Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-12 / 206. szám

V lS43.SZEPlE.MBEn 12 MGezBrtllrsjta Bator és őszinte kiállással keli fellépjünk a zavartkeltik és egységbonték ellen — mondotta Szabadkán vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter Szabadka, szeptember 11. (MTI) Vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MSP országos elnöke szombaton délelőtt 11 óra­kor Szabadkára érkezett. A MSP megyei szervezetében köszönetét mondott az üdvöz­lésért, majd Így folytatta: ‘ * — Azért jöttem Szabadkára, hogy mint testvér a testvérhez és munkatárs a mun­katárshoz szóljak és egyben átadhassam Kállay Miklós miniszterelnök Urnák, a párt vezérének köszönetét. Már régi kívánsága, hogy eljöjjön közétek, de az ország ügyei, különösen a mostani időkben minden idejét lekötik. — Vannak, akik a mai súlyos időket fel­használják arra, hogy gondolataikat belop­va a köztudatba, megrendítsék a magatokba vetett bizalmat. Ezeknek céljuk a zavarkel­tés, az egység megbontása. Mi tehát a teen­dő ezekkel szemben? Az, hogy ellenük bá­tor és őszinte kiállással fellépjünk, hogy megerősítsük magunkban a hitet a szebb jö­vőben. Fel kell számolni a fekete piac hié­náival is, mert ma nem a vagyonszerzés a fontos, hanem életünk megmentése. Ma fon­tos a nemzeti egység. — Háborúban állunk, de nem támadó szándékkal léptünk be a háborúba, hanem azért, hogy nemzetünket megvédjük. A leg­nagyobb tiszteletünk azoké, akik a harcban életüket vesztették. Irányukban kötelessé­günk, hogy ezt az egységet, hadseregünk ütőképességét megőrizzük és kiküszöböljünk mindent, ami az egységet megzavarja. Ezután a miniszter rátért a nemzetiségei kérdésre: — Ha a háború alatt nem is sikerült min­den problémát megoldani — mondotta — majd elérkezik az ţdeje, amikor zöld asztal­nál mindent tisztázunk. Most azonban az szükséges, hogy összefogva közösen dolgoz­zunk a jobb jövőért. Ennek érdekében meg­követeljük a legteljesebb lojalitást, fin azt hiszem, ha egységben tömörülünk egyetlen vezérünk, Kormányzó Urunk mögött és hű­séggel kitartunk mellette, ha minden erőnket sorompóba állítottuk, akkor ennek az or­szágnak semmi baja nem történhetik és a magyar jövő útját biztosítjuk gyermekeink részére. Szeptember 14-ig lehet jelentkezni a kolozsvári iparosok továbbképző tanfolyamára Kolozsvár, szeptember 11. Kolozsvár vá­ros Népnevelési Bizottsága értesíti Kolozs­vár iparos társadalmát, hogy az ipari könywitel-árszámitási tanfolyamait az 1943—44. isk. tanévre szeptember havibban ismét megnyitja. 1. Az előkészítő csoportba jelentkezhet­nek önálló iparos mesterek, segédek, ipar­ban alkalmazottak, iparosok feleségei, csa­ládtagjai, akik az előkészítő tanfolyamon még nem vettek részt. 2. A továbbképző csoportba jelentkezhet­ünk mindazok, akik az előkészítő tanfolya­mot elvégezték. S. Akik a továbbképző tanfolyamot elvé­gezték, jelentkezhetnek az ipari és kereske­delmi kettős könyvviteli tanfolyamra. Erre a tanfolyamra jelentkezhetnek azok is, kik ipari vagy kereskedelmi pályán szeretnének elhelyezkedni. I 1 4. A magyarstilü bútorok gyártását is­mertető tanfolyamra jelentkezhetnek önál­ló iparosok és segédek. 5. Női szabászati tanfolyamra jelentkez­hetnek, akik a női szabászatot, fehérnemű készítését meg akarják tanulni. Minden tanfolyam ingyenes. A tanfolya­mok vezetésével a Népművelési Bizottság vitéz Molnár Károly leányiparostanoncisko- lai igazgatót bízta meg. Jelentkezni lehet szeptember H-ig, a Pe­tőfi Sándor-utca 78. szám alatti elemi isko­la épületében elhelyezett leányiparostanonc- islcolai igazgatói iroda helyiségében, vagy a városi Népművelési Bizottság titkári hiva­talában, Honvéd-utca 38. minden hétköznap 9—12 óra között. Kellő számú jelentkező esetén a tánfolyamot szeptember 15-én meg­nyitjuk. A diákok munkára jelentkeznek! Csak 58 munkanélkülit Vart nyilván a kolozsvári Állami Mwnkakczvelitő hivatal Kolozsvár, szept. 1 i. Szeptember 18-án lesz három esztendeje, hogy a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal Kovács László vezetésével megkezdte áldásos műkö­dését. A kezdeti Időkben hetenként átlag 4—5 ezer ember ostromolta munkáért és kenyérért a hivatal ajtaját. Az eltelt három esztendő eredményes munkája után ma az a helyzet, hogy a kolozsvári Állami Munka­közvetítő Hivatal jelenleg mindössze 58 férfi és női munkaerőt tart nyilván. Mint érdekességet említjük meg, hogy szeptem­ber 10-én a munlcábahelyezettek száma kér reken 18.000 volt. Ez a hatalmas szociális munkát végző intézmény az eltelt idő alatt annyira népszerűvé vált, hogy nemcsak a hatáskörébe eső területre kérnek munkaerő­ket, de az ország legtávolabbi vidékeire is. lío’ ozsváron azonban jelenleg nincs munka- nélküli s így természetesen a hozzáfordulók igényét a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal sem tudja kielégíteni. Nemrégiben vette át a Munkaközvetitö Hivatal a cselédek munkábahelyezését is s ezt is szép eredményekkel oldja meg. Azóta megszűnt a nyílt cselédpiac is Kolozsvár ut­cáin s a munkanélküli cselédek nem kóbo­rolnak az utcákon. A kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hi­vatal egyébként, tekintettel a meghosszab­bított vakációra, diákok munkábahelyezésé- vel is foglalkozik. Már számos diák és diák­lány jelentkezett az Állami Munkaközvetitö Hivatalban, akik a rendelkezésükre álló két hónap alatt dolgozni akarnak, hogy heti 'agy havi keresetükkel megkönnyítsék szü­leik gondját. Eddig 39 diák jelentkezett munkára s nyolc diákot már munkába is helyezett a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal. Salamon Mér meg akarta vesztegelni a csendért — hárem hónapi fogházat kapott Kolozsvár, szept. 11. A törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező hármas büntetőtanácsa elé vesztegetés vádja miatt került Salamon Mór ko­lozsvári házalókereskedő. Salamon az egyik rongysz^dési jogosítvánnyal ren­delkező kolozsvári üzletember megbí­zottjaként járta a vidéket. Vidéki út­jaira Salamon Mór. lovaskordéján zo­máncárut vitt- s a falvakon manapság alig kapható zoţnă need (hlyekért jófajtá háziszőtteseket és közélelmezési cikket — tojást, vajat: füstölt húst, stb. — cse­rélt be. A csereüzleten természetesen mindig ő keresett, mert busás áron to­vábbította az így szerzett holmikat. Topaszetitkirályon egyik csendőrnek feltűnt, hogy a rongyszedő egész halom tojást hoz ki az egyik falusi házból. Igazoltatására kiderült, hogy Salamop * Mór szekerén már 200 darab tojás van. A. csendőr jegyzőkönyvet akart fel­venni, hangsúlyozva, hogy az efféle üzérkedés miatt szenved a közellátás, miţp Salamon Mór egész tojáskészletét felajánlotta, ha futni hagyja. v A kötelességtudó csendőr erre meg­vesztegetési kísérletért is feljelentést tett a házaló zsidó ellen. A bíróság előtt Salamon Mór azzal védekezett, hogy ő nem akarta megvesztegetni a csendőrt, csupán az emlegetett beszerzési nehéz­ségeken akart könnyíteni számára. A bíróság azonban beigazoltnak látta j a vesztegetési kísérletet és — Folkmann I Miklós dr. ügyész vádbeszéde után — háromhavi fogliá büntetésre, va’amint j háromévi jogvesztésre Ítélte el Salamon i Mórt, Magasszmvonalu művészeti eseményekkel kezdődik meg a „Székelyföldi Művészeti Év#l Síinyei-Merse 3enő a marosvásárhe vi nfieq^v’tor-nnens^nen A Magyar Távirati Troda jelenti:! szetéről, este pedig a Filharmóniai Tár- Szept. 16-án, csütörtökön délelőtt nyitja I saság zenekara tart hangversenyt, ame- meg Marosvásárhelyen Szinyei-Merse i lyet Dohnányi Ernő, a zeneművészeti Jenő vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a Székelyföldi Művészeti Évet. Ezen a napon nyílik meg Marosvásárhelyen a közművelődési házban „A mai magyar festészet“ kiállítása, a világhírű Teleki- thékában pedig az erdélyi könyvkötés történetét bemutató kiállítás. Délután Csánky Dénes, az Országos Magyar Képzőművészeti Muzenm főigazgatója tart előadást a XIX. sz. magyar festó­főiskola tiszteletbeli elnöke vezényel. A művészeti év kapcsán szept. 18-án nyí­lik meg Székelyudvarhelyen a műem- lék-kiállitás, 20-án Sepsiszentgyörgyön a nagy magyar festők kiállítása, amely a. képzőművészeti muzeum válogatott történelmi anyagát mutatja be Csánky Dénes rendezésében. Ezt a három kiál­lítást dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök nyitja meg. Va rázstü kör Xántus Zentel Klára A vonat ablakán melegen, puhán bá­mulnak reánk a felhők. Táncoló tündér­leányok az égen. Bodros habruhájukban szelídek, barátságosak.. • melegek és puhák. A Kőrös sellőleányai vad csikók módjára hancuroznak a hullámuk or­szágútién. Aztán az alagutak sötét ska­tulyáiba szalad a vonat. A szeliden rin­gó réteket, a színeket és illatokat fekete falak börtöne rejti. A gyorsvonat füs­tös fekete géptömege is mintha riadtan menekülne a sötétség országából. Szinte kiröpül a begy gyomrából s acél tüde­jébe mélyet szippant a kék levegőből. A Sebes-Kőrös völgyében vagyunk ... Az alföldi ember, aki először suhan át a sziklaszorosokon, megdöbben a világ­ról elfelejtkezett hegyóriások néma pompáján, a Viskókon és esztenákon, melyek rémülten kapaszkodnak a kőinú hegyhátakba s börtönnek érzi a könnyű lombot is, mely ablakára hajlik. A szűk láthatár csodálatos kulisszái forgószin- padként nyitnak és rejtenek tájat s em­bereket. Látni csak annyit engednek, amennyit kedvük tartja. Villámütötte fenyötönk groteszk for­mája suhan, mögötte pufók bohócra fújta föl magát a felhő. Pár pillanat és orszarvuvá gömbölyödik, majd ele­fánttá hízik. Aztán fölszivja a végtelen kék 'óceán. Forgó varázstükör a táj ... lélek-ösvényeket bont ki magából... ' Rév. Meredek sziklaösvényen járjuk az er­dőt. Rőt kőkolosszusok között hirtelen cserkésztábor zsivaja csendül. Dél­vidéki fiuk a sátrak lakói. A vá­szonfalakon mintha indián képírás sze­szélyes formái rajzolódnának. Közelebb menve, a barátságos mosolyu tá borpa­rancsnok megmagyarázza, hogy azok bizony ciril betűk a javából. Kötelező volt a sátrak nevét círilül írni „akkor“, dehát -í- „hogy érdekesebb legyen“ — úgy összekavarták a betűket, hogy ketté­törik a nyelve annak, aki értelmüket ákarná kihámozni. Az országúton már embereket is lá­tunk. Piac, hetivásár van ‘errefelé? Asszonyok, lányok trécselnek az ut­cán. Kezükben korsó vagy kosár. Gyor­san pergő idegen beszédüket nem értem. Élelmet szeretnénk venni tőlük, de ők szinte oda se figyelve intenek nemet. Piac, vásár sincs errefelé, csak egysze­rűen „ráér“ mindenki a semmittevésre. A Hangya felé vesszük utunkat, több sikert remélve. Sárga, összetört viasz­ember fogad bennünket, még hangja is mintha a síron túlról jöune. Konzerv­féle után érdeklődünk. Válasza a meg­tört lélek lemondó sóhaja: — Nincs itt uram semmi. Ugyan ki vásárolna. Elátkozott, balálra Ítélt vi­dék ez. Széttekintünk a kis boltban. Üres pol­cok, pókhálós fiókok. A pult porán ösz- tönszerüen végigfut az ujjam. Még ba- kancs-zsirt sem kapunk. A plchdoboz- ban, amelyben hajdan zsir volt, most szárazon zörög a kőkeményre száradt valami. Az aszott öreg szinte kituszkol boltjából... Szégyeli, hogy semmit sem érdemes tartania. * sek az utcák: minden épkézláb ember kinnt dolgozik a mezőn. Itt az idegen ajkú nép asszonyai és fiai között üresek a bölcsők, hidegek a tűzhelyek s a falu határába végnélküliek a mezők. Egyet­len megmunkált földnyelvecskét sem lát­ni. Kopáran tekint reájuk az égbolt is. Csorbafogu öregember szólít meg egy pitvarból: h — Mit kerestek itt, idegenek, ahol semmi sincsen ? Kérdéssel felelek: —- Dehát miért nincsen?... , * — Hát asszonyom, háború is van... de főleg lusták vagyunk ám mi nagyon... Felesleges volt ez az önvallomás. A falu már első pillantásra leleplezte ma­gát. Pókhálós fatemplom. Nálunkfelé soha­sem láttam ilyesmit. Az ösztönösen pri­mitívebb lélek tükrei. A pókhálós abla­kon át nem lehet a szentélybe látni. Kí­váncsian nézek körül, hátha akadna va­laki, aki kinyitaná a templomot. Véletle­nül föltekintek a toronyba. Borostásállu öreg ember guggol a szuette gerendákon, mint kései Quasimodo... Magyarul szólí­tom meg, érti is a köszönésem, de ráérő idejében ugyancsak felgyülemlett a mon­danivalója, mert románra fordítja a szót. Pergő nyelven magyaráz valamit, az­tán elhallgat s percekig némán szíja szutykos pipáját. ’ — Mit keres maga itt, öreg? — nóga­tom a szóra. — Semmit, az ég világán semmit, — hangzik magyarul a felelet. — Mióta van fönn? — Bizony harangszókor lesz egy napja. — Aztán mit csinál ott fenn? — Nem tudom... Ülök, oszt pipázok. — Ki küldte fel oda magát? — nóga­tom türelmetlenül. / — A tanító ur! Mindenkit felküld egy napra a toronyba. Furcsa szokása van annyi bizonyos. Ilyenkor aztán semmit sem kell dolgozni, lehet pipázni... — Mégis, — faggatom, — mit gondol, miért kell ott ülnie? — Nem mondták. Én meg nem kérdez­tem... Efinyi á felelet. Csak most döbbenek reá, hogy aligha­nem légoltalmi őrséget ül az atyafi. > De az is lehet, valami más okból kém­leli a vidéket a toronyból.-* Csúcsa. A Boncza-kastély .merész sziklatokra húzott parkjában puha csönd az ur. Csak a Kőrös csobog kísértetiesen. Talán azokon a sötét és szomorú éjszakákon is igy csobogott, amikor a svájci zárdából hazakerült gyermeklány, Bertuka irta lázas leveleit a ,,félistennek“. A modern lovagvár súlyos és nehéz kövei között feketeruhás görög keleti nővérek árnyai bolyonganak s a kis cellák melyén chili- betűs bibliák és tarka szőttesek között zsolozmázik az áhitat. A hegyoldalban ezer és ezer sárga, kicsi virágfejecske hullámzik s a Goga-mauzoleupi színes mozaikján megtörik a délután arany­sárga napsugara. A legprofánabb láto­gató is'megborzong itt. Van valami érthetetlenül szomorú eb­ben a kertben. Talán a feketecsuhá3 nő­vérek árnya okozza ? Vagy talán kísér­tetek motoszkálnak a derűs-fátyolos őszi napsugárban? Valahol a Nagybihar szélén... Halálra i! :!t falvak. Gyermeket alig látni. Csodaszámba megy a kspirgáló yuk. Tehenet nem tartanak, pedig ba­raşi ’egeiő volna bőven. Az asszonyok koránk gyűlnek, sehogy sem értik cso­dálkozásomat. Nekem, alföldinek, szo­katlan ez a kép. Nálunk dologidőben ure- r \

Next

/
Thumbnails
Contents