Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-05 / 201. szám
J943- SZEPTEMBER 5 MCBIMTrttrSMG Szeptember 14-én megnyílik a rádióiskola A kényszerű iskolai szünetben rádióelőadásoklcal pótolják az elemi és középiskolák fiatalságának foglalkoztatását Szinyei Merse kultuszminiszter beszéde nyitja meg a rádióiskola előadásait Budapest, szept. 4. (MTI). Amint már köztudomású, az idén a városokban lévő népiskolák és középfokú iskolák november 3-án kezdik még a tanévet. Mivel igy az iskolai munka a szokottnál két, hónappal később kezdődik, a kultuszminisztérium, a vádié felhasználásával foglalkoztatja a tanulóifjúságot. A minisztérium rádióiskolája szeptember 14-én kezdi meg működését. Ettől kezdve minden hétköznap másfél órát foglalkozik az ifjúság tanításával. A rádióiskola Budapest 1. hullámhosszán naponta S óra 30 perctől 10 óráig sugározza előadását.: A rádióiskolá megnyitásakor, szeptember 14-én Budapest I. hullámhosszán 8 óra 30 perckor az előadás megkezdése előtt Ssi- nyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter szőj a rádión a tanulókhoz. A rádióiskola naponként másfél óra alatt, több előadóéban foglalkozik az ifjúsággal. Külön csoportban a 6—10 évesekkel, külön a 10—14 és ismét külön a 14—18 évesekkel. Az előadások részben ismertető anyagot közölnek, részben megoldandó feladatokat, végül útmutatásokat a szülőnek és tanulónak arra nézve, hogy a hosszabb szünidejét miként használja fel. Az előadásokat egyrészt a rádió nemzetiségi nyelveken is közvetíti. A rádióiskola hétröl-hét- re pontosan megismétlődő tanrend szerint 'végzi előadásait a külömböző korcsoportoknak különböző tanulmányi tárgyakból. Bzt. az órarendet a szülőkkel és a tanulókkal a sajtó és a rádió még a rádióiskola megnyitása előtt közli. Noha a rádiónak több mint 900 ezer előfizetője van, mégsincs minden családnak rádióvevő készüléke. Ezért a miniszter azzal a kéréssel fordul a rádióvevő készülékek tulajdonosaihoz, hogy a közös nagy cél érdekében a közeliikben lakó, rádióvevő készülékkel nem rendelkező tanulóknak engedjék meg, hogy naponta 20, vagy 30 percig hallgathassák náluk a rádióiskolát és igy részt vehessenek a magyar ifjúság együttes munkájában. Erényesek Valahányszor egy nagyon erényes férfiúval, vagy nővel beszélgetek, mindig erősen kísért az a gondolat, hogy mi lenné, ha az illetőnek pillanatnyi szükség#, idején, vagy akár nyomban ezer pengőt ajánlanék fel erényéért! Ez a kísértés különösen akkor lesz erőssé hennem, ha az illetők nagyon hangoztatják és bizonygatják erényességüket. Valahogy úgy érzem, hogy ezek közül sokan kényelmetlennek tartják, sőt megunták saját erényüket, mely minduntalan gátolja őket abban, hogy valódi ösztöneiknek megfelelően éljenek. Néha már úgy érzik magukat benne, mint egy kénysgerzubbonyban, melyét a társadalom .kényszerített rájuk. Kevesen vannak olyanok, akik alázattal és nyugodt lemondással viselik ezt a kénysZerzuWbonyt. A legtöbben az első kínálkozó alhalommal dühösen levetnék magukról. Mi akadályozza meg őket mégis ebben1? Kizárólag az, hogy nem találják meg a módját annak, hogy miként tehetnék ezt előkelőén, miként tehetnék úgy, hogy magától értetődő és természetes legyen a saját szemükben s a mások szemében is. Ha. valaki el tudná hitetni velük, hogy sokkal előkelőbbek lennének a kicsinyes erények nélkül, úgy hiszem boldogan követnék a rábeszélöt. • Hiába fitogtatják ezek erényeiket olyan cselekedetekkel és szavakkal, melyek . hangosságukkal és feltünőségük- kel azonnal elárulják, hogy ezek a fitogtatok csak a világnak beszélnek és cselekednek. Nem tudok hinni ezekben a dobbal és kenetteljes szemforgatássa.l hirdetett erényekben, melyek mögött — élesebb szemmel — az igazi arcnak, az igazi természetnek kaján vigyorgását lehet felfedezni. • Szomorú meggyőződésem, hogy az emberek többségét a pénz, rábeszélés, félelem, éhség és a különféle külső befolyások — ha megfelelő időben és módon jelentkeznek — annyira meg tudják változtatni, hogy egy fölületes szemlélő nem is ismerne rájuk és nem tartaná őket azonosnak Önmagukkal. De aki ismeri aZ embereket, az tudja, hogy ennek a változásnak lehetősége már régóta bennük volt és e lehetőség nélkül nem is változhattak volna meg sohasem. A külső befolyás csak azt váltotta ki, azt szabadította föl és indította útjára, ami bennük volt. Az igazi erényesek nem bizonyítgatják erényeiket a világ előtt és nem mosakodnak minden nap nyilvánosaiba társadalmi szalonokban és klubhelyiségekben. Nem tartják sohasem szükségesnek, hogy mutogassák azt, ami bennük van és amin semmi befolyás sem változtathat lényegesen, mert nem a társadalomért, hanem önmagukért erényesek. Egészen csendesen, minden föl- tűnés nélkül azok, sőt valami ősi 'szeméremtől hajtva mindent elkövetnek, hogy ezt minél inkább titokban tartsák. Ezek azok az apostolai a jóságnak és tisztaságnak, kik szinte láthatatlanul járnák az emberek között és mégis arcukból és szemeikből annyi világosság árad és sugárzik mindenfelé, hogy egy napon a képmutatók is meglátnak és megértenek belőle valamit. FLÓRIÁN TIBOR f /j/ REGGEL: , (y*'KELETI VJS AG L2 W délijén. MAGYAR ÚJSÁG Barnaszénnel kell pótolni Kolozsváron a tüzifasziikséglet egynegyedét Kolozsvár, szépt. 4. A város közélelmezési hivatala a MÁV raktárfönökség jelentéséből megállapította, hogy Kolozsvár területére a tüzelöanyagszükségletnek csak a fele érkezik be: Ez a tény rendkívül gondot okoz' a közélelmezési hivatalnak, amelynek tudvalevőleg feladata, hogy a lakosság tü- zelőanyagszükségletéröl is gondoskodjék. A közélelmezési hivatal a lehetőségek ' határain belül igyekszik is ennek eleget tenni. Most, hogy a tfizelöanyagelátás nehézségeit átmenetileg valamennyire enyhítse, — mint már megírtuk, — a közélelmezési hivatal barnaszén beszerzéséről gondoskodott. A barnaszén szétosztását a tüzelőanyag kereskedők végzik. A kereskedők minden háztartás évi tüzelőanyag járandóságának eg ynegyed részét barnaszénben kötelesek kiadni. Ez a rendelkezés vonatkozik a ki- sebbtételü tüzianyagvásárl ásnál is. Azok a háztartások tehát, amelyek számára évi negyven mázsa tüzelőanyag vásárlását engedélyezték, ebből a mennyiségből tiz mázsa barnaszenet kapnak. Az alábbi sorokat a „Magyar Élet Fártértesitő“-jének legfrissebb számából vettük át Ghyczy Jenő kÖliigyminiszter alábbi fontos cikkét. A cikk egyébként a kiváló diplomata első Írása kül- • ügyminiszterré történt kinevezése óta. Szent István napján legnagyobb nemzeti ünnepünket ültük történelmünk egyik legnehezebb szakaszában. A négy esztendő óta dúló háború döntő fázisához érkezett. Az elkövetkezendő hónapokban el fog dőlni Európa és igy Magyarország sorsa is. Mint hivő keresztények, áhítattal fohászkodunk a Szenthez, mint magyarok útmutatást kérünk az első Királytól, akinek alkotása ma is élő valóság és akinek példája kötelez. Jobbja, mely egykor kereszttel, törvénykönyvvel s ha kellett, karddal vezette a magyarságot európai létének uj, máig is tartó időszakában, a nemzet ereklyéje, a kereszt, a törvénykönyv és a kard a magyarság állami létének máig is legfőbb eleme. Válságos időkben nemzeti ünnepet ülni az önvizsgálat és a számadás kötelezettségével jár. Szent István ünnepe nemcsak az emlékezés ünnepe, hanem a hité és bizalomé is az Isteni Gondviselésben, a magyarság erejében, hivatásában és áldozatkészségében, amely ezer esztendő viszontagságain át biztosította önálló és független állami létét, nemzeti és népi fennmaradását. Ma talán különösen időszerű Andrássy Gyulának, a nagy' kiilpolitikusnak és történésznek megállapítását Idézni, hogy a magyarság legnagyobb teljesítménye az, hogy fennmaradt. A békés fejlődés korszakaiban talán pesszi- misztikusan hangzott ez a megállapítás, nehéz időkben azonban bizalmat és elszántságot meríthetünk belőle, mert Hz évszázad küzdelmeinek és válságainak eredménye szűrődik le benne, A fennmaradás útja az önvédelem, a nemzet erkölcsi és fizikai állagának, érdekeinek, a szabadságon alapuló hagyományos rendjének és területének védelme. Ez tehát ma legelső és legfőbb kötelességünk, külpolitikánk legmagasabb célja is. A háborúban elemi erők csapnak össze s a nagy' népek tétje és kockázata más, mint a kis nemzeteké. A kis nemzetek — igy a magyarság is — saját létükért, állami függetlenségükért,' társadalmi boldogulásukért harcolnak, egyszóval önmagukért és azért, ami őket isteni és emberi törvény szerint egyaránt niegilleH. A kardunk ma Is a kereszt és a törvénykönyv szolgálatában áll. A magyar poliHka útja nem a hódítás, hanem az önvédelem. Nem volt hódítás az, amikor Magyarország érvényesítette igényét arra, amit tulajdonának tekintett és nem vezette idegen területek meghódításának szándéka vagy reménye akkor sem, amikor az események ereje a nem hadviselés állapotából belekényszerltette a fegyveres ön- É védelembe, önmagát védi most is, amikor erejét Ismét határain belül gyűjti össze, amikor az ősi hazában lábhoz tett fegyverrel várja, hogy a helyzet parancsa milyen uj feladatok elé álLitja. A háború eddig elkerülte Magyarországot, az események gyors alakulása vagy váratlan fordulata azonban közelebb hozhatja azt határainkhoz, amikor is állami függetlenségünk, területünk, nemzeti örökségünk védelme a legnagyobb erőfeszítéseket fogja megkövetelni minden egyes magyar embertől. A legnagyobb erőfeszitéseket, de a legnagyobb fegyelmet Is. mert az önfenntartás, a nemzeti becsület s az élet logikájának törvényei nem Ismernek kivételt. Szent István azonban másra is tanít. A külföldi kalandozások nagy véráldozattal járó korszaka után ő jelölte ki a Kárpátmedencén belül a magyarság politikai tevékenységének végleges irányítását is. Intelmeiben máig is érvényes alapelveket állapított meg a különböző ajkú népek békés együttélésére a kereszt jelében és a törvény és jog rendje szerint. A Gondviselés a Kárpátniedencét különböző nemzetek hazájává tette és ezzel számos közös érdeket; és közös kötelességet, rótt rájuk. A legfőbb közös érdek az, hogy sorsközösségben élünk, ha azt a maga teljes egészében nem is Ismertük még fel, hogy az egyik nemzet vagy állam sem boldogulhat, ha a másikat balsors sújtja. A legfőbb ytötelesség pedig az emberiesség parancsaidnak és egymás jogának feltétlen tisztelete, a sulim cuiquc elvének gyakorlaH érvényesítése. Szomszédok vagyunk s ezt a szomszédságot történelmi örökségként vállalnunk kell, mert ha akarnánk, sem tudnánk változtatni rajta. Az együttélés külső alakjai változhatnak, de az együttélés és egymásrautaltság ténye megmarad. Ebből pedig le kell vonnunk a következtetéseket. A történelmi idők kockázatokkal járnak. Botorság volna azt hinni, hogy Magyarország kockázat és megpróbáltatások nélkül jlithat el a háború válságain keresztül az igazságos békéhez, de' felelőtlenség volna a kockázatot és áldozatot könnyelműen keresni. Deák Ferenc mondotta, hogy a hazáért mindent kockára kell tenni, kivéve a hazát magát. A mai magyar nemzedék kötelessége ezért ugyanaz, mint az összes előző nemzedéké: Szent István alkotását, az ezer esztendős keresztény magyar államot fenntartani munkával, közös erőfeszítéssel és ha kell áldozattal, hogy’ továbbra is a kereszt jelében, a méltányos törvény rendjében élhessen s teljesíthesse kötelességeit önmagával és a keresztény európai népek nagy családjával szemben. Magyar Hüh Lapja uj formában,/ gazdag illusztrációval, ■ fűm. szépségápolás, aival, szép otthon, 9 kézimunka rovatom - a', kibővítve jelent I meg s az uj pomp is külsőt felülmúlja ■ az irodalmi tarral" u ú FAPP JENŐ, a lap modern szellemű kitűnő főszerkesztője, a MAG VAR NŐK LA PjA-ban Írja ismert művészi szinikritikáit, amelyek „Szinházi króm kuk" címmel jelennek meg. A nemes irodalmi versenyben az első helyen vezet ma a MAGYAR NöK LAPJA és ezt a helyet meg is fogja tartani, mert a magyar irók szinejavá- nak válogatott Írásait közli s emellett gazdag rovataival számról-számra érdekes meglepetésekkel szolgálja a közönség igényét. Az átalakított lapból az érdeklődőknek ingyen küld mutatványszámot a MAGYAR NÖK LAPJA kiadóhivatala: Budapest, IV. Ferenciek-tere 7. KÉRJEN MUT AT V ANY SZAMOT! A sajátos magyar szépségeszmény törvényszerűségének kutatására pályázatot hirdetett a kultuszminisztérium Budapest’ szept. 4. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdetett olyan értekezés megírására, mely annak a kérdésnek tisztázásával foglalkozik, miképpen nyilvánul meg a képzőművészetben a sajátos magyar sépségeszmény és mi módon lehetne tudatosábbá teúni a sajátos magyar képzőművészeti kifejezési módot. A feladat tehát a magyar - képzőművészeti szépségideál és a magyar képzőművészeti stílus elméleti megvilágítása. A negyven gépelt oldalnál nem terjedelmesebb pályaművek közül a három legjobb, teljes értékű pályamunkát 800, 500- illetőleg 300 pengővel díjazzák. A pályázat november 15-én jár le s a pályázatokat a szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében az Országos Irodalmi ,és Művészeti Tanácsnál (Budapest- VI„ Andrássy-ut 69.) kell benyújtani. IHeqdráqialf a fürdés Budapest, szept. 4. (MTI). A Budapesti Közlöny szombati száma közli a. közellátásügyi miniszter rendeletét a fürdőüzemek jegyárainak felemeléséről. A rendelet szerint a gyógyfürdők, az éghajlati gyógyintézetek, tisztasági fürdők, fedett és nyári uszodák, folyami és tópavti strandfürdők az 1 pengőit meg nem .haladó jegyárakat legfeljebb 11 százalékkal, az 1 pengőn felüli jegyárakat pedig 20 százalékkal emelhetik. Felvétel s* csendőrséqhex A honvédségben szolgálati kötelezettségek leteltével leszerelt vagy a harctérről visszatért katonák a legkülönbözőbb hatóságokhoz fordulnak a csend- őrscgbc való felvételük érdekében. A benyújtott, de hiányos kérvények kiegészítése és elintézése gyakran időt rabló és a jelentkezők nem tudják elérni azt a eélt, hogy mielőbb elhelyezkedhessenek a csendőrség kötelékében. Illetékes helyen felhívják a jelentkezők figyelmét arra, hogy a lakóhelyük szerinti csendőrörsparancsnokság minden felvilágosítást megad, sőt a szükséges iratok beszerzésénél is támogatja őket. Tekintettel arra, hogy ősszel nagyobb számban történik a jelentkezés, mindenkinek saját érdeke, hogy mielőbb kérje felvételét az általános, közmegbecsülésnek örvendő csendőrség tagjai közé. MÉZNlDSZÖRPÖT felséges zamatu kávét és finom italokat mindenki elkészítheti a , saját háztartásában. Magas cukor- tarta'mu, iólérett méznádat a leg- e'őnyösebb áron szállít „KAPTÁR“ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET MAKÓ Postafiók 64. Helyi képviselőket keresünk. Teljesítsük kötelességünket! Irta : Ghyciy Jenő m. leír. Liiluq^mlníszler
