Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-04 / 174. szám

1943. AUGUSZTUS 4 KiexjBnUrsjtQ 6 4- KI VOLT AZ ELSŐ MAGYAR ZA­RÁNDOK ROM AB AN f Veress Endre dr., a jeles magyar történetíró, aki 19j 1-ben meg­jelent hézagpótló akadémiai kötetében, amely az összes Olaszországban tanult magyarok­nak adatait tartalmazza, megfelelt erre az érdekes kérdésre. Egy 1300 október 31-én kelt régi magyar oklevél igazolja, hogy egy Váró nevű magyar vezeklésül kötelezte ma­gát, hogy a legközelebbi pünkösdkor elza­rándokol Egerbe, a Szent Szűz sírjához, a rákövetkező év husvétjára pedig Rómába, Ez a római zarándoklás ettől kezdve mind sű­rűbb lett a magyarok között. — Két uj hasznos kiadványt jelentetett meg- a Földmivelésügyi Minisztérium Erdé­lyi Kirendeltsége. Mindössze két esztendeje működik a Földmivelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltsége, de ezalatt az Idő alatt is rengeteget dolgozott Erdély mező­gazdaságának fejlesztéséért, amelynek egyik tengelykérdését éppen a gazdasági ismeretek terjesztése képezi. A m. kir. gaz­dasági tanfolyamok és szakiskolák mun­káját egésziti ki a kirendeltség kiadvány- sorozata, amelyet Balogh Vilmos dr. min. osztályfőnök, a kirendeltség Vezetőjének irányítása mellett Solty Ernő dr. min. oszt. tan. szerkeszt. A napokban hagyta el a sajtót a 17. és 18. sz. kiadvány. Az első­ben „Tanuljanak a gazdalányok is“ elmen dr. Gábos Dénes gazdasági tanintézeti igazgató, erdélyrészi körzeti tanulmányi felügyelő ismerteti a m. kir. háztartási tanfolyamok, valamint háztartási szakta­nácsadó állomások célját és rendeltetését A másodikban pedig dr. Kopp Elemér ve­gyészmérnök, a kolozsvári m. kir. Gyógy- növénykisérleti Intézet vezetője foglalkozik a máktermesztés nagyjelentőségű kérdésé­vel. Mind a két Írás igen hasznos Útmuta­tója az erdélyi gazdatársadalomnak. A fű­zeteket egyébként már szét is küldte a ki- rendeltség az erdélyi magyar falvakba. — Rendelet a vas- és acélcikkek forgal­mának és felhasználásának szabályozásáról. A Hivatalos Lap mai száma közli az ipar­ügyi miniszter rendeletét az egyes vas- és acélcikkek forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában. A rendelet szerint hengerelt, vagy húzott rúd, idom és ab­roncsvasat, 3 mm-nél vastagabb vaslemezt, butorrugót, drótot, sodronyszeget, kerékpár­vasat és lópatkóvasat a kereskedő és az e cikkeket előállító vállalat csak vasáru-vá­sárlási jegy ellenében, vagy a m. kir. ipari anyaghivatal külön engedélyével szolgáltat­hatnak ki. * Most jelent meg: Fenczik: AZ 'ÁL­LATI LÉLEK c. újdonság kve 12.50. Ez a munka az adatokat ügyesen csoporto­sítva a forrásmunkák megjelölésével úgy adja elő mondanaivalóját, hogy az olvasó élvezetes olvasmány mellett észrevétle­nül közelebb fér az állatokhoz, megis­meri azok életét, életmódját, szerelmét és egyben egy kitűnő szakkönyvet vesz kéz­hez. Kapható: MINERVA Rt. Könyvosz­tályán, Mátyás király-tér 8. — Bologna magyar emlékeit nem élte kár az angolszász légitámadásoknál. A bo­lognai magyar emlékeket a város bombá­zása alkalmából nem érte károsodás. Bo­logna világhírű egyeteme az a főiskola, amely a legnagyobb hatással volt az Árpá­dok kora óta a magyar egyetemi oktatás­ügyre. Magyar diákok százainak anyaköny­vi bejegyzései tanúskodnak arról, hogy itt tanultak a magyar szellem későbbi számos kiválóságai. Ezek közé tartozott Zeredna) Vitéz János és Báthory István, a későbbi nágy erdélyi és lengyel uralkodó. De nem­csak magyar tanulók, hanem magyar ta­nárok is működtek e hires főiskolán a Xm. században történt alapítása óta és nem egyszer választottak magyar rektort az egyetemnek önkormányzatot élvező ifjú­sági szervezetei. Feliratok, festett, vagy köbe és fába metszett, olykor ércbe öntött elmerek örökítik meg Bolognában — az anyakönyvi bejegyzéseken kívül — a ma­gyar világi tanulók neveit. Ezeket veszik először észre a magyar turisták, mikor be­lépnek a fényes múltú Archiginnasio kapu­ján, az egyetem régi patinás épületébe. * A közérzet és a munkaképesség gyak­ran igen jelentékeny mértékben megjavul akkor, ha bélmüködésünket és gyomor­emésztésünket reggel felkeléskor egy po­hár természetes „Ferenc József“ keserü- vizzel kellőképen elrendezzük. Kérdezze meg orvosát! — Kétezer pengő' értékű ágyneműt loptak el a® álkucsos betörők. Kocka Hajnal Esz- terházy-utca 3. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrkapitányságon ismeretlen tet­tesek ellen, akik távollétében álkulccsal be­hatoltak lakására és ellopták az összes ágy­neműit 2000 pengő értékben. Jó óra és Jó hirdetés —­alapja a Jó UzieUueuetJue* ±1* iiO<t I Leventeif'usetgunk, hazánk jövője Kormányzó Urunk 75. születésnapja alkal­mából a magyar ifjúság honvédelmi nevelé­sének és a testnevelésnek országos vezetője gyönyörű képes albumban gyűjtötte össze a Kormányzó Ur által alapított leventeintéz­mény minden vonalon a nagy nemzeti célo­kat példaadással szolgáló élete sokoldalú munkásságának bizonyítékait szebbnél-szebb felvételekben. Ez a pompás album tartal­mában és kiállításában egyaránt méltó a leventeintézményhez s egyben felemelő tisz­teletadás Kormányzó Urunknak, aki — amint ismeretes — 1921-ben megteremtette a magyar ifjúság hatalmas erkölcsi és fizi­kai erőt jelentő nemzeti mozgalmát. Nem véletlen, hogy a kötet első lapját a Horthy- nemzetség cimere díszíti, hanem szép és igaz jelképe annak, miként forr össze a Legelső Magyar nemzete jobb jövőre hivatott ifjú­ságával. A kötet 12 első lapja tömör ismertetést ad a leventeintézmény célkitűzéseiről, szer­vezetéről magyar, német és olasz nyelven, így a könyv nemcsak a magyar nagyközön­séghez szól, de arra is igen alkalmas és egyben méltó is, hogy nagy fegyverbarátaink és szövetségeseink előtt tiszta képet adjon az egész magyar ifjúságot átfogó nagy szervezet fontos nemzetnevelö és honvédelmi munkásságáról. Ennek gerincét az alábbi szempontok szabják meg: a leventeképzés valiáserkölcsi alapon nyugvó katonás, haza­fias nevelés, amely a céltudatos testnevelé­sen, egészségápoláson és katonai előképzé­sen keresztül kiegészíti az iskolában szerzett ismereteket és öntudatos, gerinces, tisztes­séges állampolgárokat nevel. Kormányzó Urunk bölcs akarata már 1923 december 23-án intézkedett — egyelőre 12—21 éves fiuk számára — a leventeintézmény megte­remtéséről s 1939-ben a leventekötelezettség kiterjesztésével a leányok is bekapcsolódtak a magyar ifjúság nemzeti és katonai eré­nyeit öntudattá fejlesztő mozgalomba. A gyönyörű album több, mint 200 szebbnél szebb felvételben mutatja be a leventeintéz­mény munkaterületein a magyar ifjúság nagyszerű munkáját, örömmel látjuk, hogy ez a katonás szervezet mily nagy gondöt fordit a népi hagyományok ápolására, első­sorban azzal, hogy meghagyja, sőt meg is kivánja, hogy minden vidék ifjúsága ősi népviseletében vegyen részt a leventemunká­ban. Látjuk, mert bizonyítják a képek, hogy a leventeintézmény a magyar ifjúság kis hadserege s tudjuk, hogy leventéink a há­borúban nem egy értékes fegyverténnyel, vagy szolgálattal segítették a honvédség harcait. A képek minden szövegnél, minden szó­nál ékesebben bizonyítják, hogy a levente­élet egészséges, vidám és öntudatos jelleme­ket alakit ki. Egy-egy kép megragadó erő­vel tesz vallomást a magyar ifjúság erejé­ről, szellemi sokoldalúságáról, a rábízott feladat megoldásában tanúsított életrevaló­ságáról. A magyar ifjúság bizonyára soha el nem múló hálával gondol Kormányzó Urunk nagy előrelátására, amely életrehivta a le­venteintézményt s annak kereteit igaz ma­gyar lélekkel és szellemmel töltötte meg. A hiteles fényképanyagban bemutatott levente­életre meleg szeretettel és nagy büszkeség­gel tekinthet Kormnyzó Urunk is. Hiszen a magyar ifjúság megértette az ö nemes el­gondolásait és szándékait s nagy vezérét hiven követi az ifjúságra háruló kötelessé­gek teljesítésében. És mintha a nemzeti és honvédelmi mun­kára kötelező államfői megnyilatkozásra lenne a képesalbum valamennyi képe biztató felelet, változatosan 7 nagy fejezetben tárul az olvasó elé a leventéélet szépsége és je­lentősége. Leventeünnepélyek, a katonai előképzés, leventesportolás, a leventeegyesü­leti élet, a belső arcvonal megszilárdításának szolgálata, a leventeleányok célkitűzései, a leventeegészségügy és a külföldön végzett leventemunka jelenetei bizonyítják be, hogy a nemzet fennmaradását és szebb jövőjét csak ebben a honvédelmi szellemben nevelt ifjúságban keresheti. A kötet elején megragadó felvétel jelké­pezi Kormányzó Urunk és a magyar levente- ifjúság nagy és benső összeforrását. Ma­gyarország Kormányzója előtt feszesen áll egy leventeifju s a Főméltóságu Ur szere­tettel nyugtatja kezét a fiú vállán. Szemé­ből atyai szeretet és bizalom sugárzik a fiúra, a jövő magyar katonájára. A levente arcán ott tükröződik a meghatottság, de egyben az ígéret is: mindenben eleget tenni az ország egyetlen Vezére parancsainak. A kép alatt a Főméltóságu Ur sajtákezü Írása és névaláírása olvasható: „Bizalom a ma­gyar ifjúságban. — Horthy.“ Az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője elrendelte, hogy ez a jelmondat valamennyi leventeott­hon falára festessék fel és az album vezető- helyén közölt kép a Kormányzó Ur jelmon­datával művészi nagyításban minden levente­otthon főfalára kerüljön megkülönböztetett helyre, hogy Intse és buzdítsa a magyar fiú és leány ifjúságot árrá: a levente élete Is­ten parancsából a magyar népé. A magyar ifjúság sohasem lesz méltatlan Kormányzó Urunk bizalmára. ÚTKÖZBEN Szeretek útközben hozzácsatlakozni — persze csak tisztes távolról — vadidegen járókelőkhöz. És ilyenkor hallgatózni szok­tam. Tálán illetlenség, dohát ha az ember egyszer már megszokott valamit■ nehéz ar­ról leszoknia. Számomra ez olyan szórakozás féle, de némelykor azon vessem észre, hogy ez a szórakozásféle közel van a szenvedély­hez. Erre úgy jöttem rá, hogy minap este egészen az állomásig követtem egy vitat­kozó emberpárt, pedig már holt fáradt vol­tam. Közben kihallgattam őket. Majdnem az egész utón az asszony beszélt. Szemrehá­nyásokat tett a férfinek, aki valószinüley az ura lehetett, hogy miért nem olyan ügyes, olyan törekvő ö is, mint például az a Re- cege.. . Igen, talán éppen azért nem tudtam elszakadni tőlük, mert az asszony kimon­dotta ezt a nevet: Recege. Recege Dániel —• amint később megtudtam a keresztnevét is. — Bizony, Recegééknek már ott a fájuk a pincében. És Recegéné a befőtteket is el­tette télire. Legalább száz üveggel. Mert Recege keres ám, dolgozik ám, nem mint te — mondatta szemrehányóan a férfi felé. — Dolgozik, dolgozik. .. Azt meg aztán én tudom a legjobban, hogy nem dolgozik — mondotta a férfi. — Az a Recege csal hitvány kodik, becsapja a hiszékeny embere­ket s úgy szerzi a pénzt. Akkor aztán lehet neki a téli tüzelője már a pincébe s lehet száz üveg befőttje is a kamrában. Nekem tudom, hogy nem menne le a torkomon az a befőtt, s annál a fánál se tudnék mele­gedni. Hagyd el lelkem, lesz még melegük ■majd Recegééknek, csak jelentse fel valaki. Majd megütik a boká jukat... — Ugyan, ugyan, — vágott szavába az asszony — te se tudsz egyebet felhozni, csak azt, amit Tinkáék. Ne félj, nem lesz semmi bajuk. — Jó, jó, majd meglátod te, de aztán jusson is eszedbe, amit mondtam. Mert ne felejtsd azt se fiam, hogy ebül jött jószág­nak ebül kell elvesznie. Én mondom ezt ne­ked. Bizony. És aztán tovább haladtak előttem csönde­sen, elgondolkozva. Az asszony se szólt egyetlen szót se többet, mintha csakugyan elhitte volna, amit a férfi mondott, hogy ébül jött jószágnak ebül kell elvesznie. És mintha bele is nyugodott volna. Igen. * Útközben azt is megtudtam, mikor lesz vége a háborúnak?... Elmondom maguknak is, hallgassák meg: — Tudod-e, mikor lesz vége a háborúnak? — kérdezte tőlem, ahogyan összetalálkoz­tunk egymással, egyik „külpolitikus“ isme­rősöm. — Én nem, — mondom. — Hát te? — Én igen, — azt mondja. — Figyelj ide, mert te is megtudhatod, ha 19if3-at elosz­tod 1918-cal. Na hányszor van meg 19^3-ban az 1918?. .. Mi az, hát ezt se tudod . .. Úgy, úgy. Mond ki, hogy egyszer. Látod, most már tudod azt is, mikor lesz vége a hábo­rúnak: Egyszer, hehehe... Bizony, még röhögött is sületlen viccén. * — Be jó, hogy találkoztunk — rohan ne­kem már messziről egyik rég nem látott ismerősöm. — Tudod, van nekem egy talál­mányom, amit ha szabadalmaztatnék, annyi pénzt kereshetnék, mint réten a fü, vagy erdőn a fa. .. De nekem nem kell ennyi pénz, barátomj nekem nem kell ennyi pénz, hát mit is csinálhatnék véle ? Szil esen át­engedném neked bizonyos részét, ha segítsé­gemre lennél. Vállalod? — Várj. Lássuk, miről van szó — mondom ismerősömnek. — Várj térjek már magam­hoz, mert annyira - felvillanyoztál ebben a nagy melegben. •— Nem, Kérlek, üt nem lehet szó várako­zásról. Ezt nyélbe kell ütni, mert hallom, hogy más is töri rajta a fejét. Éppen azértt sietni kell a dologgal. Hagy úgy mondjam, ütni kell, amíg meleg. Tehát, még egyszer kérdem: segitsz nekem vagy nem?... — De az Isten szerelmére, mond meg már, miről van szó?... Hiszen azt nekem is tudnom kell előbb. És neked is tudnod kell, barátom, hogy a puskaport, vagy a spanyolviaszkot már nem lehet feltalálni. Érted?... — Szóval még komédiázol is? — néz vé­gig rajtam fitymálva ismerősöm. — Nahát tudd meg, erről rádismerek. Szervusz. És azzal úgy elrohant, mint aki csakugyan megsértődött. Én pedig azóta is azon gon­dolkozom, vájjon nem kellett volna végig­hallgatnom?... Ki tudja, hátha csakugyan nem a puskaport, vagy a spanyolviaszkot akarta feltalálni?.., biro János A VILÁG TÜKRE Franklin Mann családkutató megállapí­totta, hogy Roosevelt és Churchill heted- fokú unokatestvérek. A közös ős bizonyos Reeder Gloves volt, aki az akkor élénk rab­szolgakereskedelméről hires Newhaven vá­rosban folytatta nem mindennapi jövedel­met jelentő tevékenységét. A rabszolga­kereskedő közös ős sok mindent megma­gyaráz a két angolszász áliamférfiu politi­káját illetőleg. * A Resto del Carlino jelenti: A nápolyi egyik bombatámadás alkalmával súlyosan megsérült Galeffi, az ismert nápolyi énekes. Súlyos szilánksérülésével bevánszorgott egy épületbe, amelyet azonban bomba talált és eltemette. Amidőn kiásták, halottnak hitték és a hullaházba vitték. Az operaénekes otí felébredt és kiabálni kezdett. Ezután kór­házba vitték. Már túl van a veszélyen. * A fi uncia hirszolgálat tangeri jelentése szerint az északamerikai Morgan-bank képviselőt küldött Marokkóba, hogy ott na­gyobb ipari és közlekedési vállalkozást sze­rezzen meg a bankház kezére. A Morgan- bankház ügynökei azon fáradoznak, hogy a marokkói vasutak tökéjét is északamerikai kézbe juttassák. * A Ştefani Iroda jelenti: Két olasz tengerjáró fedélzetén 300, jó­részt asszonyból és gyermekből álló cso­port Abesszíniából és a Szomáli-földről köl­tözik haza. Valamennyien olaszok. Kikö­töttek Las Palmasban. A két gőzös élelmi­szert szerez és azután folytatja útját Gib­raltáron át Trieszt felé. * A bcl^úJi. ..Obnova“ tudósítást közöl ar­ról, hogy a Kragujevác község tulajdoná­ban lévő földeken megindult az aratás. A munkáshiány miatt az aratást a város lakói és a köztisztviselők bonyolítják le. így pél­dául az egyik nap a városi elöljáróság al­kalmazottai arattak, élükön a polgármes­terrel, a másik napon a város adó- és pénzügyi hivatalának tisztviselői, a har­madik napon a járásbiröság és az állami ügyészség alk dmazottai. * Julius 31-én temették el Eszéken azt a két törvényszéki birát, aki julius 30-ra vir­radó éjszaka szolgálatteljesités közben partizán támadás áldozata lett. Mint csép- iőgépellenörök működtek Eszék mellett és igy estek a partizánok vérengzésének áldo­zatául. * Japánban is mind nagyobb buzgalommal foglalkoznak a polgári lakosság légvédel­mének kiépítésével. Ebből a szempontból a legtöbb gondot a hét és félmillió lakosú Tokió jelenti. A főváros lakóházainak nagyrésze ugyanis viszonylag gyenge, a fa­lak legtöbbször papirból készülnek. Ez az építkezési mód nem annyira az időjárás parancsa, mint inkább a földrengést meg­előző védekezési mód és amellett igen gaz­daságos. Ilyen házakban természetesen óvóhelyekről szó sem lehet, más, siiritn la­kott menhelyekben viszont azért lehetetlen óvóhelyeket kiépíteni, mert a talajvíz már egyméteres mélységekben előtör. Ezért a tokiói városi hatóságok elhatározták, hogy a városnak e veszélyeztetett negyedelt al­kalmas helyre áttelepítik. Az újjáépített lakónegyedekben azután gondoskodnak ar­ról, hogy a lakosság légitámadás eseté« megfelelő óvóhelyekkel rendelkezzék, (MN.j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents