Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

3

1í93Z™3íí7cT7szt1E^^

A magunt módján

Vannak jelenségek és tünetek, amelyek egészen észrevétlenül nehezen megoldható problémává és pedig mindnyájunkat közvetlen közelről érdeklő problémává sűrűsödnek. Eieintén csak elszigetelten jelentkeznek, alig figyelmet keltve, majd mind gyakoribbak lesznek, mig egyszer csak mint ijesztő arcú kérdések merednek reánk. Az első tekintetre rendszerint jelentékteleneknek tűnnek fel, mert kivált napjainkban, hozzászoktunk már a nagyvonalúnak mutatkozó életjelenségek szemléletéhez. Sőt nemcsak az események külső méretei kötik le figyelmünket, hanem azoknak értékeléseiben is elsősorban a hangulati hatások, a hamarosan és merészen kihangsúlyozott, de nem mindenkor alaposan átgondolt megítélési szempontok lesznek az irányadók. A közélet mindennapi fordulataiban ilyenformán nem tudunk sem helyesen tájékozódni, de különböztetni sem azok között a közvéleményt formáló és a közérdeklődés felületén úszkáló véleménynyilvánítások között, amelyek a legtöbb esetben éppen a súlyos közéleti problémát jelentő jelenségek forrásai.

Az erdélyi magyar közéletnek a múltban és jelenleg is egyik komoly és éppen azért minden személyes érdeklődéskeltést kerülő kiváló vezető egyénisége mondta e sorok írójának, hogy nagy mulasztás bűne terhel bennünket, akik a keserű próbatétel alatt annyira megtudtuk érteni egymást s akik népünk gondolkozását és az élettel szemben való állásfoglalását olyan jellegzetesen — a viszonyok parancsolta követelményekhez mérten — ki tudtuk alakitani. Amikor reánk ragyogott az esengett napfény, az örömnek mindnyájunkat rabulejtő mámorában éppen azt feledtük el, amiért a legtöbbet dolgoztunk és szenvedtünk, azt tudniillik, hogy az uj és kedvező körülmények között is a magunk módján szemléljük és értékeljük a dolgokat.

Netaicsak a nemzet politikai megnyilatkozásában követeljük a magunk módján való szemléletet, hanem még sokkal inkább a nemzeti élet mindennapi tevékenységében, annak különböző síkjaiban. A gazdasági élet menete éppen úgy megkívánja ezt a

Kolozsvár, aug. 6. Meleg ünneplésben részesítik Ferenczy Géza dr. nagyajtai ügyvédet abból az. alkalomból, hogy ötven évvel ezelőtt doktorált a kolozsvári Ferene József Tudományegyetemen. Ebből az alkalomból a Ferenc József Tudományegyetem Ferenczy Géza dr. ügyvédet aranydiplomával tüntette ki, amelyet diszes ünnepségen ad majd át. Az egyetem az ünnepséget a marosvásárhelyi ügyvédi kamara háromszekmegyei bizottságával együtt rendezi meg augusztus

22-én, Sepsiszenígyörgyön, a vármegye dísztermében.

Ferenczy Géza dr. nagy szerepet játszott az erdélyi magyar kisebbségi életben, de már azt megelőzőleg is, amikor éveken keresztül elnöke volt a náromszékmegyel 48-as függetlenségi pártnak. A kisebbségi évek alatt a Magyar Párt egyik vezető férfiúja volt s így került be szenátorként a román parsajátos magyar felfogást, mint a művelődési ténykedés. De nemcsak a célok és feladatok meghatározása tekintetében, hanem még sokkal inkább a kitűzött célok megvalósításában. A magyar élet módszeres kialakításában egyetlen döntő szempont csak az lehet, hogy mi csak a magunk módján élhetünk és tarthatjuk fenn magunkat.

MEZEY MIHÁLY dr.

lamentbe is. Hosszú időn keresztül főgondnoka volt az erdélyi unitárius egyháznak s különösen néhai Boros György dr. püspöksége alatt fejtett ki nagy tevékenységet egyházpolitikai téren fajtája megmentése és felemelése érdekében. Az utóbbi időben megrendült egészségi állapotára való tekintettel visszavonult minden közszerepléstől, csupán az Unitárius Irodalmi Társaság elnökségét tartotta meg és nagyösszegü pályadijakat tűz ki évenként pályamunkák jutalmazására.

Ferenczy Géza dr. aranydiplomával való kitüntetése ünnepségén résztvesznek a különböző egyházak és hatóságok képviselői is. Az ünnepségen beszédet mond Z. Sebess Jenő dr. ügyvéd, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara tagozata elnöke, valamint Fekete Gyula dr. az ügyvédkamara titkára.

Á Petit Párisién különös romániai cikke

I kolozsvári Tudományegyetem aranydiplomával tüntette ki Ferenczy Géza dr.

nagyajtai ügyvédet

Ez a magunk módján való gondolkozás azonban nem félénk, szerény visszahúzódást jelent, hanem épp ellenkezőleg, nyugodt és magabiztos továbbfolytatását és annak kényszerű elismertetését minden vonatkozásban és mindenki által, amit a történelmi erők és szükségességek, ősi faji adottságokon keresztül kialakítottak mi- bennünk. Ha most már az elmondottakat a mindennapi élet követelményeire vonatkoztatjuk, akkor látjuk csak meg igazán, hogy a valódi magyar életnek milyen komoly parancsaival állunk szemben, amelyek éppen ebből a bizonyos szerénységből következnek.

Jóelöre meg kell jegyeznünk, hogy ez „a magunk módján“ parancsa nem elkülönülést, szakadozottságot vagy éppen tájszerii- séget akar jelenteni. Sőt ellenkezőleg: az egyetemes magyar gondolkozás és életszemlélet teljes és hiánytalan kidomboritá- sát célozza. Mert ha tárgyilagosan a mélyére tekintünk ennek a kérdésnek, akkor lehetetlen bárkinek is elvitatnia, hogy az évszázadok viharaiban kialakult magyar közgondolkozás a legteljesebben és legkifo- gástalanahbui éppen ml közöttünk jutott érvényre. Ez a magyar közgondolkozás itten ml közöttünk nemcsak a nemzeti élet egyes társadalmi rétegeiben mutatkozik, hanem éppen abban van elhatározó jelentőségű nagy értéke, hogy elválhatatlan kapcsolatban van a néplség őstalajával. Itten nincsen népi és nem „népi“ gondolkozás között valójában — a magyar, látásmód és életfelfogás között — szakadékos különbség. Itten a „magunk módján“ mindnyájunkra, az egész magyar életre vonatkozik.

Ha már most napjaink egyes követelményeit nézzük, feltétlen észre kell vennünk az élet különböző megnyilvánulásai között mindegyre kiütköző és egymásnak nekifeszülő ellenmondásokat, sőt komoly ellentéteket is. Néha könnyen kísértésbe jön az ember, hogy feltegye a kérdést: vájjon lehet-e beszélni elhatározó jelentőségű magyar közgondolkozásról? Egyetlen nemzet időszaki felfogásáról sem lehet komoly tárgyilagossággal azt állítani, hogy gondolkozása mereven egységes. Az uj meglátásokat nem lehet véka alá rejteni s ha bármilyen erőszakkal is fojtanák vissza azoknak kinyilvánítását, előbb-utóbb mégis csak be- szüremlenek a különböző társadalmi rétegek felfogásába. Azonban mikor a közgondolkozás eszméjéről beszélünk, ezalatt éppen azt a sajátszerü valamit kell értenünk, mi a nemzet élettevékenységében a minden mástól megkülönböztető jellegzetességet adja meg. Ez a magunk módjának is a világos értelme.

d

/ y REGGEL : t f VJS AG |

m

P GELBEN:

MAGYAR ÚJSÁG

A Budapesten megjelenő ,fNem- aeti XJjság“ augusztus 6 i száma közölte párisi tudósitója tollából az alábbi cikket:

Paris, augusztus hó. A fenti cím alatt érdekes cikk jelent meg a Petit Párisién egyik legutóbbi számának első oldalán. Útleírás az uj Romániáról és politika, á párisi lapok egy idő óta tág teret adnak az uti- íajzoknak. A kiküldött tudósítók megjelennek Európa cgy-egy jól kiválasztott pontján és kimerítő cikksorozatban számolnak be élményeikről. Azelőtt sem a sajtót, sem a közönséget nem töltötte el ilyen felfedezés! láz. Már ami a távoli kis országokat illeti, pedig azelőtt az utazás olcsó és egyszerű voll, most pedig drága és nehéz. A mai párisi sajtó azonban mintha valami mulasztást akarna jóvátenni, folyton fokozódó buzgalommal fordítja reflektorát a külföldre. Tegyük hozzá, hogy ezek a „helyszíni közve ütések“ barátságosak és jóakaratnak. Bizonyos lírai ellágyulással fedezik fel a kék Dunát, vagy egy szeszélyesen kanyargó másik folyót, a havas bérceket, a rengő búzamezőt. Mindig azt, amit találnak. Lelkesen írnak az érdekes népviseletről, a meglepő városi civilizációról, a dicső történelmi múltról, a küzködö jelenről. És főleg az élelmezési viszonyokról. Ezek a külföldi útleírások, amennyiben politikai kérdéseket érintenek, tapintatosak és türelmesek. Természetesen mindig a vendéglátó ország szemszögéből ítélve. A tudósító mint a jó doktor, beszélni engecü a beteget. Hadd panaszkodjék, ettől ugyan valószínűleg nem gyógyul jneg, de nem is lesz betegebb. Az elmúlt hetekben Svájcrólf Törökországról, a Skandináv államokról, Spanyolországról, Bulgáriáról és Magyarországról jelentek meg ilyen útleírások. A Magyarországról szóló cikk iele voi* roktnszenvvel és jóindulattal. Idézte az ezeréves múltat, főt hajtott a szentlstvánl gondolat előtt, lesújtóan emlékezett meg a trianoni országcsonkitásról és megértőén a magyar aspirációkról. Egy másik tudósító most Romániáról ir ugyancsak helyszíni észleletek éo még nagyobb megértés alapján. A dolog ennyiben rendben van: az ujságiró azt irta, amit látott és hallott. Más lapra tartozik, vájjon tapintatos volt-e éppen a mai időkben Vyen tárgyú cikket megjelentetni.

Fierre Viloux, miután cikksorozatában szemléltető képet ad az egészségessé vált és fe'törö uj Romániáról, külpolitikai vonalra léi át és azt Írja, hogy annak, aki a román külpolitika útjait meg akarja érteni, nem szabad szem elöl tévesztenie, hogy a leg- fontosabb, a magyar-kérdés, geopolitikai p. ol iéma. Románia egész történelme tereD- csere, a síkság és a hegyek között. Az e’öfcbi az Inváziók természetes útja, az utóbbi az ezek elöl való menedék. 4 román szellemi élet központja a Kárpátok heg-j- lóncolata között elterülő erdélyi síkság. Az elmúlt világháború másnapján egy időben az volt a terv, hogy a kormány Brassóba költözik, ami ha nem is történt meg, mindenesetre jellemző tünet. így magyarázható

meg, hogy minden román tudatába i az erdélyi kérdés foglalja el a központi helyet. Ez irányítja a vezetökörök cselekedet élt.

— Ha a keleten elzajló harcban a román nemzet, egész erejét beleveti, ez kétségtelenül azért történik, hogy a birodalom életét védje a szláv veszéllyel szemben — ir|a Fierre Vitoux, aztán igy folytatja: — Be c,zéí t is, hogy áldozatát révén jogcíme regyen Európa hálájára és ezáltal békés revízióval szüntessen meg egy elviselhetetlennek Uéil helyzetet. Katonái azért ontották vérüket a Dóri, a Volga és a Kubán vidékén, hogy halálukkal hazájuk teljes földrajzi integritását. illetve annak resiaurdcióját sz Ágálják.

— A holnapi Európa — mondotta nekem egy román vezető tényező, Írja a francia újságíró — olyan részvénytársaság lesz, amelyben minden részvényes tőkéje arányában fog állni az általa hozott áldozatokkal. Amit mi csinálunk, erkölcsi jogot ad nekünk a:iá, hogy 1939-es határainkat restauráljuk. Bízunk e tekintetben a német birodalom loyalitásában és megér lésében.

Fierre Vitoux szerint egy másik közéleti tényező ugyanezt a gondolatot Így fejezte ki:

Európának legmagasabbrendü érdeke lesz, hogy visszaállítsa az erős Romániát, a nyugatiasság sampionját, az egyVlen komoly akadályt az orosz veszéllyel szemben.“

A Petit Párisién tudósítója helyszíni ta- pí sztalatai alapján úgy ítéli meg a helyzetet, hogy Bcsszarábia és Bukovina visszaté rrsének kérdése csak másod vonalban foglalkoztatja a románokat. Az ott elért síké-, reket ugyan lelkes tüntetésekkel fogadták, de a Dnyeszter és Bág-körüli győzelmeket rém tekintik kompenzációnak és nem lehet velük érzéketleniteni a nép nemzeti hevületét, sem elaltatni revindikációs igényeit. Az államfőnek és a legegyszerűbb Parasztnak főgondja, a régi marad. Mindenütt a legteljesebb egyhangúsággal tudják, ml az a cél, amelyet el kell érni. Antonesou tábor nagy nem szűnik meg minden alkatommal ismételni ezt.

Az átlagpolgár számára máskép fest a kérdés. A román kormány két éve minden katonai erejét beleveti a küzdelembe. A lakosság szempontjából az 1941 június 22- óta történő erőfeszítés szinte emberfeletti. A háborúban való ilyen részvétel sokak szemé bt n nyugtalanítónak tűnik, bőven vannak akik jobban szeretnék,“hogyha a jövre való eh'ieladással takarékoskodnának az erőkkel

— Többször hallottam összehasonlítási te nni Románia, és a szomszéd országok sorsa között, akik csak kevéssé, vagy egyáltalán nem vesznek részt a, bolsevizmus elleni harci klian és akik nem működnek közrs petró leurnszallitássál a kontinens védelmében és mégis gyarapodni látjá,k, országuk területét. Ezekben a románokban összegyűlt bizonyos érthető keserűség. De a keleti kérdés eldöl- tével ez fel fog oldódni bennük, mert ha az o’ ősz probléma egyszer rendeződik, minden más kérdést könnyű lesz megoldani. Anto- n-fscu tábornagy tisztában van ezzel és azért tér ki a félmegoldások, a politikai ingadozások elöl — fejezi be cikkét Pierre Vitoux.

Az idő nem alkalmas kényes nemzeti, helyesebben nemzetközi kérdések feszegeté- sére A magyar kormány, de az egész magyar nemzet ezen a téren megértő , ói türelmes. Senkinek sem érdeke, hogy ez a helyzet megváltozzék. Nehéz megérteni, hogy miért éppen egy francia lapnak kell beledr- tenia magát egy olyan kérdésbe, amelynek időszerűtlen feszegetésével sokaknak árt és senkinek se használ. Ennek a cikknek Bér. linken és Rómában biztosan nem, talán még Bukarestben sem örülnek.

A VILÁG TÜKRE

A legnagyobb délafrikai gyémántbányatársaság, a „de Boers Consolited Mines“ újabban elhatározta, hogy egy' évtizedek óta lezárt és kihasználatlan területén is megindítja a munkát. Az óriási gyémántkereslet annyira megcsappantotta a társaság gyémántkészletét, hogy fokozottabb termelés vált szükségessé. A hosszan tartó háború jelentékeny konjunktúrát idézett elő a gyémántpiacon. 1943 első félévének gyémánt- forgalma meghaladta az 1942 egész évi forgalmát. Ennek oka a nagy kereslet csiszolt drágakövek iránt, miáltal az árak a békebeli árak tízszerese fölé emelkedtek. A spekuláció különös előszeretettel vetette rá magát a drágakövekre.

Különösen az angolok és amerikaiak sietnek vagyonukat drágakövekbe fektetni, félve az inflációtól. Másrészt tetemesen megnövekedett a kereslet az ipari gyémántok után is, áll ez különösen az amerikai háborús iparnál, amely nagyértékü szerszámacél, vágó- és vésőmüszerek előállításához szükséges ipari gyémántokat szeretne üzemei részére biztosítani.

Az USA azonban nem rendelkezik elegendő gyémántköszöriis felett. Az egész világon 26.000 gyémántköszörüs van nyilvántartva, akiknek legnagyobb része most is Belgiumban és Hollanrdiában él. Az USA adatai szerint az Egyesült Államokban 3000, Palesztinában 2500 és Délafrikában 400 gyémántköszörüs él. A gyémántköszörüsök hazájában, Belgiumban és Hollandiában a propaganda koholmányának tartják ezt a statisztikát.

*

A török egyedárusitási központ a kávékészletek gyarapítására a kávé fügével, gabonával és cikóriával való keverését tervezi.

*

Genfi jelentés szerint nemrégen forgalomba hozták az Egyesült Államokban a cinkkel bevont vas pennys pénzeket. 4600 tonna vezet fognak iilymódon megtakarítani, ennyire volt szükség a rézpennys pénzek verésére. Amerikában a penny alatt a szerény egycentea pénzegységet kell érteni.

*Lisszaboni jelentés szerint Vargas elnök engedélyezte a narancs felhasználását. A mezőgazdasági minisztérium desztilláló üzemek felállítását tervezi, melyek évente 1000 tonna narancsolajat készítenének. A kormány arra számit, hogy ennek a létesítendő iparnak a hozamából fedezheti a narancspiac szükségletét és támogathatja a termelőket, sőt csekély nyereséget is remél.

Két évvel ezelőtt a Lettországban a bolsevisták által elhurcolt személyek után 1200 gyermek maradt szülök nélkül. A németek kezdeményezésére széleskörű mozgalom indult meg a gyermekekről való gondoskodás érdekében. Az utolsó tanévig támogatást biztosítanak számukra és minden más tekintetben is ellátják őket. Az e célra, alakult „gyámságok“ tagjai nem csupán magánszemélyek, hanem vállalatok Is.-*

A háború negyedik évében már valóságos sportszerű versengés fejlődött ki a „mindenki a saját zöldségese!“ jelszó nyomán a műkedvelő kertészek között Berlinben. Most már nemcsupán az összes házikertekben használnak fel erre a célra minden talpalatnyi helyet, hanem a belvárosban, a bérházak disz- és eflökertjeiben, a hátsó udvarokban, beépítetlen telkeken is paradicsomok és salátafejek diszlenek. A nagyváros lakóit a háborús szükség vitte erre rá. Sok kezdő kertész fizet rá dicséretes igyekezetére, amikor minden iparkodása és szorgalma ellenére főzelékei nem fejlődnek és titokzatos betegségtől sorvadoznak. Itt érezteti aztán áldásos hatását a Női szervezet, mely minden táplálkozási és háztartási kérdéssel foglalkozik. Ennek kötelékében képzett kertésznők kara járja sorra a kerteket, hogy szakszerű tanáccsal lássák el a termelőket a termesztendő fajták, a termesztés módjai és a károk megelőzésére vonatkozóan. A műkedvelő termelők nagy örömmel fogadják e zeke t a kertészti őket, akik sokszor egy pillantással felismerik a nagy gonddal, de legtöbbször kevés szakértelemmel kezelt zöldséges kerteket fenyegető veszélyeket.