Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

e IS43. SZtPlEMBER 5 JKkxMmUrsjxa m 1 e inait MA: MÚZEUMOK: ' Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I.' bejárat az udvar felöl.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8—* * 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár •— vasárnap is — délután 3—2-‘ (Mikó-utca 2.) MOZIEI.O AD ÁSOK: ARPAD-mozgó: Az első randevú. CORVIN-mozgó: Orient express. EGYETEM-mozgó: Magyar kiván- sághangverseny. ERDÉLY-mozgó: Fűszer és cse­mege. (Magyar.) MATYAS-mozgó: A boldogság ko­médiája. RAKöCZI-mozgő: Ismeretlen ellen­fél. SZOLGALATOS G Y AGY SZERTÁRAK: Szolgálatos gyógyszertárak: Szent- háromság, Unió-utca 2. sz. Telefon: 20—78. Keresz^e'ö Szt. János, Deák Ferenc-utca 9. sz. Telefon: 15—68. Minerva, Wesselényi Miklós-utea 35. sz. Telefon: 21—54. Magyar korona, Heltai-utca 3. sz. Telefon: 27— 92. — A kultuszminisztérium tataroztatta Ákos község árpádkori templomát. Buda­pestről jelentik: A szilágy megyei Ákos község református temploma, amely valaha katolikus templom volt, az árpádkori román építészeti emlékek egyik remeke. Az első világháború előtt a műemlékek országos bizottsága a templomot helyrfeállitotta, a ro­mán megszállás alatt azonban a hatóságok nem törődtek vele s a templom tetőzete be­omlott s falai is pusztulásnak indultak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium | most kijavíttatta a hiányokat s a templom helyreállításával egyik igen becses műemlé­künket óvta meg a pusztulástól. — Megrövidítették a mezei nyúl va­dászatának tilalmi idejét. A Budapesti Közlöny szeptember 5-i számában meg­jelent a földművelésügyi miniszter 38.400/1943. számú rendelete, amely a közellátási érdekek kívánalmainak meg­felelően a mezei nyúl vadászatának ti­lalmi idejét megrövidítette és így a folyó vadászati idényben október 16. helyett már október 1-től szabad mezei nyulra vadászni. — ORVOSI HÍR. Dr. Bogdán Károly orvos magánrendeléseit is újból meg­kezdte. Rendelések d. u. 5-től 7-ig Hor­thy M.-ut 54. sz. — Súlyos szerencsétlenség történt egy kolozsvári favágómunkással. 1 Szombaton délelőtt a Schütz János-utca 11. szám alatt súlyos szerencsétlenség történt. Kimpián Gábor Barabás Miklós-utca 2. szám alatti lakos favágógéppel fát vágott az udvaron. A gép szíja elkapta balkarját és két he­\ lyen eltörte karcsontját. A mentők rendkí­vüli súlyos állapotban beszállították a sebé­szeti klinikára. * Uj BERDE MÁRIA könyv jelent meg: A HAJNAL EMBEREI címmel. A hatalmas két kötetes történelmi munka Erdély és Maagyarország uniójának elő­készítéséről szól. A regény hőse Szász Károly, az enyedi professzor> akinek keze alól Kemény Zsigmond is kikerült. A nagy tudós és költőnemzetség ősének életregénye emberi szempontból is meg­ragadja az olvasót. A hatalmas, közel 900 oldalas két kötetes munka ára kötve P 22.—. Kapható és megrendelhető: MINERVA Rt. Könyvosztályná, Kolozs­vár, Mátyás kir. tér 8. MAGYAR ARCVONAL II magyar lelkiismeret kemény vezérszava A Magyar Élet Pártértesitöjenek leg­újabb számában Hajnóczy Béla dr. székes- fővárosi törvényhatósági bizottsági tag „Egyesítő fájdalom — bomlasztó izgatás ' cimti emelkedett szellemű cikkben emléke­zett meg a Kormányzóhelyettes Ur hősi ön­feláldozásának első évfordulójáról és a Szé­kesfőváros közigazgatási bizottságának rendkívüli üléséről, amelyben méltatták nagybányai vitéz Horthy István hősi halá­lával a magyar nemzetre szakadt gyászt és megpróbáltatást. Hajnóczy dr. cikkében a következőket tartjuk szükségesnek ki­emelni : „S mikor a világtörténelmi fejlemé­nyek, a nagy tragédiák fölemelő erköl- csiségében eggyé olvadnak a nemzeti egységben azok a legkülönfélébb irányok és erők, amelyek pártminöségben szoktak jelentkezni a nemzetek életében; eggyé olvadnak, mert tudják, hogy a nemzet örök életében érvényesülhet csak a saját minden törekvésük s egybeolvadnak, mert tudják, hogy ők együtt teszik a nemzetet, s a nemzet örök életét csak az ö összefogásuk biztosíthatja: akkor egy­idejűleg jelentkezik azonban a sötétben bujkáló ellenség is, hogy megossza, szét­züllessze és elbuktassa a nemzetet. A tit­kos propaganda minden fegyvere műkö­désben van. A suttogó rémhírterjesztéstől a tiltott röpirat terjfesztéséig. Én magam „Békepárt“ aláírással röplapot kaptam, amely az azonnali különbékét követeli és a demokratikus erők támogatására szó­lít fel, követelve emellett a neki nem tet­sző, szervezeteik és szerveik elhallgatta­tását, feloszlatását, kiirtását. Pártunk, a kormányzat és az egész magyar nemzet mindenkor békére töre­kedett. Történelmünk folyamán sokkal többször és többet harcoltunk a ránk kényszeritett helyzet következtében, mint saját elhatározásunkból. A történelmi példák hosszú sorával lehetne ezt bizo­nyítani; Magyarország fegyvertelenül, a jog és igazság fegyvereivel küzdött a trianoni helyzet revíziójáért is. Háborús eszközök nem is állottak rendelkezésére. A most folyó világháborúba is azért ke­rültünk, mert védekeznünk kellett a bol­sevista veszélytől, amely országunkat pusztulással fenyegette. A bolsevista re­pülök támadására védekezéssel válaszol­tunk. Kormányunk a bolsevizmus elleni küzdelem megindulása óta hangsúlyozta, s mi azt megnyugvással vettük tudomá­sul, hogy minket ebben a háborúban sem hatalmi céloké sem gyűlölet, sem szenve­délyek nem vezetnek, hanem kizárólag a magyar érdek megvédéséért fogtunk fegyvert. Kormányzatunk s az egész nemzet mindenkor békepárti volt és ma is az, mert mi jól tudjuk, hogy csak bé­kében és nyugalomban lehet országépitö munkánkat teljes erővel folytatni. Nekünk azonban csak olyan békére van szükségünk, amelyben nemzeti be­csületünket megőrizhetjük s amely béke biztosítani tudja a nemzeti és keresztény eszmék alapján Magyarország fenn­állását." Volt már arra példa, nem is olyan ré­gen, amikor a küzdelemben elfáradt nem­zet népe között megjelentek az áí-béke- próféták, akik a nemzet tiszta békevá­gyának tüzénél saját pecsenyéjüket sütö­gették. Ezek az Üzletszerűen dolgozó bé- kehirdetök akkor is a belső front meg bontására törekedtek. Akkor is a bajok, szenvedések kihasználásával Igyekeztek maguknak politikai tőkét kovácsolni. Mi­kor azonban romboló munkájuk eredmé­nyeképpen uralomra kerültek, sem békét, sem rendet, sem kenyeret, sem megbe­csülést nem tudtak szerezni a nemzetnek. Azok a hatalmak, amelyek felé felajánl­koztak, velük szóba nem álltak, mert tudták, hogy ezek mögött csak kalando­rok állnak, akikkel megállapodást kötni már csak azért sem lehet, mert őket a jogtalanság, a rombolás és^ a , szenvedé­lyek vetették felszínre. A „Békepárt“ és a többi bomlasztó ele­mek, akik névtelenül, személytelenül mer­nek csak követelőzni, ma sem lehetnek jószándékuak és megbízhatók, különben nyiltan kilépnének a porondra. Félre az ilyen névtelen békehirdetök- kel és kalandorokkal! Van a nemzetnek felelős kormánya, aki tudja, merre kell mennünk, mit, mikor és hogyan kell ten­nünk. Hisszük, — Írja cikke végén Hajnóczy dr. — hogy a roppant történelmi felelős­ség súlya alatt, melyj az adott helyzetben a nemzet minden tagjának vállaira nehe­zedik, a hős kormányzóhelyettes gyász­emlékével, bölcs kormányzónk irányításá­val nemzeti egységbe olvadt magyar nem­zet megmarad az ősi nemzeti gondolat, a jogegyenlőség és tisztességes megélhetés sikján és kiűzi köréből a névtelenségbe burkolózó visszavonást szító, ellenséges zsoldért szolgáló alattomos sátánt. Ezt követeli mindnyájunk, a nemzet közös érdeke. SzaSbad ez a nemzet, de a sza­badság nem terjedhet a nemzetgyilkos­ságig. Erre ügyeljenek az illetékes ható­ságok, de ügyeljen a nemzet minden hü fia is, mert e nemzet életével az ő külön egyéni jóléte, sőt élete is veszélybe jut.“ Köszönjük ezt a tiszta, férfias, magyar beszédet, amely figyelmeztet a magyar sors legfontosabb pilléreinek: a hitünknek, igazságunknak, erőnknek megbontására el­indított földalatti próbálkozásra. A magyar sors partizánjai azonban egyet vegyenek tudomásul: okultunk, tanultunk saját kárunkon s ma már minden magyar tudja, hogy sötétségből, homályból, föld alól beszélő fantomok suttogó hangja he­lyett a mi lelkiismeretünk, hivatástuda­tunk és kötelességünk kemény vezénysza­vára hallgatunk. Mert bízunk magunkban és senkiben sem bizunk, aki nem az élő, látható magyar közösség­it Kormányzó Ur részvéttávirata Kardos Gyula evangélikus püspök halála alkalmából A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur Kardos Gyula püspök 'elhunyta alkalmából a következő táviratot intézte báró Radvánszky Alberthez: Sajnálattal értesültem Kardos Gyula Öméltóságának, a dunáninneni evangélikus egyházkerület érdemes püspökének elhuny- táról és az evangélikus egyházat ért sw- lyos veszteség felett részvétemnek adok ki­fejezést. Kolera és tífusz járvány pusztít Kalkuttában ' .Genf, szeptember 4. (MTI). A Német Távirati Iroda közli: Londonból jelentik: A „News Chronicle“ szerint a kalkuttai kolera és tífuszjárvány különösen a szegény lakosság között sok áldozatot követel, úgyhogy egy hét alatt a halálozások száma az előzőnek készeresére emelkedett. A rossz ellátásra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben mintegy százezer ember menekült Kalkutta környékéről a városba abban a reményben, hogy ott élelmet talál, de ezek még fedél alá sem jutottak. A me- nekültek^éjjel-nappal a szabadban kóborol­nak. D9 l'lf aIIovAcí munkálatokat r ® ‘ áCUCtCÍI jutányosán „álla Id. LŐRINCZY JÓZSEF lak. Zápolya-utca 14. szám vagy Seb8k cukrászda Mátyás kir.-tér 23. szám. Telefon: IV-51) — Bivalyborju, mint „korpusz deliktl“. Árdrágító visszaélés és a közellátás érde­keit veszélyeztető vétség miatt kerültek a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája elé Puskás László és Blca Miklós almásszentmihályi lakosok. A vád szerint Puskás László 12 mázsa szénát-adott el áron felül Bica Mik­lósnak, aki az árut vásárlási engedély nél­kül vette meg. A biróság előtt mindkét vádlott azzal érvelt, hogy csereüzletet, nem pedig adás-vételt kötöttek. A kovácsmes­terséget üzö Bica Miklós ugyanis, vásár­lási engedély hijján, nem jutott takarmány­hoz három darab lábasjószága számára. Két tejelő bivalya megmentésére felaján­lotta hát bivalyborját Puskás Lászlónak, aki ellenértékűi 12 mázsát kitevő két sze­kér szénát és 80 pengőt adott érte. A vá­sárlási engedély nélkül létesült éé a ható­sági árat túllépő takarmányüzlet leleplezé­sével a csendörség „bűnjelként“ őrizetbe vette a gazdát cserélt bivalyborjut Is. Se­I bessy Gábor dr. törvényszéki birő, mint egyes uzsorabiró azonban az ügyben hozott Ítélettel elrendelte az élő „bűnjel“ kiadatá­sát jogos tulajdonosának, ezúttal Puskás Lászlónak. Ellenben közellátási érdekeket veszélyeztető vétség cimén — Nagy Tibor dr. ügyész vádbeszédére — mind Puskást, jnind Bicát vétkesnek mondotta ki s az előbbit 200, az utóbbit pedig 150 pengő pénzbüntetésre Ítélte, jogerősen. — A Koiping Legényegylet mérai ma­gyar délutánja. Augusztus. 29-én, vasárnap a kolozsvári „Koiping" Legényegylet Méra községben magyar napot rendezett, ahol a Koiping fúvószenekar délelőtt, istentiszte­let után, magyar nótákkal szórakoztatta a falu népét, majd % 2—3-ig ebédszünet volt. Ebéd után a í keleti fronton hősi halált Sán­dor István, Bergi András és Serbán Jánós hozzátartozóinál tisztelgő látogatást tett, ahol a Kolping-zenekar két magyar népdal­lal nagyon e’érzékenyitette a sziveket Dél­után 4 órakor a kulturházban műsoros- előadás következett, s itt a tetszésszerlnti beléptidijakból tekintélyes összeg folyt be, mely összeget Méra község a szórvány­magyarok felsegélyezésére ajánlott fel. * A technika vívmányairól hall mindun­talan az ember, de ezzel párhuzamosan nö­vekszik a balesetek száma is. Legyen óva­tos! — figyelmeztetik uton-utfélen, ;— kös­sön balesetbiztosítást, tanácsolja az 1857- ben alapított legrégibb Első Magyar Álta'á- nos Biztositó Társaság, melynek helybeli: Egyetem-utca 1. sz. alatti föügynökségéhez bizalommal fordulhat tanácsért . — Tizenegy angoranyulat loptak a Brétfü egyik kertjéből. Dr. Dick Józsefné, Brétfü- utca 28. szám alatti lakos bejelentette a kolozsvári rendőr-kapitányságon, hogy kert­jéből ismeretlen tettes ellopta az elmúlt éj­jel 11 darab angoranyulját 300 pengő ér­tékben. A nyulak ketrecbe voltak zárva, a tettes feltörte a ketrecet és úgy emelte el értékes zsákmányát. — Lopás az egyik állomásmelletti korcs­mában. Kiss Mózes türei lakostól az állo­más mellett, az egyik korcsmában ismeret­len tettes ellopott 600 pengő készpénzt. A pénztárcában voltak a gazdálkodó fontos iratai is. — Megvesztegetéssel akart határbeszél­getéshez jutni. A kolozsvári Elövölgyben lakó Szilágyi Elek gazdálkodó Mária nevű leánya tavaly októberben a határra érke­zett délerdélyi rokonságával szeretett volna beszélgetni. Nem rendelkezvén határbeszél­getési engedéllyel, a beszélgetési körzet­ügyeletes honvéd, Bázsa György megtiltotta a leánynak, hogy a határsávhoz közeledjék. A leány atyja, Szilágyi Elek erre 10 pengő felajánlásával igyekezett kötelességszegésre birni a honvédet. Bázsa György feljelenté­sére Szilágyi Eleket megvesztegetés vét­sége miatt felelősségre vonták. A törvény­szék büntető hármastanácsa háromnapi fogházra, valamint 500 pengő pénzbünte­tésre és egyévi jogveszésre Ítélte vádlot­tat. Az Ítélet jogerős. — Nem ismer határt a zsebtolvajok vak­merősége. Túri György Cserkész-utca 2, szám alatti lakos bejelentette a rendőrkapi­tányságon, hogy ismeretlen tettes a Deák Ferenc-utcában lelopta karjáról sveici- gyártmányu, 600 pengőt érő stopper kar­óráját. Feljelentésében előadta, hogy az is­meretlen tettes olyan hirtelen vágta le karjáról értékes óráját, hogy nem is vette észre, csupán annyit érzett, mintha „bolha csipte volna meg". A rendőrség megindí­totta a nyomozást a vakmerő tettes kézre- keritésére. — Háromhavi fogházbüntetés besurranó tolvajlásokért. Rostás Kosztin Kolozsme- gyében kóborgó cigánylegény több faluban követett el besurranó tolvajlásokat. Au­gusztus közepetáján azonban csendörkézre került. A kiderített lopásokért összbünte- tésként az eddig büntetlen előéletű Rostás Kosztinra háromhavi fogházat és háromévi jogvesztést szabott ki büntetésül a kolozs­vári törvényszék. Az Ítélet jogerői. Garasciával iéreglelenit Tisztaság; -vállalat, Kossuth-u. 34 Telefon: 30-32. * Meghívó az Italközpont Rt. Dés 1943. évi szeptember hó 15. napján d. u. 17 óra­kor Désen, a Zápolya-utca 4. sz. alatt, a részvénytársaság irodahelyiségében megtar­tandó rendkívüli közgyűlésére, amelynek tárgysorozata a következő: 1. A közgyűlés megalakulása és határozatképességének megállapítása. 2. A M. Kir. Pénzügymi- niztérium 150.520/1943. XV. számú rendele­te, illetve a dési M., Kir. Pénzügyigazgató­ság 10.836/1/1943. V. sz. végzése folytán ha­tározathozatal az alapszabályok 3. j-ának oly értelmű módosítása tárgyában, amely szerint az eddig beemutatőra szóló részvé­nyek névre szólókra változtattalak át, va­lamint az evvel kapcsolatos egyéb intézke­dések. 3. Határozathozatal az alapszabályok 17. §-ának oly értelmű módosítása tárgyá­ban, amely szerint részvényesi jogukat csak azok a részvényesek gyakorolhatják, aWk-3 nappal a közgyűlés előtt részvényeiket a társaság pénztáránál leteszik, vagy részvé­nyeiknek az igazgatóság által a közgyűlési meghívóban mindenkor megjelölendő pénz­intézetnél történt letétbe helyezését igazol­ják. 4. Esetleges Indítványok. Az igazgató­ság felhívja a részvényesek figyelmét az alapszabályok 17. §-ára, amely szerint rész­vényesi jogukat csak azok a részvényesek gyakoroolhatják, akik részvényeiket 3! nap­pal a közgyűlés előtt a társaság pénztárá­nál leteszik. Dés, 1943. évi szeptember hó 1-én. Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents