Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-02 / 146. szám

/rlépv iűel «3hú.z

X*.

P én í ele

19 4 3. július 2

' v r, ára suiupssr v PA'HLáMS’iT EZTSn*

^ra

12

fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.30, NEGYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 30.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72U8.

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 146. SZÁM NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7.

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ.

KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

XII. PIUS PÁPA RÉSZVÉTÉT FEJEZTE KI A KÖLNI DÓM PUSZTULÁSA MIATT

Német és olasz templomok százait rombolták szét az angolszász repülők

Német buvárhajók a Fekete-tengeren

Sztálin mégis elmegy a hármas találkozóra — jelenti az Exhange Telegraph Roosevelfnek nyíltan hadat üzent az amerikai kongresszus

lapán csapatok harcban állanak a Rendova szigetén partra tett amerikai erekkel

A TEMPLOMOK ÉS KÓRHAZAK ellen viselt angolszász légiháboru legutolsó eseményei egész Európában mély megdöbbenést és felháborodást váltottak ki. Az európai keresztény kultúra felbecsülhetetlen értékét jelentő kölni dóm bombázása — amely pedig katonai célpontnak nehezen minősíthető s amelyet hadifontosságu célponttal semmiképp sem téveszthető össze — a legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy a szabadság és emberiesség jelszavát hangoztató angolszászok a szorosan vett katonai célok elérése érdekében elszánták magukat az európai keresztény kultúra minden nagy értékének megsemmisítésére

Ezt a sötét szándékot legjobban igazo.ja Eden angol külügymiuiszternek az angol alsóházban szerdán elhangzott bejelentése. Amint a Német Távirati Iioda Amszterdamból jelenti, a brit hirszogálat a következőket hozta a világ tudomására:

Eden az Alsóházbau szerdán kijelentette, hogy az angolok nem fognak habozni Rómát oly hevesen, — amennyire lehetséges — bombázni, ha a háború alakulása következtében ez helyénvalónak látszik.

E bejelentés után nem lehet kétség aziránt, hogy az örök Városnak, a kereszténység jelképes fővárosának számolnia kell azzal, hogy légi terében rövidesen megjelennek az angol és amerikai bombázók és elpusztítják azokat az alkotásokat és emlékeket is, amelyek felé a világ minden kereszténysége kegyelettel és áhítattal tekint

XII. Pius pápa nem szemléli közömbösen a légiháboru szörnyű elfajulását. A kölni dóm pusztulásának híre, mélyen megrendítette a Szentatyát s amint a „Messagero" jelenti Berlinből, a pápa utasította a berlini apostoli követet, hogy a kölni egyházmegye vezetőinek fejezze ki részvétét a kölni dómot ért támadás miatt és hivja fel részletes jelentéstételre az egyházmegye vezetőségét.

A Szentatya bizonyára mély fájdalommal vette tudomásul, hogy az angolszász bombák a latin és keresztény mult egyik becses emlékét is elpusztították. Amint az „Ave- nire“ jelenti, az ellenséges bombák nem kímélték a világhírű szlrakuzal székesegyházat sem, amely az egyik legnagyobb értékű műemlék és 2000 éves múltra tekinthet vissza. A Krisztus előtti XV. században építették ős 640-ben alakították át keresztény templommá. A bombák homlokzatát, lépcsó'zetét és mennyezetét rongálták meg.

A megdöbbenés csak fokozódik, ha figyelembe vesszük a Német Távirati Irodának legújabb jelentését, amely szerint az illetékes német helyen készült kimutatás szerin' 1948 május 23-ig Németország területén 133 templom pusztult el és 494 súlyosan megrongálódott. Magában Kölnben 31 templom teljesen elpusztult.

Ha az angolszászok az „emberségesebb*’ világrendet ily eszközökkel akarják előkészíteni, mentse meg Isten Európa népeit attól g jövendőtől, amelyet Londonban, Washingtonban és Moszkvában szántak neki.

A templomok, iskolák, kórházak és műemlékek ellen viselt angolszász ideghábor« „dicsősége“ azonban árat követe;. Ez az áj:/ pedig nem más, mint az Európa peremvidékeire küldött angolszász harcirepü ök súlyos veszteségei. Amint a Ştefani I'oda jelenti, Johnson északamerikai repülötábornok nemrégiben kijelentette, hogy a Németország felett működő amerikai repülőgépek vesz'e- sége átlagosan 6 százalék. Hozzátette, ha a veszteség átlaga a 10 százalékot meghaladná, az elviselhetetlen lenne.

A „Messagero“ ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a tábornok becslése mögötte marad a valóságnak. Amerikának az Olaszország elleni légiháborujáról megállapítható, hogy a lelőtt ellenséges repülőgépek arányszáma állandóan emelkedik. így például Livomo legutóbbi bombázásakor amerikai lapok közlése szerint száz légierödöt vetettek harcba. Ezek közül kilencet lőttek le az olasz vadászok és a légvédelmi ütegek. Ez tehát 9 százaléknak felel meg. Ha pedig figyelembe vesszük a légvédelem állandó fejlődését és megerősödését, megállapíthatjuk, nincs messze az az idő, amikor a veszteség arányszáma meghaladja a 10 százalékot, vagyis eléri azt a mértéket, amelyet Johnson tábornok „elviselhetetlennek“ mond. *

NEM MARADT VÁLASZ NÉLKÜL Churchill angol miniszterelnöknek a londoni városházán mondott beszéde. A német főváros politikai körei máris állá3tfoglaltak Churchill kijelentéseivel. Erről a német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója a következőket irja:

Ha Churchill azt hiszi, hogy a londoni városházán mondott beszéde különösebb hatással less a hármasegyezmény hatalmaira és népeire, nagy csalódás fogja érni. Erős szaval, merész állításai es még merészebb jóslásai még csak erősítik a tengelyhatalmaknak és barátainak azt az elhatározását, hogy véglegesen kiküszöbölik a világból a fenyegető veszélyt. A brit miniszterelnök légiterrorra vonatkozó fenyegetéseire Is ebben a megállapításban adva van a válasz.

Churchill abban a 'követelésében, amellyel Németország, Olaszország és Japán feltétel nélküli kapitulációját kívánja, újabb jelét adta annak, hogy teljesen félreismeri e hatalmak győzelmi akaratát. A német nép tudomásulvette a légiterror *okozására vonatkozó cinikus célzásait is azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy a visszacsapód majd a saját szavait fogja igazolni és valóban irgalmatlan lesz. Az amerikai repülök „pontos munkáját“, amelyet Cnurchill oly hízelgő hangsúllyal emelt kJ, a kulturemlékek tervszerűtlen megsemmisítésében, legutóbb a kölni Dóm lerombolásában nyilvánult meg. Berlinben helyeslik a brit miniszterelnöknek azt a megállapítását, hogy katonai betörés megkísérlése az európai szárazföldre, súlyos

harcokat és véres áldozatokat követelne. Ebben az esetben aligha maradna, ereje annak az ígéretnek beváltására, hogy az összes rendelkezésére álló tényezőket Japán ellen vesse harcba.

Churchill beszédéből — noha a közvéleményt erősen meg akarja győzni az ellenkezőjéről— kitűnik, hogy az angolszász— bolseviki szövetségesek között változatlanul fennállnak az ellentétek a hadszínterek időrendben megosztása között. Különösen figyelemreméltó Churchillnek az a kijelentése, hogy Nagybritannia a győzelemtől nem vár területi gyarapodást, vagy különleges előnyöket. Ugyanakkor hangoztatja, hogy a brit világbirodalmat, mint „eszmeintéz- ményt“ fenn kell tartani és fö hatalmi állását biztosítani kell. Ez nem más, mint aggodalmas kérés a többi szövetséges' felé a brit birodalom hanyatlásának küszöbén. Churchill ugyanis épen szeretné kimenteni Nagybritanniát a vjlágégésböl. Churchill felszólítása a szövetségesek együttműködésére ebből a szempontból különös jelentőséget nyer. A hármasegyezmény népei azonban résen lesznek, hogy soha be ne következzék az élet- és szabadságjogukat nyugtalanító ama „világrend“, melynek módszerei semmiben sem különböznek az első világháború végén alkalmazott módszerektől.

*

az angolszász fővárosok és

MOSZKVA KÖZÖTT az utolsó két hétben fokozottabb diplomáciai tevékenység volt észlelhető. A „Dagens Nyheter“ c. stockholmi lap londoni levelezője azt jelentette, hogy London és Washington diplomáciai munkája arra- irányul, hogy a lengyel-szovjet ellentéteket teljes mértékben kiegyenlítsék. A Szovjetunió és a londoni lengyel kormány között a kapcsolatok ujrafelvéte- lének kilátásai mindazonáltal rendkívül csekélyek.

A Német Távirati Iroda egyik amszterdami jelentése arra enged következtetni, hogy London és Washington diplomáciai munkájának más célja is volt. Az „Echan- ge Telegraph“ — közli a jelentés — azt a hirt terjeszti, hogy Sztálin elfogadta Roosevelt javaslatát Roosevelt—Churchill— Sztálin hármast»,lálknzóra. Állítólag Sztálin ezt a lepecsételt levélben közölte, amelyet Davies vitt Moszkvából Washingtonba.

Berlin, Julius 1. (MTI) A ührer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának:

A véderő főparancsnoksága közli:

A keleti arcvonalon csak Liszicsanszk és Chirov szakaszán voltak légiharcok, A légi

A hely és időpont azonban nincs megállapítva és alig ha lehet az értekezlet közeli megtartásával számolni.

*

AMERIKA BELPOLITIKAI ZŰRZAVARÁT nemcsak a hatalmas bányász-sztrájk jellemzi, hanem az az ellentét is, amely Roosevelt elnök és a kongresszus között a képviselők nyilt lázadásában robbant ki. A kongresszus ismét leszavazta az elnököt. A gresszus a kormánynak is „hadat üzent“. Amint a Német Távirati Iroda amszterdami jelentése közli, az Egyesült Államok képvi- selöháza ismét elégedetlenségét nyilvánította a kormánnyal szemben a hazai fronton való háború vezetése miatt — jelenti az angol hírszolgálat Washingtonból. A Ház ugyanis szerdán nagy többséggel elhatározta, meg kell tiltani a kormánynak, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi árának mérsékléséhez támogatást nyutson.

A szénbányászok sztrájkja még mindig nem ért véget, sőt — közli egy washingtoni jelentés — szerdán Penssylvania középső területén és Alabamaban erősödött azoknak a munkásoknak mozgalma, akik még vonatkodnak munkába állni. Penssylvania középső vidékén, ahonnan Lewisnek a sztrájk befejezésére vonatkozó parancs ellen a mozgalom kiindult, további két bánya csatlakozott a mozgalomhoz. Alabamaban 3000, Penssylvániában körülbelül 25.000 ember, tehát több mint a fele a vidékek hányáinak nem dolgozik. Emiatt 59 kohóban a koksz előállítását megszüntették.

Az amerikai belpolitika viharait csak egy ponton sikerült lecsendesiteni:

Az Egyesült Államok szenátusa a szenátus és a képviselöház között felmerült ellentétek elsimítása után elfogadta a hadügyminisztérium 71.5 millió dolláros költségvetését.

*

A HARCTEREK ESEMÉNYEIT a teljesen embertelen angolszász légi terrortámadásokon kivüil a keleti arcvonalon a helyi repülövállalkozások és tüzérségi párbajok jellemzik.

Nagy figyelmet érdemel a friss német hadijelentésnek az a mondata, amely arra utal, hogy a Fekete-tengeren német tengeralattjárók jeäentek meg és a rendelkezésre álló más tengeri erőkkel, valamint a légierőkkel együtt most már buváraaszádok is eredményesen ellenőrzik az orosz vizeken megkísérelt szovjet mozdulatokat. Ez a vi- lágtörténeflemben az első eset arra, hogy német buvárhajó fejtsen ki működést a Fekete-tenger vizein.

A német buvárhajóharc júniusi eredményeiről most jelent meg az összefoglalás.

A Német Távirati Iroda értesülése szerint a csak német tengeralattjárók a brit- északamerikai tengeri forgalom elleni harcban junius havában 20 ellenséges kereskedelmi hajót, továbbá három vitorlás szálll- tóhajót süllyesztettek el. A 20 elsüllyesztett hajó tonnatartalma 107.000 bruttó regiszter tonna. Három másik hajót torpedótalálattal megrongáltak. Egy brit cirkálót és egy rombolót szintén német tengeralattjárók pusztítottak el.

A Távol-Kelet szigetvilágában megélénkült az egymással szembenálló erők tevékenysége. A japán haditengerészet és légierő az Uj-Georgia szigetcsoportjához tartozó Rendova közelében ért el ismét fényes sikert az ellenséges hajóhad egységei ellen. Az amerikai haditengerészeti miniszter azt jelenti, hogy Rendova szigeténél amerikai csapatok szálltak partra. Erről a részletek e sorok Írásakor még hiányoznak.

erő jő eredménnyel támadott ellenséges tüzérségi állásokat, repülőtereket és utánpótlási támaszpontokat. Temrjuktól északkeletre pedig összegyülekezett hajókon telitalálatokat ért el.

A Fekete-tengeren egy német tengeralatti

Eredményesen fejeződtek be a keleti arcvonal középső szakaszán a partizánbandák elleni vállalkozások