Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-14 / 207. szám
1943. SZEPTEMBER 14 Uj életet tanulnak a félkarú honvéd hősök Látogatás a honvéd orthopéd kórházban a Margitszigeten gében és területében további áldozatokat kellene hoznia. ' \ Erre még csak gondolni is igazságtalanság lenne. Minden körülmények között ragaszkodunk Lengyelország területi épségéhez. Amerikai hajók hadianyagot szállítottak Portugáliának Lisszabon, szept. 13. (MTI) Salazar miniszterelnök szeptember 11-én hosszasan tanácskozott a lisszaboni angol nagykövettel. A portugál hadügyi államtitkár is ott volt a tanácskozásokon. Az angol és amerikai lapok hirt adnak arról, hogy csapatösszevonások történnek Macao portugál gyarmat körül. A japánok állítólag el akarják foglalni a gyarmatot. Portugáliában nagy katonai behívások történnek. Hivatalos helyen a behívást azzal magyarázzák, hogy a portugál katonakötelesekkel meg akarják ismertetni az Amerikától és Angliától kapott hadigépeket. A lisszaboni kikötőbe több amerikai hajó érkezett Portugáliának szállított hadianyaggal. A lisszaboni városi tanács rendeletet adott ki légvédelmi gyakorlatok és elsőtétitési gyakorlatok rendezésére. II magyarság történelmi hivatásáról beszélt Sopronban Ullein-Revitzky Untai Sopron, szept. 13. (MTI). A şopron’ munkahét keretében szombaton este 7 órakot rendezte meg igen tiagy érdeklődés mailért a Frankenburg irodalmi kör estjét. Ezen az estén részt vett és nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott dr. L’llein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Dr. Ullein-Reviczky Antal beszédében a többi között a következőket mondotta: — A magyarság történelme folyamán harcolt, vesztett, pusztult; mindig Európáért. Egy nagy francia történetiró a magyarság történelmének tanulmányozása közben igy kiáltott fel: Mikor fogja egyszer Európa ennek az áldott népnek amit érle tett, meghálálni? — Szépen meghálálta Trianonban. De Trianon után is nem kellett volna egyebet csinálni, mint .más példáját követve behódolni a trianoni uraknak. Trianon után az egyetlen magyarság volt az, amely soha, egy pillanatig sem ingott meg és az alkudozások terére soha sem lépett. Most is, a jövőben is volnának alkalmak konjunktúrára, a magyarság azonban most sem adja oda magát a konjunktúrának. Most is követi ezeréves hagyományokon nyugvó politikáját és éppen ezért megbízható barát a magyar, mert mindenki tudhatja róla, ha egyszer elhatároz valamit, és valakit barátjának fogad, az nem anyagi előnyök miatt történt, ki fog mellette tartam nemcsak akkor, ha annak jól megy, hanem akkor is, amikor barátja bajban van. Azok az erények, amelyek a mi elmúlt ezer esztendőnket kitöltik, azt hiszem biztatást nyújthatnak nekünk arra, hogy legalább is még egy újabb ezredévet fogunk itt édes magyar hazánk, keresztény egyházunk és egész Európa javára eltölteni, amennyiben a Mindenható igazságos Isten is úgy akarja. árdrágító kolozsvári henteseket ítélt el az uzsorabiróság Kolozsvár, szept. 13. A kolozsvári törvényszék mellett müködö uzsorabiróság legutóbbi tárgyalási napján több helybeli árdrágító hentes felett Ítélkezett. Közülük Baki Gyula a mult év júliusában, Benkő Mihály és Jelen Pál pedig tavaly szeptemberben mérték egy-két pengővel hatósági áron felül a sertés- és marhahúst. A bíróság mindhármukat fejenként 200—200 pengő' pénzbüntetésre Ítélte. Oltean Simon és Mocan János szentmár- tonmacskási gazdák nyerészkedési céllal forgalmazott tej miatt kerültek az uzsorabiróság elé. Oltean Simon a tejet továbbadásra hatósági áron felül szerezte be a falusiaktól, igy Mocantól is. Ezért Olteant 600. Mocan Jánost meg 60 pengőre büntette az uzsorabiróság. Ez év szeptember 9-én egyik határörsünk Egerbegyen tettenérte Jancu Tódort, a Sándor fiát, amint kézicséppel csépelgette csűrében a búzát és rozsot. A közellátás érdekeit veszélyeztető vétsége miatt Jancu Todort őrizetbe vették és a közforgalomból elvont 31 kéve gabonát lefoglalták. Jancu erre a határörs vezetőjének 20 pengőt és 50 darab tojást ajánlott fel, ha a további eljárástól eltekint. Előállítás folytán már Ítélkeztek Jancu ügyében, akit a vádbeli vétségért 200 pengő pénzbüntetéssel és a lefoglalt gabona elkobzásával sújtott az uzsorabiróság. A vádat képviselő Schlett Jenő dr. ügyész azonban vesztegetés kísérlete miatt is eljárást indít az elitéit ellen. Budapest, szeptember 13. A magyarság legdrágább kincse a hősök élete, vére. Ha szivünk nem' sugallaná, akkor eszméltessen rá Kormányzó Urunk Szent István-napi parancsa. Az ország legszebb hadikórha^ában, a gyönyörű Margitszigeten tett látogatást munkatársunk. A. közeli hónapokban szentté avatandó királyleány csodálatos szigetén alig ismerünk rá a tavalyelőtt, még káprázatos táncestély színhelyére: a Magyar Atlétikai Klub hatalmas székházára. A márványfolyosókon, társalgókban és tánctéremekben most 120 hős honvéd időz. Tábori ágyaikon kevés a rangjelzés: a föld vagy ipari élet egyszerű polgárainak serege időz a fényes klubházban. Az orosz fron .on vesztették el kezüket, lábukat a kereszténység és hazánk védelmében. És most itt várják a felgyógyulást, művégtagjuk elkészülését. De égy sem tölti idejét dologtalanul, az üdülőben. Sajgó Győző orvosezredes és helyettese: Urbányi Jenő őrnagy, az ismert nevű orthopédsebész minden erejével azon van, hogy a' béna, csonkolt katonáknak ne csak művégtagot, hanem uj életkedvet is adjon, emelje általános műveltségét és szakmájában szélesítse régi ismereteit. Sok honvéd a kezelés alatt önként beiratkozott az ezüstkalászos gazdatanfolyamra. Mém csoda,' hiszen túlnyomó számban kisgazdák, sőt a tisztek egy része is birtokos. A földművelésügyi minisztérium kiküldöttje: Vass András dr. m. kir. gazd. tanár, főhadnagy, Kolozsvár szülötte szervezte meg egymásután két tanfolyamát. A mostanin tiz tiszt és negyvenegy közlegény tanul, hogy a meglevő földecskéjén, vagy a kiosztandó vitézi birtokon szakszerűen tudja irányítani családját vagy más segítőit és a könnyebb munkákat mülábbal, mükézzel maga is elvégezhesse. A tanfolyamiak tizenöt tantárgya van, de a vezető tanár szerint tizenhatodik: a tréfálkozás, hogy könnyebben fogjon a deresedő honvéd- koponya. Magukat „hadisérülteknek“ hevezik, de ezen és az ipari tanfolyamokon is azért kívánják kiképzésüket, hogy az életbe egész emberként térjenek visz- sza, ne szánakozzék rajtuk senki! Érdekes, hogy a hadikórházakban sehol sem látunk mai\kót. A modern kezelés nem engedi, hogy a könyököt, hónaljat felsebezze a szegényes mankó, hanem u. n. „járófát“ adnak kezükbe, mely a vállat nem görbiti és az egész kart izmositja. Vass tanár ur végigvezet az egyszerű tantermen, ahol rajzórákat is szoktak tartani, sőt vasárnap istentiszteletet is. Mily pompásan megfér az egykori társalgó végében az oltár és jobb sarkában, függöny mögött az Ur asztala. Felváltva tartanak misét és protestáns istentiszteleteket. Kérdésemre elmondja a gazdasági tanár, hogy hetenként egyszer gyakorlati oktatás is van egy közeli birtokon és erről néhány sorbán mindenki beszámol saját gazdasági körükben. Mert ilyen is van! A júniusban vizsgázó ttak közül egyesek beiratkoztak a gödöllői egy éves baromfitenyésztő iskolába, ahonnét oklevelükkel állami telepfelügyelői altiszti szolgálatba jutnak. Többen a nyáron megkapták vitézi földjüket is. A művégtaggal hazakerültek közül sokan lettek gazdasági elöljárók községükben. Az ipari osztályon tiz-tiz honvéd tanul asztalos, lakatos és villanyszerelő mesterséget, vagy képzi át magát csonkolt végtagjával. A kórházban van iparművészeti osztály is, külön barakban. Beszéltem egy sugárzó kedvű fiatal művésznővel: Mokcsayné Szilágyi Máriával, aki teljesen önzetlenül irányítja két éve a kerámia iránt érdeklődőket. Jelenleg tizennyolv növendéke van, köztük deresfejü falusi emberek. Soha mintázó CsangLajselt Csunglting liőxlársasági elnöke Lisszabon, szept. 13. (MTI) Mint az angol hírszolgálat Csungkingból jelenti, a központi végiehaitf. tenács Csangkajsek tábornokot hő* főn Kína köztársasági elnökévé választotta. Jő ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK fa nem volt a kezükben és most szebb- nél-szebb 'kancsók, kulacsok, szobrocskák sorozatát készítik. Egy félkarú ruszin honvéd sablonkészitést tanult és tucatjával önti gipszbe a sikerültebb alakzatokat bajtársai keze alá, hogy azok díszítsék, festegessék. Ne higyjük, hogy valami kezdetleges ákombákomok ezek a díszek! A legigényesebb vásárlót is kielégítik. Érthetetlen, hogy a nagykereskedelem nem érdeklődik e dísztárgyak iránt. Pedig a közönség érdeklődésével havonta 120—150 pengőt is kereshetnének a derék honvédek. Külön pénztáruk van a kerámiai osztályon és testvéri egyetértéssel számolnak el egymásnak bevételeikről. Nemrég maguk fizettek ki agyagégető kemencéjük kibővítésére 1500 P-t. Ketten már 'fazekassegédi minősítést kaptak, tehát a hadikórház komoly megélhetést biztosit nekik. A vállalatok közül a Hangya az egyetlen, mely nagy összeggel támogatja az iparművészeti osztályt. Pohárfestészet céljára hatalmas toronnyal uj égetőkemencét építtetett a kórház udvarán. A diszitmények eredetisége tükrözi vissza azt az igaz magyar lelket, mely az oktató urhölgy minden szavából árad felénk és jólesik látni a mintázóállványokon a kaţotaszegi eredetű Gergely János tanár diszitőmotivum-füzetét. Végül megfemlitem, hogy találkoztam a hős honvédek Kilián nevű sportoktatójával, aki izomregeneráló tornára tanítja a csonkolt katonákat. Atlétikát, úszást, kerékpározást és labdarúgást űznek jókedvvel bármelyikük a klübház szomszédságában levő gyönyörű MAC- pályán és arrébb a Nemzeti Sportuszodában. Nemrég a hadikórházak csapatai egymásközt mérkőztek és a margitszigetiek 2:0 győzelmük után úgy hemperegtek örömükben a selymes fűben, mint a gyermekek. Az első meghatódáson már túl va • gyünk mi, szerencsés épkézlábuak, de nem elég időnként elérzékenyülve a hős honvédekről szónokolni vagy olvasni, hanem állandó, igaz magyar testvéri érdeklődéssel kell kisérni őket az életbe visszakerülésük után is. Legyünk segítségükre üzletükben, hivatalukban vagy szántóföldjükön: nehogy még egyszer kolduló, gyufát áruló csonka honvédek legyenek hazánkban! Emlékezzünk mindig az 1920-as idők tragikus alakjára, a nyomorgó, béna honvédekre. Nagy lépés történik a kormányzói kézirat óta, hiszen a földhöz juttatás terén a hősöket és méltó leszármazottaikat intézményesen előnyben részesítik, s a szeptember 4-i kormányrendelet a gazdasági élet egész területén előmozdítja a hősök önállósítását. Állami monopóliumokat elsősorban ők kapnak. Magas hivatalából vitéz Gyulay Tibor, a magyar főváros kereskedelmi és iparkamarájának miniszteri biztosa emelte fel szavát a kellően kiképzett hadirokkantaknak az iparban és kereskedelemben való megsegítése érdekében. Az önállósitási alap. a keresztény hitelakció, kisipari segélyezés és a gyáriparban az ipari munka- szervezés intézményesen tudja biztosítani sok ezer hadi^érült jövőjét. De ott van még a színházak, mozik engedélye is. Nem volna teljes beszámolónk, hogy ha nem emlékeznénk meg az áldozatos lelkű vöröskeresztes ápolónőkről is. Nincs az a cinikus ember, akit meg ne hatna az egyszerű bakákkal bajlódó magyar nők munkája. A hadsereg, a közönség és különösen ezek a nagylelkű hölgyek tudják együttműködésükkel elérni, hogy hadikórházaink mintaszerűek. Kétségtelenül hazánk legszebb honvédkórháza a margitszigeti, melynek- a legmagasabb helyről két hónappal ezelőtt történt a megállapítása, midőn L'eg- fobb Hadunmk meglátogatta a szigeten üdülő 120 magyar hőst. Dr. GERGELY PÁL, Budapest TarfaléMat-e valaki fiz öltönyre való különféSe ruhaszövetet? Kolozsvár, szept. 13. Különös árurejtege- tési bünper foglalkoztatta nemrégiben a kolozsvári törvényszék mellett müködö uzsorabiróság hármas tanácsát. A per érdemi részét, a közeljövőre kitűzött folytatólagos tárgyaláson, szakértői vélemény dönti él. A tisztázásra váró hátterű ügy lemmmm leplezése a következő körülmények közt történt: Az idei március kezdeti napjait megelőzően Németh 2. Imre rendörtiszthelyettes- nek feltűnt, hogy egy férfi a kolozsvári állomás mellett lévő vasúti „repülöhidon" gyakorta nagyobb csomagokat cipel át. Március 6-án nyomába indult a gyanubafo- gottnak, akiről megállapította, hogy Hor- vát Jenő Gyufagyár-utca 14. szőni alatt lakó kereskedösegéd, a Gólya-Textiláruház alkalmazottja. Észleletéiről jelentést tett a közellátási hivatalnak. A hivatal vezetőjének utasítására kiszállott három közellátási ellenőrrel együttesen mrcius 10-én házkutatást tartottak a kereskedősegéd lakásán. Ennek során , bőröndökbe csomagolva 5200 pengő értékű különböző textilárura okadtak. Kiderült az is, hogy az áruból Horvát Jenő „feketén“ árulgatott, igy egyik szomszédos borbéllyal 72 pengőt fizettetett egy 30.60 pengőben megszabott alig, két méter négyzetes patmutvászonért. GAVALÉR /UTAZOK NÄSZATANDÉKA A rendőrségen vallatórá fogott Horvát Jenő tagadta a zugáruritást. Azt mesélte, hogy még a felszabadulás után önállósítani szerette volna magát. Kérésére l?41-ben az iparhatóság engedélyt is adott számára textilkereskedésre, amit csak üzlethelyiség hiányában nem tudott megnyitni. Az. önállósulás reményében azonban fizetéséből már előzetesen beszerzett alkalomszerűen különböző árukat, részint cégétől, részint pedig megszűnt zsidó és keresztény üzletekből. Állítását számlával igazolni nem tudta. Kijelentése szerint vásárlásairól nem is kért számlát és akkoriban, az 1941—42-es években, a vásárlásikönyv rendszere sem volt még bevezetve. Egyidejűleg vád alá került Mózes István üzleti szolga is, aki — állítólag — szintén részt vett a felhalmozott áru szállításában. Horvát Jenő szerint ugyan az üzleti szolga csak a jegyre kiváltott élelmiszereket, vagy pedig vasalásra szánt öltönyeit hordta át olykor a repülöhidon. Az uzsorabirósági tárgyalás alkalmával a bünsegédi bűnrészesként perbefogott Mózes István katonai szolgálata miatt nem jelent meg, ezért ügyét elkülönítették. Bírósági kihallgatása alkalmával Horvát Jenő állhatatosan tagadta bűnösségét. A rendőrségen tett vallomásától eltérően azonban ezúttal azt állította, hogy az'áruk — ami között vagy tiz öltönyre menő különféle barna, világos és sötétszürke, csikós, pepita, sötétkék, zöld, meg fekete férfiszövet, méterszám női selyem, müselyem, szatén, ruhaanyagok, 23 méter vászon, 20 méter pizsamaanyag, 15 méter lepedővászon, 6.60 kilógram vatelin, 12 méter flanel akadt egyebek közt — még román időkből származnak. Tíz esztendős kereskedői mult után, amit mind a Gólyaáruháznál töltött, 1936- ban ugyanis megnősült. A céggel összeköttetésben álló utazó akkor, amint ilyenkor különben is szokás, őt; aki a vászonosztályt vezette, értékes „nászajándékokkal“ lepték meg. Innen származik az áru javarésze. A többit pedig kedvezményes áron szakmabeliektől vásárolta. A lefoglalt holmit felesége és saját számára* tartalékolta, arra Is gondolt, hogy önállósítása Idejére megőrizze. Több tanú kihallgatása után a védelmet ellátó Fazakas János dr. ügyvéd kérésére a bíróság a bizonyitáskiegészitésnek helyt adott arra vonatkozólag, hogy a talált áruk javarészének gyártása már 1939-ben megszűnt, az eladott vászon ára pedig megfelel mai tényleges értékének. A szükséges szakértői vélemény előterjesztésére Kuch Ferdtoánd kereskedőt jelölték ki.