Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-14 / 207. szám

1943. SZÉPICMSER 14 5 MCbkjstxEÍwsmcí közeli papokban megnyitom Marosvásárhe­lyen a Székelyföldi Művészeti Évet. Számos ösztöndíjat létesítettünk tehetséges fiatal festőművészek részére is.. A, műemlékek gondozása terén örvendetes előrehaladást tettünk. Műemlékké nyilvánítottuk a kolozs- Vári Bánffy-palQtát, a marosvásárhelyi Toldalaghy-palotát, Folyik Kolozsváron Má­tyás király szülőházának restaurálása, a Szent Mihály * templom helyreállítása és az aranyosmedgyesi vár biztosítása, amely az idegen uralom alatt pusztulásnak indult. — As ásatásokra nagyon nagy gondot Óhajtunk továbbra is fordítani, abból as elgondolásból kiindulva, hogy esek a leg- biztosabb és a legcdfoihatatlanabb bizonyí­tékokat adják a magyarság ősi' jogaira. Éppen ezért úgy a kolozsvári, mint a nagy­váradi ásatásokat a kultuszkormány igen jelentékeny anyagiakkal támogatja. Igen fontosnak tartanám a kolozsvári egyetemen honfoglaláskori régészeti tanszéknek a fel­állítását. — \z iskolánkivüli népművelés fontos ágazata ma a kultuszigazgatásrtak, amelyre nem lehet eléggé felfigyelni és azt minden rendelkezésre álló módon és eszközzel tá­mogatni. Ez különösen itt Erdélyben, a 22 éves elszakitás után azt hiszem, minden te­kintetben indokolt és e téren már számos intézkedést tettünk. •— A visszatérés óta felállítottuk Szat­márnémetiben és Nagyszalontán a mező­gazdasági népiskolát, Nagykárolyban az ál­lami ipari középiskolát, Kolozsvárott pedig az állami villamosipari középiskolát. Az er­délyi magyar kispolgárság iparosodásának előmozdítására a felekezeti tanoncotthono- kat nagyobb összegű államsegéllyel támo­gatjuk s ezeket részben ki ts bővítettük. Ezirányban tovább Is erőteljes lépésekkel akarunk előrehaladni, mert szociális szem­pontból végtelenül fontosnak tartjuk, hogy a tanoncképzés a tanoncotthonok létesítésé­vel megoldáshoz jusson. A felekezetek által fenntartott tanoncotthonoknak nagyobb arányú támogatásával Is akarunk segítsé­gére jönni az egyházaknak, mert itt is, mint egyéb vonalon is, az egyházak működésére a legnagyobb súlyt helyezzük. A tanítók és általában a tanszemélyzet anyagi hely­zetének javítására a •kultuszkormányzat különös gondot fordít. B kérdéshez tartozik a, tanítóság megfelelő lakással való ellá­tása is. —■ Meggyőződésem, hogy töretlenül és győztesen fogunk ebből a világégésből ki­kerülni — mint, már annyiszor a történelem folyamán, —- ha vállvetve, kéz a kézben, magyar erővel, nagy kérdésekben magyar kitartással, magyar egységgel haladunk előre a boldogulás, a Szebb, a jobb, a na­gyobb Magyarórszág felé. A kultuszminiszter nagy tetszéssel foga­dott felszólalása után Tamási Áron író, Szabó János országgyűlési képviselő, Simon András kisgazda, Kis József református lel­kész, Kis Kálmán országgyűlési képviselő szólaltak fel, majd a nagyválasztmányt ülés Nyirö József országgyűlési képviselő emelkedett szellemű zárószavaival ért véget. Mindenki pontos időben 'váltsa ki az éieíaniszer- jeayeit KOLOZSVÁR, szept. 13. Megírtuk, hogy a város közellátási hivatala a kerületi közel­látási kirendeltségek utján megkezdte az év utolsó negyedére^ szóló élelmlszerjegyck szétosztását. A jegyeket most is, mint ed­dig mindenki személyesen, vagy megbízott­ja utján veheti át a közellátási kirendeltsé­geknél. Habár öt nap teltei, amióta megkezd­ték a Jegyek kiosztását, eddig alig néhány háztartás megbízottja jelentkezett a je­gyekért, Sokan nyilván arra számítanak, hogy » Jegyeket későbbi időpontban váltják ki. Ezzel kapcsolatban a közellátási hivatal leszögezi, hogy azok, akik későbbre hagyják » jegyek kiváltását, kiteszik magukat an­nak, Hogy élelmiszerjegyük néhány szelvé­nye lejár. Ezekre a szelvényekre a közellá­tási hivatal nem adhat már ki élelmiszert. Fontos tehát, hogy mindenki azon a napon váltsa ki élelmiszerjegyeit, amely aZ utca­szerinti beosztásban szerepel. — Elfogták a nyárifürdő tolvajait, A nyáron, amióta a fürdő idény megkezdődött, s4lg múlott el egyetlen nap, hogy a strand­fürdőn vagy a Szamos vizében fürdőzők •környékén ne történt volna lopás. A kolozs­vári rendőrkapitányság bűnügyi osztálya úgyszólván egész nyáron megfigyelés alatt tartotta a fürdőzők terepét, míg most a megfigyelés eredménnyel is járt, mert sike­rült elfőni a tetteseket. A megfigyelést végző detektív ugyanis elfogta Veress Albert 26 éves lakás és foglalkozasnelküü szabó­segédet éé Kledet József 31 éves ugyancsak foglalkozásn^lküli szabósegedet, akik a vá­rosi strandfürdő területén és a Szamosban fürdőzők ruháiból nem kevesebb, mint 5000 pengő értékű ékszereket es készpénzt lop­tak el a nyár folyamán.' A veszedelmes tol­vajokat a rendőrség átkisérte a királyi Ügyészségre. i!é«ex«l! R Itötignkgalási biiollség Javulta közellátás Kolozsváron A románok 3055 házhelyet osztottak ki s okból 737 beépítetlen házhelyre hivatalból mer’nduit az eljárás Kolozsvár, szeptember 13. A város köz- igazgatási bizottsága hétfőn délután 5 óra­kor tartotta inczédy-Joksman Ödön dr. fő­ispán elnöklésével szeptemberi ülését a vá­rosháza tanácstermében. Az ülésen a pol­gármester átfogó képet ado^t a város köz- igazgatási és közellátási helyzetéről, majd a különböző közigazgatási ágazatok vezetői terjesztették elő jelentéseiket. Az elnöklő főispán megnyitó szavai után Folyovich Já­nos főjegyző olvasta fel a polgármesteri jelentést. A közellátási helyzetről szólva megemlítette, hogy a kenyér, liszt, petróleum, hús, cukor és zsirellátás az elmúlt hónapban zavar-: mentes volt, a burgonyaellátás terén is örvendetes javulás állott be. Egyedül a tejellátásban mutatkozott a mult hónapban is nehézség. Nem szűntek meg a nehézségek a tüzifaellátás körül sem. A vá­ros szükségleteinek fedezésére kijelölt, kész­letek egy része már ki van ugyan termel­ve, azonban a szállítási nehézségek miatt a beérkezett tüzlfakészletek még nem fejlazik a lakosság szükségletét. A város a maga részéről a termelőket és’ kereskedőket az ellátás biztosítása érdekében anyagilag js a iegmesszebbmpnően támogatja. A jelentés további részében a tárcsái gaz­daság helyzetéről adott pontos képet a polgármester. A tárcsái gazdaságban 1941 év folyamán 20 anyakocával magyar man- galicaöstenyészetet létesítettek, amely szé­pen fejlődik. Az állomány 280 darabra , emelkedett. A mangalica tőrzstenyészetet a városi gazdaságok jövedelmezőségi szem­pontján felül azzal a célzattal létesítették, hogy a megcsappant sertésállomány kiegé­szítését Kolozsváron és Kolozsvár környé­kén már jóéi őre biztosítsák. Egyelőre csak selejtezés alapján történtek eladások, a végcél azonban az, hogy a jövőben éven­ként legalább 500 tenyészkocát és megfelelő számú kant bocsássanak a gazdaközönség rendelkezésére. __ A polgármester a továbbiakban jelentette, hogy a 3710/1943. M. E. szánni kormány­rendelet és ennek végrehajtására vonatkozó 512.000/1943. F. M. számú rendelet értel­mében a város vezetősége a román föld­reform során juttatott házhelyek összeírása befejeződött. A román földreform során ' Kolozsváron 3095 házhelyet osztottak ki. Ezek közül a kitűzött határidőre 1770-ef beépítettek és így a rendelet értelmében augusztus '31-ig 1325 beépítetlen házhelyet kellett volna bejelenteni. Az érdekeltek azonban csak 588 esetben tettek bejelentést. Tehát 737 üres házhelyre vonatkozólag hivatalból kellett eljárást Milánt. A polgármesteri jelentés végül az útjaví­tást munkálatok nehézségeiről számolt be. Az aszfaltmunkálatokhoz szükséges bitu­men Igen korlátozott mennyiségben van az országban és Így annak beszerzése nagy nehézségbe ütközik, Hasonló a helyzet a cement beszerzésénél Is. Emiatt uj beton­alapra fektetett aszfaltutakat nem is lehet építeni. Még a fenntartáshoz, szükséges kis- mennyiségü cement és aszfalt vásárlása is súlyos gondot okoz a városnak. Nem vigasz­talóbb a helyzet a kockakövek beszerzésé­nél sem. A vállalatok résztvesznek a ver­senytárgyalásokon, lekötik a megrendelt kockaköveket, de leszállításukkal adósok maradnak. Annak ellenére, hogy bánatpénzt helyeznek el és kötbér fizetésére kötelezik magukat, a vállalt kötelezettségnek csak részben tesznek eleget. A lekötött és le nem szállított kockakövek miatt a város két na­gyobb kőbányatulajdonost volt kénytelen perbefogni. A kockakőbeszerzés nehézségét a bányák azzal indokolják, hogy a köszab- dalók bevonultak katonának és szállítási nehézségek vannak. Munkáskézben is nagy a hiány, nehéz napszámosokhoz jutni, kö­vezőkőt pedig nehéz szerezni. Nerp könnyebb a helyzet a fuvarosokkal sem. Az útépítő csoport az előző években 300—400 munkást és mintegy 70—80 fuva­rost foglalkoztatott. Ebben az évben mind­össze 100—150 munkást tud foglalkoztatni, a fuvarosok száma is alig haladja meg a húszat. A napszámos és fuvaroshiányt fő­képpen az okozza, hogy az államépitészeti hivatal három uj vasbeton hidat épít a vá­ros területén és azokon dolgozó vállalkozók úgy a napszámosokat, mint a fuvarosokat jobban fizetik a városnál. Ugyanez a hely­zet a napszámosoknál. De Itt súlyosbodik azzal, hogy a mezőgazdasági munkásnál a napszámosok sokkal többet keresnek és Így nem hajlandók a város alacsonyabb nap­számbéréért dolgozni. A nehézségek ellenére a város mérnöki hivatala beszerezte az aszfaltburkolatok fenntartásához szükséges anyagokat. Atön* töttek ebben az évben 10.593 négyzetméter aszfalttestet és 289 négyzetméter gyalogjá­rót 19.800 pengő értékben. Atöntötték ezen­kívül a Horthy Miklós-ut mindkét oldalán a gyalogjárókat 4000 négyzetméter terüle­ten. Ezzel a város főútvonalán a több, mint egy évtizede esedékes igen rossz aszfalt­gyalogjárót kifogástalan állapotba hozták. A kAfigazgatási bizottság a polgármes­teri jelentés után a többi közigazgatási ága­zatok vezetőinek jelentéseit hallgatta meg. Síit a nap A kolozsvári Nemzeti Színház megnyíló díszelőadása A darabot majdnem mindenki Ismeri; régen megállapították, hogy valósággal mintaképe a helyesen szerkesztett, színesen kidolgozott, tetszetős és mégis tartalmas színpadi munkáknak, ami egyszerre tud irodalom és szórakoztatóipari termék is lepni. A helyes arányt megtalálni, nem túl­ságosan sokat követelni, de nem túlságosan sokat engedni, társadalomjavitó gondolato­kat hirdetni, de ugyanakkor mulattatni Is, ez a magyar színpadon, szinte egyedülál­lóan Zilahy Lajos erénye. Két sikeres évtized van immár a darab mögött, ami ma a színpadon igen. tisztes életkor s ez érdekessé teszi, hogy néhány pillantást vessünk arra, állja-e a sarat Zi­lahy tétele. Ne nézzük azt, hogy az iró, a színházi nézötömeg törvényszerű naivságához illően, két ifjú szív összeforrósodásában ábrázolja tételét: urak és parasztok keveredését. De tekintsük, hogy ha Zilahy nem is uj Igék hirdetője, de színpadon talán egyik legjobb és leghatásosabb propagandistája. Ma azonban Zilahy is másként Írná meg a darabot, ez nyilvánvaló. Azóta sok minden történt, s itt ne a ránkzuduló világtörténe­lemre, hanem a tisztuló magyar önisme­retre, a szociális érzés kétségtelen fejlődé­sére kell gondolri, aminek letagadhatatlanul az Írók, a szellem emberei, a mélyebb és igazabb magyarság voltak felfedezői, lge- htrdetöi és megtermékenyítői. Zilahy tétele ma leginkább egy ponton parasztok — igy osztályig. Ezeket akarja összehozni. S mialatt lelkesedéstől lobogva küzd igazáért, amit ma s tán már akkor is, csak nagyon rövidlátók és nagyon os­tobák ellenezhettek, megfeledkezik arról, hogy drámai példatárában egyetlen igazi ur sincsen. Az osztályozása helytelen. Mert sem szegény ágrólszakadt tisztelete», sem a nyomorgó tanító, a forgalmista — nem urak. Hordják még tán a kötelező forma­ruhát és a magatartás jegyeit, de ez már csak gépiesség. Az osztályból, az urak ma­gabiztos, parancsoló, előkelő kasztjából ré­gen kiestek, vagy méginkább sohasem vol­tak benne. Ez uj réteg: értelmiségi. S eb­ben a darabban, nem urak, mert hisz ural­kodásra termetteknél ez természetük ellen való volna, hanem értelmiségiek „kevered­nek“ és harcolnak a faluért, a faluban ön­maguk és közösségük testi és lelki üdvéért. A távolság e két egyformán sújtott, egy­ként, legfeljebb más módon küzdő réteg között — sajnos —- még ma is meg van. A paraszti réteg urat lát az értelmiségiben, s tán ebben van az igazi tragikum, az ér­telmiségi pedig tudja, hogy feladata behú­zódni a népbe. S hogy ezt miképpen érjük el, Sárikák és Mihályok összeborulásával vagy parasztkollégiumokkal, kitűnőek Isko­lájával — mindegy, csak éppen az a fon­tos, hogy eljussunk egyszer oda, amikor mélyből jövök, önmagukat értelmiségivé mü­veit parasztok és paraszttá erősödött értel­miségiek, juthatnak sorsunk kormánykere­kéhez, Chlorodont fogpaszta ienci*rroi gondoskodik. Az előadás nem minden pontján üti meg a Nemzeti Színháztól követelt mértéket. Mindenekelőtt a nagyon szegényes, kezdet­leges kiállítást, szabályszerűen „vidéki“ színpadképeket kell kifogásolnunk. Úgy érezzük; nem annyira az épület (Nemzeti Színház helyett Művelődés Háza) lehet döntő abban, milyen a kiállítás, hanem maga az Intézmény, a kolozsvári Nemzeti Színház, ahol egy kis gondossággal bizo­nyára sikerült volna kissé kevésbbé kezdet­legesen összeállítani a színház dlszlettirá- ból a színpadi képeket. Szabados Árpád, a gyakorlott és kipró­bált rendező, ^gimán pergő, jó előadást épí­tett fel. Legfeljebb a szereposztást lehet egy-két ponton kifogásolni. Az előadásból messze kimagasló színészi teljesítmény Görbe János Sámson Mihálya. Hogy milyen nehéz magyar parasztot szín­padon ábrázolni, azt mindenki tudja, aki valaha látott müparasztot ágálni a deszká­kon. A magyarság lényegében antiteatrális. Nincsenek olyan színes és tetszetős mozdu­latai és hanglejtése, mint a latinnak, nem tud úgy hősi pózokba merevülni, mint a germán. A magyar paraszt csöndes és ko­mor, még akkor is sötét szinü, ha figurád zik. Fukar a beszéddel és a mozdulattal. Görbe János ezt a figurát vitte színpadra. S mennyire rátapint a szinpad stilizáló igazságára, amikor a sároscsizmáju realiz­mus és a cifraszürös népszinmüflgura kö­zött megtalálja az egyetlen helyes megol­dást. Mert Sámson Mihály hős, csak éppen magyar hős, akt nem koturnuson ágál és hexameterben szaval, hanem csizmát visel s időnként cifrán káromkodik. A magyar nép, a mi fajtánk, úgy ahogy álmainkban várjuk, szeretjük s amilyenné tenni akar­juk. Görbe János nyugalmas biztonsága, sima, egyszerű játéka mindezt életre tudta kelteni s ezért kell immár legjobb színé­szeink vonalába számítsuk. ölvedi Zsóka Sárikája csupa melegség. Olyan, mint egy édes kis galambfióka. Igazi naiva, aki nem játékkal, hanem egyé­niségével hat. A szereplők közül kiemelkedik Sallai Kornélia fáradt, beteg tanitónéja. örömmel láttuk ismét színpadon Kuhányi Györgyöt. Falusi kálvinista papja jeles em­berábrázolás. Garami Jolán postamesteméje. Finna Márta, Hadházy Erzsébet, Kőszegi Margit, Hegyi Lili, Gzoppán Flórt, Csóka József, Lantos Béla, Borovszky Oszkár, Vá- radi Rudolf, Dancsó mind helyükön vannak. Réthely Ödön Pongé juhász szerepében a népszínmű régi játékstílusát alkalmazta. A fukar ridegparaszt alakját valaha Szent- györgyi ábrázolta örökre feledhetetlenül tö­kéletes valószerüséggel. Azóta húsz eszten­dő telt el. S ha nem Is kívánhatjuk Réthely Ödöntől, hogy feledtesse a halhatatlan Szentgyörgyit, de annyit elvárhatunk, hogy ne ilyen mesterkélt s teljesen elavult játék­móddal ábrázolja a magyar parasztot. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ heti műsora a SZÍNKÖRBEN: Szept. 14. Kedd este 7-kor: Mária főhad- nagy. Rendes helyárak. Szept. 15. Szerda este 7-kor: Tábornokáé. Rendes helyárak. Szept. 16. Csütörtök este 7-kor: Süt a nap. Rendes helyárak. Szept. 17. Péntek este 7-kor: Tábornokáé. Rendes helyárak. Szept. 18. Szombat este 7-kor: Mária főhad­nagy. Rendes helyárak. . Szept.^19. Vasárnap d. u. 3-kor: Csókháboru. Olcsó he’yárr fc. ^ Szept. 19. Vasárnap 7-ko»; Süt a nap, UeOL 6 im a legfontosahban * gyönge, lírák és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents