Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-10 / 179. szám
/ Kedd 1943. augusztus IO \ ira 16 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED fiVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS HUSZONH ATODIK ÉVFOLYAM 179- SZÁM NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. KIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVÉNYTARSASAG TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Antal István miniszter Kolozsváron válaszolt a nagyszebeni hadnagyavatáson elhangzott beszédre „Olyan súlyos differencia van a román és a nyugateurópai mentalitás között, amit a józan logika módszerével nem lehet áthidalni" Erdély ügye az egész magyarság ügye s Erdély nem veszhet el többé a magyarság számára * Kolozsvár, augusztus 9. Hétfőn délután negyed 4 órakor, a menetrendszerű gyorshoz csatolt termes kocsin, kíséretével Kolozsvárra érkezett Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter. A minisztert és kíséretét a kolozsvári pályaudvaron In- czédy-Joksman Ödön dr. Kolozs vármegye főispánja, Keledy Tibor dr. Kolozsvár polgármestere, Szász Ferenc dr. alispán, IUés Gyula dr. tankerületi főigazgató, a Társadalmi Együttműködés elnöke, Szathmáry Lajos dr. az EMKE ügyvezető alelnök- kormánybiztosa, Balogh László dr. az EM- GE igazgatója, Unghváry Sándor tanár, a Társadalmi Együttműködés ügyvezető titkára fogadták. A feldíszített pályaudvarról a miniszter és kíséreté a Központiszállóban lévő szállására hajtatott. Antal István dr. nemzetvédelmi propaganda miniszter Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester kíséretében délután fél 6 óra után megjelent a Mátyás király-téri ásatások színhelyén Balogh László dr., az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója emelkedett azután szólásra és a miniszterhez fordulva, többek között a következőket mondotta: — Az EMGE magyarságmentö munkájáról nagyon nehezen tudnék rövid összefoglalásban hü képet adói, hiszen csak egy évi munkájáról 400 oldalas könyv számol be. Az EMGE-nek jelenleg százezer gazda tagja van 820 községben. Ma minden területén a közéletnek csak szaktudással lehet eredményt elérni. Az erdélyi gazdáknak az EMGE elsősorban szaktudást akai adni, mert — folytatta emelt hangort - - meg kell mondjam a miniszter urnák azt, hogy Erdély földjének pazarlása folyt «fen ilyan mértékben, amely minden képzeletet felülmúlt. A huszonkétéves múlt nem törődött- sem a földdel, sem a gazdákkal. Felosztották a földet, kiirtották a nagygazdaságokat, de nem gondoskodtak arról, hogy akinek a földet odaadták, azok meg is tudják művelni. A pusztuló föld birodalmakat és népeket pusztított ki. Karthago, Róma azért pusztult el, mert elhanyagolta és nem védte meg a földet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület legfőbb törekvése az, hogy a gazdasági tuAzután Szathmáry Lajos dr., az EMKE ügyvezető alelnöke tartott megrázó hatású beszédet, elmondva azt, hogy a leigázottsá- gunkban kiformálódott egységünk sajnálatosan visszazuhant az utóbbi évek alatt. A kisebbségi sorsban a magunk erejével és tudásával és akaratával tartottuk magunkat, most gyökeret ver az as áldatlan gondolat, hogy gondoskodjék rólunk az állam. Ennek a felfogásnak véget kell vetni és siettetnünk kell azt a folyamatot, amelyik kialakítja a magyar középosztályt. Az EMKE és tüzetesen érdeklődött a nagyfontosságu munkálatok eredményeiről, menetéről. Megszemlélte az éppen most feltárt két sirt és meghallgatta az ásatásokat vezető László Gyula dr. egyetemi magántanár szakszerű felvilágosításait s miután örömét és elismerését fejezte ki a látottak és hallottak fölött, újból kocsiba ült, hogy a Kolozs vármegye és Kolozsvár város Társadalmi Egyesületek Együttműködésének beszámoló ülésén résztvegyen és ott felszólaljon. A vármegyeháza bejáratát ebből az ünnepélyes alkalomból örökzöldekkel, pálmákkal és szőnyegekkel díszítették fel. A bejáratnál két diszruhás hajdú és diszruhás rendörök állottak őrt. A vármegyeháza dísztermébe pontban 6 órakor belépő Antal dr. minisztert a már egybegyült hatalmas számú közönség zugó éljenzéssel fogadta. A Himnusz elhangzása után Illés Gyula dr., a Társadalmi Együttműködés elnöke üdvözölte és az ülést megnyitotta. dáson kivül gyakorlatilag is segítségére álljon az erdélyi gazdáknak, hogy azok biztosítani tudják a közellátást. Elsősorban mindnyájunk szemefénjének, a magyar honvédségnek ellátását. Az utóbbi három esztendőben mutatkozott gazdasági termelvények hiánya és az abból következett bajok oka elsősorban az volt, hogy az idegen uralom alatt mindenféle talajidegen magvakat honosítottak meg Erdély mezőgazdaságában. A Moldovából, Besszarábiából é s másfeléiről hozott magvak természetesen sem az erdélyi földet, sem az időjárást nem birták el, a terméseredmény lecsökkent. Hasonló áldatlan viszonyok következtek be az erdélyi állattenyésztésben, ame'y pedig hires volt és magasnivőju, mert hiszen évszázadokkal előbb Bethlen Gábor erdélyi fejedelem munkájához vezethető vissza. Az értékesítés kérdése ma tulajdonképpen nem probléma, mert a gazda mindent eladhat, ellenben nagyon fontos, hogy a jövőre ebből a szempontból Is elökészüljön. Isten áldó keze ebben az esztendőben felénk nyúlt, kitűnő termésünk Ígérkezik. Igj’ckszünk megértetni a gazdákkal azt is, hogj’ az ö sorsuk a templomon keresztül vezet. (Nagy tetszés.) 1885-től annak a gondolatnak jegyében működött és fejtette ki áldásos tevékenységét, amelyet még Kossuth Lajoshoz intézett egyik felirat mai napig megőrzött. Az EMKE áldásos munkáját Erdély népének hasznára fejtette ki, mindig csak épített, az Igazság és jog elve alapján dolgozott. A magyar lovagiasság és jogi gondolkozás lehetővé tette, hogy az EMKE mellett a román Astra is működjék. Az ő működésűk azonban kizárólag csak a románok érdekében történik és azokkal a hatalmas anyagi eszközökkel, amelyeket a regát rendelkezésére bocsátott, előkészítette a román irredentát. És akkor, amidőn a sors hatalma végzetszerűen a földre sújtott, tovább folytatta az Astra a mil- ködéS' t, ellenülik. A szónok Itten részletes adatokkal felsorolja, hogy milyen óriási szel Írmi és anyagi veszteségeket okozott •n0Íífas-.a szellem, amelyik teljes erővel és az állam hatalmának minden erejével támogatva reánk zudult a kisebbségi sors 22 évében. Ezután a délerdélyi magyarság és az ittélő románság helyzete között vont drámai párhuzamot, megemlítve, hogy a meEzután Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter emelkedett szólásra a hallgatóság tapsviharában. A lelkes ünneplés megszűnte után Antal miniszter feszült figyelmet és hatalmas várakozást tanusitó csendben kezdette meg nagy érdeklődéssel várt beszédét. Antal István dr. nemzetvédelmi-propagan- daminiszter a társadalmi egyesületek együttműködésének fontosságáról szólva hangsúlyozta, hogyha valamikor, úgy most van múlhatatlan szükség az összes társadalmi erőket összefogni és ez erőket a belső maA nemzetiségi kérdés Erdély földjén különös időszerűséggel és különös súllyal mered elénk és fokozott figyelmet, körültekintést és megértést igényéi a magyar élet minden tényezőjétől. A magyár nemzetiségi politika szelleméről és vezető gondolatáról szólva arra mutatott reá a miniszter, hogy a magyar nemzetiségi po’itika alapelveit évszázadok békés együttélésének és egymásrautaltságának szelleme alakította ki, az a messze távlatokban gondolkozó emelkedett politikai géniusz, amely Szent Istvántól kezdve mai napig a nagy magyar nemzetvezéreket és államférfiakat áthatotta. Legutóbb maga az ország minisztere'nökr. — ez év május 29-én tartott nagy beszédében — foglalta össze ez alapelveket a jogok kölcsönös tiszteletében és az emberiesség gondolatában, amelyek — mint mondotta volt — alkalmasak arra, hogy ezt a súlyos kérdést nyugvópontra juttassák. A jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség — ez volt a magyar nemzetiségd politika vezető gondolata, amióta csak nemzetiségi kérdés létezik és az e gondolat által meghatározott gyakprlati politikai magatartás a magyar nekültek borzalmas állapotban jönnek át, otthagyva ingó- és ingatlan vagyonaikat. Azok a sajtótermékek, amelyek Délerdély- böl ideérkeznek, nem a magyar érzések és gondolatok megszólaltatói. A becsületes és egyenlően igazságos, kölcsönös állapot nincsen meg, már pedig ez az áldatlan jelenlegi helyset nemcsak magyar szempont-hói, keinem európai szempontból is veszedelmes. Mi emelt fővel nézünk a jövő elé, mert igazságunk tudatában bátran állhatunk a történelem itélöszéke elé. (Nagy tetszés.) gyár front védelmére csatasorba állítani. Most. amikor valóban megnehezedett az idők járása fölöttünk és a tetőpontja felé haladó világzürzavarban a magyar ügy köré erőteljes védővonalakat kell emelnünk. Különösen fontos a magyar társadalmi erők egyesítése Erdély földjén, ahol sok olyan külön magyar probléma van, amelyet más magyar országrészek nem ismernek, viszont számtalan oly súlyos veszedelem is' leselkedik az itteni magyarságra, amely az ország többi részén nem olyan fenyegető. államvezetés alapvető nemzetiségi programja azóta is, amióta nemzetiségeink egy része az elmúlt évek során az anyaországhoz visszatért. Ezt a politikát követi a magyar államvezetés Erdélyben is s hogy e politika e sokat szenvedett országrész minden lakosa számára valóban meghozza áldásos gyümölcseit: a konszolidációi, a harmóniát, a békés épitőmunkát és együttműködést, ahhoz szükséges az összes itteni magyar társadalmi erők megértése és összhangzatos munkája is. — Ismétlen, amit más helyeken is már számtalanszor elmondottam: a magyar ügyet semmi, de semmi veszedelem nem érheti, ha józansággal, hidegvérrel, nyugalommal és bátorsággal nézünk szembe az eseményekkel és kemény marokra szorítjuk a magyar fegyvert. (Helyeslés és taps.) Egységes és jó vitézi rezolució! Ez ma a magyar élet nagy parancsa az ország minden egyes zugában, de ez különösen itt, a Királyhágón túl, ahol a magyarság fokozott figyelemmel kiséri a világeseményeket, de különösen azokat a hangokat, amelyek a Iíárpátokon-tulről ide áthangzanak. Olyan hang szólalt meg „odaát", amely mellett nem mehetünk el szó nélkül Áz elmúlt 22 év hatása Erdély gazdasági életében Drámai párhuzam Untai miniszter szólásra emelkedik... Á magyar nemzetiségi politika messze távlatokban gondolkozó, emelkedett politikai géniusz! — Meg kell őszintén vallani, — mondotta ■ feszült figyelem közben a miniszter, — hogy | a közvetlen szomszédból áthangző megnyilatkozásokban nem sok örömünk telik, mert
