Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-14 / 207. szám

SCbleti UrsjfíLd

Mátyás Király Diákházban

IM1SZEPIEMBER 14

Vezényel;

szeptember

"'“’.«Sí Budapesti Fllharmönlkusok hangversenye

DOHNÁNYI ERNŐ dr.

Jegyelővétel; Ibusz menetjegy irodában.

Az Erdélyi Párt egyesített nagyválasztmányi ülést tartott

Kolozsváron

Grif Teleki Béla pártelnök és Szinyei-Merse miniszter a magyar sorskérdésekröl beszéltek

Kolozsvár, szeptember 13. Az Erdélyi Párt nasfyfontosságu tanácskozásai szombaton, rzejtember 11-én' délután kezdődtek Kolozsváron a párt par amentí csoportjának őrte- kfsrlfetéveí. Vasárnap feggel 8 órakor a párt kolozsvári tagozata tartott • vá’asztmánvi űié&t, délelőtt 11 ól akor pedig a ))#rt ko- kxsmegyei és kolozsvári tagpzata tartotta meg egyesített nagyválasztmányi ülését a Mátyás Király Diákház nagytermében, amelyet az Erdélyi Párt tagjai zsúfolásig meg<— Egyre súlyosbodó események idején tartjuk meg mai gyűlésünket, hogy újból szemügyre vegyük magyar sorskérdéseinket. Ha eredményes munkát akarunk végezni, bátran kell a kérdésekkel szembenézni és mindenekfölött őszintén kell beszélni. Mussolini lemondásával, a fasiszta rendszer felszámolásával, majd Olaszországnak a háborúból és egyben a tengely-szövetségből való kilépésével vitathatat’anul a világküz- rielem uj fejezetéhez' érkeztünk, uj helyzetben vagyunk.

i-. Semmi sem veszedelmesebb, .mintha akkor, amikor a háború az emberek idegeit amúgy is erősen igénybe veszi, tetszetős, de tartalmatlan jelszavakkal fogják meg a tömegeket. Ha megfigyeljük ma a balra orientálódókat, megállapíthatjuk, hogy ^számosán közülük azokból kerültek ki, akik addig, inig a szélsőjobboldali nézeteknek a konjunktúrája nagyobb volt, ezen az oldalon állottak a túlzók között.

— Mi tisztelünk minden elvi meggyőződést és tiszteljük mindazoknak az állásfoglalását, akik meggyőződésüket a változó idők között változatlanul fenntartották és mellettük kitartottak. De amint a jobboldal egységbontó törekvéseivel szemben felemeljük tiltakozó szavunkat, amivel megakarták osztani Erdély magyarságát, úgy a mostani nehéz időkben, a háború ötödik, ta'án sorsdöntő esztendejében is felemeljük tiltakozó és figyelmeztető szavunkat.

Erdély magyarságának politikai egységét megbontani nem engedjük.

Itt egy 22 éven keresztül leszegényitett, elnyomott, de éppen ezért egységbe kovácso- lódett magyarság áll. Mi igenis, hirdetjük, hogy

Erdélylien nem a pulitizálás a fontos, hanem az építés, a magyarság megerősítése.

„Le kell bontani a politikai válaszfalakat“

•— Az e.öbbiekben arra mutattam rá, hugy a helyzetből milyen téves következtetéseket vonnak le egyesek. Szerintük a helyesen levont konzekvencia az kell; hogy legyen, hogy a közelgő, még súlyosabb nehézségek és megpróbáltatások a magyarságot még szorosabb egységbe, egyetlen táborba kell, hogy tömöritsék, amit asm pártharcok, sem világnézeti különbségek, sem felekezeti, vagy osztályellentétek szét nem forgácsolhatnak. Az egyre inkább reánk nehezedő nyomást csak akkor tudjuk kivédeni, ha a magyar egység boltozatát minél jobban megszilárdítjuk.

A konzekvenciák helyes levonásának természetszerű velejárója a magyar élet alaptényezőinek, a magyar élet döntő céljainak és a magyar nemzet szerkezetét tartó oszlopoknak világos felmutatása és látása,

Ezek az alaptényezők: 1. a független magyar államiság gondolata; 2. a magyar alkotmány; 3. a tiszta keresztény szellem és 4. a magyarság és a nemzetiségek közötti egyensuly.

— Ezeknek az a'apgondolatoknak az alapján nz örökkévaló magyar célok szolgálatában csakis akkor tud a nemzet győzelmesen küzdeni, ha valóban a nemzeti társadalmat

töltötték. A kormány képviseletében Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter jelent meg a nagyválasztmányi ülésen.

Az ülést Gallus Viktor felsőházi tag nyitotta meg és meleg szavakkal köszöntötte a kultuszminisztert és a megjelent egyházi és polgári e'ökelöségeket,

Utána Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt országos elnöke emelkedett szplásra.

alakítjuk ki. Erős nemzeti összefogás csak úgy valósulhat meg, ha eltűnnek a társadalmi előítéletek, megszűnnek az osztálye!- lentétek és áz a kaszt-szellem, amelyik főleg a felsőbb osztályok részéről elzárkózás^ bari nyilvánul meg más.osztá'yokkal szemben, Igenis hirdetjük s magunk példáján tanulva követeljük, hogy

le keli bontani a társadalmi válaszfalakat, szabaddá kell tenni a felfelé törekvő értékes elemek útját, el kell törülni ar. egyes társadalmi osztályok elkülönülését szolgáló címeket, közel kell hozni egymáshoz a magyart.

De mindezt agy organikus kiegyensúlyozott testvéri társadalom jegyében. Veszedelmes és korszerűtlen jelenség tehát áz, hogy egyesek ma megint osztályharcot akarnak kezdeményezni, vagy legalább is osztályéban- téteket szítanak. Más o'dalról egyre hangosabb követelés hangzik el és akció indul el annak- megvalósítása érdekében, hogy a munkásság, a földművelő réteg és az értelmiség fogjon össze. Ez Erdélyben nem uj gondolat. A kisebbségi sors nehézségei Indították el. Ma már

tudutosan hirdetjük ennek szükségességét és gondoskodunk a megvalósultak megőrzéséről és továbbfejlesztéséről, Ezután az egyes társadalmi osztályok feladataival foglalkozott, majd igy fo'ytatta beszédét:

Meg kell oldani h magyar reformokat

— A jövő útját, a kiépítendő magyar jövendő polltikját a józanság, a mértéktartás és az adottságokkal való számolás, egyszóval a realizmus kell hogy megszabja. A feszültségeket le kell vesetni, a nagy magyar kérdéseket meg kell oldani, a magyar reformot vegre kéll hajtani.

— Magyarországon egy olyan uj gazdasági rendnek kell elkövetkeznie, amely szakit a liberális korlátlan szabadversguv elveivel, amely másutt Is, de nálunk különösképpen széles munkástömegek proletarjzálódá sához és a töke egyoldalú diktatúrájához vezetett. Egy olyan gazdasági rendnek kell kialakulnia, amely

Az országos pártelnök nagy tetszéssel fogadott beszámo’ója után Szinyei-Merse Jenő válás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel.

lisztéit választmányi nagygyűlés!. Magyar Testvéreim!

—- Mint a kormány képviselője, örömmel tettem eledet a megtisztelő meghívásnak, hogy az Erdélyi Párt nagyválasztmányi gyűlésén részt vegyek Erdély visszatérésének harmadik évfordulóján.

— • Nagy é, deklödéssel és figyolemmel hallgattam nf g a párt országos elnökén-* fejtegetéseit. Magam la, mint felvidéki ember, elszakított területről származom és a magam taps a/,-adatából tudom, hogy a megszállott területi magyarságnak, amely sokat szenvedett. sok olyan meglátása, és meg-,

egyfelől korlátok közé szorítja a tő* t két, méltó keretek közé helyezi a munkát s Így biztosítja a magyar tömegek egzisztenciáját, másfeleiéi megszabj^ a termelés és munka rendjét s szabályozza a jövedelem elosztását, megszervezi a munkapiaoot, gondoskodik az árak és a bérek egyensúlyáról, vagyis a nemzett és szociális szempontok minél hat- hatösabb érvényesülése érdekében fenntartja az állami irányítást és beavatkozást, anélkül azonblTn, hogy ez a gazdasági élet gúzsbakötését, s még ke- vésbbé az egyéni kezdeményezés megfojtását jelentené.

— Tisztában vagyunk azzal, hogy a reformok nagyrésze csak a háború után valósítható meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mának a reformjaival ne most kellene foglalkozzunk s a holnap reformjait ne

' most kellene előkészíteni, főleg, hogy ne kellene mar most azt a részt megvalósítani, ami a termelési érdek és a háborús erőfeszítés sérelme nélkül már most megvalósítható

— A magyar reform célja az kell hogy legyen, hogy

a magyar nép ebben az országban foglalja végre cl méltó helyét, találja meg gazdasági és művelődési felemelkedésc- nrk k betöségeit.

•— Most van három éve kisebbségi sorsunkból való felszabad!.fásunknak. Most , bárom éve üdvözölte Teleki Pák miniszterelnök a felszabadulás ünnepén Kolozsvár főterén vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat. A beszéd egyik alap- gondolata a Kormányzó Ur iránti hála és a hozzá való töretlen hűség veit, Erdély egesz magyarságának szivéből beszelt Teleki Pál és ez a hála és ez a. hü>ég azóta is csak fokozódott, na az egyáltalán fokozható volt Az elmúlt három esztendőben minden magyarnak áldoíwtot kellett hoznia a hazáért. Kormányzó.Urunk ni áldozalhozaUdban is előljárt

Erdély birtoklása történelmi jogokon alapszik

— A felszabadult erdélyi részt akkor a becsi döntés kapcsolta ismét vissza a magyar állam testébe. Most, hogy a tengeiy egyik állama letette a fegyvert, vannak, akik vitássá kívánnák tenni ezt a döntést. Nézzünk szembe bátran az eseményekkel úgy, amint érzünk. Való igaz az, hogy a tengelyhatalmak külügyminiszterei Frto.ifc.m, Magyarországnak Ítélték ftszakerdé'yt, de

a döntőbíróság Románia Kérésére ült esszé és Magyarország a béke érdekében hozott á'Uoíatokat, amikor a döntőbíráskodást elfogadta.

Mert a magyar hadsereg már felvonult a trianoni haiai+m és ha nincs döntés, akkop is eldöntötte volna, számunkra bizonyára még kedvezőbben a vitás erdélyi kérdést. Erdély birtoklása nem paktumokon, hanem történe'ml jogainkon alapszik. A huszas évektől kezdve a revizió gondolatának min'

\ dcnlltt, Németországban úgy, mint Angliában, O'aszotszvgban, úgy mint Amerikában és a semleges és kisállamok sorában egyre. nagyobb számban voltak hívei. A Trianont követő két évtized beigazolta, hogy a Duna- mecience gazdasági egységének szítdarab o- lása hova vezet s mi bátran állunk az uj Európa elé, meri nincs béke Európában a magyar igazság kielégítése nélkül

figyelése van, amit az anyaországban ke- vésbbé tudtak ésr lelni. A károm észt andiva* ezelőtt bekövetkezett visszatéréskor nagy örömmel állapítottuk meg azt, hogy a magyarság a 22 é' c-s idegen ura’om ellenére is, magyarságában töretlenül tért vissza az anyaországhoz. Uzt elsősorban az egyházaknak és az iskoláknak köszönhetjük.--.Pú, mint az egyházaknak és iskoláknak legfőbb őre, hivatásomnál fogva kedves köteleséget teljesítek akkor, amikor itt a mai nagygyűlésen i„ a legnagyobb lelkesedéssel hajtom meg az elismerés zászlaját az egyházak vezetői, papjai, az iskolák tanárai, tanitói es munkásai előtt. Meggyőződésem, hogy lelkes és önfeláldozó munkájuk nélkül aligha lehetett volna abban az erőben mogtó,tnr\| a magyarságot, jninţ ahogy az a 22 éknek elnyomatása ellenére sikgviUL

Erdély politikai egységéről beszél Teleki Béla gróf

Sziny<.i>Merse miniszter az erdélyi egyhazak és iskolák hivatásairól

Fenn kell tartani az erdélyi egységet

— A mostani rendkívül nehéz és súlyos időkben, amelyből nemesik irt mat\arok, da az egész világ Is kiveszi a részét, egészen bizonyos, hogy CBak úgy szabadulhatunk kt szerencsés módon, hogyha —- mint azt a miniszterelnök ur legutóbb is,' de minden alkalommal hangoztatta és ahogy ezt az országos elnök ur is ma nagyon határozót-, tan megállapította — összefogunk magyarok, ha a nagy kérdésekben legalább is nincsen köztünk mélyreható nézeteltérés és ellentét s bízva az ország hivatott vezetőiben, bizva a magyarság Ősi erejében, egymást megbecsülve, kézt kézbe téve haladunk azon az utón, amelyet a viszonyok ismeretében 'és a felelősség tudatában a kormány kijelöl. Amint a miniszterelnök ur legutóbb • pregnáns szavakkal kifejezésre juttatta, itt nem lehet megengedni, hogy felelőtlenül mindenki elkezdjen a maga „bölcs« belátása és feje szerint politizálni és a külpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánítani. Mert ez csak arra vezethet, hogy a magyarságot belevisszük egy olyan gyáva közhangulatba, amely nem méltó a magyarsághoz. (Nagy taps, helyeslés.) Ez katasztrófához és egy második 1918-hoz vezethet, Maradjunk józanak, ne felejtsük el, hogy van felettünk Gondviselés és vannak ebben az országban, élükön a Fömél- tóságu Kormányzó Úrral (lelkes éljenzés és taps) olyan férfiak, akik tettekkel bizonyították be már nem egyszer, hogy méltóak arra a bizalomra, amelyet a nemzet beléjük helyezett.-4- Hallottam, hogy itt Erdély földjén Is sűrűn megfordulnak különböző politikai pártok kiküldöttei és tájékoztatják erdélyi magyar testvéreinket a közállapotokról. Hogy mennyire autentikusan és mennyire a való tényeknek megfelelően, azt nem én vagyok hivatva elbírálni. Nem kívánja senki sem ebben az országban, hogy valamennyien egy pártba uniformizálva, szolgáljuk a magasabb magyar érdekeket, de a nagy kérdésekben, különösen sorsdöntő időkben nem szabad különbségnek lenni magyar és magyar között. Ne igyekezzenek egyesek azt a látszatot kelteni, mint hogyha a kormánypárt és az Erdélyi Párt között talán differenciák lennének és nem volna meg a teljes összhang, megértés és kölcsönös megbecsülés. Ez tényleg meg van és a kormánypárt az Erdélyi Párttal karöltve immár közel két esztendeje eredményes összmüködést fejtenek ki. Hogy miért van mégis külön erdélyi' párt, az a történelmi előzmények után magától értetődő dolog, A történelem folyamán Erdély mindig különleges helyzetet töltött be s én nem látok ebben semmiféle veszélyt. Azt hiszem, hogy teljesen a tényeknek és a valóságnak roeg- felelően hangoztatom, amikor azt mondom, hogy a kormánypárt és az Erdélyi Párt között n legteljesebb összhang és megértés uralkodik és vállvetett erővel iparkodunk küzdeni azoknak a céloknak megvalósításán, amelyek jól tudjuk, mire irányulnak.

Az egyetem szerepe

— Erdély a magyar tudományos és szellemi életben mindenkor kimagasló szerepet töltött be már a fejedelemség korában is. Ezt a magyar kormányzati tényezők mindenkor méltányolták. Ezt célozta a Ferenc József tudományegyetemnek, mint második egyetemnek Kolozsváron való felállítása, A kormányzatnak első cselekedete volt Erdély visszatérte után, hogy Kolozsvár egyetemét Szegedről visszahelyezte, sőt azt egy újabb karral, a közgazdaságtudományi karral Is kiegészítette.

—• Figyelemmel kisérjük a kolozsvári egyetem és az erdélyi tudományos Intézeteknek az ifjúság életére gyakorolt hatását és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek az intézetek nyújtanak éppen a tudományos pályákra készülő Ifjúságnak. Az ifjúság szociális gondjainak enyhítésére számos Intézkedést tettünk- Az elmúlt esztendőben, hogy csak egyet említsek, 800 hallgatónak és hallgatónőnek nyújtottunk megfelelő támogatást diákjóléti intézményeink révén.

— Nagyon sok figyelmet és gondot fordítunk az erdélyi művészetre, Irodalomra, a műemlékekre, a színházi vonatkozású és zenei kérdésekre Is. A kolozsvári Műcsarnok felállítását jelentős anyagi áldozattal megvalósítottuk. A mult évben Kolozsváron rendeztünk Művészi Heteketj most pedig a