Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-24 / 190. szám

» MbuetiÍÍtsjíq 4 1943. Al Gl)SZÍ VS 24 űz ipariigyi miniszter tisztázta, milyen munka­béreket kell fizetni a légiriadó idejére Kolozsvár, augusztus 23. Az iparügyi mi­niszter 29.247/1943. szám alatt a Gyáripa­rosok Országos Szövetségéhez intézett le­iratában a légi riadó idejére az ipari (ke­reskedelmi), bányászati és kohászati mun­kavállalók javadalmazása tekintetében az alábbi eljárás ^követésére hívta fel az érde­kelteket: Ha a munkavállaló (munkás) a légitáma­dás következtében elrendelt riasztás miatt a rendes munkáját nem végezheti, a munka­adó a riasztás következtében elmulasztott munkaidőt a lehetőséghez képest úgy pótol­hassa, hogy a riasztás miatt a munkavállaló a javadalmazásban ne rövidüljön meg. Ne kívánja meg a munkaadó az elmulasz­tott munkaidő ama részének pótlását, amely napi nyolcórás munkaidőn belül a félórát, nyolc óránál hosszabb munkaidőn belül az egyórát nem haladja meg. Az erre az időre eső teljes javadalmazást azonban __ bele­értve ebbe a bér- és fizetési pótlékot is — fizesse meg. A szakmány- és akkordbérek­nél hasonló az eljárás. A munkaadó az elmulasztott munkaidőnek a fentemlitett időtartamot meghaladó részé­nek pótlását csak annak a hétnek, vagy az azt követő két hétnek egy vagy több köz- napján kívánhatja, amelyen a munkavállaló a riasztás következtében a munkaidejéből mulasztott. Ezen az időtartamon belül is az elmulasztott munkaidő pótlását ciak a fenn­álló jogszabályok korlátái között lehet meg­kívánni. Este 21 órától reggel 5 óráig ter­jedő időben az elmulasztott munkaidőt pó­tolni nem lehet, ha a munkás egyébként csak nappali munkát végez. Ha a munkaadó az elmulasztott munka­időt munkásával olyan keretek között pó­toltatja, hogy az a törvényes rendelkezések alapján túlmunkának minősül, az ilyen mun­kát a túlmunkára vonatkozó rendelkezések­nek megfelelően kell díjaznia. Amennyiben a munkaadó a riasztás kö­vetkeztében elmulasztott munkaidőnek a le­irat második bekezdésében említett időtar­tamot meghaladó részét nem is pótoltatja, az elmulasztott munkaidőre eső teljes java­dalmazás nyolcvan százalékát — teljesít­ménybér (szakmán;.--, akkordbér stb.) eseté­ben az egy órára eső átlagos kereset ala­pulvételével — fizesse meg. önként értető­dik, hogy, ha jogszabály, szerződés vagy a munkaadó vállalatában (üzemében, üzleté­ben) kialakult gyakorlat (szokás) értelmé­ben a munkavállalót az önhibáján kivül eső okból elmulasztott munkaidőre a teljes ja­vadalmazás megilleti, a munkaadó a riasz­tás tartamára a teljes javadalmazást köte­les megfizetni. Ha a munkavállaló a rendes munkáját a légitámadás által veszélyeztetett munkahe­lyen a riasztás tartama alatt is továbbfoly­tatni köteles, a munkaadó a munkavállaló­nak a riasztás tartama alatt végzett mun­káját az erre az időre egyébként járó teljes javadalmazásnál 30 százalékkal magasabban köteles díjazni. Az olyan munkavállalót,. aki a riasztás tartama alatt a munkaadó válla­latában az óvóhelyen kivül személyes lég­védelmi szolgálatot teljesit, úgy kell tekin­teni, mintha a légitámadás által veszélyez­tetett munkahelyen rendes munkáját vé­gezné. _ Aki háromszor „támadt fel“. Stockholm­ból írják: Kajaani finn városban Tiko Sal- linen öreg halász július 28_án harmadszor tért vissza a „halálból'1 az élők sorába. A mostani esetben a „halálból“ negyvennyolc óra elteltével ébredi lel, a ravatala körül egybegyült rokonság és jóbaiátok nagy meg­lepetésére. A 83 éves aggastyán három nap­pal előtt eltűnt és a keresésére induló leánya a mezőn találta meg élettelenül. Az orvos megállapította a halál bekövetkeztét, de . . . a tudomány tévédéit* Két előző „feltámadása“ a következő körülmények közt történt- 1918- ban Saliinen Mannerheim tábornok hadsere­gében harcolt és egy gránátszilánk súlyos sebet ejtett a fején. Bajiársai halottnak hit­ték és megásták a sírját. Amikor elkezdték a földet a sírba bedobálni Saliinen hirtelen felült, majd pedig kiugróit a sírból. A máso­dik eset mintegy tiz évvel ezelőtt történt: a lelkész a koporsó lezárása előtt meleg sza­vakkal méltatta „az elhunyt“ érdemeit, ami­kor az öreg kilépett a koporsóból .. . Atyafi- sága most megfogadta, hogy ha Saliinen újra „meghal“, legalább öt napig várnak a teme­téssel. A falu bölcsei pedig megjósolták, hogy aki már háromszor „tért vissza a tul- világról“, az bizonyára legalább száz évet, fog megérniv A gumípilypang karrierje A magyar Álfö!dön is megterem ezentúl a gumi A {utáni siteságról származó gumipifypong, ami egész Oioszország gumiszükségletét ellátta, megoldja a magyar gumiellátást is De nem tudta az orosz paraszt sem, aki a kok-szágiszt termelte, hogy milyen célra növeszteti vele az állam a furcsa növényt. Ő csak learatta, gumóját le­szedte, vagonba rakta és aztán titokza­tos útjára engedte termelvényét. A gyár munkásai, ahová a «különös gumók meg­érkeznek feldolgozásra, már nem tudják, mely növénynek milyen része kerül a kezükbe. A• pép feldolgozásánál műkö­dök pedig már azt hiszik, valami kül­földi nyersanyagból félkészen szállított guminedvből készítik a nyersgumit. így lehetett titokban tartani évtizede­ken keresztül ezt a felfedezést. Nem is tudott senki Oroszországon kívül semmi bizonyosat a kok-szágiszról, egészen 1941-ig, az orosz hadjárat megindulá­sáig. Akkor aztán egy véletlen folytán fény derült a rejtélyre. Az oroszok elkövetik a hibát Az oroszok ugyanis elkövették apt a könnyelműséget, hogy az általuk meg- ’ szállt Lengyelország területén hatalmas táblákban vezették be a kok-szágisz- termelést. Nem tudtak ellenállni annak a csábitó körülménynek, hogy a lett föld’ elsőrangúan alkalmas volt a gumi­növény termesztésére. Amikor a német csapatok bevonultak Lettországba, meg­találták ezeket a kok-szágisz földeket. Tudták., hogy valami céljának kell lenni az ilyen gondos művelésnek és csakha­mar egy európai tudósokból álló nem­zetközi bizottság szállt ki a helyszínre, hogy tanulmányozza az érdekes növényt. Még azon a nyáron hetek alatt megoldot­ták a kérdést és megindult a kísérlete­zés: hol lehet más európai területen termelni a gyermekláncfűnek ezt a ked­ves és főleg hasznos unokahugát. Magyarországon dr. Tuzson János, a Műegyetem mezőgazdasági fakultásának növénytermesztési professzora kapta a feladatot Ennek az európai hirü tudós­nak a neve már évtizedeken át össze­forrott a magyar Alföld szebb étételének fogalmával. Ami itt az utolsó harminc esztendőben fásítás történt, az nagyrészt az ő érdeme. Neki köszönhetjük árnyé­kos útjainkat, poros utjaink««jnentén a hűvösséget lehelő fenyőerdőcskéket, má­jusi illatban tobzódó akácosaink jószá­gát s a tanyák körül álldogáló facsopor­tokat Egy egész elhanyagolt, lepusztitott jár gumicsizmában, az autóknak ott is gumikerekük van és a hadianyaggyártás sem nélkülözheti ezt a fontos nyersanya­got. Csökken az orosz gumibehozatal Hiába, amint az orosz haditermelés tempója fokozódott, úgy szállt lejjebb és lejjebb a behozatali mérleg gumirovata. A külföldi szakértők nem tudták meg­magyarázni maguknak a dolgot. Csem­pészésre gyanakodtak eleinte, de aztán belátták, hogy ilyen méretű csempészés, amely különben is példátlan lenne a vi­lágtörténelemben, megvalósíthatatlan és a gumipiac pletykáit sehogyan sem tudta volna elkerülni. Maradt tehát az egyet­len lehető eset: Oroszország valamilyen rejtélyes módon gumit termel. Hiába volt azonban az ipari kémkedés minden fortélya, erről a termelési módról, vşgy a növényről, amely annak nyersanyagát adja, semmit sem tudtak meg az érdek­lődő nagyhatalmak. Nem is tudhattak, mert ők mindig a gumifát keresték orosz földön és gyanútlanul mentek el az apró kii mezei növények végtelen táblái mellett. táj arcát változtatta vissza kedvesebbé, lombosabbá ez az ezüsthaju férfi, akit mindig úgy képzeltünk el, mint a ma­gyar fahadseregnek kemény tábornokát, aki a terméketlen homok ellen vezeti seregeit. Dr Tuzson professzornak két növény- kisérleti telepe van, az egyik Szolnok határában, a másik Tar községben a Mátra lábánál, hogy két különböző fajta talajon kísérletezhessen növényeivel és fáival. Ő szerettette meg a magyar föl­det és a fenyőt egymással, gyakran megesik hogy amit hegyi telepén már otthonossá tett, azt a növényt leviszi a hatvani kísérleti állomásra, hogy ott a magyar Alföld talajába is belenevelje. Mi ezúttal a tari kísérleti telepen lá­togattuk meg, mert a gumikisérleti pró­bálkozások itt történtek. Az ősz tudós, amióta nyugdíjba vonult, minden héten legalább három-négy napot itt tölt ked­ves növényei és munkatársai társaságá­ban. Minden felsőbb támogatás nélkül, saját félrerakott fizetéséből teremtette ezt a kísérleti állomást, életének minden nagy eredménye innen indult el hóditó útjára: a gyönyörű fenyők, amelyek a Kormányzó Ur kenderesi kastélyát dí­szítik éppen úgy, mint az egyszerű és igénytelen gömbszilek, amelyek alföldi városaink poros utcáit teszik árnyé­kossá. Virágzik a digitálisz , A Növénykisérleti Állomáson éppen nagy sürgés-forgás van. Most virágzik a digitálisz, mely egyik legnagyobb sikere a magyar tudósnak. Rajta kivül senki sem tudta termelni ezt a hires és az or­vosi gyakorlatban, különösen a szívbaj­nál nélkülözhetetlen gyógynövényt. Neki köszönhetjük, hogy ezekben a zűrzava­ros időkben nem szorulunk behozatalra digiiáliszból, amit néhány év előtt még az utolsó grammig külföldről kellett kérnünk. Mos var. a digitálisz aratása. A hosszú száritóhelyiséget már készítik, hogy az összegyűjtött növényeket ott hosszú ideig azonos hőmérsékleten tartván, szinte szárazon megfüstölve, megfelelő módon szárítsák. Lent, a hepe-hupás te­lepen egész hegyoldalak vannak telisde- teli a derékigérő rózsaszínű virágok fürtjeivel. Mogyorország berendezkedik a gumiiermelésre Amikor a guminövény után érdeklő­dünk nála, finoman mosolyog. — Tulajdonképen hivatalos titoktartás kötelez mindennel kapcsolatban, ami a guminövényhez tartozik. Miután azonban a termelési rendelet már úgyis elárulta, hogy Magyarország berendezkedik a gumitermesztésre, annyit én is elmond­hatok, hogy a kísérletek a legteljesebb eredménnyel jártak s a magyar földön éppen olyan remekül megterem majd a gumipitypang, mint eredeti hazájában, a turáni síkságon. — A feldolgozásra berendezkedtek? — Ez nyilvánvaló, de erről természe­tesen semmit sem nyilatkozhatom. Adott lehetőségek mellett nem boszorkányság kikutatni a pontos gyártási módszereket. GESZTELYI NAGY ZOLTÁN J<0 Ara é>» ]* Urdetéssac: alapja a JA Uxletateaetneü acoci Szilágysomlyói napló MAGYAR ANYÁK NAPJÁT rendezett Szilágysomlyó megyei város is, Szent István napján. A rótn. kát. kultúr­teremben tartották meg a szép ünnepélyt, amely a Hiszekeggyel kezdődött. Udvari József dr. polgármester felemelő szépségű beszédé vezette be az ünnepélyt s utána ki­osztotta az érdemeket a sokgyermekes anyáknak, öt szilágysomlyói sokgyermekes magyar anya részesült kitüntetésben, özv. Farmathy Istvánná, akinek nyolc gyermeke közül négy katona), Lajtos Imréné, Józsa Dánielné, Schönstein Jánosné és Tóth Ká- rolyné. Az érmeken kivül hárman, 200—200 pengő pénzbeli jutalmat is kaptak. Miután a polgármester neje feltüzte az érmeket, az elemi iskolások kedves szavalatai következ­tek, majd Vida Jánosné óvónő vezetése mel­lett a kis ovódisták szerepeltek megható ked­vességgel. A felemelő ünnepség a Himnusz hangjai mellett ért véget. A BAJTÁRSI SZOLGÁLAT nemcsak a hadbavonultak és itthonmaradott« jaik támogatását végzi példás buzgalommal, de minden jótékony ügyet felkarol. E nyá­ron például már másodízben rendezett jóté- konycélu fagylalt-délutánt. Az első fagylalt­délután tiszta jövedelmét a Köblös Endre zilahi ref. esperes h. által tervbe vett és ÍI- lahon felépítendő „Felszabadulás és Műve­lődés Háza“ javára ajánlották fel. Az elmúlt vasárnapon megtartott fagylalt-délután tiszta jövedelmét pedig a sokgyermekes anyáit fel- segélyezésére fordította a Bajtársi Szolgálat vezetősége. AZ UJ TANÉVBEN nyílik meg Szilágysomlyó uj iskolájának, a m. kir. áll. fiúpolgárinak az intemátusa. Az iskola és az internátus a volt női ipari alsó­iskola helyiségében van. Ezt az iskolát, — amely az ország egyetlen női ipari alsó­iskolája volt — ez iskolai év végén szün­tette be a minisztérium és helyette fiú pol­gári iskolát engedélyezett. A III-ik és IV-ik osztályokban azonban a volt ipariskola leánynövendékei is továibb tanulhatnak, azok, akik ez évben végezték el a női ipariskola Il-ik, illetve III-ik osztályát. ÁTHELYEZÉS Juhász László dr. rendörfogalmazót, — aki éppen két esztendeje áll a szilágysomlyói m. kir. rendőrkapitányság szolgálatában, — Ceglédre helyezték át. A szimpátikus, fiatal rendörfogalmazó távozásával megürült fo­galmazói állást Bessenyei Pál szamosujvári rendörfogalmazó kapta meg, aki egy Ízben már teljesített szolgálatot Szilágysomlyón. Szekereket megtöltő fehérneműt íopkodott össze a két falusi Don Juan Dés, augusztus 23. Nem mindennapi ügy került tárgyalásra a dési kir. törvényszé­ken. A per fövádlottai, Opris János és Márkis János fiatal hollómezöi gazdálkodók. A két ifjú ember szövetkezett egymással arra a meglepő és igen eredeti célra, hogy szere­tőiknek' — mindegyiknek több volt — ajándékokkal fognak kedveskedni, az aján­dékokat pedig a legolcsóbb módon, egyszerű betöréses lopás Altján szerzik meg. Mindket­ten szótartó embereknek bizonyultak, úgy, hogy rövid idő alatt végig rabolták és lop­ták az egész falut és környékét. Szekerekre való fehérneműt és vászon­holmit loptak össze, amiket asszonyok és leányok között olyan módon osztottak szét, hogy asszonynak gye­rekruhához vittek „kelmét“, a leányoknak pedig menyasszonyi ajándékul hozták a le­leményes utón előteremtett „ajándékot“. A fehérneműkön kivül egy zsák nuilásllsztet is loptak, ezt azonban már eladták kész pénzért, hogy némi forgótőkéjük is legyen. A lisztet megvásárolt gazdálkodót orgazda­ság vádjával állították törvényszék elé. Opris és Márkis előzetes letartóztatásba kerültek. A most megtartott főtárgyaláson vádlott­ként felvonult a két bűnös 7 kedvese is, az orgazdával egyetemben. Mind a tiz vádlott töredelmesen beismerő vallomást tett. A kir. törvényszék elrendelte, hogy a lopott hol­mit szállítsák be a dési törvényszékre és a tulajdonosok a hiánytalanul előkerült hol­mik közül, a törvény előtt válasszák ki a magukét. Ugyanakkor Ítéletet Is hoz a tör­vényszék a nem mindennapi ügyben. Budapest, augusztus 23. Nemrég jelent meg a gazdarendelet, amely felsorolja azokat a növényeket, amelyeket kötelező lesz termelni. Bizonyára mindenkinek megütötte a szemét ezek közt egy érdekes név: a gumipitypang neve. Mi ez a fur- csanevü növény, amit eddig a magyar földművelő nem ismert, s amit most egy­szerre kötelező termelnie. Csak nem guminövény? A rizs után ezt a másik trópusi növényt is fel tudja nevelni a csodálatos magyar föld és éghajlat? Bizony a gumipitypang, ez a gyermek- láncfühöz -hasonló, szárában tejes nedvet őrző kis mezei növény hamisítatlan és még a gumifa termékénél is jobb, érté­kesebb gumit ad a hozzáértőnek. Hogyan kerül hozzánk a guminövény? Ki fedezte fel? Talán az elmúlt húsz év szovjetorosz küi kereskedelmi mérlegénél lehetne kez­deni a történetet. Ennek a kimutatásnak volt egy titka.Évről-évre kisebb tételben szerepelt a behozatali oldalon a gumi, ami köztudomás szerint nem termett meg Oroszországban. A hatalmas mammut- országnak azonban természetesen állan­dóan szüksége volt nagymennyiségű gumira, hiszen sok szovjetorosz polgár Magúk az oroszok sem tudták, mit termelnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents