Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-12 / 206. szám
V lS43.SZEPlE.MBEn 12 MGezBrtllrsjta Bator és őszinte kiállással keli fellépjünk a zavartkeltik és egységbonték ellen — mondotta Szabadkán vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter Szabadka, szeptember 11. (MTI) Vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MSP országos elnöke szombaton délelőtt 11 órakor Szabadkára érkezett. A MSP megyei szervezetében köszönetét mondott az üdvözlésért, majd Így folytatta: ‘ * — Azért jöttem Szabadkára, hogy mint testvér a testvérhez és munkatárs a munkatárshoz szóljak és egyben átadhassam Kállay Miklós miniszterelnök Urnák, a párt vezérének köszönetét. Már régi kívánsága, hogy eljöjjön közétek, de az ország ügyei, különösen a mostani időkben minden idejét lekötik. — Vannak, akik a mai súlyos időket felhasználják arra, hogy gondolataikat belopva a köztudatba, megrendítsék a magatokba vetett bizalmat. Ezeknek céljuk a zavarkeltés, az egység megbontása. Mi tehát a teendő ezekkel szemben? Az, hogy ellenük bátor és őszinte kiállással fellépjünk, hogy megerősítsük magunkban a hitet a szebb jövőben. Fel kell számolni a fekete piac hiénáival is, mert ma nem a vagyonszerzés a fontos, hanem életünk megmentése. Ma fontos a nemzeti egység. — Háborúban állunk, de nem támadó szándékkal léptünk be a háborúba, hanem azért, hogy nemzetünket megvédjük. A legnagyobb tiszteletünk azoké, akik a harcban életüket vesztették. Irányukban kötelességünk, hogy ezt az egységet, hadseregünk ütőképességét megőrizzük és kiküszöböljünk mindent, ami az egységet megzavarja. Ezután a miniszter rátért a nemzetiségei kérdésre: — Ha a háború alatt nem is sikerült minden problémát megoldani — mondotta — majd elérkezik az ţdeje, amikor zöld asztalnál mindent tisztázunk. Most azonban az szükséges, hogy összefogva közösen dolgozzunk a jobb jövőért. Ennek érdekében megköveteljük a legteljesebb lojalitást, fin azt hiszem, ha egységben tömörülünk egyetlen vezérünk, Kormányzó Urunk mögött és hűséggel kitartunk mellette, ha minden erőnket sorompóba állítottuk, akkor ennek az országnak semmi baja nem történhetik és a magyar jövő útját biztosítjuk gyermekeink részére. Szeptember 14-ig lehet jelentkezni a kolozsvári iparosok továbbképző tanfolyamára Kolozsvár, szeptember 11. Kolozsvár város Népnevelési Bizottsága értesíti Kolozsvár iparos társadalmát, hogy az ipari könywitel-árszámitási tanfolyamait az 1943—44. isk. tanévre szeptember havibban ismét megnyitja. 1. Az előkészítő csoportba jelentkezhetnek önálló iparos mesterek, segédek, iparban alkalmazottak, iparosok feleségei, családtagjai, akik az előkészítő tanfolyamon még nem vettek részt. 2. A továbbképző csoportba jelentkezhetünk mindazok, akik az előkészítő tanfolyamot elvégezték. S. Akik a továbbképző tanfolyamot elvégezték, jelentkezhetnek az ipari és kereskedelmi kettős könyvviteli tanfolyamra. Erre a tanfolyamra jelentkezhetnek azok is, kik ipari vagy kereskedelmi pályán szeretnének elhelyezkedni. I 1 4. A magyarstilü bútorok gyártását ismertető tanfolyamra jelentkezhetnek önálló iparosok és segédek. 5. Női szabászati tanfolyamra jelentkezhetnek, akik a női szabászatot, fehérnemű készítését meg akarják tanulni. Minden tanfolyam ingyenes. A tanfolyamok vezetésével a Népművelési Bizottság vitéz Molnár Károly leányiparostanoncisko- lai igazgatót bízta meg. Jelentkezni lehet szeptember H-ig, a Petőfi Sándor-utca 78. szám alatti elemi iskola épületében elhelyezett leányiparostanonc- islcolai igazgatói iroda helyiségében, vagy a városi Népművelési Bizottság titkári hivatalában, Honvéd-utca 38. minden hétköznap 9—12 óra között. Kellő számú jelentkező esetén a tánfolyamot szeptember 15-én megnyitjuk. A diákok munkára jelentkeznek! Csak 58 munkanélkülit Vart nyilván a kolozsvári Állami Mwnkakczvelitő hivatal Kolozsvár, szept. 1 i. Szeptember 18-án lesz három esztendeje, hogy a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal Kovács László vezetésével megkezdte áldásos működését. A kezdeti Időkben hetenként átlag 4—5 ezer ember ostromolta munkáért és kenyérért a hivatal ajtaját. Az eltelt három esztendő eredményes munkája után ma az a helyzet, hogy a kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal jelenleg mindössze 58 férfi és női munkaerőt tart nyilván. Mint érdekességet említjük meg, hogy szeptember 10-én a munlcábahelyezettek száma kér reken 18.000 volt. Ez a hatalmas szociális munkát végző intézmény az eltelt idő alatt annyira népszerűvé vált, hogy nemcsak a hatáskörébe eső területre kérnek munkaerőket, de az ország legtávolabbi vidékeire is. lío’ ozsváron azonban jelenleg nincs munka- nélküli s így természetesen a hozzáfordulók igényét a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal sem tudja kielégíteni. Nemrégiben vette át a Munkaközvetitö Hivatal a cselédek munkábahelyezését is s ezt is szép eredményekkel oldja meg. Azóta megszűnt a nyílt cselédpiac is Kolozsvár utcáin s a munkanélküli cselédek nem kóborolnak az utcákon. A kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal egyébként, tekintettel a meghosszabbított vakációra, diákok munkábahelyezésé- vel is foglalkozik. Már számos diák és diáklány jelentkezett az Állami Munkaközvetitö Hivatalban, akik a rendelkezésükre álló két hónap alatt dolgozni akarnak, hogy heti 'agy havi keresetükkel megkönnyítsék szüleik gondját. Eddig 39 diák jelentkezett munkára s nyolc diákot már munkába is helyezett a kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal. Salamon Mér meg akarta vesztegelni a csendért — hárem hónapi fogházat kapott Kolozsvár, szept. 11. A törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező hármas büntetőtanácsa elé vesztegetés vádja miatt került Salamon Mór kolozsvári házalókereskedő. Salamon az egyik rongysz^dési jogosítvánnyal rendelkező kolozsvári üzletember megbízottjaként járta a vidéket. Vidéki útjaira Salamon Mór. lovaskordéján zománcárut vitt- s a falvakon manapság alig kapható zoţnă need (hlyekért jófajtá háziszőtteseket és közélelmezési cikket — tojást, vajat: füstölt húst, stb. — cserélt be. A csereüzleten természetesen mindig ő keresett, mert busás áron továbbította az így szerzett holmikat. Topaszetitkirályon egyik csendőrnek feltűnt, hogy a rongyszedő egész halom tojást hoz ki az egyik falusi házból. Igazoltatására kiderült, hogy Salamop * Mór szekerén már 200 darab tojás van. A. csendőr jegyzőkönyvet akart felvenni, hangsúlyozva, hogy az efféle üzérkedés miatt szenved a közellátás, miţp Salamon Mór egész tojáskészletét felajánlotta, ha futni hagyja. v A kötelességtudó csendőr erre megvesztegetési kísérletért is feljelentést tett a házaló zsidó ellen. A bíróság előtt Salamon Mór azzal védekezett, hogy ő nem akarta megvesztegetni a csendőrt, csupán az emlegetett beszerzési nehézségeken akart könnyíteni számára. A bíróság azonban beigazoltnak látta j a vesztegetési kísérletet és — Folkmann I Miklós dr. ügyész vádbeszéde után — háromhavi fogliá büntetésre, va’amint j háromévi jogvesztésre Ítélte el Salamon i Mórt, Magasszmvonalu művészeti eseményekkel kezdődik meg a „Székelyföldi Művészeti Év#l Síinyei-Merse 3enő a marosvásárhe vi nfieq^v’tor-nnens^nen A Magyar Távirati Troda jelenti:! szetéről, este pedig a Filharmóniai Tár- Szept. 16-án, csütörtökön délelőtt nyitja I saság zenekara tart hangversenyt, ame- meg Marosvásárhelyen Szinyei-Merse i lyet Dohnányi Ernő, a zeneművészeti Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter a Székelyföldi Művészeti Évet. Ezen a napon nyílik meg Marosvásárhelyen a közművelődési házban „A mai magyar festészet“ kiállítása, a világhírű Teleki- thékában pedig az erdélyi könyvkötés történetét bemutató kiállítás. Délután Csánky Dénes, az Országos Magyar Képzőművészeti Muzenm főigazgatója tart előadást a XIX. sz. magyar festófőiskola tiszteletbeli elnöke vezényel. A művészeti év kapcsán szept. 18-án nyílik meg Székelyudvarhelyen a műem- lék-kiállitás, 20-án Sepsiszentgyörgyön a nagy magyar festők kiállítása, amely a. képzőművészeti muzeum válogatott történelmi anyagát mutatja be Csánky Dénes rendezésében. Ezt a három kiállítást dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök nyitja meg. Va rázstü kör Xántus Zentel Klára A vonat ablakán melegen, puhán bámulnak reánk a felhők. Táncoló tündérleányok az égen. Bodros habruhájukban szelídek, barátságosak.. • melegek és puhák. A Kőrös sellőleányai vad csikók módjára hancuroznak a hullámuk országútién. Aztán az alagutak sötét skatulyáiba szalad a vonat. A szeliden ringó réteket, a színeket és illatokat fekete falak börtöne rejti. A gyorsvonat füstös fekete géptömege is mintha riadtan menekülne a sötétség országából. Szinte kiröpül a begy gyomrából s acél tüdejébe mélyet szippant a kék levegőből. A Sebes-Kőrös völgyében vagyunk ... Az alföldi ember, aki először suhan át a sziklaszorosokon, megdöbben a világról elfelejtkezett hegyóriások néma pompáján, a Viskókon és esztenákon, melyek rémülten kapaszkodnak a kőinú hegyhátakba s börtönnek érzi a könnyű lombot is, mely ablakára hajlik. A szűk láthatár csodálatos kulisszái forgószin- padként nyitnak és rejtenek tájat s embereket. Látni csak annyit engednek, amennyit kedvük tartja. Villámütötte fenyötönk groteszk formája suhan, mögötte pufók bohócra fújta föl magát a felhő. Pár pillanat és orszarvuvá gömbölyödik, majd elefánttá hízik. Aztán fölszivja a végtelen kék 'óceán. Forgó varázstükör a táj ... lélek-ösvényeket bont ki magából... ' Rév. Meredek sziklaösvényen járjuk az erdőt. Rőt kőkolosszusok között hirtelen cserkésztábor zsivaja csendül. Délvidéki fiuk a sátrak lakói. A vászonfalakon mintha indián képírás szeszélyes formái rajzolódnának. Közelebb menve, a barátságos mosolyu tá borparancsnok megmagyarázza, hogy azok bizony ciril betűk a javából. Kötelező volt a sátrak nevét círilül írni „akkor“, dehát -í- „hogy érdekesebb legyen“ — úgy összekavarták a betűket, hogy kettétörik a nyelve annak, aki értelmüket ákarná kihámozni. Az országúton már embereket is látunk. Piac, hetivásár van ‘errefelé? Asszonyok, lányok trécselnek az utcán. Kezükben korsó vagy kosár. Gyorsan pergő idegen beszédüket nem értem. Élelmet szeretnénk venni tőlük, de ők szinte oda se figyelve intenek nemet. Piac, vásár sincs errefelé, csak egyszerűen „ráér“ mindenki a semmittevésre. A Hangya felé vesszük utunkat, több sikert remélve. Sárga, összetört viaszember fogad bennünket, még hangja is mintha a síron túlról jöune. Konzervféle után érdeklődünk. Válasza a megtört lélek lemondó sóhaja: — Nincs itt uram semmi. Ugyan ki vásárolna. Elátkozott, balálra Ítélt vidék ez. Széttekintünk a kis boltban. Üres polcok, pókhálós fiókok. A pult porán ösz- tönszerüen végigfut az ujjam. Még ba- kancs-zsirt sem kapunk. A plchdoboz- ban, amelyben hajdan zsir volt, most szárazon zörög a kőkeményre száradt valami. Az aszott öreg szinte kituszkol boltjából... Szégyeli, hogy semmit sem érdemes tartania. * sek az utcák: minden épkézláb ember kinnt dolgozik a mezőn. Itt az idegen ajkú nép asszonyai és fiai között üresek a bölcsők, hidegek a tűzhelyek s a falu határába végnélküliek a mezők. Egyetlen megmunkált földnyelvecskét sem látni. Kopáran tekint reájuk az égbolt is. Csorbafogu öregember szólít meg egy pitvarból: h — Mit kerestek itt, idegenek, ahol semmi sincsen ? Kérdéssel felelek: —- Dehát miért nincsen?... , * — Hát asszonyom, háború is van... de főleg lusták vagyunk ám mi nagyon... Felesleges volt ez az önvallomás. A falu már első pillantásra leleplezte magát. Pókhálós fatemplom. Nálunkfelé sohasem láttam ilyesmit. Az ösztönösen primitívebb lélek tükrei. A pókhálós ablakon át nem lehet a szentélybe látni. Kíváncsian nézek körül, hátha akadna valaki, aki kinyitaná a templomot. Véletlenül föltekintek a toronyba. Borostásállu öreg ember guggol a szuette gerendákon, mint kései Quasimodo... Magyarul szólítom meg, érti is a köszönésem, de ráérő idejében ugyancsak felgyülemlett a mondanivalója, mert románra fordítja a szót. Pergő nyelven magyaráz valamit, aztán elhallgat s percekig némán szíja szutykos pipáját. ’ — Mit keres maga itt, öreg? — nógatom a szóra. — Semmit, az ég világán semmit, — hangzik magyarul a felelet. — Mióta van fönn? — Bizony harangszókor lesz egy napja. — Aztán mit csinál ott fenn? — Nem tudom... Ülök, oszt pipázok. — Ki küldte fel oda magát? — nógatom türelmetlenül. / — A tanító ur! Mindenkit felküld egy napra a toronyba. Furcsa szokása van annyi bizonyos. Ilyenkor aztán semmit sem kell dolgozni, lehet pipázni... — Mégis, — faggatom, — mit gondol, miért kell ott ülnie? — Nem mondták. Én meg nem kérdeztem... Efinyi á felelet. Csak most döbbenek reá, hogy alighanem légoltalmi őrséget ül az atyafi. > De az is lehet, valami más okból kémleli a vidéket a toronyból.-* Csúcsa. A Boncza-kastély .merész sziklatokra húzott parkjában puha csönd az ur. Csak a Kőrös csobog kísértetiesen. Talán azokon a sötét és szomorú éjszakákon is igy csobogott, amikor a svájci zárdából hazakerült gyermeklány, Bertuka irta lázas leveleit a ,,félistennek“. A modern lovagvár súlyos és nehéz kövei között feketeruhás görög keleti nővérek árnyai bolyonganak s a kis cellák melyén chili- betűs bibliák és tarka szőttesek között zsolozmázik az áhitat. A hegyoldalban ezer és ezer sárga, kicsi virágfejecske hullámzik s a Goga-mauzoleupi színes mozaikján megtörik a délután aranysárga napsugara. A legprofánabb látogató is'megborzong itt. Van valami érthetetlenül szomorú ebben a kertben. Talán a feketecsuhá3 nővérek árnya okozza ? Vagy talán kísértetek motoszkálnak a derűs-fátyolos őszi napsugárban? Valahol a Nagybihar szélén... Halálra i! :!t falvak. Gyermeket alig látni. Csodaszámba megy a kspirgáló yuk. Tehenet nem tartanak, pedig baraşi ’egeiő volna bőven. Az asszonyok koránk gyűlnek, sehogy sem értik csodálkozásomat. Nekem, alföldinek, szokatlan ez a kép. Nálunk dologidőben ure- r \
