Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-28 / 168. szám

1943. JVC 3 A Scylla és Charybdis rejtélye a Messinai-szorosban A Szicília északkeleti szögletén dúló har­cok tulajdonképpeni célja a Messinai-szoros feletti uralom megszerzése. A nagy olasz szigetet s az olasz félszigetet elválasztó tengerszoros legkeskenyebb helyén 3285 méter szélességű s igy alig jelent akadályt annak számára, aki Szicília birtokában van. Érthető tehát, hogy a tengelycsapatok had­ereje éppen itt fejti ki Szicília védelmében a legnagyobb ellenállást s a Messinai-szoros valóságos jelképévé lett Olaszország s igy Európa déli része védelmének. A szoros azonban nem ezen a néven lett világhírű, hanem Scylla és Charybdis, a szoros vizéből kiemelkedő két sziklaszirt nevében. A Messinai-szoros délről észak felé szű­külő tölcsér és északi nyaka 3285 méter széles. Déli részén 1000 méteres mélysége­ket is mértek, északon azonban egy gránit- küszöb emelkedik ki a tenger mélyéből, de nem ér a viz szinéig, felső csúcsai mintegy 100 méterrel vannak a víztükör alatt. Ez a vízrajzi helyzet, hogy tudniillik egy ilyen keskeny és aránylag nem mély szoros köti össze a Földközi-tenger két fontos meden­céjét, szabályszerű és erős áramlásokhoz vezet a tengerszorosban. A Tyrrhéní- és Jóni-tenger között jelentékeny idökülönbség támad az árapály fellépésében és ennek következtében minden hat órában a viz óránként átlag 9 kilométeres sebességgel I—————m áramlik át a tengerszoroson egyik, majd másik irányban. A Messinai-szorosban mintegy’ 15 centiméterrel emelkedik, majd újból ennyivel esik a vizállás, s a tenger csekély mélysége és a tengertalaj szabály­talan alakulása következtében sok helyen veszélyes örvények és a hajózásra nagyon kellemetlen áramlások keletkeznek. Már Homeros is említi Odysszeájában a Scylla és Charybdis között a hajósokat fe­nyegető veszélyeket. Úgy irja le Scyllát, Crataeis leányát, mint négy méter hosszú, hat kutyafejjel vonító szörnyeteget, amely Messina közelében egy szikla alatt leskelö- dik a táplálékát képező tengeri állatok után, de nem veti meg az elhaladó hajók hajósait sem. Nem messze ettől a helytől, irja Homeros, egy másik szikla alatt lakik Charybdis, a szoros másik szörnyetege, 6 óránként fölszivja a tenger vizét és azután újra kibocsátja. A két szörnyetegről szóló ókori legenda egészen a késő középkorig tartotta magát, 1483 februárjában azután a veszedelmes szirtek az itteni állandó vulkánikus tevé­kenység következtében a tenger színe alá süllyedtek és azóta az áthajózás is lényege­sen veszélytelenebbé vált. A világ ekkor szegényebb lett egy legendával s a tudo­mányos kutatás azóta még világosabbá tette az ókor rejtélyét. Ml újság Romániában? Mire buzdította Antonescu tábornagy a Nagyszebenben felavatott fiatal hadnagyokat? 260.000 lej egy vagon buza ára Romániában — Kiknek keli Brassóban „zónaengedélyt“ szerezniük Nagyszeben, jul. 27. A nagyszebeni román katonatiszti iskolák 1943-ba'n végzett növen­dékeit a napokban avatták fel. Az ünnep­ségre Nagyszebenbe érkezett Antonescu Ion tábornagy, államvezető, majd I. Mihály ro­mán király is. Az ünnepségen Antonescu tábornagy Is beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a hadse­reg: maga a nemzet. Hangoztatta a román nemzet életerejébe vetett töretlen hitét. Utalt a kereszténységért évszázadokon át hozott áldozatokra, valamint arra, hogy a román nemzet mindig tiszteletben tartotta a jog szent törvényeit és a becsület paran­csait s megtette kötelességét földjével, latin hitével Európával szemben. Sohasem ve­zette gyűlölet másokkal szemben. A román nép méltósággal viselte az összes megpró­báltatásokat és mindig jelen-nel felelt, vala­hányszor Európa keresztény hite, vagy a társadalmi rend törvénye véráldozatot kért. Hangoztatta ezután, hogy a román hadsereg hősies áldozatai révén a kelet földje felsza­badult. Az egész nemzet a teljesített köte­lesség nyugalmával tekint a jövőbe. Felhívta az uj hadnagyokat, hogy legyenek méltók az országhoz, amelyben a büszkeség és mél­tóság mindig együtt járt az emberségesség­gel. A román katona áldozata, amelyet a haza földjénak megvédéséért hozott, kötele­zettséget jelent az uj tiszti nemzedék szá­mára. Közölte, hogy az uj évjárat a „Mihai Viteazul évjárat“ nevet kapta. Erre a névre — úgymond — amelyet az ország királya Is visel, az uj évjáratnak méltónak kell lennie, ezt parancsolja az államvezető, ezt paran­csolja a nemzet és azt parancsolja a törté­nelem. Hangsúlyozta végül, hogy ne legyen addig nyugta ennek az évjáratnak, amíg a román igazság nem válik valóra azért, hogy a ro­mán becsület örökké ugyanaz maradjon, mint amelyet az ó'sök hordoztak gondala- taikban, Trajántól és Deoebáltól a vajdákig és a királyokig. t( vm , * i(i / v * ■ r. « - -r ­3 százalék idegen anyaggal 10 tonnás vasúti kocsiban 166.000 lej. A sörárpáért 65 kilógramos fajsullyal, 3 százalék Idegen anyaggal 10 tonnás vasúti kocsinkint 200.000 lej kérhető. A zab egységára 42 kilógramos fajsuly és 3 százalék idegen anyag mellett 10 tonnás vasúti kocsinkint 190.000 lej. A köles részére a rendelet 70 kilógramos fajsuly esetén 3 százalék idegen anyaggal 180.000 lejes árat állapított meg minden 10 tonnás vasúti kocsi után. A rendelet megjegyzi, hogy a megszabott árak a termelőkhöz legközelebb eső vasúti állomáson, vagy kikötői rakodóhelyen átad­va értendők. Az Illető gabonaféle fajsulyá- nak, illetve az idegen anyag százalékának minden egyes százalékkal való csökkenése vagy emelkedése esetében az ár ugyanany- nyi százalékkal nö és emelkedik. Az 1942 és régebbi évek terméséből szár­mazó megmaradt gabonamennyiségekre a most érvénybe lépett árak vonatkoznak. A kormánybizottság végül hozzáfűzi, hogy a folyamatban lévő gabonaszállítási szerződé­sek az árak tekintetében kivételt képeznek a rendelet intézkedései alól. Az árak augusz­tus 1-lg maradnak érvényben. „Zónaengedélyt“ kell szerezniük a brassói lakosoknak Amint a temesvári „Déli Hirlap" irja, Brassó vármegye prefektusa hirdetményt adott ki, amelynek értelmében mindazon brassói lakosoknak, akik 1939 szeptember 4. óta telepedtek meg a városban, zónaeng»- délyt kell szereznlök. Ezek az erre vonat­kozó kérvényt kerületük rendőrsége utján nyújtják be a katonai hatóságokhoz, amely személyazonossági igazolványuk felülbélyeg­zésével adja meg a zónaengedélyt. Az 1939. szeptember 4. előtti brassói lakosoknak nem kell zónaengedélyt kérnlök, úgyszintén az állami tisztviselőknek és katonai személyek­nek, valamint az üdülést, vagy más célból ideiglenesen Brassóban tartózkodóknak sem. 260.000 lej egy vagon buza ára A román árkormánybiztosság most sza­bályozta a gabonárakat. Ennek értelmében a következő gabonaárak léptek életbe: A buza ára tiz tonnás vasúti kocsinként 260.000 lej. (Ez az ár 75 kg. fajsúlyú és leg­feljebb 3 százalék idegen anyagot tartal­mazó búzára vonatkozik.) A rozs 68 kilógramos fajsullyal és 3 szá­zalék idegen anyaggal szintén 10 tonnánkint 187.000 lejbe kerül. Az árpa ára 60 kilógramos fajsullyal és Kommunista sajtótermékeket tiltott be a budapesti törvényszék vizsgálóbírója Budapest, julius 27. A budapesti kir. bün- tetötörvényszék vizsgálóbirája elrendelte az ismeretlen helyen előállított „A szakszer­vezeti tanács tájékoztató közleménye“, a „Kisértet járja be Európát — a kommuniz­mus kisértete“ cimü röpiratok lefoglalását. (Magy. Tud.), Három kémet halálra, négyet életfogytiglani fegyházra Ítéltek Szófiában Szófia, jul. 27. (MTI) A bolgár katonai törvényszék három halálos és négy életfogy­tiglani Ítéletet hozott egy kémkedési ügyben. A fővádlott Lefter rádiótechnikus, aki titkos leadóállomáson keresztül rendszeresen kato­nai és polgári természetű Információkat kül­dött egy ellenséges hatalomhoz. Az említett Ítéleteken kívül több más szabadságvesztési Ítéletet is hoztak a perben. Kolozsváron kihirdették a rögtön» bíráskodás kiterjesztésének életbeléptetéséről szóló rendeletet Kolozsvár, jul. 27. A Budapesti Közlöny szombati számában megjelent miniszteri rendelet alapján már hirt adtunk a rögtön- blráskodás újabb kiterjesztéséről Magyaror­szágon. E kormányintézkedés értelmében a kolozsvári törvényszék elnöke nevében Szenczei József törvényszéki elnökhelyettes mai nappal a következő „Hirdetmény“-t tette közzé: Közhírré teszem, hogy a m. kir. minisz­térium az 1939. évi EL t. c. 221. cikkelyében nyert felhatalmazás alapján a rögtönbirás- kodást az ország egész területére a 3940— 1943. M. E. sz. rendeletével újból kiterjesz­tette, ehhez képest a mai naptól kezdve — a 2700—1941. 4870—1941. és 1020—1943. M. E. számú és az előbb említett rendelet ér­telmében rögtönbiráskodás alá tartozik: 1. Lőfegyver, robbantószer. Illetve minden­nemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, po­kolgép, stb.) használatával elkövetett gyil­kosság és szándékos emberölés büntette, to­vábbá az ily gyilkosság elkövetésére irányo­zott szövetség. 2. A hatóság büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t. c. rendelkezéseibe ütköző ha­tóságok, illetve hatósági közegek ellen fel­fegyverkezve elkövetett erőszak büntette, 3. Felségsértés, hűtlenség és lázadás bün­tette (ideértve a felségsértés, hűtlenség és lázadás elkövetésére létrejött szövetséget és azok elkövetésére való felhívást is). 4. Az állami és társadalmi rend hatályo­sabb védelméről szóló 1921. évi III. t. c. 1. cikkelyének első bekezdésébe és a 2. cikke­lyébe ütköző büntettek. 5. A honvédelemről szóló 1939. évi n. t. c. 204. cikkelyének első és második bekezdésé­ben meghatározott, a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás büntette. 6. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. 203. cikkelyének első bekezdésében meg­határozott, a munka folytonosságának meg­nehezítése és meghiúsítása által elkövetett bűntett olyan értelemben, hogy e bűntett kezdeményezői és a vezetői esnek rögtönbi- ráskódás alá (203. cikk. 3. bek.), ha azon­ban a bűntettet a munka szándékos, hibás, vagy hiányos végzésével, vagy pedig rongá­lással követik el, a rögtönbiráskodás a kez­deményezőkön és vezetőkön kivül.a tettesek­re és részesekre is kiterjed. 7. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. 205. cikkelyének második bekezdésében meghatározott, a katonai vezetővel szemben elkövetett engedetlenség és tettleges bántal­mazás büntette. ! 8. A légvédelmi készültséggel kapcsolatos elsötétítés, úgyszintén a légiriadó ideje alatt elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés, súlyos testisértés, lopás és rablás büntette. 9. A közegészség elleni bűntett (btk. 315. cikk.) 10. A gyujtógatás büntette. 11. A vizáradás okozásának büntette. 12. A vaspályán, távírdán (távbeszélőn), vagy hajókon, Illetve légijármüveken, úgy­szintén a villamosenergia fejlesztésére, ve­zetésére és elosztására szolgáló berendezése­ken (tartozékaikon) elkövetett közveszélytt cselekmények büntette (btk. 434—486., 444. cikk., 1939. II. t. c. 208., 209. cikk., 1931, XVI. t. c. 61. cikk.) 13. A robbantószer és robbanóanyag elő­állításával, tartásával és használatával elkö­vetett bűncselekményekről szólő 1942. XV. t. c. 1. cikkelyének S. bekezdésében meghatá­rozott bűntett. 14. Hadműveleti területre tábori postacso­magként vagy „Minta érték nélkül“ jelzésű feladott küldemények, vagy az oda irányuló katonai szállítmányok tekintetében akár az ország területén, akár azon kivül a szállítás tartama alatt elkövetett lopás és sikkasztás büntette, — ideértve a hivatali sikkasztás bűntettét is. 15. Olyan lopás és rablás büntette, ame­lyet a légitámadás alatt vagy azt követő időben a légitámadással sújtott területen a rombolás okozta helyzet vagy az ilyen terü­let közelében a légitámadás következtében keletkezett riadalom kihasználásával, vagy a hadviselés érdekei szempontjából elrendelt kiürítés, vagy elszállítás (1939. II. t. c. 147. és 170. cikk.) vagy ellenséges behatás foly­tán hatósági intézkedés nélkül történt tö­meges elköltözés esetében ennek a helyzet­nek kihasználásával követnek el. A rögtönbiráskodás kiterjed a fent 1—15. alatt felsorolt bűncselekmények kísérletére, mind a tettesekre, mind a részesekre. (Btk. 69. cikk.) Felhívok min­denkit, hogy ezeknek a bűncselekmények­nek elkövetésétől tartózkodjék és figyelmez­tetek mindenkit, hogy a polgári büntetőbí­róság alá tartozó minden személy, aki a ki­hirdetés után az ország területét! ilyen bűn­cselekményt követ el, rögtönbiráskodás alá kerül és halállal bűnhődik! Használt tankönyvet is csak kijelölt könyvkereskedő árusíthat A ki nem jeiö't kereskedőknek leltárt kell késziteniök s köte ez- hetők tankönyvkészletük átadására Kolozsvár, julius 27. Röviden jelentettük, hogy a kereskedelemügyi miniszter a hiva­talos lap vasárnapi számában rendeletet adott ki a tankönyvforgalom szabályozásá­ról. A rendelet intézkedik arról, hogy a mi­niszter kijelölheti azokat a kereskedőket, akik tankönyveket árulhatnak. A rendelet végrehajtási utasítása pontosan felsorolja azokat a tankönyveket, amelyek a rendelet körébe esnek és megállapitja) hogy használt tankönyvet csak kijelölt tankönyvkereskedö vásárolhat és árusithát. A ki nem jelölt kereskedők kötelesek 14 nap elteltével és nyolc napon belül tanköny­veik leltárát elküldeni a kereskedelmi és iparkamarához, ahol ezeket a leltárakat min­den kijelölt tankönyvkereskedö megnézheti. A kereskedelmi miniszter a ki nem jelölt kereskedőt kötelezheti arra, hogy tankönyv­készletét készpénzfizetés ellenében, egészben vagy részben valamelyik kijelölt kereskedő­nek átadja. Uj tankönyv átadása esetén a beszerzési árnak, használt könyv átadásakor pedig a kultuszminiszter által engedélyezett bolti árnak 30 százalékát köteles az átvevő az átadónak megfizetni. A rendelet 'életbe­lépett. Jő ABU ÉS Jó HIRDETÉS Ah&MA X JÓ m&BSBSXUK­Kolozsváron az építő-, fodrász- és csizmakészitö iparban rögzítették a munkabéreket Kolozsvár, julius 27. A munkabérrehde- lettel a kormánynak elhatározott szándéka volt végrehajtani a nemzetgazdasági szem­pontból annyira szükséges rögzítést. Ezt kifejezésre is juttatta az iparügyi minisz­ternek az Ipartestületek Országos Központ­jához intézett leirata, amelyben szükséges­nek tartotta, hogy a kézmüiparosok a gaz­dasági viszonyok által indokoltnál nagyobb és rendkívül kirívó munkabéreket ne fizes­senek és az eddigi tapasztalat szerint egy­mással szemben felüligérgetéseket ne tegye­nek, mert ezzel aránytalanságok állanak elő. Az iparügyi miniszter leirata alapján nz ipartestületek országszerte megkezdték a kézműipari munkabérek rögzítését. A ko­lozsvári Ipartestület kebelében eddig az épitő-, fodrász- és csizmakészitőlparban folytattak tárgyalásokat a munkabérek rögzítésére. A tárgyalások eredményre is vezettek s ennek alapján a három iparág­ban megállapították a legmagasabb munka­béreket. A megállapított béreknél maga­sabb béreket Kolozsváron egyetlen munka­adó sem fizethet munkásainak.

Next

/
Thumbnails
Contents