Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

1943. J V L 1 U S 13 3 MmxmMMnssUk Egy indiai helyőrség bennszülött katonái fellázadtak az angolok ellen Tokió, jul. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint Bangkokból jelentik, India észak- nyugati részén egy helyőrségben súlyos ösz- szetüzés támadt angol és bennszülött csapa­tok között. Nyolcórás küzdelem során 35 an­gol elesett, 135 megsebesült. Az indiai ka­tonák közel 13 meghalt, 62 megsebesült. Az összetűzésnek az volt az oka, hogy az angol tisztek büntetéssel sújtották azokat az indus katonákat, akik külföldi rádiók hí­reit hallgatták. Az indusok megtámadták az angolok szállásait és ilymódon szabályos csata fejlődött ki. Az angol parancsnokság hirtelen parancsot adott, hogy az indus ka­tonákat fegyverezzék le és elrendelte, hogy a hindu katonák csak szolgálati idejük alatt viselhetnek fegyvert. Bangkokban ezt az in­tézkedést összefüggésbe hozzák Bőse kiált­ványával az indus nemzeti hadsereg meg­alakításáról. E hadsereg megalakítása ugyanis nem csak a hindu népben, hanem az indiai bennszülött katonákban is igen hatást keltett. „A magyarság ebben az országban seholsem kisebbség!“ Antal István úr. miniszter díszpolgárrá történt megválasztása alkalmából nagy beszédet mondott Visken Máramarossziget, julius 12. (MTI) Szom­baton reggel Máramarosszigetre érkezett Antal István dr. nemzetvédelmi propagan­daminiszter Padányi-Gulyás Jenő és Hunya- di-Buzás Endre országgyűlési képviselők társaságában. A miniszter résztvett a má- ramarosmegyei társadalmi egyesületek együttműködésének alakuló ülésén. Az ülé­sen Jurka Fláviusz főispán elnökölt. ' Antal István dr. nemzetvédelmi propagan­daminiszter felszólalt és beszédében részle­tes tájékoztatást adott az ország összes idő­szerű külső és belső kérdéseiről. Vasárnap délelőtt a miniszter Viskre uta­zott, s megjelent a hősök emlékművénél ren­dezett ünnepségen. Ezalkalommal átnyújtot­ták a miniszternek Visk és Técső ősi ma­gyar koronavárosok díszpolgári oklevelét. Antal István dr. hosszabb beszédben köszön­te meg díszpolgárrá történt megválasztását. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Ezt az országot ezer esztendőn keresz­tül a magyar nép ősi államalkotó és nem­zetfenntartó képességei vezették át a törté­nelem viharos évszázadain és ugyanazok a képességek biztosították az összes később ide bejövő és most itt lakó másajku népek boldogulását, fejlődését, kultúráját és egész egzisztenciáját is. ;— Lehet, hogy a magyarság a vidékek egyes helyein számbelileg nincs többségben, de soha egy pillanatra se felejtsük, hogy a magyarság ebben az országban seholsem kisebbség, mert ahol egy magyar él, ott ez a magyar az államfenntartó nagy magyar többség reprezentánsa és az elsőszUlöttségi jog mindenütt őt illeti ebben az országban. (Zugő taps, lelkes éljenzés.) — Éppen ezért az a kívánatos, hogy a magyarság itt és bárhol másutt az ország­ban hagyományos magyar államvezetési metódusokkal megértéssel, szeretettel, türe­lemmel, jóakarattal és az idősebb testvér meleg érzésével közeledjék a vele együttélő más nemzetiségű népek felé, de egyben az­zal a biztonságos öntudattal, szilárd nyuga­lommal is, amellyel tiz évszázad küzdőiméi ezt a magyarságot megacélozták. Magyar- országnak az itt lakó másajku népekkel való együttműködés fenntartásához sohasem volt szüksége erőszakra és ezzel soha nem is élt. Igazságos érzéssel és vezetnitudással tartja össze ezt az országot a Kárpátok me­dencéjében élő népek békés és megelégedett otthonává és ez a jövőben igy lesz — fe­jezte be beszédét nagy éljenzés közepette a miniszter. Antal István dr. nemzetvédelmi propagan­daminiszter és kísérete vasárnap éjjel visz- szautazott Budapestre. Mi történt a moszkvai és leningrádi katolikus templomokkal? Moszkvában az első világháború előtt két római katolikus templom állt. A ré­gebbi neve „Lengyel Péter és Pál-temp- lom“ volt. Ezt még a 17. században ala­pították, mint a német-római birodalom moszkvai követségének templomát. Né­met jellegét meg is tartotta egészen a XIX. század közepéig, amikor az egyház- községben lassanként túlsúlyba jutottak az egyre többen Moszkvába költöző kato­likus lengyelek. Sokáig nem is tartottak istentiszteletet a németek számára, mig 1907-ben Wiercinszki Félix dr. lelkész újból meg nem kezdte a németek lelki gondozását. Ebben az időben Moszkvá­nak mintegy 6—700 birodalmi német és 2000 németorosz lakosa volt. Moszkva másik római katolikus temp­lomát a franciák alapították 1789-ben. Amig a Péter és Pál-templomba min­denféle nemzetiségű hívek járhattak, a Szent Lajos-templom kifejezetten nem­zeti templom volt. A szentpétervári fran­cia követség védnöksége alatt működött és csak francia állampolgár lehetett a lelkére. Jelenleg sem a német, sem a francia, sem az úgynevezett „litván“ templom nincs nyitva. A Péter és Pál- templomot ugyan a moszkvai lengyel követ erélyes sürgetésére egy időben megnyitották . a lengyel alattvalóknak, de ma már ott sem lehet istentiszteletet tartani, mert a két évvel ezelőtt letar­tóztatott papot még nem helyezték sza­badlábra és az egész Szovjetunióban nem akad lelkész, aki merné vállalni ezt a helyet. A litván nemzetiségű katolikusok tempóimét már évekkel ezelőtt bezárták. A szentpétervári Katalin-templomot 1769-ben adták át a német, francia,'olasz FERENCJÓZSEF KESERÜVlí és lengyel katolikusokból álló egyházköz­ségnek. Itt ig csakhamar a lengyelek ke­rültek előtérbe. Viszályok léptek fel, úgyhogy a franciák kiváltak s kormá­nyuk támogatásával külön plébániát és templomot kaptak. A németek hasonló törekvését már majdnem siker koronáz­ta, amikor az 1914-ben kitört háború minden tervnek végét szakította. A bol­sevisták Leningrádban sem kímélték a templomokat; alighogy hatalomra kerül­tek, bezárták a Katalin-egyházat és a franciák templomát. Úgy hírlik, hogy Sztálin most propagandacélzattal megint megengedi bennük a szentmisék tartását. Mindenesetre nem csodálkozunk II. Pius pápa szavain, amelyeket a római orosz papnövelde alapítása alkalmával 1929 augusztus 15-én mondott: A pápa­ság egyik legnagyobb gondja az orosz nép sajnálatraméltó helyzete, amelyet az emberi és isteni dolgok bolsevista fel­forgatása egyenesen a szerencsétlenség örvényébe taszított. Rendelet a vendéglátó-ipari üzemek belső és külső helyiségeinek világításáról Budapest, julius 12. (MTI) A Hivatalos Lap hétfői száma közli a honvédelmi minisz­ter rendeletét, amelyben a vendéglátó-ipari üzemek részére megengedi, hogy nemcsak azok kerthelyiségeit, hanem belső helyiségeit is meg lehel világítani belső irány fényekkel es ez esetben azok ablakait, ajtajait a nyári melegben nyitva lehet tartani. A rendelet pontosan előírja a vendéglők, kávéházak, stb. mely helységeit szabad az elsötétítés mellőzésével megvilágítani és meghatározza annak feltételeit is. A vendéglátó üzemek felelős vezetőinek nem kell külön engedélyt kérni az ismertetett világit,ási mód haszná­latához, hanem csak be kell jelenteniök, vá­rosokban a polgármesternél, - községekben pedig a községi elöljáróságnál. Ütést tartott Kolozsvár város közigazgatási bizottsága Kolozsvár, julius 12. Kolozsvár város köz- igazgatási bizottsága szokásos havi ülését hétfőn délután 5 órakor tartotta a városháza tanácstermében. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán megnyitó szavai után Folyovich Já­nos főjegyző ismertette a polgármester je­lentését a város júniusi közigazgatási hely­zetéről. A jelentés szerint a város közélel­mezése a viszonyok okozta nehézségek elle­nére kielégítőnek mondható. A kenyér, liszt és zsirellátás teljesen kifogástalan volt, a tejellátás nehézségei is enyhültek. Nehéz­séget csak a hús- és tüzifaellátás jelentett. Az állattartó gazdák állataikat nem hozták be a kolozsvári piacra, mert áremelkedést vártak. Ezért bizonyos mértékben hüshiány mutatkozott. A tüzifaellátás terén a nehéz­séget az okozta, hogy a munkások most in­kább mezőgazdasági munkával vannak el­foglalva, másrészről pedig a szállítás is ne­hézségekkel jár a takarmányhiány miatt. A tüzifahiányon a város vezetősége átmenetileg úgy segített, hogy a városi hivatalok téli fűtésére raktárra érkezett mennyiségből 100 vagon fát kizárólag a szegény lakosság ren­delkezésére bocsátotta. A város népjóléti ügyosztálya júniusban is folytatta megszokott tevékenységét. Az ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma 2462, összesen 9294 lélek- számmal. Ezenkívül a népjóléti hivatal 619 menekült gondozását is ellátta. A népjóléti ügyosztály által kezdeményezett gyermek­nyaraltatási akció megkezdődött. Júniusban 115 szegény gyermek nyaralt a jegenyei nyaralólelepen. A hadbavonultak és hozzá­tartozóik segélyezési és gondozási alapjának júniusi megajánlást összege 4783 pengő, ki­aki megelőzi ű fájdalmakat. A szenvedés öregít. Fájdalmak, rossz közérzet ellen használ a iabietta Ibaveri adása 7405 pengő volt. A harctéren szolgá­latot teljesítő honvédek hozzátartozói részére az állam által megállapított és folyósított segélyen felül 120 esetben 5025 pengő pót­segélyt osztott ki az ügyosztály. A polgármesteri jelentés után a szokásos jelentéseket hallgatta meg a közigazgatási bizottság. Rendelet az iparjogát vesztett erdélyi iparos és kereskedü üzlethelyiségének, ezzei kapcso­latos lakásának, boltfelszerelésének, áru­készletének igénybevehetéséröl Kolozsvár, julius 12. Vasárnapi érvénnyel nagyjelentőségű rendelkezés lépett hatályba a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen iparűzési jo­gosultságukat vesztett iparosok (kereske­dők) üzlet- (üzem) helyiségének, ezekkel kapcsolatos lakásának, üzleti (üzemi) fel­szerelésének, valamint nyersanyag- és áru- készlt lenek hasznosításáról. A rendelet szerint, ha az üzlet- (üzem) helyiség bérlője olyan iparos (kereskedő), akinek ipar jogosítvány a a 4870/1942 M. E. számú rendelet 2. szakaszának (3) bekez­désében foglalt rendelkezés folytán érvényét vesztette, vagy akinek kérelmét az ipar (kereskedés) továbbfolytatásának megenge­dése lránt az illetékes miniszter az idézett rendelet értelmében elutasította, az elsőfokú iparhatóság — a kereskedelmi és iparkamara javaslatára — felhívhatja a bérbeadót, hogy a bérletet azonnali hatállyal szüntesse meg és az üzlet- (üzem) helyiséget, valamint a hozzátartozó egyéb helyiségeket (raktár, ptnce, stb.) a megjelölt iparosnak (kereske­dőnek) adja bérbe. Ha az üzlet- (üzem) helyiséggel kapcsola­tos lakás, lakásul szolgáló helyiség bérlője iparjogát vesztett személy, az iparhatóság — szintén a kereskedelmi és iparkamara javaslatára — felhívja a bérbeadót, hogy a bérletet a lakásra is azonnali hatállyal szün­tesse meg és a lakást, vagy annak egyrészét megjelölt iparosnak (kereskedőnek) adja. bérbe. Mind a két felhívásnak akkor is helye van, ha a helyiséget a tulajdonos, vagy más személy nem bérleti jogviszony alapján használja, valamint akkor is, ha a helyiség nincs használatban Nem vehető azonban igénybe az olyan lakás, vagy lakásrész, amelyet a rendelet hatálybalépésekor maga az ingatlan tulajdo­nosa használ lakásul, feltéve, hogy más lakása nincs Ha a bérbeadó, illetve a tulajdonos a fel­hívásnak megszabott Időben nem tesz eleget, az elsőfokú iparhatóság a helyiséget a meg­jelölt iparos (kereskedő részére igénybeveszi. A bérleti, vagy egyéb jogviszonynak a felhí­vás, vagy Igénybevétel folytán történt meg­szűnésé miatt kártérítésnek helye nincs. Ha felek a bér összegében megállapodni nem tudnának, esetleg a bérleti viszony egyéb feltételeit Is a kereskedelmi és Ipar­kamara javaslatára az elsőfokú iparhatóság ^állapítja meg. A bérbeadás és az igénybevétel addig tart, amig azt az elsőfokú iparhatóság hatályon kivül helyezi. Ezesetben a felhívás és az Igénybevétel újabb személy őszére megis­mételhető. A rendelet a továbbiakban az üzleti (üze­nd) felszerelési tárgyak és nyersanyagok bejelentéséről, zár alá- és igénybevételéről intézkedik. A 4870/1942 M. E. rendelet 2. szakaszának (3) bekezdésében foglaltak folytán iparjogát veszített személy, vagy 'aki annak felülvizsgálását a rendelet 2. szaka­szában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kérte, miniszteri felhívásra köteles az ipar (kereskedés) folytatásához használt felsze­relési tárgyakat (berendezést) 8 nap alatt a kereskedelmi és iparkamarának bejelen­teni. Az iparjogát veszített személy a ren­delet hatálybalépése napján birtokában vagy birlalatában levő nyersanyagot és árukészle­tet szintén 8 nap alatt köteles bejelenteni. Az az iparos, akinek az ipar folytatása iránti kérelmét a miniszter elutasította, jo­gosítványa hatályának megszűntétől számí­tott 8 nap alatt köteles anyag- és árukész­letét bejelenteni. A bejelentési kötelesség alá eső tárgyak zár alá vétetnek. Ez megszünhetik, ha a bejelentő a rendeletnek megfelelően a zárolt tárgyakat el-, vagy bérbeadja, vagy azok igénybevétetnek. Az elsőfokú iparhatóság — a kereskedelmi és Iparkamara javaslatára felhívhatja a felszerelési tárgyak, a nyersanyagok és az árukészlet tulajdonosát, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső tárgyakat megjelölt személynek adja el. Ha a tulajdonos a fel­hívást nem teljesíti, a zár alá vett tárgyak igénybevehetök. A vételárat a forgalmi ér­ték alapján kell megállapítani. Az ár kész­pénzben, mú ánylást érdemlő esetben posta­takarékpénztári betétkamat mellett 60 hónap alatt egyenlő részletekben fizetendő. Ha egy részlet elmarad, az egész hátralék esedékes­sé válik. Ha a vételárban, vagy egyéb fel­tételekben nézeteltérés merül fel, a döntés jogát az elsőfokú iparhatóság gyakorolja. Örökségre vágyó veje gyilkolta meg az argentínai „aranyásó-királyt" Buenos Ayres, julius 12. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: Marigny grófot, Harry Oakesnek, a rö­viddel ezelőtt meggyilkolt aranyásó-király­nak vejét letartóztatták és vizsgálati fog­ságba vetették. Azzal vádolják, hogy ff lőtte agyon Oakest s igy akart a 200 mil­lió dolláros örökség birtokába jutni. Li //reggel: , I KELETI V,IS AG | □ W DÉLBEN: MAGYAR,ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents