Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-08 / 203. szám

1943. SZEPTEMBER a w w ' MÁTYÁS KUPA döntő labdarugó mérkőzés a városi sporttelepen szeptember 8-án KISASSZONY napján délután S órakor. n hazatérés napját csendes áhítattal ünnepli meg Kolozsvár városa Keledy Tibor dr. felhívása a város polgáraihoz Téliruhanemiit tartalmazó csomagok küldhetők a had­műveleti területre Budapest, szeptember 7. (MTI.) A had­műveleti területen lévő honvéd- és munka- szolgálatos egységek számára téli ruhane­műt és óvócikkeket tartalmazó csomagok küldését a m. kir. honvédvezérkar főnőké engedélyezte. 1. Minden egyén részére egy ilyen cso­mag adható fel. 2. A feladás ideje: szeptember 10-töl 30-ig. 3. A csomagok felső súlyhatára 10 kg 4. A csomagokban kizárólag téli ruha­neműk, vagy óvócikkek küldhetők és pe­dig: ujjas, irhamellény, bekecs, hundabéies, férfiing, alsónadrág, téliharisnya, kapca, kesztyű, szőrme, kötött haskötő, térdmele- gitő, érmelegltő, fülvédő, nyaksál, takaró, meleg sapka, kucsma, hósapka, csizma, ei- pőmelegitő készülék, hőpalack. *•/* csomagokat a feladás alkalmával nyitva kell bemutatni, hogy a felvevő posta­alkalmazott annak tartalmát ellenőrizhesse. 6. A csomagok burkolata csak zsák, vagy tartós vászon lehet, melyet a tartalom el­lenőrzése után kell bevarrni. 7. A csomagot a tábori postai díjszabás­nak megfelelően díjazzák. Nyomatékosan felhívják a közönség figyelmét arra. hogy minden csomagnál a csomagok olvashatóan való címzésénél mindenki gondosan járjon el, és a csomag címlapjának a másolatát, valamint a tartalmáról egy jegyzéket a cso­magban helyezzen el, mert csak igy bizto­sítható, hogy a csomagok ép állapotban és késedelem nélkül kerülnek a címzettekhez. A téli ruhanemű tartalmú csomagok fel­adásához kék bélyeg, vagy pedig külön en­gedély nem kell. A munkaszolgálatosak hozzátartozóinak figyelmét felhívják, hogy csak azok részére adjanak fel téli ruhatartalmu csomagot, akiknek tábori postaszámát megkapták. *4 boisevizwus és a katolikus vallás Bár az egykori Oroszországban a ka­tolikusok száma a többi vallásokéhoz vi­szonyítva elenyészően csekély volt, ál­dozataik száma mégis igen nagy. 1923- ban a Szovjetunió legfőbb ügyésze Kri- lenko Trotzkij és Szinovjev megbízásá­ból látványos pert indított, megvádolta a klérust „forradalomellenes politikai szervezet“ megalapításával. A per során megszentségtelenitették a szentségtartó­kat és elkobozták a templomi ereklyéket, azonkívül eltiltották a 18 éven aluliak számára a katekizmus tanítását. Lépése­ket tettek az egyházi esketés ellen és betiltották a misézést még magánházak­ban is, a katolikus papokat pedig sark­vidéki büntetőtáborokba hurcolták De mindezek a Szovjetunió területén véghezvitt szörnytettek eltörpülnek a moszkvai ügynökök által irányított spa­nyol kommunisták rémtettei mellett. A. bolsevista terrornak mintegy 270.000 ál­dozata vált Spanyolországban. A Szovjet jelenlegi vallásos beállitottságáról azok a litván katolikus papok tudnának be­szélni, akiket német katonák szabadítot­tak ki a tömlőéből, ahonnan borzalmas kínzások után mint teljesen megtört, idő előtt megöregedett emberroncsok kerül­tek ki. Senki nem tudja számát az el­hurcolt, halálra kinzott papi személyek­nek. Egy orosz katonaszökevény 150 papból állott csoportról tudott, akik a Solovki szigeteken egy büntető táborban dolgoznak. Hiába kisérelte meg a Vati­kán, hogy a többi kb. 3000 elhurcolt papi személy sorsáról valamit megtud­jon. Nem lehet mást gondolni, mint azt, hogy a rossz bánásmód következtében elpusztultak, utbán a sarkvidéki büntető- táborok felé. XL Pius pápa 1937. évi enciklikăjâ- ban az utóbbi évek tapasztalatai után azt Írja a vallás halálos ellenségeiről: ,,A bolsevizmus gyökeréig gonosz és aki a keresztény kultúrát meg akarja menteni, annak mindennemű szovjettel való együttműködéstől tartózkodnia kell. S ha vannak is félrevezetettek, akik sa­ját országukban a kommunizmus győ­zelmét segitik elő, éppen ők esnének ál­dozatul tévedésüknek.“ JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, szept. 7. Keledy Tibor dr. pol­gármester Kolozsvár felszabadulásának har­madik évfordulója alkalmából nemzetiszinü szegéllyel ellátott falragaszokon az alábbi felhívást intézte a város lakosságához: Adt idegen uralom alól felszabadult Ko­lozsvárnak, Mátyás király szülővárosának örök nemzeti ünnepe: szeptember tizenegye- dike. Három évvel ezelőtt, 1940 szeptember 11- én vonultak be a zászlódiszt öltött Kolozs­várra vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország Föméltóságu Kormányzójá­nak, Legfelsőbb Hadurunknak parancsára a felszabadító honvédezredek. Három év telt el s azóta fegyverben áll a magyar, hogy hazáját megvédje és biztosítsa minden magyarnak a szebb és boldogabb jövőt. Katonáink messze az országhatárokon túl Ki emlékszik még arra a kellemes ér­zésre, amikor elénk tettek egy csésze párolgó kakaót, s amikor az ember aj­kához emelte a csészét, megütötte az orrát az édeskés, dús illat? Bizony, ma már legfeljebb csak egy-egy füszerkeres- kedés kirakati hirdetésein találkozunk a kakaóval. Az európai fogyasztópiac a kakaótermő vidékektől teljesen el van zárva. Persze ezt a hiányt ki lehet bírni, mint ahogy sokkal fontosabb és nagyobb dolgok nélkül is meg tud élni az ember. De annál nagyobb nehézségek közé ke­rültek a termelők, akiknél ott romlik meg a kakaó felbecsülhetetlen mennyi­ségekben. Az európai népek közül elsőnek a spa­nyolok ismerkedtek m§g a kakaóval Mexikóban. Vezérük: Fernando Cortez, katonai szempontból Ítélte meg az újon­nan megismert növényt s azt jelentette haza császári urának, V. Károlynak, hogy ebbcíl a becses italból egyetlen csésze elegendő egy katonának ahhoz, hogy egész napi menetelésben jó erőben ma­radjon. A mexikóiak csokolatónak ne­vezték ezt az italt s a, spanyol történet­írók feljegyzik, hogy Montezuma naponta ötven csészét készíttetett magának s két­ezer csészét udvarának. Spanyolországban sokkig itták és utál­ták a kakaót. Persze, hideg vízzel — „főzték“. Innen francia földre került, majd az osztrák udvarban Mária Jeré- zia hozta divatba. Az a csokoládé, amit Mária Terézia fogyasztott, nem nagyon hasonlított a maihoz. Eleinte közvetlenül pörkölt kakaóból főzték s ebből vastag, rendkívül zsiros massza lett. A kakaó­bab ugyanis kb. 50 százalék növényi zsírt, úgynevezett kakaóvajat tartalmaz. Csak a múlt század végén fedezte fel a holland van Houten azt a módszert, amelynek segítségéved ki lehet vonni a kakaóból a vajat, úgyhogy a teobromin nevű frissítő anyag benne maradjon. Ebből aztán port lehet előállítani, ami a vízben üledék nélkül oldódik. Ebből a porból kezdtek aztán egy újfajta masz- szát főzni, amit ma csokoládénak ismer a világ. Európába sokáig Közép- és Délameri- kából és Nyugat-Indiából hozták a ka­kaót, A legnagyobb kakaókiviteli ország Brazilia volt. A mult világháború arany­kora volt a kakaqtermelő országoknak, mert az amerikai és angol csapatok tö­méntelen mennyiségű csokoládét fo­gyasztottak. Az első világháború után azonban Délamerikának versenytársa támadt Afrikában. A kilencvenes évek­ben angol hittérítők kezdtek kakaóültet­vényeket telepíteni az Aranypartra. A rendkívül kényes növény pompásan meghonosodott ezen a területen. 1891-ben rakták hajóra az Aranyparton az első kakaószállitmányt: 100 kilogrammot. Tiz év múlva már 20.000 tonna volt a kivitel, mig 1931-ben már 248.000 ton­nát, azaz a világszükséglet felét szállí­tották. Ugyancsak erős fejlődésen ment keresztül a nigériai kakaótermelés is. 1931-ben már 76.000 tonna volt a kivi­telük s ezzel túlszárnyalták a délameri­kai össztermelést. harcolnak a magyar honvéd mindenütt el­ismert hősiességével, önfeláldozásával és kitartásával az igazságért. Itt a megvédett magyar fronton nekünk is sziklaszilárdan kell megállni helyünket és meg kell hoznunk minden áldozatot. Min­den magyar a maga munkahelyién teljesítse kötelességét és gondoljon azokra, akik vérük hullásával védik nemzetünket, hazánkat, otthonunkat és családunkat. Kolozsvár felszabadulásának harmadik év­fordulója alkalmából az összes egyházak templomaiban szeptember 11-én, délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak. Fel­hívom Kolozsvár közönségét, hogy ezen a napon házait nemzeti lobogóval díszítse fel. Kolozsvár, 1943 szeptember 6-án. KELEDI TIBOR DR. polgármester. Az immár ötödik esztendeje tartó má­sodik világháború azonban lehervasz- totta a virágzó kakaóüzletet. A háború kitörése előtt a kivitel 95 százaléka ugyanis az Egyesült Államokba és Euró­pába irányult. A kivitel háromötödét Európa vette át, ahol 3.5—4 milliö mé­termázsa kakaót fogyasztottak, míg az amerikai fogyasztás mintegy 2—3 millió métermázsa volt. Az afrikai és délame­rikai termelők legnagyobb vesztesége a német piac elzáródása volt, amely 7—800.000 métermázsa kakaót vett fel. Anglia kemény erőfeszítéseket tett, hogy. úrrá legyen az afrikai kakaóter­melés nehézségei fölött. Afrika mintegy kétharmadát szolgáltatta az egész világ termelésének, tehát körülbelül annyit, amennyit Európa fogyasztott. Az első háborús esztendőben az angol kormány felvásárolta a nyugatafrikai gyarmatok kakaótermelését és később kénytelen volt megvásárolni a francia gyarmatok és Belga Kongó termelését is. Az árakat azonban rendkívüli mértékben le kellett szállítani már csak azért is, mert az Anglia által alapított „West African Cocoa Board“ már alapításának első esztendejében katasztrofális vesztesége­ket szenvedett. Hogy az árakat legalább ezen az alacsony színvonalon megtart­hassák, hatalmas mennyiségeket kényte­lenek voltak mégis elégetni. A teljes összeomlást csak azzal tudták elkerülni, hogy az USA jelentékeny mértékben fel­emelte behozatalát, hogy ezzel is támo­gassa az angolokat. Az amerikai beho­zatal az 1939. évi 3 millió métermázsá­ról 1941-re 4 millió fölé emelkedett. Mindez azonban nem segített a bajon. A termés felének ma sem akad gazdája. Ezeket a nehézségeket a kakaópiac sokkal jobban megérzi, mint a gyarmat- és füszerárukéreskedelem többi ágazatai. Mert mig például a kávét minden külö­nösebb nehézségek nélkül évekig lehet tárolni, a kakaóbabot a szedés után aránylag rövid idq alatt fel kell dol­gozni. A feldolgozás azonban a termelő országokban nem lehetséges megfelelő felszerelés hiányában. A ,,Cocoa Board“ által hatalmas kakaómennyiséget az a veszély fenyegeti, hogy megromlik, mert hiszen elszállítására alig lehet gondolni. A hajótér ma másra szüksé­ges. Hogy a felbecsülhetetlen értékű ha­talmas mennyiség ne menjen kárba, az angol szakemberek arra a megoldásra gondoltak, hogy miután az angolszász országok Japán távolkeleti előnyomu­lása folytán növényi zsiradéktermelésük jelentékeny résiét elveszítették, a kakaó­vajat igyekeznek erre a célra hasznosí­tani. A gondo :it kézenfekvő volt, mert hiszen a meghámozott kakaóbab 53 szá­zalék zsirt tartama-/. Eddi; ezt a zsír­tartalmat a kakaópor és csokoládégyár­tásnál kivonták és mint kakaóvajat, fő­leg a gyógyszeriparban használták fel. Most az angolr.< az ajiikai ültetvények mellett akarnak üzmeket felállítani ami a zsírtartalmat kivon is a kakaóbabból,, hogy igy legalább az áru egyrészét érté­kesíthessék. Ezzel a megoldással remél­nek segíteni az angolszászok a mind in­kább jelentkező zsirhiányon. A probléma megoldása látszólag simán menne, ha nem volna hiány hajótérben s még inkább acélban és vasban, ami a gépek előállításihoz szükséges. A kakaóbabnak, mint olajtermelő nö­vénynek a felhasználására igy Kát gya­korlatban még nem kerülhetett sor s a kakaópiac katasztrófális nehézségein legfeljebb a béke segíthet.-V———^---------------­Házasodási kölcsönök folyósítása katonai szolgálatra bevonultak esetében Kolozsvár, szeptember 7. Az Országos Szociális Felügyelőség körlevelet küldött az illetékes hatóságokhoz a házassági kölcsönök folyósításával kapcsolatban. Több esetben felmerült a kérdés, hogy a házasodási kölcsön kiadható-e a meny­asszonynak, illetve a feleségnek, ha a vőlegényt éppen abban az időpontban hívják be katonai szolgálatra, amikor a kölcsön folyósítása időszerű. A kérdés eldöntésénél irányadó szem­pont, hogy katonai szolgálat miatt senki sem kerülhet az itthonmaradottaknál hátrányosabb helyzetbe. Az adott eset körülményei határozzák meg azt. hogy a férjnek katonai szolgálatra történt be­vonulása ellenére a házasodási kölcsön fejében nyújtandó bútort és egyéb ja­vakat célszerü-e kiadni a feleségnek, vagy a kiadást arra az időre kívánatos halasztani, amikor a férj visszatér. E15- fordulht, hogy a feleség ezt az időt a szülői háznál töltené és csupán a kölcsön fejében kiadott lakberendezés elhelyez­hetősége érdekében kénytelen addig is lakást bérelni, ami felesleges anyagi megterhelést jelent. Arra kell törekedni továbbá, hogy a kölcsönben részesülő házasulok a köl­csönről szóló kötelezvényt nyomban a polgári házasságkötés után aláírják. Ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik és a férj bevonul, az illetékes csapathadi- gondozó tiszt utján kell gondoskodni a kötelezvény aláíratásáról. Ez azonban á távházasságok esetén , válhatott csak szükségessé, mert egyébként a házaso­dási kölcsönkérelem feletti döntésnek a házasság megkötéséig meg kell történnie és nincs igy akadálya annak, hogy a kö­telezvényt a jelenlevő férj is aláírja. tűzharcos törzsszazad: Szeptember 12-én, vasárnap a székelyud­varhelyi zászlóavató ünnepségen résztvenni óhajtó bajtársak összeírás végett a főcso­port Majális-utcai irodájában jelentkezze­nek. Az utazás a vonaton díjtalan. Folyó hó 8-án, szerdán d. u. 6 órakor & Farkas-utcai Református Kollégium udva­rán diszmenet gyakorlatot tartok, melyre az ünnepségen résztvevő valamennyi törzs- századbeli tag pontos megjelenését kérem, teljes kivonulási egyenruhában. Századpa- parancsnok. MOZI-MŰSOROK ÁRPAD-mozgó: Az édes mostoha. Fősz.: Tásnády, Fekete Mária, Páger, Gőzön, Mály, Pécsi Gizi. Ma szerdán d. -e. fél 18- kor matiné. CORVIN: Orient express. Fősz.: Pelsöczy Irén, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Ajtay Andor, Pethes Sándor. Előadások kezdete hétköznap: 1^5, 1^7, 1^9. Szombat, vasár­nap és ünnepnap: 143-tól. Minden vasár­nap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató! EGYETEM: l^agyar kívánság hangverseny. Ma szerdán d. e. 11-kor és d. u. 143-kor két rendkívüli előadás: Magyar kívánság hangverseny. (Szeleczky, Fényes Alice, Latabár Kálmán, Jávor Pál, Sárdy János, Tompa Pufi, pécsi öreg diákok, Rajkó zenekar. Konferál: Legenyey József.) ERDÉLY-mozgó: Életre Ítéltek. Fősz.: Já­vor Pál, Hidvéghy Valéria, Petrovica Sle- tislav, Zádor Gyöngyi, Makláry Zoltán. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakpr. MÁTYÁS mozgó: Szerelmes levelek. A ve­lencei fi'lmversenyen kitüntetett vájd film. Fősz.: Anne Marie Blanc, Alfred Rasser. A film előtt: Hédi és Margót Höpfner világhírű táncosnők „Tarka tánc“ cimü színes filmje és Magyar hír­adó. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. RAKóCZI-mozgó: Hl. Richárd. Boris Kar­loff és Basil Rathbom izgalmas és látvá­nyos történelmi filmje. Csak 16 éven fe­lülieknek. Előadások kezdete 4, 6, 8-kor, AZ ANYAG ARCVONALA A kakaó tragédiája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents