Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-06 / 149. szám
Kedd 19 4 3• július 6 Ukrán tömegsírokat találtak Viniza mellett ' " I» iWwi ......... ....■■■ ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 8.20, NE- GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72U8. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 149. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SIKORSZKY TÁBORNOK ES VEZÉRKARA TITOKZATOS REPÜLŐSZERENCSÉTLENSÉG . ________»___________________________________________________________________ ÁLDOZATA LETT GIBRALTÁRBAN A kubáni hídfő lagunavidékén sikerrel zárult le a német csapatok többhetes harci vállalkozása A Duce nagy beszédben Jelentette be, hogy Olaszország helytáll becsületéért Sose megalakítja a független India kormányát Laval francia miniszterelnök: JS német véderő legyőzhetetlen!“ A DUCE NAGY BESZEDET MONDOTT a fasiszta párt vezetősége előtt a Venezia- pálotában. Beszéde bevezetésében a fasiszta párt nagy belső erejére hivatkozott, majd utalt tagjainak nagy számara, majd hozzátette, hogy a külföld Olaszországról álhire- ket terjeszt, amelyekkel nem is érdemes foglalkozni. Ellenséges országokkal szemben nem a vitatkozásnak van helye, hanem az ágyuszónak. A legjobb vitatkozás a fegyverek szava. A Duce ezután a párt vezetőségének határozatáról beszélt, arról a részről, amely szigorú intézkedéseket követelt azokkal szemben, akik a nép erkölcsi és anyagi egységét gyengítik. Az olasz nép egyébként csodálatraméltó példáját adta az állhatatott- ságnak és áldozatkészségnek. Katonáját és pénzét adja. A legutóbbi kölcsönt majdnem teljesen kis je-gyzök teremtették elő. Van egy városunk, amely eddig hamis színben tűnt fel sokaknak, de most a legcsodálatosabban viselkedik: Nápoly. Eddig 78 bombázást élt át. jr A Duce nagy beszédében tovább taglalta a fasiszta párt határozatait és az olasz népre váró kötelességeket, majd igy folytatta: — A párt minden tagjának fel kell ismernie, hogy a mostani háborúban nincs választás, ezt a háborút folytatni kell a győzelemig. Vagy győz Olaszország, tengely- bajtársaival együtt — amit szilárdan hiszek —, vagypedig becstelen béke vár reánk, amely a hatalmak sorában negyedik, vagy ötödik rangsorba süllyeszt. Vannak emberek, akik kétségeskednek és ezen nem kell csodálkozni. Ezeknek azt kell mondani, hogy ennek a háborúnak olyan fejleményei vannak, amelyek nem láthatók előre, politikai és egyéb természetű fejleményei, amelyek most vannak kialakulóban. —- Az ellenségnek — folytatta Mussolini w ki kell játszania a kártyáját. Tulság<£‘ san sokszor hirdette, hogy be, kell törnie a kontinensre. Ezt meg is kell kísérelnie, mert máskülönben vereséget szenvedne, még mielőtt harcolt volna. Ez a kártya azonban olyan, amelyet nem lehet másodszor is kijátszani és különbséget kell tenni a partraszállás, a behatolás és az elözönlés között. Nyilvánvaló, hogy ha ez a kísérlet meghiúsul, amint szilárd meggyőződésem, hogy meghiúsul, az ellenségnek nem lesz több kijátszani való kártyája, hogy a hármasszövetség hatalmait legyőzze. Az, aki az epizódokat nézi, rosszul Ítéli meg a háború fejleményeit. Az olasz nép ma már tudja, hogy életről, vagy halálról ttean szó. Ha az ellenség megkísérelné a partraszállást, oda kell szegezni a tengerparthoz és ha úgy fordulna a dolog, minden tartalék erő rárohanna és az utolsó emberig elpusztítaná. És akkor elmondhatják, hogy elfoglalták országunk egy kis foszlányát olyan módon, hogy örökre fekve maradnak. A fasisztáknak az a kötelességük, hogy ezt megrendithetetlen elhatározással feltétlen bizonysággá tegyék. A fasiszta párt most felkészül, hogy a mostani sorsdöntő pillanatokban megfeleljen hivatásának. A becsületnek tartozunk, hogy mindvégig kitartsunk. Csak a győzelmes béke biztosíthatja az ország legszentebb érdekét, csak ez adhatja meg az annyi v, óta harcoló nemzetnek a szükséges nyugal mat és lehetőséget arra, hogy teljesíthessa történelmi küldetését. Ezután erélyes hangon visszautasította azokat a személyes támadásokat, amelyek kel az ellenség táborából elhalmozzák. — Ami a felelősséget illeti — mondotta — természetes, hogy teljes mértékben vállalóni a felelősséget. Egy napon majd kimutatom, hogy ezt a háborút nem lehetett elkerülni, ha csak nem akartunk volna öngyilkosságot elkövetni és nem akartuk volna, hogy kitöröljenek bennünket azoknak a nemzeteknek a sorából, amelyek méltóak történelmi szerepre. A fegyveres erő minden katonája érzi most a pillanat nagyságát és tudja kötelességét. Az olasz nép erkölcsi ereje érintetlen. Ellenségeink azt hitték, hogy három hónap után térdre hullunk és most három év után még mindig szilárdan állunk. Az egész nép rendíthető tienni hisz a haza örök erejében. Az angolszász idegháboru pergőtüzében álló Olaszország a Du ce beszédében újra hitet tett azon elszánt akarata mellett, hogy a háborút a végső győzelemig folytatja s helyt áll az olasz nép becsületéért. * MEDDIG TART A HÁBORÚ? — ez a kérdés vetődik fel a török sajtó hasábjain S a kérdéssel egyidöben állásfoglalás is hangzott el, igaz, hogy nem ott, ahol a kér dést felvetették, a Közel-Keleten, hanem a Távol-Keleten. A török lapok — amint a MTI Ankarából jelenti — valamennyien megállapítják, hogy a háború még hosszú ideig tart. Az „Ak- sam‘‘-ban Szadak képviselő azt fejtegeti, hogy a nyár elején könyörtelen küzdelemre kerül sor Németország és a Szovjet között. Az egyik legyőzi a másikat és ezzel közelebb jutunk a békéhez — Írja. Németország nem tudja mikor és honnan jön a szövetséges támadás, ezért védekezik és várja a partraszállást. Tekintettel azokra a rettenetes veszteségekre, amelyeket éppen a német— szovjet háború kitörésének évfordulóján hoztak nyilvánosságra, egyik fél sem tud rövid idő alatt támadni. A Szovjet erélyesen követeli a második harcteret. Annyira kökéi tehát nem lehet a partraszállás ideje sem. Biztos, hogy a betörés legalább akkora áldozatot követel, mint amennyit az oroszok szenvedtek két év alatt. Biztos, hogy hosz- szu háborúval kell számolnunk — Írják a török lapok — és Európát a rombadőlés veszélye fenyegeti. Egészen másképp Ítéli meg a háború jelenlegi szakaszát Subhas Clandra Bőse, az indiai szabadságmozgalom vezére. Az indiai függetlenségi liga sonani képviselői előtt mondott beszédében azt hangoztatta, hogy az események gyors kifejlődésben vannak és a győzelem küszöbön áll. A NÉMET VÉDERŐ LEGYŐZHETETLEN — ez a mondat kap meg abból a jelentésből, amely Laval francia miniszterelnöknek a francia lapok szerkesztői előtt elmondott álláspontját ismerteti. A „Petit Párisién“ vezető helyen ismerteti Laval beszédét. A francia miniszterelnök beszéde elején nyomatékosan annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a német véderő legyőzhetetlen. — A német hadsereget nem lehet legyőzni — mondotta — és Európa védett minden kívülről jövő erővel szemben. Amerika, Anglia, a gaulleisták a szövetséges Németországot nem fogja térdrekényszeriteni, mert Európa katonailag legyőzhetetlen. Pétain tábornagy és én nem akarjuk, hogy Franciaország újra harctérré váljék és elpusztítsák. — A francia népnek nagyon sok megértésre van szüksége — folytatta Laval, — ha nem akarja, hogy egy napon a legsúlyosabb szemrehányásokat kelljen tennie önmagának. Kegyetlen jövő várna Franciaországra, ha most kiengedné kezéből sorsa irányítását. 3 Egyetlen gondja, hogy Franciaországot reális politikája megvédje a veszélyektől. A Wilhelmstrasse megítélése szerint Láváinak a „Petit Parisien“-ben megjelent nyilatkozata újabb bizonysága az európai ujjárendezésre és a németekkel való együttműködésre irányuló politikájának. * REJTÉLYES REPÜLÖSZERENCSÉT- LENSÉG felé irányul — túlzás nélkül állíthatjuk — az egész világ figyelme. A szerencsétlenségnek Sikorszky tábornok, a londoni lengyel menekült kormány volt miniszterelnöke esett áldozatul. Még a légiháboru legvéresebb napjaiban is az érdeklődés középpontjába került az a zuhanás, amely pontot tett a hányatott sorsú lengyel tábornok életére. Sikorszky neve a lengyel összeomlás óta egyet jelentett azokkal a lengyel törekvésekkel, amelyek a lengyel nép életjogait — az angol gyámkodás árnyékában — tudatosították és napirenden tartották a Szovjet keleteurópai terjeszkedési szándékaival szemben. Felesleges arra utalni, hogy Sikorszky politikája milyen nehézségeket okozott London és Moszkva viszonyának összhangjában, hiszen az események a közeli hetekben zajlottak le. Amikor a katiny erdőben talált tömegsírok borzalmas titkát napvilágra hozták és Sikorszky a nemzetközi Vörös Kereszt utján kért vizsgálatot, Moszkva nem válaszolt, sőt minden kapcsolatot megszakított * londoni lengyel árr y SIKORSZKY TÁBORNOK nyék-kormánnyal. Az európai sajtó a lengyel-szovjet viszálynak e stádiumában meg is állapította, hogy a katiny rémségek feltárása után Sikorszkyék sokkal közelebb kerültek az ellenségnek tekintett Német Birodalomhoz, mint szövetségeseihez és fegyverbarátaihoz. . Nyilvánvaló volt, hogy Sikorszky és kormánya ebben a kérdésben magára marad és hogy az angolszász-szovjet szövetség csorbát ne szenvedjen, Sikorszkyt fel kell áldozni. így került, — ha csak képletesen is — Sikorszky tábornok a katiny tömegsírok áldozatainak névjegyzékére. Amint ismeretes, a bukott emigráns kormányfő május végén a Kőzet-Keletre utazott, hogy ott megszemlélje a lengyel alakulatokat. Távozása cseppet sem enyhített a lengyel-szovjet feszültségen és sem London, sem Washington fáradozásai nem tudták nyugvópontra hozni a kényes viszályt. Közelkeleti útjáról visszatérve, zsebében Roosevelt elnök személyes üzenetével, Gibraltár szikláin érte utói a végzet Sikorszky tábornokot. Az a „Liberator“ tipusu angol bombázó, amelyen a gibraltári repülőtéren útját folytatni akarta London »elé, a felszállás után lezuhant. A zuhanás halálos áldozatai között van Stkorszkyn kívül a leánya és vezérkarának több tagja. Bizonyos, hogy a gyász és részvét minden külső jelével adják meg majd a britek a volt szövetségest megillető kegyeletet. De az is valószinü, hogy a Downing Street 10. sz. alatt és Moszkvában a fellélegzés könnyű sóhaja hagyja el a diplomaták mellét. A „Liberator“ végzetes zuhanása mindenesetre szabadító Deus ex maclünaként jött l Y'THV cl •
