Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

IS43. éZEPlEMBER 5 3 A magyar nemzet és felelős tényezői, jó szívvel vannak a szlovák nemre! iránt ■— mondolla gróf Eslerbáiy János Pozsony, szeptember 4. (Búd. Tud.) A szlovákiai magyar párt központi pártvezetö- ségének ülésén gróf Esterházy János párt­elnök hosszabb beszámolót mondott. Be­széde elején szólt a háborúról és annak pusztításairól, — A háború ötödik évébe léptünk — mondotta — nem tudjuk, mennyi ideig fog még tartani. Nem tudjuk, mit hoz a jovö és ilyen körülmények között csak természetes, hogy én, mint az Itteni magyar család .feje, mindnyájunktól csak azt kérem, hogy száll­junk magunkba, és életünket agy rendez­zük, ngy irányítsuk és osszuk be, hogy ké­szen legyünk mindenre. Szinte felesleges­nek tartom újból hangoztatni azt a. régi magyar álláspontot, hogy a legjobb akarat­tal és a legőszintébb érzésekkel viseltetünk a szlovákok lránt. Kár, hogy a szlovák ol­dalon nem tudnak, vagy nem akarnak hinni a' tétel őszinteségében. A magyar nemzet és a magyar nemzet felelős tényezői jó szív­vel vannak a szlovák nemzet Iránt, ezt po­zitive tudom. A háború befejeztével, ami­kor a békés épités ideje elkövetkezik, mi, akik itt éltünk és élünk a. Dunamedencé- ben, egymásra leszünk utalva. Ne teremt­sünk tehát olyan légkört, magunk körül, amely riasztó Válaszfalként meredezik köz­tünk, ellenkezőleg Igyekezzünk már most olyan légkört teremteni, amely az Igaz ke­resztény és nemzeti alapon álló békét szol­gálja. Szeretném hinni azt, hogy szavaim nem fognak süket fülekre találni. Esterházy János elnök ezután a párt ve­zetőségében véghezvitt változásokat ismer­tette és bejelentette azt, hogy Alxinger László dr., az eddigi pártigazgató látja el az elnökhelyettesi tisztséget és Alxinger helyébe uj központi pártigazgatónak Stel- ezer Lajos dr.-ţ nevezték ki. II magyar küldöttség szombaton reggel elutazott Boris bolgár király temetésére A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csatai Gsatay Lajos m. kir. ouvé- delmi miniszter, bárciházi Bárezy Ist­ván m. kir. titkos tanácsos, miniszter- elnökségi államtitkár és vitéz Náday István vezérezredes MI. Boris bolgár cár temetésére szombaton reggel 9 óra­kor a budaörsi repülőtérről Szófiába utazott. Csatai Csatay Lajos m. kir. honvédelmi miniszter Magyarország Főméltóságu Kormányzója, bárciházi Bárezy István ’ miniszterelnökségi ál­lamtitkár Kállay Miklós miniszterelnök és a magyar kormány, vitéz Náday Ist­ván vezérezredes pedig a magyar hon­védség képviseletében vesz részt a te­metései. Ghiczy Jenő m. kir. külügy­minisztert a temetésen Jungerth-Arnóti Mihály szófiai magyar követ képviseli. A honvédelmi miniszférium uj megálla­podást kötött a várossal a kolozsvári kaszárnyák használatáról Kolozsvár, szept. 4. A hazatérés a ko­lozsvári katonai kaszárnyák tulajdonjogi helyzetét rendezetlenül találta. A város tu­lajdonában lévő kaszárnyákat a megszállás alatt a román hadügyminisztérium királyi rendolettörvény alapján sajat tulajdonába bekebelezi ette, anélkül, hogy a többmilliót érő ingatlanokért valami ellenszolgáltatást, nyújtott volna a városnak. A hazatérés után a honvédelmi miniszté­rium elismerte a város tulajdonjogát a ka­szárnyákra s ezt a tényt telekkönyvben is leszögezték. A román megszállás alatt el­maradt bérösszegeket azonban nem sike­rült behajtani. A városnak a kaszárnyák bére címén 150 millió lejt meghaladó köve­telése van a román kincstártól. Ezt a köve­telését be is jelentette a Nemzeti Banknál. A hazatérés után szörnyen elhanyagolt s teljesen kifosztott kaszárnyákat a honvé­delmi minisztérium úgyszólván teljesen újjá építtette s ez óriási költséggel terhelte meg a várost. Kolozsvár városa természetesen nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a költségeket átvállalja, s ezért olyan meg­oldást keresett, amely mindkét fél érdekeit kielégíti. Keledy Tibor dr. polgármester erre vonatkozólag a törvényhatósági bizottság szeptemberi közgyűlésén terjeszt elő javas­latot. Ennek alapján a város tiz évre díjta­lanul átengedi a kaszárnyákat a honvédel­mi minisztériumnak. A honvédelmi minisz­térium vállalja a kaszárnyák fenntartási és karbantartási költségeit és átvállalja az ed­dig felmerült helyreállítási költségeket is. Tiz év után a honvédelmi minisztérium visz- szaadja a városnak a kaszárnyákat s addig az időig uj kaszárnyák építéséről gondosko­dik. Ez a megoldás nagyban elősegítené a vá­rosrendezés munkáját is. Diákok, dolgozzatok a kéthónapos iskolaszünet alatt! Kolozsvár műszaki életének egyik kitűnősége juttatta el hozzánk az alábbi életrevaló elgondolást. Kész­séggel és örömmel adunk helyet so­rainak: Az egyetemeket kivéve, csak november­ben nyílnak meg az iskolák kapui. Ezek növendékeinek a két nyári hónap szünidejé­ben bőséges alkalmuk volt pihenni és erőt gyűjteni az elkövetkező uj tanévre. Megerő­södve, felfrissülve kénytelenek még két hó­napot várni az újabb szellemi munkára. Kérdem, nem vétek-e e várakozási időt ölbe tett kezekkel eltölteni, mikor a katona­kort betöltött férfi munkaerő óriási hiánya miatt állandó nehézségek vannak. Kolozs­váron tudtommal 5 fiú középiskola működik. Egy egy osztály tanulóinak számát csak 25 munkaképes Ifjúra számítva, a négy felső­osztály 4 X 25 X 5 = 500 munkást vagyis (havonta 25 munkanapot és napi 8 óra munkaórát számítva) havi 100.000 munka­órát jelentene. Pénzértékben kifejezve, 70 filléres órabért számitva havi 70.000 pengő munkaérték megy veszendőbe a kényszerű niiü»T Men ezz • lapot (Z HIRDESSEN *Jp ORSZÁG EG ESZ A KELETI a vevők Epés ko­(JJSAUB AN ■ ZONSEGE olvassa tétlenség miatt. Diákjaink szülei nagyrészt a tisztviselőosztályhoz tartoznak, akiknek a sovány fizetés mellett nem lehet közömbös a havi 70.000 P. segély. Magyar betegség, hogy fiaink a sovány jövedelmű tisztviselői pályák felé vonzódnak. Nekünk, idősebb erdélyieknek, akik a 22 éves elnyomatásnak idején megtanultunk saját lábunkon élni, nem szabad újólag el­lágyulnunk, nem szabad a becsületes, ke­mény munkát szégyelnünk. Itt volna az al­kalom, hogy fiainkat is megtanítsuk erre és Ízelítőül megkedveltessük velük a komoly munkát. Bizonyára feleszmélne ifjúságunk, hogy nem csak a tisztviselői pálya lehet az életcéljuk. Munkába állásukkal megismerek az önálló élethez vezető utat.‘Látni fogják, mennyivel előnyösebb anyagi helyzetet te­remthetnek maguknak az iparban, kereske­delemben való elhelyezkedésükkel. Javaslatom az voli.a, álljon össze a tétlen­ségre kényszerült tanerő és ifjúság, alakít­sanak rövidesen „Diák Munkaközvetítő Hi­vatalt“. Propagálják ennek megalakulását, létezését, tudassák azt a nagy üzemekkel, vállalatokkal, kereskedőkkel, akik bizonyá­ra kész örömmel fogadnák be az intelligens jó munkaerőt. Diákjaink önbizalma önérzete is mennyi­vel növekedne, ha az ifjú heti 30—40 pengő keresettel térne haza szüleihez s amellett nemzetünk javát is szolgálhatná. A jártní&ItSzleliecVés uj dijai Budapest, szept. 4, (MŢB, A Buda­pesti Közlöny szombati száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a jármüközlekedési dijak újabb megálla­pításáról. Eszerint a jármüvek közleke­désére az ország egész területén felszá­mítható legmagasabb dijak darabonként és esetenként a következők: kerékpá­roknál 20 fillér, motorkerékpároknál 50 .fillér, gépkocsiknál és egyéb jármüvek, nél I pengő. H newvorki Haarlen négertiegyedben házak százait és üzletek ezreit rombolták össze a zavargók Genf, szept. 4. (MTÍ), A Német Távirati Iroda jelenti: Londonból jelentik: a. „Daily Worker“ cimü newyorki lap szerint Haarlemnek, az óriási newyorki néger városrésznek utcái légi támadással szétrombolt városhoz ha­sonlítanak. A legutóbbi véres összetűzések alatt a házak százait és az üzletek ezreit rombolták szét. A város tehergépkocsikon szállít élelmiszert a négereknek, hogy leg­alább részben elláthassa a lakosságot. A rom­bolások és a feszült helyzet miatt Da, Gu­ardia newyorki polgármester habozik fel­függeszteni az éjjel fâţ 12-re elrendelt haar- lemi zárórát. II magyar rádió vasárnap délután hódol Boris király emlékének A Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Rádió vasárnap, Boris király temetésének napján, együtt érezve a bolgár nemzettel, megváltoztatja műsorát. 17 órakor „Boris Uq Q.Qjínrt\SLb bolgár király utolsó útja“ eimmel külön müsorszámmai! hódol az elhunyt uralkodó emlékének. fi dán politika keresztmetszete Az alábbi cikk gondolalmenetét és adatait Roger de Craon-l’oussynak, a kiváló svájci külpolitikai publicistának a „Voix des Peuples“ cimü külügyi kérdésekkel foglalkozó folyóiratban megjelent tanúin anyából idéz- ţziik. Most amikor a sajtó meglehetős részle­tességgel foglalkozott az utóbbi időben Dá­niában felszínre' került válságjelenségekkel, amiket a megszálló német haderő határozott és erélyes fellépéssel nemlegesitett, érdemes megvizsgálni a tájékozott publicista Írását. Roger de Craon-Poussy cikke ugyan még a dán feszültség előtti időkben íródott, de nö­vel az utóbbi két esztendő német-dán viszo­nyáról igyekszik hü és tárgyilagos képet adni, érdekesnek tartjuk kivonatos közlését­1940 április 9-e, a német katonai meg- a szállás kezdete óta, a dán-német viszony leg- ţ főbb célja a szakítás elkerülése volt- Két esztendő telt el eddig viszonylagos nyuga­lomban. Stauning miniszterelnök, aki 1940 julius 8-án alakitolta meg koalíciós kormá­nyát, ügyesen és tapintatosan kormányzott s csak a halál tudta kivenni kezéből országa kórmányrudját- X. Keresztély népszerűsége sem csökkent semmit- Kora reggeí, ha végig­lovagolt a főváros utcáin, hangosan' meg­ünnepelte a tömeg- Időnként a király és miniszterei beszédeikben rámutattak arra, hogy Dánia független és szabad óhajt ma­radni, ugyanakkor azonban kímélni óhajtja * megszálló hatalom érzékenységét is. Bizonyos incidensek mégis voltak, amikor 1942 novemberében Scavenius, az akkori kül­ügyminiszter aláírta a kommunistaellenes egyezményt. Ezek közé lehet sorozni azt is, hogy több dán diplomata, köztük Revcntlow gróf és Kauffmann, Dánia washingtoni és londoni követei, megszakították a kapcsolatot a dán kormánnyal s „szabad dán mozgal­mat“ szerveztek. Ez > a mozgalom igyekezett kapcsolatokat létesíteni az anyaország értel­miségi köreivel s kétségtelen, hogy a mar­xista szellemiségű, főleg kommunista hajlan­dóságú rétegekkel meg is volt ez a kap­csolata. 1942 nyarán, amikor mind élénkebben kezdték mindenütt taglalni a második front lehetőségét, Dániában megerősödött a titkos, földalatti agitáció- A szocialista Buhl, aki Stauningot követte, nem élvezett túlságosan nagy bizalmat a németek részéről. Ezidőtájt következett be a német megszálló hatóságok vezetőinek, von Rcnthe-Fink meghatalmazott miniszternek és Liidkc tábornoknak a levál­tása, akiket állítólag Berlinben túlságosan elnézőn'ek találtak. Utódaik, Hanneken tá­bornok, Göring tábornagy bizalmasa és Best, egy magasrangu párthivatalnok lettek- Ezek­ben, a Dánia számára kritikus órákban Scavenius, aki mind a Stauning-, mind a Rubl-kabinetnck külügyminisztere volt, Ber­linbe utazott, hogy itt találja meg, a feszült­ségek feloldásának módozatait. Ekkortájt érte sajnálatos és véletlen sze­rencsétlenség X. Keresztély királyt: séta­lovaglás közben lebukott lováról, hosszú időn élet-halál között lebegett és ennek következ­ményeképpen vissza kellett voniilnia az aktiv politikai élettől. Teendőiknek egyrészét a trónörökös vette át. ö, német anya gyermeke, akinek első unokatestvére, a meckelenburgi nagyherceg a dán udvarban tartózkodik, mint közvetítő hazája és a német Birodalom kö­zött, hajlandónak mutatkozott arra, hogy miniszterelnökké nevezze ki Scaveniust, aki már az első világháború idején közismert volt arról, hogy erős rokonszenvet érez a német­ség iránt. A kormányvállozásra 1942 november 9-én került sor. A kormánykoalíció pártösszetéte­lének erőviszonyaiban változás nem történt, de a szocialista befolyás érezhetően csökkent Buhl távozásával. Christensen, a liberális belügyminiszter és a konzervatív Fibiger kultuszminiszter Buhl-al együtt távozott. Scavenius kor m.imy nyilatkozatát igen mele­gen értékelték Berlinben s a parlamenti pár­tok sem emeltek kifogást ellene- A dán rend­őrség fokozta a földalatti mozgalmak ellen­őrzését, erélyesen lépett fel a kommunisták ellen s felfedezve vezetőjük rejtekhelyét,, ej­fogta és bebörtönözte. Scavenius kormányátvétele után a helyzet gyökeresen megjavult- Best, a német polgári biztos ismét felvette a kapcsolatokat az udvarral, Mohr, Dánia berlini követe vissza­tért állomáshelyére s ott rövidesen persona gratissima lett. Ilyen körülmények között irta ki a trónörökös 1943 március 23-ra az általános választásokat, mintegy jelképéül annak, hogy a dánok a megszálló hatóságok képviselőinek beleegyezésével összes alkot­mányos jogaikat gyakorolhatják­Dánia 2,270-000 választójoggal rendelkező lakosa közül 2,154.000 élt jogaival. Schless- wig harmincezer németje tartózkodott a sza­vazástól. ökot leszámítva tehát, igazán azt lehet mondani, hogy a betegek és aggok kivételével, majdnem mindenki az urnák elé járult. Az eredmény ilyenformán úgy lünik, hogy valóban a közvélemény akaratát fejezi ki. A szavazatok túlsúlyát a kormányzó pártok nyerték el- Clausen nemzeti szocialista színe­zetű pártjának eredményei bizonyos vissza­esést mutattak. Roger de Craon-Poussy cikke befejező ré­szében rámutat arra, hogy a dán nép teljes mértékben értékeli a Scavenius-kormány rea­litásokhoz ragaszkodó uralmát- Dánia béké­ben óhajt élni, mint szabad és független nép, aki barálja a győzőknek és legyőzőiteknek egyaránt s mindenekelőtt ebből kell ki­indulnia. ha valaki magyarázatot keres a dán politikái kérdésekre. ' *­Azóta változások következtek be- Scavenius lemondott s pillanatnyilag még nem lehet tisztán látni a dán helyzetben. Valószínűnek látszik azonban s a német jelentések ezt hangsúlyozzák, az angol ügynökök földalatti tevékenységének következménye volt mindaz, ami a közeli napokban Dániában lefolyt.

Next

/
Thumbnails
Contents