig ez igy van — fejezte be be­szédét a miniszter, — a nemzetvezetés, akármilyen állami szervezésű rendszer gaz­daságpolitikai világnézet alakuljon is ki, nem zárkózhatik el annak az intézménynek lehetővétételétől és megszervezésétől, amely a széles dolgozó néprétegeket részesévé te­szi annak a szellemi kincstárnak, amit nem­zeti művelődésnek nevezünk és annak a bel­ső lelki nevelésnek, amelyre minden társa­dalmi osztály gyermekei részére egyenlő jo­got adott a Mindenható. iVaţjy rendőri ellenőrzés volt Bukarestben BUKAREST, október 1. (MTI) Szeptern bér 29-ép nagyarányú rendőri ellenőrzés volt Bukarestben. Nyolcvan férfit, 29 nőt és 50 gyermeket tartóztattak le. Decemberben szüneteltetik egyes postai küldemények . tömeges feladását Kolozsvár, október 1. A kereskedelmi mi­niszter rendeletet adott ki arról, hogy nyomtatványokból, könyvekből, árjegyzé­kekből, cimezetlen nyomtatványokból, áru­mintákból, cimezetlen árumintákból és egy­becsomagolt küldemépyekből 1943 december 8-töl 1944 január 2-ig a postahivatalok egy feladótól legfeljebb 500 darabot vehetnek fel. Ez a korlátozás nem vonatkozik a sür­gős természetű nyomtatványokra, mint pél­dául időszaki lapokra, gyászjelentésekre, vá­sári értesítésekre, tőzsdeárjegyzésekre, to­vábbá a karácsonyi és újévi üdvözlésekre. Nyalchavi fogházat kapott a csaló cigányasszony Kolozsvár, október 1. Az igazságügyi pa­lota egyik tárgyaló termében kisirt szem­mel, szepegve húzódik meg Szász Borbála apró székely cselédleány. Nincsen oka pedig félelemre: mivel ö a panaszttevö. Nem is a bűn, a kárvallottság terhe nyomja lelkét. — Tavaly áprilisban benyitott hozzám a konyhába ez a cigányné — mondja a biró kérdésére — és mindenáron jövendölni akart. Hiába erösködtem, nem tágított, s azt hajtogatta, hogy látja ö, ml a bajom. Igaz, János akkoriban nem igen akart tudni felőlem. Isten a megmondhatója ho­gyan, mindezt kiszedegette belőlem ez a „feketerigó« — mutat rá a vádlottak pad­ján ölében apró gyermeket tartó cigányasz­­szonyra. — Nem átaílotta Ígérgetni, hogy majd minden jórafordul. Nekem nem kellett a jóslása. De szántam a gyereke miatt. „Fá­zik« — hajtogatta, hát nekikölcsönöztem jó meleg hárászkendömet, egy fejkendöt, va­donatúj selyemruhámat alsónemüvel együtt s még egy vastag kék rokolyát is hozzá. Az egesz megért vagy 300 pengőt. Meg­ígérte, hogy harmadnapra visszahozza. Eb­ben bizakodva még 20 pengő ráadást is adtam. De bizony hónapokig nem láttam utána. A postánál találkoztunk szembe vele Boros Lujza barátnémmal. — Nekifutamodlk láttunkra a cigányasz* szony, alig bírtam elkapni a fejkendöjét. Sivalkodásara odajött a rendőr is, aki be­kísérte. — Dehogy száládtam volná el, tékintétés bíró urám! — nadarja rá a vádlott Lakatos Jánosné cigányasszony. — Csákhogy még­ijedtem á „kisászon“ lármájátul. Bezzeg mikor nálá voltám, álig lehetett á szávát is vénni, olyán bánátá volt. Én vigásztáltám meg. Azért ádtá ázt a pár rongyholmit, álig káptám néhány kevéske pengőt érte. A váltig tagadó Lakatos Jánosnéval szem­ben a tanúként kihallgatott Boros Lujza Is azt állítja, hogy barátnője kölcsönzött fej­kendőjét ismerte fel a cigányasszonyon. — Azt nem hiszem, ingyér kapta volna, — vélekedik — jósolni ugyan nálam Is járt. Fizettem is neki. Húsz fillért kért mind­össze. — No ugye? — csillant fel valami köny­­nyebbitésben reménykedve a közben sival­­kodő gyermekével bibelödö Lakatosné szeme. — Pénzért sem lett volna szabad jósolnia! — hüti le hirtelen kelt reménységét a bíró. A cigányasszony ajándékozást hangoztató állításai ellenére, a tanúvallomásokra hivat­kozó ügyészi yádbeszéd alapján a büntető­­biró lopás és csalás büntette miatt nyolc havi fogházbüntetést szabott ki a vádlottra, a károsult Szász Borbálát pedig polgári perre utasította kártérítési igényével. — Addig várjá a gávállérját, ámig én fi­zetek! — mondja a rászedett kis cselédnek fogházba mentében Lakatosné. ölében a gyermek olyan buzgalommal kapirgálja fe­jét, mintha a megoldás minden gondja reá­­háramolna.,. 3 rendkívüli előadás az EGYETEM mozgóban Anyámasszony katonája Szombaton délután egynegyed 3>kor, vasárnap délelőtt 11-kor, vasárnap délután egynegyed 3-kor. Jegyek e rendkívüli előadásokra is előre válthalóki Orvosnő halálos ciénszerencsét­­lensége az angyalföldi elme­gyógyintézetben Budapest, október 1. Halálosvégü bal­eset történt az angyalföldi elmegyógyin­tézetben. Az intézetben Ottó Pál Sándor mérnök vállalata ciánozott. Az ajtókat mindenütt lezárták és elszigetelték. Csütörtök reggel a vállalat szakemberei feltárták a fertőtlenített helyiségeket és az egyik szobában az ajtó előtt Maliik Amália dr. orvosnő holttestére találtak. Megállapították, hogy az orvosnő szerda este 9 órakor saját kulcsával nyitotta ki a szoba ajtaját, mert minden nap a szo­bából nyíló folyosón szokott átmenni la­kására. Az orvosnő a sötétben nem látta a figyelmeztető táblát és igy amikor be­lépett a szobába a mérges gáz azonnal végzett vele. A szerencsétlenséget még tragikusabbá teszi az, hogy Mállik Amá­lia dr. halála napján kapta n\eg alorvosi kinevezését. Meg Is ez elődöt f az országos katolikus naqyqyűlés A 31-Ik országos katolikus nagygyűlés pénteken reggel megnyílt. A szentmisét és a Veni Sanctet Serédi JusztJnián biboros hercegprímás végezte. A hivők százait ál­­doztatta meg, akik áldozásukat az igazsá­gos békéért ajánlották fel.' KoIoz§yarra érkeznek a magyarországi körúton levő svéd újságírók Kolozsvár, október 1. Pénteken este 7 órakor Kolozsvárra érkezett az a svéd uj; ságirócsoport, amely hosszabb körutat tesz Magyarországon. A svéd ujságirócsoportot Kolozsváron Keledy Tibor dr. polgármester fogadta az Astoria-szállóban lévő szállásu­kon. A svéd újságírók társaságában Ko­lozsvárra érkezett Carl Joan Danielssom, Svédország budapesti követe, mig magyar részről Bede István külügyi sajtófőnök, Wladár Ervin dr. követségi tanácsos, Mor­­vay Zsigmond, a stockholmi magyar követ­ség sajtóattaséja, Lutz János, a stockholmi egyetem magyar lektora és Kosáry Domo­kos, a Teleki Pál Tudományos Intézet ta­nára kísérték a csoportot. A Kolozsvárra érkezett svéd újságírók a következők: Kerstin Wijmarkné (Dagens Nyheter), Erik Waestenberg főszerkesztő (Nya Daglight Allehanda),- Bertil Swanstroem (Stock­holms Tldningen), Kari Kreuger (Afton Bladet), dr. Knud Bolander (Swenska Dag­bladet), Nils Homey (Socialdcmokraten), dr. Elis Andersson (Gooteborgs Posten), Svan Hansson (Sydsvenska Dagbladet). A csoportot kiséri J. W. Anger svéd követ­ségi titkár felesége Is. Pénteken este 8 órakor Kolozsvár városa adott vacsorát a svéd vendégek tiszteletére a Központi-szállodában, amelyen megjelent Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgármester, Buza László dr. Rector Magnificus és számos más közéleti előkelőség. Szombaton reggel 9 órakor szükkörü reg­gelit ad a város az Erdélyi Kör helyiségé­ben. Ezután a vendégek Kelemen Lajos dv. levéltári főigazgató és László Dezső dr. or­szággyűlési képviselő vezetésével megtekin­tik a várost. Délben %12 órakor az Ibusz látja vendégül a svéd újságírókat, akik meg délben elhagyják Kolozsvárt. Vitéz nemes Máthé Kálmán altábornagyot nyugdíjazták A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kor­mányzó Ur a miniszterelnök, a legfelsőbb honvédelmi tanács elnökének előterjesztésé­re Gödöllőn 1943 szeptember 20-án kelt leg­felsőbb elhatározásával vitéz nemes Máthé Kálmán altábornagyot a legfelsőbb honvé­delmi tanács vezértitkárát ettől az állásától katonai szolgálati idejének betöltése folytán felmentette és a legfelsőbb honvédelmi ta­nács vezértitkárává vitéz nemes Vörös Géza vezérőrnagyot nevezte ki

Next

/
Thumbnails
Contents