Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-17 / 185. szám

6 1943. AUGUST! VS 17 A kolozsvári rendőrkapitányság hírei. Nagy Dánielné Kisfaludy-utca 31. szám alatti lakos bejelentette a rendőrségen, hogy hétfőre virradó éjjel ismeretlen tette­sek álkulccsal behatoltak lakásának kony­hájára, ahonnan efHopták edényeit, evőesz­közeit és "gyéb ingóságát. Kára 1000 pen­gő. — Szeberényi Gyula dr. elbocsájtotta szolgálatából Dankó Anna nyíregyházai il­letőségű, 22 éves cselédlányát. A cselédlány el is távozott, de magával vitte az eftőszoba- knlcsot. Amikor senki nem tartózkodott Szeberényiék Rákóczi-ut 29. szám alatt lévő lakásán, behatolt az előszobába és el­lopott onnan 3 darab női felöltőt, 1 eser­nyőt, 100.1 pengő értékben. A lopás után Nyíregyházára szökött, de a kolozsvári rendőrség nyomozására megtalálták és Ko­lozsvárra .szállították. Az eljárás megin­dult ellene. — A rendőrség őrizetbe vette és a királyi ügyészségnek átadta Corean Sándor többszörösen büntetett előéletű, a város területéről kitiltott ma.gyár köblös! la­kost, aki a Széchenyi-téren, az egyik sátor­ból ellopott nyolc darab szalmakalapot, de a lopáson tebtenérték. Ellene is megindult az eljárás, — A Turáni vadászok országos főtitkárát, Bartha János tanügyi előadót a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter az újvidéki XX. fokú tanügyigazgatás! kirendeltségtől Buda­pestre, a Vallás- és .Közoktatásügyi Minisz­térium 9/2. ügyosztályára (Honvédelmi neve­lési és testnevelési főcsoport.) helyezte át. Bartha János országos főtitkár augusztus hő 12-ével egyévi távoliét után ispiet átvette a Turáni vadászok országos szervezeteinek irányítását. — Müsoros-est a Kisiparos Temetkezési és önsegélyezési Egyesületben. A kolozs­vári Kisiparos Temetkezési és ónsegélye­zési Egyesület alapító tagjai vasárnap dél­után szép műsorral egybekötött ismerkedé­si délutánt rendezitek az Egyesület Magyar- utca 11. szám alatt lévő székhazában. Az egybegyűlteket Székely József elnök üdvö­zölte, utána pedig megkezdődött a műsor. Szereplői Lakatos Erzsébet, Zágoni-Szabó Rózsika, Rint Rudolf voltak, akik Petőfi verseiből szavaltak nagy sikerrel. Túrák Jutka hazafias vers el szavalásával ért el nagy sikert. Szöcs Antal tangóharmonikán játszott, mig az egyes müsorszámok között Weress Lajos mondott szellemes összekötő szöveget. A szépen sikerült műsoros ismer­kedési délutánon mintegy kétszáz kisiparos alapitó tag és családja vett részt. A ható­ságok részéről jelen volt Szász Ferenc dr., Kodozs vármegye alispánja, Grucza Lipot iparügyi tanácsnok, a Kisiparosok Temet­kezési és önsegélyző Egyesületének diszel- nöke, valamint Boda Béla dr. vármegyei al- " jegyző, szociális előadó. Az alapító tagok nevét máskülönben díszes márványtáblába vésve örökítették meg s azt a székház ka­pualjában helyezték el. — Nem felelős a MÁV, ha korábban indul el a vonat. A Magyar Tudósitó jelenti: Egy budapesti utazó baleseti kártérítési pert in­dított a MÁV ellen. Keresetében előadta, hogy Kisújszálláson fel akart szállni a vo­natra. A szerelvényt azonban a menetrend­szerinti tartózkodási időn belül indították el és mire ezt észrevette, a vonat már mozgás­ban volt. Megkísérelte, hogy az egyik kocsi lépcsőjére felugorjék, ez azonban nem sike­rűit, elesett és a vonat alá került, úgyhogy súlyos sérülést szenvedett. Ezért kérte a MÁV kártérítési kötelezettségének a megál­lapítását. Végső fokon most döntött a per­ben a Kúria Jakab Mihály tanácsa, amely a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az utazónak az az eljárása, hogy a mozgásban levő vonatra akart felszállni, nemcsak súlyosan gondatlan volt, de kihá­gást képez. Tehát a baleset előidézésében sú­lyosan vétkes. Igaz, hogy a vonat tartózko­dási idejének megrövidítését nem kiáltották ki, azt azonban nem lehet a MÁV közegei­nek terhére eső hibaként számbavenni, mert az üzletszabályzat csak azt rendeli el, hogy a menetrendszerű tartózkodási idő megrövi­dítését a lehetőséghez képest ki kell kiál­tani. Ilyeö lehetőség azonban ebben az eset­ben nem volt, mert a vonatnak késése volt, a tartózkodási idő egyedül a postaszolgálat lebonyolításának időtartamától függött, ezt pedig előre nem lehetett megállapítani. Egyébként is,\ha akár a megrövidített tar­tózkodási idő közlésének az elmaradása, akár a vonat indításénak kihirdetése körül a MÁV alkalmazottai terhére mulasztást is lehetne megállapítani, mindez nincs okozati összefüggésben a balesettel, mert a MÁV nem köteles számolni azzal, hogy az utasok a mozgásban levő kocsikra akarnak fel­szállni. — Eltört egy hóstáti gazda nyakcsigolyája. Ambrus Ferenc 69 éves, Duna-utca 48. sr'ézn alatt lakó hóstáti gazdálkodó vasár­nap délután búzával megrakott szekerével igyekezett hazafelé. Ambrus a szekér tete­jén ült és a síkos, elcsépeletien búzáról a földrecsuszott. Olyan szerencsétlenül zuhant le, hogy eltörött a nyakcsigolyája. A men­tők rendkívül súlyos állapotban szállították a klinikái» A dési m/ilasvezér helybenhagyta az ítélőtábla is Kolozsvár, augusztus 16. A nyilas mozga­lom dési megszervezése körül szerzett is­mert nevet magának Csóka László. A gazda­tiszti oklevéllel rendelkező fiatalember azonban politikai sikerei mellé megfelelő anyagi eredményekre is áhítozott. Ennek el­érésére 1942. tavaszán, amikor a juhsajt és általában a juhtejtermékek kezdtek eltüne­dezni a szabad forgalomból, vállalatot ala­pított juhsajt s egyéb tejtermékek beszer­zésére és terjesztésére. Felhajtó ügynökökül bátyját, ifjú Csóka Sándort és Kruzselic Jánost alkalmazta. Az Igen szerény keretek között, teljesen tőke nélkül megindult vállalkozás vezetőjé­nek első tevékenykedése volt, hogy „Csóka íjászló gazdatiszt Tejtermék beszerző és ér­tékesítő — Dés« cimfejes rendelölapokat készíttetett amelyben kikötötte, hogy a rendelt áru teljes érté’két a Gazdasági Ipar­és Kereskedelmi Bank Rt, dési fiókjához csekklapon az üzletkötéssel egyidejűleg utal­ják be. A beérkező rendelések szép száma alap­ján nagy reményekre jogosító*vállalkozásá­hoz Csóka László a mult év márciusában bátyját, ifjú Csóka Sándort is „társul“ fo­gadta, noha. a részére készült meghatalma­zásban' csak „a megszabott termelői árban történő árubeszerzéssel“ bízta. meg. A kö­vetkező hónapban éppen igy ,;üzlettársi“ szerződést kötött Kruzselic János hódmező­vásárhelyi ügynökkel is, akinek tevékeny­kedése szintén csak rendelések felvételére és továbbítására szorítkozott. A mind szűkösebbé váló viszonyok között hangzatos lehetőségekkel kecsegtető „vál­lalathoz“ valóban özönleni kezdett a pénz és a megjelölt csekkszámlán rövidesen 17.923.82 pengő előlegezett áruellenérték várt az üzlet lebonyolítására. Csóka László utolsó fillérig hűségesen fel is vette az egész összeget anélkül, hogy a jelzett rendelések leszállításáról is gondoskodott volna.. A vál­lalkozás megindulásakor továbbított néhány száz kilogram sajt leszámításával igy a ren­delők túlnyomó része teljesen hoppon ma­radt. Erre megindult a zúgolódó, sőt később már fenyegető levelek áradata. Az emiatt aggodalmaskodó Csóka, László ekkor hirte­len ötlettel az egész vállalatot, bizonyos meghatározott időre, a korábban üzlettárs­ként feltüntetett ifjú Csóka Sándornak adta át, teljes jogi és erkölcsi felelősséggel, kö­telezve a történt rendelések foganatosítá­sára, Ezenkívül 10.000 pengőt kötött ki a felmerült „veszteség“ téritvénye cimén. Az összeg teljes kiegyenlítéséig ötven százalé­kot biztosított magának a folyószámlára beküldött pénzekből. Ilyen feltételek mellett az amúgy is alig vegetáló vállalkozás menetében mindössze annyi változás történt, hogy a rendelés­pénzeken ezután kettesben osztozkodtak. A tulajdonoscseréről körlevélben értesített megrendelők azonban árut nem kaptak. A hitegető huza-vonának végül Is bűnvádi eljárás lett a következménye. A dési ügyész­ség a vállalkozás mindhárom szereplője el­len bűnvádi eljárást indított. A törvényszéki tárgyaláson azonban Kruzselic János szere­pe teljesen tisztázódott, amennyiben ő a be­szerzett árut rendszeresen továbbította. An­nál furcsább színben tűnt fel a vállalat egy­mással váltakozó két tulajdonosának eljá­rása, akik mindketten tagadták bűnösségü­ket, ki-ki a másik rovására igyekezvén biz­tosítani a maga igazát. Védekezése során Csóka László elsőrendű vádlott egy 5000 pengős előleg felvételét igazoló elismer\rtnyt is felmutatott ifjú Csóka Sándor aláírásával, aki viszont ta­gadta annak 'tényleges átvételét. Azt állí­totta, hogy „ szívességből“ irta alá csupán ezt a nyugtát, mert öccse minél jelentősebb „kintlevőség“ igazolásával akart állami köl­csönhöz jutni. Hasonlóképpen hamis kötelez­vény került elő egyik üzletfél terhére is, melyet a látatlanban aláirt 200 pengős kö­vetelés helyett Csóka Lltozlő 2000 pengőről állított ki. A két okirat hamisított kitételeit törvényszéki Írásszakértő is igazolta. A dési törvényszék ez év május 12-én megtartott tárgyalásán a bizonyítási eljárás alapján Csóka Lászlót egyrendbeli csalás bűntettében, tizenegy rendbeli hasonló vét­ségben és egy bűntett kísérletében találta bűnösnek, amiért egy évi és tizenegyhavi börtönbüntetésre, továbbá három, évi jog­vesztésre ítélte. Ifjú Csóka Sándor, mint tet­testárs, egyévi, 'börtönbüntetést és háromévi jogvesztést kapott. A bíróság indokolásában megállapította, hogy a vádlottak „szállítási készségük és képességük korlátozott voltá­nak tudatában fondorlattal tévedésbe ejtet­ték ügyfeleiket, akiknek tetemes károsodást okoztak, maguknak ezáltal ugyanannyi jog­talan anyagi haszonra téve szert.“. Enyhitő körülménynek csupán a nehezülő gazdasági helyzetet tekintették. Ifjú Csóka Sándor büntetése jogerőre emelkedett, mig az elsőrendű vádlottal szem­ben az ügyész súlyosbításért, a védő pedig téves minősítés miatt jelentett be fellebbe­zést, mert — szerinte sikkasztás ténye és nem csalás forog fenn. A kolozsvári Ítélőtábla szüneti tanácsa, Mikó Lőrinc dr. elnöklésével a fellebbviteli tárgyaláson megállapította, hogy a minősí­tés nem lehet vitás, amennyiben a vádlott megrendelőit tévedésbe ejtette, hiszen vállal­kozásához tökével egyáltalán nem rendelke­zett s igy a szállításokat pusztán a befolyó díjtételekből akarta fedezni, tehát fenn áll a csalás ténye. Erre való tekintettel a tör­vényszék Ítéletét változatlanul helybenhagy­ta. Büntető egyesbirói Ítéletről lévén szó, a büntetés ezzel jogerőssé vált. — BAJOK A CEYLONI GUMI KÖRÜL. Stockholmból jélentik: Ä londoni ,,Times“ egyik cikkében megírja, hogy Angliának a ceyloni gumitermesztés fokozottább kiakná­zására vonatkozó tervei csődöt mondottak. A ceyloni gumiültetvényesek ugyanis az egyre nagyobb mérvű mügumigyártás miatt ültetvényeik fenntartását nem tartják elég gazdaságosnak. A brit kormány nyomatékos felszólításai ellenére néhányan a gumiültet­vényesek közül máris áttértek tea termesz­tésére, miután túl alacsonynak találják a nagyobb kiaknázás elősegítésére megállapí­tott gumiárakat is. A ceyloni gumitermeléb hez fűzött remények tehát nem váltak be, ami a Maid ji-f élsziget és más gumitermelő szigetek elvesztése folytán érzékenyen érinti Angliát. (TEK) • — Újabb dísztáviratok kerülnek forga­lomba. A postaigazgatóság négyféle uj dísz­távirat blankettát hozott forgalomba LX 15, 16, 17 és 18 jelzéssel. Ugyanekkor a LX 7, 8, 13 és 14 jelzésű dísztáviratlapokat a forgalomból kivonta, miután azokból a készletek elfogytak. (Magy. Tud.) — Elvetemedett kabáttolvaj. Budapest­ről jelentik: Pár nappal ezelőtt a Teréz-kör- uton haladt egy 12 éves leányka, aki édes­apja felöltőjét vitte a tisztitóba. Az Aradi­utca közelében egy ismeretlen nő megszólí­totta a leánykát. Cukrot és pénzt Ígért neki, ha felmegy egy közeli házba és le­hoz onnan egy csomagot. A felöltőt közben magához akarta venni az ismeretlen nő. A kis tanulóleány nem akarta odaadni a fel­öltőt, mert gyanakodott. Erre a vakmerő utonállónő fényes nappal fojtogatni kezdte a leánykát és elrabolta tőle a felöltőt. Töb­ben üldözőbe vették, de sikerült elmenekül­nie. Szombaton délután a Rákóczi-uton a kisleány felismerte a tolvajnőt. Rendőrt is hivott. Kelemen Etel 30 éves rovottmultu napszámosnő követte el a rablást. Több ha­sonló esete is volt. Rablás cimén tartóz­tatta le a rendőrség. — Három jegyzői állást töltenek be Pest­megyében. A belügyminiszter kiirta a pályá­zatot Pest vármegye területen megüresedett három községi állásra, üresedésben van sz alpári, kunszentmiklósi és soltl jegyzői állás. A községi jegyzők illetményeiken felül több mint 20 holdnyi terület haszonelvezetben is részésülnek. (Magy Tud.) * FOGYÓ LEGELŐKÖN a Számos- háton meg a Tiszaháton találta meg Luby Margit a magyar társadalomnak azt a rétegét, amely még a jöldmivesénél is ősibb formák között él. Erről a réteg­ről, a pásztorok népéről szól Luby Mar­git: Fogyó Legelőkön c. most megjelent könyve. Ebben a könyvben sok újat talál az etnográfus, a szociológus, a történet­író, a nyelvész, szórakozást és élvezetet mindenki, akit a magyar élet érdekel, — ára P 9.—. Kapható: MINERVA Rt. Könyvosztályán, Mátyás király-tér 8. — Magyar ácsmesterek olcsóbban tud­nák előállítani a faházakat, ráint a finnek. A Magyar Tudósi tő jelenti: Mint ismere­tes, a főváros egy faházat vásárolt meg egy finn vállalattól. A faház alkatrészei megérkeztek és azt a vállalat megbízásá­ból Imre István budapesti ácsmester össze­állította egy Külső Jászberényi-uti telken. A faház megtekintése után a magyar ács­mesterek számításokat végeztek, "Vájjon nem lenne-e olcsóbb ezeket a faházakat itt­hon előállítani. Állítólag 400 darab ilyen faház rendelésére adott megbízást a szó- banforgó finn cégnek a főváros. A megej­tett számítások alapján az ácsmesterek megállapították, hogy az itthon készülő fa­házak körülbelül 40 százalékkal lennének olcsóbbak, mint ahogy azt a főváros ma fizeti. A nagy árdifferenciának oka első­sorban a magas vám, de már csak azért Is okosabb volna a faházakat magyar iparo­sokkal készíttetni, mert igy ki lehetne domborítani azokon a magyar építkezési stilus!» GazJanap Vasa községben KOLOZSVÁR, aug. 16. Az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyesület szépen sikerült gazdanapot rendezett a Szamos mentén lévő Visa községben. A gazdanap vasárnap zaj­lott le s istentisztelettel kezdődött. Igét hir­detőt Kohimbán Bendegúz református szór­ványlelkész. Istentisztelet után a gazdanap résztvevői átvonultak a gróf Teleki-parkba, ahol vitéz Szász István az EMGE aligazga­tója megnyitotta, az értekezletet. Utána Tóth Tibor gazdasági főiskolai tanár tartott elő­adást az okszerű takarmányozásról. Nagy Miklós EMGE főtitkár pedig a mesterséges, úgynevezett Siló-féle módszerrel előállított takarmány értékéről adott elő. Ezután a vi­déki gazdakörök tartották meg beszámolói­kat, majd Szász Ferenc, dr. Kolozs várme­gye alispánja mondott beszédet. — A mult tapasztalata nagy kincset je­len számukra — mert az szilárdítja meg a ‘jelent és a. jövőt. A magyar öncéluságnak kell megnyilvánulnia minden tevékenysé­günkben, mert a jövendőnket csak igy tud­juk biztosítani, — mondotta többek között Szász Ferenc dr. alispán, — majd arra kérte a szórványban élő Számos-menti magyarság .jelenlévő gazda tagjait, hogy őrizzék meg minden nehézségek között is magyarságu­kat, mert az ők magyarságuk megőrzése az összmagyarság erejét növeli. A többszáz résztvevő ezután átvonult az EMKE átal épített, elemi iskola helyiségébe, ahol a dús termény kiállítást tekintették meg, majd egy tál étele« közekéden vettek részt. A gazdanapon Sebestyén Adám visai refor­mátus lelkész gazdaköri elnök elnökölt, a rendezést pedig gróf Uogotheti Zoltán EMGE titkár, Smelhausz Anna népélelmezési elő­adó végezték. VárlsutfliHi is gaz^anapof iarfolfalc Vár kudu, aug. Î6. Várkudun az EMGE szintén gazdanapot rendezett, amelyen húsz környező magyar falu képviselete je­lent meg. A gazdanap jelentőségét fokozta, hogy azon résztvett Bethlen István gróf, ny. miniszterelnök is. Az ülésen kijelentette, hogy a nemzet ereje azonos a társadalom egységével. Megnyugtatja az, amit Erdély­ben a társadalom egysége terén tapasztal. Ezután a napirend pontjai következtek. Ezután Kovács Zoltán kertészeti főfel­ügyelő a gyümölcstermesztés kérdéséről, Tóth Sándor kisgazda, gazdakört aletnök a terménybeszolgáltatásról, Vincellér Márton, az alsóüosvai EMGE gazdakör elnöke, a tarlóhántásról mondott figyelemreméltó elő­adást. Farkas Ferenc somkeréki lelkész lendületes beszédével a magyar sorskérdése­ket tárgyalta a magyár falu tükrében. Szap­panos Miklós dr., a bethleni járás főszolgabí­rója beszédében a magyar falu több időszerű és fontos kérdését érintette. A beszédek után Antal Dániel, a központi felügyelő, kerületi kirendeltségvezető felhívá­sára egymás után jelentkeztek a gazdaköri vezetők s beszámoltak a körök munkájáról. Vajnár János Várkuduból, Kese Atttila Sa- jóudvarhelyröl, Vinczellér Márton Alsóilosvá- ról, Székely Dávid Apanagyfaluból, Gergely Imre Bethlenből ,Biró Péter Somkerékrő!, vi­téz Bállá Ferenc Magyardécséről, Szőcs Jó­zsef Szegőtelkéröl, Szöcs István Szeszármá- ról és Ajtay Albert Kozárvárról. Ezzel a gazdanap délelőtti műsora véget ért, az egy- tálételes közebéden Szappanos Miklós dr. az ország kormányzójára mondott pohárkö- szöntöt. Délután pedig a termény, háziipari és áUatkiálíitás megtekintésére és a dijak kiosztására került sor. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Bob herceg. Főszerep­ben: Simor, Sziílassy, Kovács Kató, Raj- nay, Makláry. Előadások mindennap, va­sárnap is 4, 6 és 8-kor. Vasárnap d. e. %12-kor matiné olcsó helyárakkal. CORVIN: Heten, mint a gonoszok. Főszerep­lők: Mednyánszky Ági, Sárdy János, Bi- licsi Tivadar, Vaszary Piri, Makláry Zol­tán, Szatmári Margit, Kiss Manyi. Kez­dete U5, i/47, 149, szombaton és vasárnap 1/yí órától. Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. EGYETEM-mozgó: D. e. 11-kor és d. U. ti3-kor Az utolsó menet. D. u. 4, 6 és li­kőr Havasi vadmadár. Csak 16 éven felü­lieknek. ÉRDÉLY-mozgó: Italoz szerelem. Főszerep­ben Doris Duranti, Fosco Cgiacheti, Ca­millo Pilotto. Előadások kezdete 4, 6, 8. MATYÁS-mozgó: Ifjúság. Fősz.: Simone Si­mon, Jean Pierre Anmont, Raymond Ron- lea«. Előadások 4, 6, 8 órakor. RAKöCZI-mozgó: A harmincadik. Főszerep­ben Páger Antal, Pelsőczi Irén. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. Előadások kezdete 4, 6, 8. órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents