Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-27 / 167. szám

/ 1943. J V £ 1 V S 27 MAGYAR ARCVONAL MA KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. klr. város Mű­csarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 3-* 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár <— vasárnap is — délután 3— (Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este 7 órakor „Kata, Katty, Ka­tinka“ előadása. Mo/iiíii.o adások : ARPAD-mozgó: Nyári szünet. CORVTN-mozgó: Carmela. EGYETEM-mozgó: Európa nem válaszol. (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: Kanadai kaland. MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Varieté csillagai. (Magyar.) RÁKÓCZI-mozgó: Titokzatos grófnő. SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Szentháromság gyógyszertár, Unió­utca 2. Távbeszélő 20-78. — Keresz­telő Szt. János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. Távbeszélő 15-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi­men 35. Távbeszélő 21-54. — Ma­gyar Korona gyógyszertár, Heltai- utca 3. Távbeszélő 27-92. — Véglegesítették állásában Somod! Ist­ván dr.-t, Kolozs vármegye tiszti i «ügyé­szét. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter az ideiglenesen kinevezett Sornodi István dr. kolozsvármegyei tiszti főügyészt véglegesítette állásában. Somodi dr. Uineve- Ş zése széles körökben keltett örömet. Szerte az országban igen sok tisztelője van dr. So­modi Istvánnak, aki nevét nerq utolsó sor­ban a sport terén tette ismertté. Különösen a magyar atlétika fejlesztése körül szeizett hervadhatatlan érdemeket, ö maga fiata­labb éveiben aktív versenyző volt s képes­ségeit az bizonyítja legékesebben, nogy a stockholmi olimpián második helyezést ért el a magasugrásban és ezzel a magyar at­létikának szerzett dicsőséget. Mint jogász elsőrangú tekintély s vármegyei tiszti fő­ügyészi kinevezése mindenképpen érdemes és felkészült embert érint. — Ötvenéves a pápai mezőgazdasági szakiskola. Pápáról jelentik: A pápai me­zőgazdasági szakiskola vasárnap tartotta 50 éves fennállásának ünnepségét. — A mérnökkamara uj tagja. A Buda­pesti Közlöny 1943. évi 78. száma közli, hogy Szántó József erdömérnököt, Kolozs­vár Erzsébet-ut 7. sz. alatti lakosi, a ka­mata tagjai sorába jogerősen felvette. — Teljes vezetőségi ülés lesz pénteken, a Hivatásszervezet kolozsvári tagozatában. A Hlvatásszervezet kolozsvári tagozata, valamennyi szakmai csoport bevonásával, péntek estére teljes vezetőségi ülést hivott egybe. Az ülésen Varga László központi tit­kár is részt vessj. A központ képviseltében megjelenő titkár a vidéki tagozatoknál rendszeresített országos vezetőségi látoga­tások jelentőségéről és céljáról értekezik. TISZTELETADÁS | Sipos János földeáld 24 éves földműves tanyáján a gabona behordásával fáradoztak. Szekere üresen állott az udvaron, amikor a lovak megvadultak és az udvar belseje felé kezdtek rohanni. Épp útjukban, gyermekek játszadoztak. Sipos meg akarta akadályozni, hogy a megbokrosodott lovak eltapossák a gyermekeket. A lovak elé rohant, mire azok megtorpantak és a szekér rudját felkapták. A rúd vége az állába akadt s oly erővel dobta fel a fiatal földművest, hogy az a le­vegőbe repült, majd a fejére zuhanva terült el a földön. A lovakat a bátor fiatal gazda bátyja: Sipos István fékezte meg. A gyer­mekeknek semmi bántódásuk nem történt Sípos Jánost súlyos sérülésekkel szállították be a makói közkórház sebészeti osztályára. Hála az orvosok gondos kezelésének, törött állkapcsa összeforrt s állapota annyira ja­vult, hogy hazamehet tanyájára. Itt idéznünk kell Kormányzó Urunk fiá­nak: ifj. nagybányai Horthy Miklósnak ha­sonló önfeláldozását, ő ig testi épségének feláldozásával akadályozta meg, hogy a gép­kocsija másban tegyen kárt. Ez az önfeláldozás a bátor magyar jel­lemhez tartozik. Megvan a hatalom és mél­tóság legmagasabb ormán és megvan a nép egyszerű gyermekében. A magyar jellem eme értékes vonásának adjuk meg a tiszteletet, amikor a két egy­mástól független példaadást egymás mellé állítjuk... AZ ESZTERGOMI „ZÖLD-KÖNYV“ A zöld könyvecske, mely előttünk fek­szik, egy érdekes munka lélekzetelállitó adataival üti meg szemünket. Esztergom vármegye közjóléti szövetkezetének mű­ködési jelentéséről van szó. A nép- és családvédelmi munka, mely hosszú hó­napokon át csendben dolgozott, most kezdi erjeszteni ezekkel az első eredmé­nyekkel a nagy magyar család éltét. Az egész jelentésből egy uj, nagyvonalau szociálpolitika lépéseit érezzük dobbanni. Nem az a legfontosabb ebből a jelen­tésből, hogy hatszázezer pengőből száz- negyvenkilenc család — több mint ezer ember — kapott uj otthont, hogy a me- zőgazadasági gépek, háziállatok légiói vándoroltak a kis falusi házak udvará­ra, hogy a nagy erővel lendített házi- iparból tízezreket vettek be az eszter- 'gommegyei családok, hogy a szappan­főzéstől a selyemhernyó tenyésztésig minden kereső munka fejlődik, hogy a gyümölcsösök száma éppúgy gya­rapodik, mint a kisiparral foglalkozó családoké, még az sem a legnagyobb do­log, hogy a gondokkal küzködő sokgyer­mekes esztergomvidéki gazda egyre újabb üzletágakat fedez fel a közjóléti szövetkezet munkája nyomán, hogy egy- remásra fedezi fel az újabb és újabb gazdasági lehetőségeket, melyek ott he­vertek felhasználatlanul udvarán, a dülőut árnyékában, vagy az ócska lim­lom között. Hanem az a mód, ahogyan ezeket a milliós összegeket a falusi közgazadasági élet csatornáiba ereszti, a magyar szo­ciális gondoskodás felemelésére hivatott közjóléti szövetkezetek, az országos szo­ciális felügyelőség. Feladatunk nem a bankszerü kölcsön­zés — írja egy helyen a beszámoló, — hanem elsősorban a vezetés, nevelés és irányítás. Csak ott kell támogatni anyagiakkal is ezt a munkát, ahol más­képen nem tudnánk nevelni. Vezetni, irányítani a családokat, hogy az életben merre, hogyan találják meg boldogulásu­kat, ami számtalanszor nem is anyagi kérdés, amint azt sokszor volt alkalmunk tapasztalni. Néha elég egy jó tanács, vagy Ígéret, mely hitében erősiti meg a gondokkal küzdő családfőt, csak a végső esetben adunk pénzt, de itt is legfonto­sabb az önállóságra nevelés. Rá kellett vezetnünk a családokat az uj szociálpolitikai berendezkedésre mely szerint segély nincs, de hosszúlejáratú kölcsönt minden érdemes család kaphat, aki két keze munkájával akar boldogul­ni, csak éppen a kezdő tőkét kellene ki­egészíteni vagy rhegadni. Senki helyett nem gondolkozhatunk — olvassuk a füzet vége felé — mindenki maga gondolkozzon, tervezzen, dolgoz­zon, mert mi csak segítünk, keressük az élelmes, józan, öntevékeny embereket, akik tisztában vannak azzal, hogy csak a több tudás, a becsülettel végzett töbo munka gazadagitja családjukat. Minden életrevaló gondolatot, tervet, gyakorlati megoldást szívesen fogadunk és várunk, hogy megvalósíthassuk az alkalmasokat. így az esztergomi Közjóléti Szövetke­zet. Micsoda friss szél fuj e sorokból! Valóban, egy egészséges, jól átgondolt, európai színvonalú szociálpolitika gyor­suló lélekzetvétele érzik levegőjén. HONVÉD — A HONVÉDSÉGRŐL A nagyváradi „Magyar Lapok“ munka­társa elbeszélgetett egy mostanában leszerelt fiatal híradós honvéddel. A beszélgetésről beszámoló tudósításból idézzük az alábbi sorokat: — Szolgáltam én a megszállás idejében is — mondja a leszerelt honvéd. — De akkor egészen más fogalmaim voltak a katonaságról. Parancsnokaim férfias ma­gatartása, bajtársias érzése, szakképzett­sége, emberséges szigora uj felfogást ala­kított ki bennem mindenről, ami a kato­naélettel összefügg. Megható az a szeretet, amellyel ez a fiatal munkásember volt tisztjeiről s azok­ról a módszerekről nyilatkozik, amelyek­kel az átképzés ideje alatt a szükséges ismeretekben részesítették őket. Ma tal­pig katonának érzi magát, tüzbe megy azokért, akik fegyelmező hatalmukat cél­tudatosan gyakorolták felette s polgári öntudatában is előnyös változásokat idé­zett elő az a körülmény, hogy kiválóan jó parancsnoka, kiképzője volt. Lehet-e szebben, tgazabban, őszintébben és melegebben méltatni a magyar honvédséget, mint ahogy maga a honvéd teszi? Lehet-e szebben és hivebben kifejezni s érzékeltetni azt a hatást, amelyet a magyar honvédség szolgálatában az átképzés rövid ideje alatt is megismert szellem és lélek gyakoról a mai magyar fiatalságra? Meg sem kíséreljük, csak épp kiegészít­jük annyival,„ hogy rengeteg hasonló példát tapasztaltunk magunk is. A honvédség egész életre jótékonyan s áldásosán kiható élmény, amely uj embert, egész embert for­mál abból, aki megismerhette. II földművelésügyi miniszter az idén is folytatja a legelők feljavítására vonatkozó akciót Budapest, julius 26. (MTI) A savanyú- talajú rétek és legelők megjavítása céljából a már évek óta folyamatban lévő kedvezmé­nyes meszezési akciót Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter ez évben is foly­tatja. Szénsavas mészköpor kerül kiosztásra olyan savanyutalaju rétegre és legelőkre, amelyeket előzőleg megtrágyáztak(fe<cietés, kompaszt, ^rágyalé, érett istállótrágya és karámtrágyá) és amelyeken a takarítási és esetleg szükséges víztelenítési munkálatokat elvégezték. 150 métermázsa lápi mésriszap kedvezményes ára 80 pengő, 100 métermázsa szénsavas mészpór kedvezményes ára ugyan­csak 80 pengő. Az igénylőknek saját költsé­gükön gondoskodniok kell a mészköpórnak, vagy lápi mészlszapnak a vasúti állomásról való elszállításáról és fizetniök kell az eset­leges vasúti fekbért In. A vasúti szállítás költségét aa akció viseli. Az Igénylők mi­előbb jelentkezzenek a kerületi zöldmező szervezeteknél, Erdélyben az Erdélyi Gazda­sági Egyesület zöldmező szakosztályánál (Kolozsvár, Monostorl-ut 3). A kedvezményt legeltetési társulatok, blrtokosságok és köz­ségek, továbbá a kerületi zöldmező szerve­zetek tagjai kaphatják meg, ha 5(W katasz- trails holdnál nem nagyobb birtokon gazdál­kodnak. Bővebb felvilágosítást a kerületi zöldmező szervezetek, vagy a vármegyei gazdasági felügyelőségek adnak. Kalotaszeg villamosításáról tárgyal ma Kolozs vármegye kisgyülése Kolozsvár, julius 26. Kolozs vármegye tör­vényhatósági bizottsága kedden délelőtt kls- gyülést tart Inczédy-Joksman Ödön dr. fő­ispán elnökletével. A kisgyülésen megtár­gyalják Kőrösfő, Jegenye, Sftrvásár és Ka- lotanádas községeknek a közeljövőben meg­induló villamosítást munkálatait. Kapionyban helyezik örök nyugalomra Károlyi Imre gróf holttestét Budapest, julius 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az elhunyt gróf Károlyi Imre holttestének beszentelése kedden lesz a nagymágócst kegyúri templomban. A beszentelés után a félévvel ezelőtt elhunyt hitvesének holttesté­vel együtt a koporsót Kaplonyba szállítják, ahol szerdán délután lesz a temetés. A szü­lök holttestének elszállítása után néhai ifjú gróf Károlyi Gyula holttestét pénteken Nagymágócsról Kenderesre szállítják és bol­dogult hitvese mellé helyezik végleges nyug­vóhelyre. Káliey Miklós miris?terelsiök elbúcsúzott a külügyminisztérium tisztviselői karától Budapest, jul. 26. (MTI) Kállay Miklós miniszterelnök hétfőn délelőtt búcsúzott el a külügyminisztérium tisztviselői karától. A minisztérium osztályvezetőinek élén Gbyczy Jenő, az újonnan kinevezett külügyminisz­ter meleg szavakkal búcsúztatta Kállay Miklóst, rámutatva arra a felelősségteljes nehéz munkára, amelyet a miniszterelnök másféléves külügymlnlsztersége alatt végzett és megemlékezett arról a nagyra becsülésl ől és szerétéiről, amelyet^ a külügyminlszté- riumi tisztviselők kara egész idő alatt irá­nyában érzett és a jövőben Is érezni fog. Kállay Miklós miniszterelnök szívélyes sza­vakkal sorra elbúcsúzott a minisztérium osztályvezetőitől és köszönetét mondott ne­kik odaadó támogatásukért és fáradtságos munkásságukért. Dr. Ley német miniszier t Németország most é!i a legnagyobb, de a legkeményebb napokat Drezda, julius 26. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: , Dr. Ley birodalmi vezető az egyik drezdai gyárüzemben beszélt a dolgozó német ifjú­sághoz. — Németország most éli a legnagyobb, a legbüszkébb, de a legkeményebb napokat — mondotta. Németország megnyeri ezt a har­cot, mert ifjabb, mint a többi népek. Az el­lenséges világ széthull, mert megmerevedett és Idejétmulta. Az idő is Németország javára dolgozik. A német nép egységes és megosz­tás nélkül sorakozik egy zászló mögött, egy közös ügyért, Egy bácskai gazda leütötte a feleségét, agyonverte a leányát s maga , a Ferenc-csatornába ugrott Szabadka, julius 26. (MTI) Szenttamás községben Pozder Mihály gazdálkodó össze­szólalkozott feleségével és leütötte. Amikor 14 éves Vica nevű leánya kérlelte, hogy ne bántsa tovább édesanyját, felkapott egy bal­tát és leányát agyonverte. Ezután a Ferenc-csatornába ugrott. Már csak holtan tudták kihúzni. Pozdemét kór­házba szállították. — Piesa Károly szobrászművész érdekes előadása. A Mátyás király Diákház zeneter­mében csütörtökön délután 6 órakor Flesa Károly szobrászművész érdekes bemutatót rendez Dukony Margit mozdulatmüvésznö és Pap József szavalómüvész közreműkö­désével a modern kor tér- és időbeli nylvé- szeteiról. Vetitettképes előadásának sajtó­bemutatóját hétfőn délután tartotta meg a azon a modernkori szobrászat, festészet, mozgás- és zeneművészet, valamint iioda- lom megfelelő szemelvényeiben az előadó a művészeti törekvések azonosságának bi­zonyítására Igyekezett, eltekintve azok kivi­teli műfajától. Az ösztönös drámaieág, az érzelmi Ura és értelmi epika egyaránt meg­található tehát irodalomban, táncbaD, zené­ben, sőt a festészetben és szobrászatban is. Bár a modern kor művészete más „klasz- szikus“ szabályok szerint igazodik, kezdve az ösztönös átéléstől az értelmi leiráslg, éppúgy minden árnyalat megtalálható benne, mint a történelem előtti kor ösztö­nös, majd a bárok- és klasszikus korok ér­zelmi, illetve értelmi irányzataiban. * 21-es bajtársak! Szokásos heti ősz- szejövetelünket folyó hó 27-én (kedden)' délután 7 órakor megtartjuk Szentegyház utca 9. szám alatti helyiségünkben. Ve* zetőség, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents