Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-21 / 213. szám

UIFein*Reviczl(y Antal stockholmi magyar közel elutazott állomáshelyére

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A stockholmi magyar követség élére kinevezett UIlein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter hétfőn délután 2 órakor a berlini gyorsvonattal elutazott Budapestről állomáshelyére. Búcsúztatására megjelent a pályaudvaron Ghiczy Jenő külügyminiszter, továbbá a budapesti diplomáciai testület igen nagy számban, a legtöbben feleségestül. Ott voltak még Homonnay Tivadar főpolgármester, a külügyminisztérium részéről Bede István követség! tanácsos, a sajtóosztály vezetője, s a magyar sajtó képviselői igen nagy számban. A diplomáciai testület tagjai és a magyar előkelőségek valósággal e'halmozták virágcsokrokkal UIlein-Reviczky Antal feleségét. UIlein-Reviczky Antal követ és felesége igen melegen vett búcsút Ghiczy Jenő külügyminisztertől és mindenkitől, aki búcsúztatására a pályaudvaron megjélent, majd a vonat a tűzharcos zenekar hangjai és a megjelentek lelkes éljenzése közben kigördült a pályaudvarról.

bJaow jótevőiének, Beide Mózesnak emlékét ünnepelte vasárnap az unitárius egyház

Kolozsvár, szeptember 20. Kegyeletes ünnepség zajlott le vasárnap délelőtt 12 órakor a Házsongárdi temetőben, Berde Mózsa síremlékénél. Az unitárius egyház ez alkalommal áldozott a nagy jóltevö emlékének, aki kereken ötven évvel ezelőtt halt meg. Berde Mózsa nemcsak az unitárius egyház életében játszott nagy szerepet, de korának is egyik legérdekesebb s legértékesebb alakja volt.

A délelőtti templomozás után a templomi gyülekezet felsorakozott az unitárius templom előtt, hogy Józan Miklós püspök és Géléi József dr. főgondnokkal az élen, kizarándokoljon Berde Mózes sírjához s azon koszorút helyezzen el kegyelete jeléül. A kegyeletes ünnepségen a vármegye Péter László számvevőségi főtanácsossal és Bíró Zoltán dr. tb. főjegyzővel képviseltette magát. Kolozsvár városát Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes és Szent-Iványi Árpád dr. árvaszéki ülnök képviselte. Megjelent az emlékünnepélyen Nyiredy Géza dr. miniszteri tanácsos, a Földbirtokpolitikai osztály vezetője és még számosán mások az unitárius egyház vezetői közül, továbbá a lelkészi, a teológiai és főgimnáziumi tanári kar, valamint a kolozsvári unitárius tanuló ifjúság.

Berde Mózsa hatalmas síremléke előtt Józan Miklós püspök mondott emelkedett szellemű beszédet a síremlék megkoszorúzása után. Emlékbeszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a most ötven éve elhunyt Berde Mozsáréi, aki az 1848-as szabadságharc alatt Erdély kormánybiztosa volt, a szabadság- harc leveretése után pedig a bujdosók keserű kenyerét ette. A sok zaklatás azonban még fokozta nemzeti öntudatát s amikor visszatért hazájába, ha többé nem is vállalt politkai szerepet, életének minden további percét hazájának és egyházának szentelte. Főként az unitárius tanuló ifjúság sanyarú helyzete és kilátástalan jövője aggasztotta Jófor- már kenyéren és hagymán élt — írják róla kortársai, — de éppen ezzel a puritán életmóddal tudott, mint az egyik hatalmas kiterjedésű uradalom gazdatisztje olyan hatalmas vagyont összegyűjteni, hogy annak értéke halálakor meghaladta a másfélmillió aranykoronát. Halálos ágyán végrendeletileg minden vagyonát egyházára hagyta s az egyház ebből a hatalmas összegű alapítványból építette fel a Kossuth Lajos-utcai uj unitárius főgimnázium épületét. Az ő hagyatékából élvezték a székelyudvarhelyi és kolozsvári uniárius főgimnáziumok egyszerű székely diákjai a hagyományos Beráe-cipót évtizedeken keresztül egészen az összeomlásig, amikor a román agrárreform a Berde-hagyatéki birtokokat az utolsó barázdáig kisajátította ... Berde Mózsa emléke azonban ma is töretlenül él minden öntudatos unitárius felnőttben és ifjúban — hangoztatta emlékbeszédében Józan Miklós püspök — s ez a kegyeletes megemlékezés éppen annak a jele kívánt lenni.

Az emlékbeszéd elhangzása u*án a gyülekezet a „Tebenned bíztunk“' zsoltárt énekelte el Beide Mózsa síremléke előtt.

JÓ ÄRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Közgyűlést tartott

Kolozs vármegye és Kolozsvár város Tűzoltó Szövetsége

Kolozsvár, szeptember 20. Kolozs vármegye és Kolozsvár város Tűzoltó Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta meg rendes közgyűlést Szász Ferenc dr. alispán elnökletével a vármegyeháza tanácstermében. A tárgysorozat előterjesztése előtt Szász Ferenc dr. alispán Kolozs vármegye és Kolozsvár város l'úzoltó Szövetségének elnöke üdvözölte a megjelenteket, közöttük Dévényi Lajos. Békés vármegye tüzrendészeti felügyelőjét, mint a testvér vármegye képviselőjét, majd a következő beszéddel megnyitotta a közgyűlést:

A világháború a maga mindent elseperni akaró féktelen erejével véresen tombol. Mi magyarok szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert azok a szörnyű pusztítások, amelyek a mai világháborúban a mögöttes országrészek lakóira is szenvedést és gyászt hoznak, bennünket eddig megkíméltek és imádkozzunk Istenhez, hogy a jövőben is megkíméljenek. A magyar történelmi sors és hivatás azonban bennünket is őrtállásra kötelez.

A magyar honvéd fegyvert ragadva harcol és legderekabbjai, közöttük az első magyar ember fia is, vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes Urunk hullatták és hullatják vérüket annak a földnek a megszenteléséért, amely ezer esztendő óta magyar és magyar marad mindörökké.

A magyar élet, a magyar jövő szebbé és boldogabbá alakításának jegyében örvendetesen öncélúvá és határozottá kezd alakulni. így minden reményünk megvan arra, hogy a magyar nemzetet ez a világégés npm semmisiti meg, ellenkezőleg, edzi, hogy újjászületve még életképesebben töltse be történelmi hivatását.

Feleslegesnek tartom annak bővebb kifejtését, hogy ha valamikor nemzeti kötelességünk voltba belső arcvonalon való őrtállás, úgy az ma százszorosán nemzeti kötelesség. Úgy érzem, hogy éppen mi, akik ehhez a szervezethez tartozunk, vagyunk hivatva elsősorban is arra, hogy figyeljünk, hogy minden olyan körülményt, ami a magyar jövendőt és annak egészséges kialakulását veszélyezteti, hatástalanná tegyünk. Meggyőződésem, hogy a szövetség minden tagját áthatja a szilárd elhatározás és akarat, hogy a magyar haza érdekében töretlen hittel és megalkuvást nem ismerő magyar lélekkel fogja munkálni

a szebb és boldogabb jövendőt.

Ezekkel a gondolatokkal eltelve üdvözlöm a mélyen tisztelt közgyűlés tagjait és munkánkra Isten áldását kérve, mai közgyűlésünket megnyitom

Az elnöki megnyitó után sor került a tárgysorozatra. Kántor János titkár a titkári jelentést olvasta fel, Neszpiák János pedig a Tűzoltó Szövetség vagyoni helyzetét ismertette.

Ezután Dévényi Lajos, Békés vármegye tüzrendészeti felügyelője tolmácsolta a testvér Békés vármegye üdvözletét és mint a múltban, a jövőre is megígért minden erkölcsi és anyagi iám.ogatást a hazatért Kolozs vármegye és Kolozsvár város Önkéntes Tűzoltó Szövetségének. Közölte a közgyűléssel, hogy a Békés vármegyei önkéntes Tűzoltó Szövetség Sztánán gyermeküdülőt épit, ahol majd az alföldi gyermekeket nyaraltatják s ugyanakkor a kolozsvári és kolozsvárme- gyei gyermekeket az alföldre viszik majd nyaralni, hogy igy minél jobban ismerjék meg hazájukat.

A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg. A választmány uj tagjai lettek Zudor János vezérigazgató, Gál Zsigmond dr. igazgató, Végh János tűzoltóparancsnok, Szűcs Elemér vezérigazgató, Szilassy Károly igazgató-főmérnök, Renner János igazgató, Czink György nagyiparos, László Dezső országgyűlési képviselő, vitéz Borcsiczky Imre őrnagy, Lőrinczy Gábor főtisztviselő, Lőrinczy Géza gyárigazgató, Botos János titkár, vitéz Márky Barna Békés vármegye alispánja és Dévényi Lajos Békés vármegye tüzrendészeti felügyelője.

A közgyűlés ezután meleg ünneplésben részesítette Blahunka Lajcs önkéntes tüzoltófelügyelőt, akinek ez alkalommal gyújtotta át a város nevében Muth Mihály tanácsnok 25 éves szolgálati emlékére a még Ferenc József apostoli király által létesített királyi diszérmet. Ugyancsak ez alkalommal adták át a díszes szolgálati emlékérmet vitéz Zombory A. József tüzoltófőparancsnoknak, Dévényi Endre dr. tűzoltóparancsnoknak, Tar Ernő felügyelőnek, Bánk István felügyelőnek, Mekitner Imre tűzoltónak, továbbá Gecse Gyula, Szigethy Rudolf, Bitner Alajos és Bota Sámuel Dermata- gyári önkéntes tűzoltóknak.

A kitüntetett tűzoltókat Kolozsvár vá-A ros nevében Muth Mihály tanácsnok üdvözölte, majd a Himnusz elhangzása után végétért a lelkes hangulatú közgyűlés.

Jáva uj korszak kezdetén

Amint Burma függetlenségét közzétették, azonnal köztudomásúvá lett, hogy a japán katonai közigazgatás Jóua-szi- getén egy civil központi tanácsot nevezett ki és a helybeli közigazgatást is egészen kiváló személyiségekre bízza. Ez a bevezetés a Nagyszundák legkisebb, de legfontosabb szigete történelmének uj korszakát jelentette. A japánok Nagy- ázsia jólétére irányuló nagyvonalú terveikbe a Maláji-szigeteket is bevonják.

Ez az uj irányzat természetszerűleg Jáván kezd gyökeret verni, azfcn a szigeten, amelynek műveltségi fokát a Maláj-szigetcsoport egyik tagja sem érte még el. Lakói, a jávaiak a velük rokon szundákkal együtt, a maláj népek között a legkulturáltabbak. Szellemi fejlődésük mintegy kétezer évvel ezelőtt E/ő- India déli részéről kapott erős lökést, amikor hindu törzsek költöztek Jávára és ott szórványos Jnrodalmakat alapítottak. Kezdetben a bramanizmus, később a buddhizmus uralkodott itt. A XIII és XIV. században a nagy hindu birodalom: Madjapahit virágzott ezen a területen, melynek hatalma túlterjedt Szumátra keleti részén és elhatott Borneó déli részéig, valamint Molukkáig. Ez volt az első kísérlet Indonézia politikai és kulturális egyesítésére. 1400 körül- amikor Malakka félsziget felől az izlám itt is megkezdte terjeszkedését, változás állott elő. Báli és Lobmok szigetéről az uj szellem teljesen kiszorította a hindu kultúrát. Egységes izlám birodalom azonban nem keletkezett, hanem csak kisebb államok létesültek. Jáva gyarmati korszaka 1520-ban a portugálok megjelenésével kezdődik, akik azonban csak a partok mentén létesítettek kereskedelmi telepeket, gócokat. 1596-ban a hollandok űzték el őket. A Holland Keletinaiai Társaság figyelme csak az ország feltárására irányult. Az izlám szultánság leverése csak nagyon lassan ment végbe

és csak a mult század első felében fejeződött be teljesen, Csak két u. n. hercegséget hagytak meg a hollandok. Azóta Jáva a Maláj-szigetvilágban a holland uralom főtámaszpontja lett. A kereskedelem központjává a sziget nyugati felében 1619-ben alapított metropolist, Pa- táviát tették.

Jáva-sziget természeti kincsekben rendkívül gazdag. Kén- ^s cinkbányái, valamint petróleumforrásai igen fontosak. Virágzását a holland ültetvényeknek köszönheti. A buján termő alföldeken rizs, kukorica, szágó, cukornád, a magasabban fekvő területeken dohány, tea, kávé és kinafa tej-em. Jelentős a kopra- és kaucsuktermelés.e is.

Tisztán gazdaságilag a hollandusoknak sikerült Jávát olyan mértékben feltárni, melyhez hasonló példa a trópusokon egyáltalában nem található. 121 és félezer négyzetkilométernyi területen 42 millió lakosával a világ nemcsak legsűrűbben lakott forróövi tája, de egyúttal a legjobban megművelt területe is, rendkívül gazdag terméssel. A közlekedési lehetőségek kiépítésére is igen nagy gondot fordítottak. Mindezeket az eredményeket a bennszülöttek rovására érték el. A lakosság békés, szelíd, rendkívül szorgalmas és képezhető. Ezek a tulajdonságok a gyarmatosokat kizsákmányolásra indították, akik a nép jólétére, vagy szenvedéseikre semmiféle lekintet- tel nem voltak. Hírhedtté vált a holland kereskedelem érdekében szigorúan keresztülvitt kényszer-kávétermelés. A rizs- és kukoricatermelés rovására kötelezték a lakosságot a kávétermelés ki- terjesztésére.

Ezzel a népélelmezés erősen veszélybe került. Ennek az erőszakkal keresztülvitt tervnek lett a következménye a nép rendkívül rosszul tápláltsága, sőt a gyakori éhínség is. Ugyanaz a politika volt ez, mint az angoloké Egyiptomban* __ a

1943- SZEPTEMBER 21

Deutsches

Wissenschaftliches Institut

Lektorat der Deutschen Akademie Kolomár, 16kai-u. 2. I. am. Telefon: 27-48

Ingyenes

német nyelvtanfolyamok

kezdő-, haladó-, irodalmi-, ének- és társalgási csoportok részére

Beiratkozások szeptember 15-től október 1-ier 4—7 óráig délután a lektorátusban. Beiratkozási dij 9 pengő.

Tanítások kezdete az intézet sa- * ját helyiségeiben, szeptember W 20-án, Jókai-u. % I. em. ■■ imsmamma ii !■ ■■iiiiwt "un

' jyyapottermeléssel kapcsolatban. Dauwes Dekker „Multatuli“ álnéven dolgozó, mujt századbeli holland iró „Max Havelaar“ cimü regényében, amelyben csodálatos szépen írja le a jávai nép életét, rendkívül érdekesen, de egyúttal kíméletlenül szemlélteti a kényszer-kávéül- tetvények őrült rendszerét is. Ez a megbélyegzés nem maradt hatás nélkül, sok hollandus lelkiismerete szólalt meg a regény olvasása nyomán. Egyszerre rádöbbentek, hogy egy olyan gyarmat- politika, mely csakis az anyaország haszonlesésén alapszik és a b mnszülöttek jogos létérdekeit egyáltalában nem veszi tekintetbe, erkölcsileg tarthatatlan és saját túlzásain, túlkapásain kell, hogy megbukjék.

A szorgalmas, tiszteletreméltó lakosság a természettől olyan busásan megáldott földjén minden kemény munkája ellenére egyre jobban elszegényedett, Ínségbe jutott, nélkülözött, éhezett. Ezek a bajok a mind nagyobbá váló szaporodás következtében egyre hatalmasabb méreteket öltöttek, végül katasztrófával fenyegettek. A holland politikában azonban most sem állott be semmiféle változás. A többi szigetekkel sem törődtek, azokért sem tettek semmit. Amikor azonban Szumátrán és Borneón petróleumot találtak, érdeklődésük ,e két sziget iránt valamennyire felébredt. Hogy egy termékeny trópusi ország gazdasági lehetőségek feltárásában mit nyújthat és hogy az egyoldalú kapitalizmustól fogvatar- tott gyarmatpolitika mennyi és milyen veszélyt rejt magában — minderre Jáva esete mindenkori iskolapélda marad.

Mióta az egyes növekvő japán hatalom átvette Indonézia védelmét, a szigetvilág életében uj korszak kezdődik. Évszázados megpíóbáltatások és szenvedések után a Maláj-szigetvilág jövendő kialakításában Jáva van hivatva a vezetőszerepre, az a Jáva, amelyet kulturális és gazdasági múltja és fejlődési foka erre a méltóságra predesztináL

Szilágy vármegye hódolata a Kormányzóhelyettes emlékének

ZHah, szeptember 20. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 14. napján tartott rendes ülésén ünnepélyes keretek között hódolt a tragikusan elvesztett vitéz Horthy István ifjú kormányzóhelyettes urunk dicsőséges emlékének.

Az ünnepség keretében leplezte le a törvényhatósági közgyűlés Kormányzóhelyettesünk arcképét.

Báró Jósika János főispán megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a hősi halált halt Kormányzóhelyettesről, majd gróf Bélái Kálmán felsőházi tag mondott avatóbeszédet.

A törvényhatósági bizottság ezen az ülésen leplezte le gróf Teleki Pál néhai miniszterelnök és gróf Csáky István volt külügyminiszter arcképeit, akikre a vármegye közönsége soha el nem múló hálával emlékezik. Az avatóbeszédet báró Braunecker Antal országgyűlési képviselő tartotta. A képeket a vármegye közönsége nevében dr. Gazda Endre alispán megilletődött szavak kíséretében’ vette át megőrzésre.

A történelmi arcképek felavatása után a közgyűlés Herczeg Ferencet ünnepelte nyolcvanadik születési évfordulója alkalmából.

— Továbbra is megszerezhető a bolgár hadi érem. A budapesti bolgár követség közli: Az 191b—1918. évi világháborús bolgár hadiemlékérem továbbra is megszel ezhetö. A jogosultak, mint eddig, a hadlemllkérmek iránti igényüket a budapesti bolgár királyi katonai attasé titkári hivatalába adják be Budapesten VI. kér. Andráaey-ut Ili. szám alatt.