Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-17 / 210. szám
MGeEMnttrsjgq 4 1943. szEPjEtmmn ír Mindig: a hadigondozottak mellett fogok állni mondolla Kállay Miklósáé Kecskemélen nyugodt önérzettel megállapítja, hogy ez a háborús pénzügyi politika sikeres volt. Ez a politika nemcsak, hogy fenn tuda tartani a legnehezebb körülmények között a gazdasági élet rendjét, de egy hatalmas hadsereget fejlesztett ki. nehéz szociális kérdéseket oldott meg, visszacsatolt területeket rendezett be ét e mellett csak éppen a legszükségesebb és legelkeriilhetetlenehb korlátozásokat '«zette be. A magyar pénzügyi politika legnagyobb háborús teljesitményénelj azt tartja, hogy mig az 1914—18-as háborúban a kiadásoknak esak 5 százalékát fedezték adóból és 95 százalékát kölcsönből, mi a háború költségeit 10 százalékban adóból teremtettük elő és csupán 30 százalékát kölcsönből. Ez olyan eredmény, amelynek jelentőségét még a legelfogultabb külföldi szakértők is elismerik. Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter meleg szavakkal mondott köszönetét Réményi-Schneller pénzügyminiszternek értékes, szakszerű fejtegetéséért és ezzel az értekezlet végétért. Felhívás a kolozsvári magyar cserkészekhez és diákokhoz A háborús körülmények arra késztették felsőbb hatóságainkat, hogy nyári szünidőtöket két hónappal meghosszabbítsák. Nem volna azonban méltó a mai komoly időkben a magyar diák és magyar cserkész elnevezésére az a magyar Hu, aki ezt a két hónapot semmittevéssel, üres szórakozással akarná eltölteni. A bennünket körülvevő államokban már a nyári szünidőre is munka- táborokba kellett mennie a középiskolás kora ifjúságnak és ezzel kellett hozzájárulni a nemzeti élet építéséhez. Ilyen körülmények között ml sem engedhetjük meg magunknak, hogy a bőséges nyári szünetre következő újabb két hónapot munkanélkül töltsük el. Belátták ezt igen sokan a kolozsvári magyar fiuk közül és az ő kívánságuknak is teszünk eleget akkor, amikor a lombi Cserkészparkban, főleg középiskolás diákok és cserkészek részére, önkéntes munkatábort szervezünk. A munkatáborban résztvehet minden 14 évet betöltött cserkész, gimnazista, egyetemi hallgató vagy más olyan Mii, aki szabadidővel rendelkezik. A tábor kezdete 1948 szeptember 21. A résztvevők élelmezéséről a táborparancsnokság díjtalanul gondoskodik, tehát a résztvevőknek tábordijat nem kell ilretniök. A tábor helye a lombi Cserkészparkban lesz, amely a vasútállomástól kb. egy óra járásnyira fekszik. A munkatábor alatt tábortökéletesitési munkák lesznek (lőtér építés, telkesítés, akadályversenypálya sth.). A munkaidőn klvtil természetesen arról Is gondoskodik a parancsnokság, hogy a magyar fiuk Igényelt kielégítő szórakozásban, tábortüzekben stb. legyen részük a résztvevőknek. A résztvevőknek tehát megfelelő ruhán, valamint étkező-, mosdó- és tisztitófelszerelése- ken kívül más felszerelést hozniuk neih kell. Az önkéntes munkatábor elvégzéséről, minden résztvevő megfelelő igazolványt fog kapni. A tábor tartama az időjárás körülményeitől függ. További részleteket jelentkezéskor lehet megtudni. .Jelentkezés minden d. u. ft—8 óra között, az Unió u. 6 sz. I. em. alatti cserkészházban. Diákok! Cserkészek! Kolozsvári magyar fiuk! Várjuk jelentkezéseteket a lombi önkéntes munkatáborba!. — Az Erdélyi Cser- késfckerület Parancsnoksága. Az eltűnt és hadifogságba esett igényjogosult munkavállalók gyermeknevelési pótléka Kolozsvár, szeptember 16. Az iparügyi miniszter 15.877/1943. szám alatt leiratot adott ki az eltűnt cs hadifogságba került igény - jogosult m unkavállalók gyermeknevelési pótlékáról. Az érvényes jogszabályok szerint az eltűnt és fogságba került igényjogosult munkavállalók tekintetében — további rendelkezésig — a gyermeknevelési pótlék mindaddig megilleti a munkavállalót — tekintet nélkül arra, hogy hozzátartozói a hadisegélyt a figyelembejövö egyéb körülményekre való hivatkozással megkapják-e, — amig a hadisegélyre vonatkozó mindenkori rendelkezések alapján az eltűnt, illetőleg a fogságba került katona hozzátartozóinak hadi- segély jár. Ennek megfelelően ha a katonai szolgálatot teljesítő igényjogosult munkavállaló szolgálat teljesítése közben eltűnt vagy hadifogságba került, hozzátartozói részére a gyermeknevelési pótlékot a háború megszűnését követő harmadik év végéig kell folyósítani, hacsak az eltüht, illetőleg a hadifogságba esett igényjogosult előbb meg nem került és le nem szerelt, vagy az eltűnt munkavállalót előbb holttá nem nyilvánították. Kecskemét, szept. 16. (MTI) Az Országos Hadigondozó Szövetség kecskeméti bizottsága szerdán nagyválasztmányi ülést tartott. Az eseménynek ünnepélyes keretet adott, hogy azon megjelent Kállay Miklósné, a miniszterelnök hitvese, mint az Országos Hadigondozó Szövetség országos elnöke, továbbá Szinyei-Merse Jenöné, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hitvese, aki szintén tevékeny részt vállalt a Szövetség munkájából. Erre az alkalomra Kecskemétre érkezett Szász Lajos közellátási miniszter, Kecskemét városának képviselője is. A nagyválasztmányi ülésen dr. Uiszka Béláné, az Országos Hadigondozó Szövetség helyi szervezetének elnöke megnyitó szavaiban hangoztatta, hogy a mostani sorsdöntő háború az ország valamennyi tagjától áldozatot követel. A legnagyobb áldozatot mégis azok hozták, akik legdrágább kincsüket, az életüket adták a hazáért. A magyar társadalom gosdoskodó szeretettel fordul a szenvedő magyar testvérek felé és részt vesz az uj háború hadiözvegyeinek, az eltűntek hozzátartozóinak és az uj hadigondozottak támogatásában. A megnyitó szavak után dr. Liszka Béla Csöndes és kihalt már az utca. Amig a szem ellát, sehol egy lélek. Csupán egy öregedő emberpár halad elöftem egymást szorosan karonfogva s óvatosan lépkednek a már elsötétített város utcáján. Halkan beszélgetnek, de a nagy csönd minden szavukat fülembe küldi s én figyelve hallgatom csöndes, meghitt beszélgetésüket. Az élet kis ügyes-bajos dolgait hánytorgatják meg egymás között. Az anyóka például ilyesmiket mond: — Ne haragudjék, Lajos lelkem, de nem tudtam semmi vacsorát készíteni. Maga megeszi a déli maradékát, én pedig nem is vacsorázom. Ki tud ma friss vacsorát főzni?... Legfönnebb az, aki lopja a pénzt, de nem az, aki olyan szerény nyugdijacskából tengeti életét, mint mi. De ezt . nem panaszképen mondom, Lajos lelkem. — Tudom én jól, fiam — mondja a férfi, — s én nem is veszem panasznak. Majd eltelik még az a kis idő, ami még hátra van . .. S erre mindketten nagyon mélyet sóhajtanak. Aztán hosszan hallgatnak s úgy haladnak tovább. Később az asszony megszólal: — Tudja, Lajos lelkem, mi volt ma harminchárom éve? — Ma harminchárom éve? — nem én — mondja a férfi. Nem tudom. Nem is sejti? — Nem, nem. — Megmondjam, vagy gondolkozik még rajta?. . . Ő, boldog idő, boldog este volt az ... Ma harminchárom éve, éppen ma este harminchárom éve, hogy megkérte a kezemet, Lajos lelkem. A férfi megáll pillanatra s aztán elgondolkozik. —- Az nem lehet, Rózsa. Az nem lehet, mert ma szeptember 14 van s én nem akkor kértem meg a kezét, hanem szeptember 24-én. Gondolkozzék csak, Rózsa. De az asszony nem hagyja a maga igazát. Vitatkozni kezdenek, de vitatkozásuk inkább évelődés, kutatás az idő mélyén a bizonyosságért. Végül az asz- szony eldönti a vitát: — Lajos, Lajos, be könnyen felejt maga. Hát nem emlékszik, hogy szeptember 24-én este a hivatalos eljegyzésünk volt. Akkor apától és anyától kérte meg a kezemet — emlékezzék csak, — de az „igazi“ eljegyzésünk szeptember 14-én este volt. Engem akkor kért meg, tőlem akkor kérdezte meg a lugasban, hogy lennék-e a felesége s én akkor ... — Tudom, tudom ^.. Igaza van, emlékszem már — mondta rá a férfi, — hogyne emlékezném. S aztán megcsókoltuk egymást. Így ni — húzta magához élete párját a férfi — s homlokon csókolták egymást. Megcsöndesitett léptekkel haladtam tovább nyomukban. Újból szótalanul haladtak tovább s megint az asszony törte meg a csöndet: — Ha Imre élne, már harmincéves volna . .. Szegény fiunk ... Be egyedül maradtunk . . . A férfi semmit sem szólt rá, csak mélyet sóhajtott. Később aztán mégis azt mondta: — Ha a hadikölcsön nem ette volna polgármester bejelentést tett a város kis- gyülésének a most folyó háború hadigondozottal és hősei megsegítése ügyében hozott határozatairól. Ezután Kállay Miklósné, a miniszterelnök hitvese elismerését fejezte ki az Országos Hadigondozó Szövetség kecskeméti bizottságának munkájáért s a többek között a következőket mondotta: —r- Nagyon köszönöm Kecskemét városnak ezt az áldozatos munkáját, amelyet a hadi- gondozottak érdekében kifejt. De nemcsak ezt akartam elmondani, hanem azt is, hogy mindig a hadigondozottak mellett fogok ál- lani, hogy egyetlen hadiözvegy, hadiárva, vagy hozzátartozó se legyen, aki azt érezze, hogy magára hagyatott. Ha Isten velünk lesz, ezt a célt mindenkor el Is fogjuk érni. Dr. Liszka Béláné zárőszavai, majd a Himnusz eléneklése után a nagyválasztmányi ülés végétért. A miniszterelnök hitvese , Szinyei-Merse Jenőné társaságában ezután megkezdte a hadigondozottak és hadlárvák kérésének és problémáinak személyes meghallgatását. Mindenkihez volt megértő és vigasztaló szava és ahol szükségét látta, azonnal intézkedett a megsegítésről. meg a kis házunkat, szőlőnket, akkor is könnyebb volna. De azért mégis jó, hogy vénségünkre újból szabad magyarokként élhetünk. Ez a jó s ez a vigasztaló az életünkből csupán. — S hogy annyi megpróbáltatások után is még így együtt lehetünk — mondta rá az asszony. Lajos, ez engem olyan kimondhatatlanul boldoggá tesz. Tudja, én ma is olyan boldognak éretem magamat maga mellett, mint ma harminchárom éve, legyen áldott érette az Istennek szent neve . .. — Hát, azért mégse sírjon — mondta a férfi. Azért még nem kell sírni. Ennyi csak kijárhat nekünk is az életből, hiszen éppen eleget taposott rajtunk ez a rongy élet, hát bár ezt adhatja. — Ne káromkodjék — intette le az asszony, — ne káromkodjék, lelkem s ne elégedetlenkedjék. Inkább igyekezzünk jobban kicsit, mert még messze lakunk, jól tudja. — Tudom, hogyne tudnám — mondta a férfi, — de álljon meg pillanatra, mert mégegyszer megcsókolom annak az évfordulónak az emlékére ... így, most aztán mehetünk. Még mindig néztem utánuk, amig véglegesen el nem nyelte őket az elsötétített utca üres szája. Már semmi sem látszott belőlük, csak eltűnő árnyuk és a csillagok tovább őrködtek minden léptük fölött éppen olyan ragyogó kedvvel és fáradhatatlanul, mint ma harminchárom éve. Mert a csillagok fénye soha el nem nyüvődik, akár az igazi szerelem . .. *— Ejnye, vájjon honnan ismerem ezt a fiatal lánykát? — gondolkozom el útközben, — amint tovább haladók a sötét utcán . .. Tegnap is láttaín, tegnapelőtt is s majd mindennap s minden este, már a koranyár óta, de mikor és hol láttám legelőször?. . . Igaz, már emlékezem arcára. Egy nyári zivatar alkalmával menekültem be egy kapu alá. Ö is ott volt. Emlékszem, hogy akkor vigasztalhatat- lanul szomorú volt és erősen közlékeny. Elmondotta, hogy összeveszett a vőlegényével, mert rájött, hogy hűtlen lett hozzá. És akkor azt mondta, hogy többé soha szóba nem áll vele. De ném.sak vele nem áll szóba, hanem egyetlen férfivel sem... Igen, erre wo.it határozottan emlékszem. Ezt mondta. És azóta majd minden este más más férfival látom ... Nem tudom miért, de szinte sajnálom. Igen, most már tudom, hogy miért sajnálom. Azért, mert harminchárom év múlva nem lehetnek olyan szép és tiszta emlékei, mint Rózsa néninek és Lajos bácsinak. És bizonyára a csillagok is el fognak majd fordulni tóié ragyogó orcáikkal ... Igen, ezért“sajnálom őt. * Végül hazaértem. A kapu zárva van. A kapukulcsot keresem s nem találom. A házmesternek is lehelne ugyan csöngetni, de nem csöngetek. A múltkoriban is megjártam'véle. Hatszor csöngettem, amig végre kaput nyitott s bizony alaposan végignézett rajtam, hiába adtam neki kétszeres kapupénzt. — Azért adtam a kapukulcsot, hogy bár maga ne zavarjon — mondta álmosan és bosszúsan. — Megfizetem, ha zavarom — mondtam neki, — mire ő tovább fejelte a dolgot: — Hagyjuk, hagyjuk — mondta, — mit lehet ma venni ennyi pénzért? Még egy sárgarépát sem — s becsapta mögöttem az ajtót. Erre gondolok most s arra, hogy nem. fogom újból zavarni a házmestert. Majd megvárom, amig még jön valaki haza a házba s majd akkor bemegyek. De jön is már az a vidám mészároslegény, ő nagyon jóban van a házmesterrel, véle bemegyek majd. Jóéjszakát. . . BIRO JANOS Mindenki Inrlsun oltóvizei készenlétben A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az illetékes magyar légoltalmi hatóság már többizben felhívta a közönség figyelmét arra, hogy városban minden lakásban, falun minden háznál tartsanak készenlétben oltóvizet. Hogy milyen fontos az óltóvlz készenlétben tartása, végzetes bizonyitékát adta a közelmúltban egy francia falu esete. A falut légitámadás érte és bár a faluhoz közel volt a folyó, a község lakossága annyit sem tett meg, hogy a folyóhoz megfelelő lejárót létesítsen és igy csak körülményes utón tudtak hozzájutni a vízhez s mikor a falu gyujtólapoktól kigyulladt, nem volt viz az oltáshoz és az egész falu leégett. A 194.700/1940. B. M. sz. rendeletben a belügyminiszter részletes intézkedéseket tett a mezőgazdasági termények tűzvédelmére. Elrendelte a tüzfigyelö szolgálatot, a tüzóltókészültségi szolgálatot. A 180.000/ 1936. B. M. és a 45.230/1940. B. M. rendelet a termények behordásáról és a cséplésről rendelkezik, mégis számtalan helyen szabálytalanul Van telepítve a szérüskert, túl van zsúfolva, a szalmakazlakat nem az előirt távolságban és méretekben telepítették, Oltóvízről és oltószerröl nem gondoskodtak. Ezek a szabálytalanságok súlyos veszedelmek okozói lehetnek, azért a szérüskertek rendjének ellenőrzését megszigorították. A hatóságok a rendeletben megállapított szigorú büntetésben részesítik a kihágást elkövetőket. árusikkasztásért hathónapi hórtönre Ítéltek egy kolozsvári ziíliiségárust Kifogásolta a hiteibe kapott káposzta minőségét, mégis túladott rajta Kolozsvár, szeptember 16. Fábián Ferenc kolozsvári zöldségárus hosszabb idő óta tiz- - leti összeköttetésben áll Járó János ujfehér- tól termelővel. Még 1942 nyarán két vagon dinnyét vásárolt Járótól, akinek 1600 pengővel maradt adósa. Ezt az összeget tavaly ősszel lefizette, de ugyanakkor egy vagon káposztát vett hitelbe tőle. Ennek árát csak azzal a feltétellel egyenlítette ki később, ha. a terményből újabb két vagonnal kap hitelbe. Emiatt a két vagon vereskáposzta miatt támadt az árusikkasztási per. A zöldségkereskedö hitelezője ugyanis hiába sürgette az átvett áruért járó ellenértéket, mert Fábián Ferenc tudni sem akart fizetésről. Azt állította, hogy rossz minőségű árut kapott hitelezőjétől, amin nem Is tudott túladni. Ezzel szemben a bíróság előtt Járó János azt hangoztatta, hogy Fábián Ferenc maga válogatta ki készletéből a szükséges árut és saját maga is adta vasútra. A vádlott viszont azzal érvelt, hogy ő más üzletfelének káposztáját adta fel, mert nem Is völt szándékában Járótól vásárolni, de a rábeszélésére mégis engedett. Az áru gyenge minősége miatt azonban nem volt forgalomba- hozhatő. Tanúként kihallgatták Lukács János Bzé- chenyi-térl gyümölcsnagykereskedöt Is, akinek belsőségén bérelt áruraktárt Fábián Ferenc. A tanú vallomása szerint Fábián a beraktározott káposztát, noha nem volt valami kitűnő minőségű, mégis eladta. Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyesbirő, a tanúvallomás alapján megállapította Fábián Ferenc bűnösségét, akit emiatt hathavi börtönbüntetésre és négyévi jogvesztésre Ítélt el s a felmerült költségek mepfizetésére kötelezett. A panaszost kártérítési igényével polgári perre utasította. A marasztaló ítéletet a vádat képviselő Karda Csaba dr. ügyész tudomásul vette, az elitéit azonban bűnössége megállapítása miatt fellebbezett. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETNEK ÚTKÖZBEN
