Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-24 / 165. szám

ÜBaeiyffimM 8 1943. J V C 1 V S 24 Huszonnyolc fiatal erdélyi képzőművészt látott vendégül Kolozsvár városa A* erdélyi képzőművészei sorsLérdéseii vitatták meg a vendégek, pénteken délután Kolozsvár, jul. 23. Beszámoltunk arról, hogy Csánky Dénes, a budapesti Szépművé­szeti Muzeum igazgatója csütörtökön dél­után a kolozsvári Műcsarnokban, mint tár- latvezetö méltatta az utolsó 30 év magyar festőművészeinek remekeiből kiállított mü­veket. A tárlatvezetésnek az volt a legérde­kesebb mozzanata, hogy azon 28 északer­délyi és székelyföldi fiatal képzőművész vett részt és hallgatta meg Csánky Dénes ma- gasszinvonalú előadását. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy megállapítsuk a következőket: Amikor Kolozsvár város tanácsa nagy ál­dozatokkal megépítette a kolozsvári Műcsar­nokod amely Magyarország második ilyen- természetű intézménye, az volt az eredeti el­gondolás’, hogy a kolozsvári Műcsarnok lie csak állandó kiállító hely legyen, hanem eszköze és természetes középpontja egy nagyvonalú művészeti politika megvalósítá­sának. Keledy Tibor dr. polgármester már a Műcsarnok terveinek kidolgozásakor ket­tős hivatást szánt ennek az intézménynek. Először azt, hogy Erdély fővárosában mé'tó kiállítási helyiséget teremtsen, másodsorban pedig azt, hogy a kolozsvári Műcsarnokot a művész- és közönségnevelés erdélyi közép­pontjává avassa. Ezt az utóbbi elgondolást a város vezetősége a Barabás Miklós Céhhel együtt úgy valósítja meg, hogy az idősza­kos kiállításokon kivül rendszeresen bemu­tatja a magyar és európai képzőművészet fejlődését, valamint a most is forrongásban lévő képzőművészeti törekvéseket. Ennek a tervszerű kulturmunkának első ál'omása volt „Az utolsó 30 év magyar festészete“ cí­men bemutatott és je’enleg is nyitva álló kiállítás, melynek anyagát a budapesti Szép­művészeti Muzeum kincseiből válogatták össze. A város vezetősége világosan felismerte, hogy a kitűzött nagy nevelő munkát csak úgy teheti valóban eredményessé, ha a terv­szerűen meghatározott kiállításokat és elő­adásokat Erdély képzőművészei valóban meg Is tudják hallgatni. Számolva azzal a kö­rülménnyel, hogy a fiatal erdé'yi képzőmű­vészek anyagi helyzete cseppet sem rozsás. Kolozsvár városa igazán példamutató áldo­zatkészséggel lehetővé tette a fiatal erdélyi képzőművész nemzedék Kolozsvárra való utazását. Kolozsvár városa 28 fiatal mű­vésznek küldött vasúti jegyet és fedezte ko­lozsvári tartózkodásának költségeit. latvezetések, azzal a kikötéssel, hogy azok­ról a nagyközönséget már előre figyelmez­tetik a hírverés minden rendelkezésre álló eszközével. Az ilyen tárlatvezetésekre a be­lépőjegy csak fillérekbe kerülne. Felmerült az a gondolat is, hogy a Debrecenben jól bevált mintára a gyárüzemekben olcsó, de mindenképpen művészi értékű képekből vándorkiállításokat kellene rendezni. A mű­vészek rámutattak arra, hogy bár az olcsó árak egzisztenciájukban érintik őket, mind­azonáltal figyelembe véve a szociális szem­pontokat, készséggel vállalják az ilyen ol­csó tárlatok anyagának előteremtését. Az a megfontolás is felmerült, hogy kí­vánatosnak látszik a Kolozsváron már meg­lévő hivatal^ szerveknek, nevezetesen a tu­dományegyetem művészettörténeti tanszéké­nek és az Erdélyi Muzeum képtárának szer­ves és közvetlenebb bekapcsolódása az ele­ien művészi életbe. Végül elhatározták, hogy az erdélyi kép­zőművészek a körülményekhez képest ha­vonta összegyűlnek, előadásokat és vitákat rendeznek a nagyközönség bevonásával. Amint látjuk: Kolozsvár városának áldo­zatkészsége lehetővé tette, hogy Erdély leg­fiatalabb képzőművész nemzedéke egymás­sal találkozzék és megoldásra váró kérdéseit megbeszélje. A megbeszélésen igen életre­való tervek alakultak ki. Ha ezeket a ter­veket legalább részben úgy meg tudják va­lósítani, hogy a képzőművészek és a közön­ség kapcsolata a jövőben közvetlenebb, szer­vesebb és gyümölcsözőbb legyen, Erdély képzőművészetének fejlődése előtt valóban igen szép távlatok nyilnak meg. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy 3 pén­teki megbeszélésen kijegecesedett elgondolá­sok azt jelzik, hogy a fiatal képzőművész- nemzedékben meg van a készség és az aka­rat a magyar közösség szolgálatára. Kiterjesztették a rogtönhiráskodást Magyarországon Budapest, julius 23. (MTI) A Budapesti Közlöny szombati száma közli a miniszté­rium rendeletét a rögtönbiráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában. Eszerint a m. kir. minisztérium az 1939. II. t. c. 221. §-ában nyert felha­talmazása alapján a rögtönbiráskodást mind a polgári, mind a honvéd büntetőbíráskodás körében az ország, illetve a honvéd büntető- bíráskodás egész területére kiterjeszti olyan lopás, rablás bűntettére is, amelyet légitá­madás alatt, azt követő időben a légitáma­dástól sújtott területen a rombolás okozta helyzet, vagy ilyen terület közelében a légi­támadás következtében keletkezett riadalom kihasználásával, amely a hadviselés érdeke szempontjából elrendelt kiürítés, elszállítás, vagy ellenséges behatás folytán hatósági intézkedés nélkül történt tömeges elköltözte- tés esetén ennek a helyzetnek kihasználásá­val követnek el. A rögtönitélö bíráskodás kiterjed a fenn megjelölt bűncselekmények kísérletére és a bünrészességre is. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Pratt amerikai őrnagy szerint Sztálin nem akar Roosevelti®! találkozni D szicíliai eredmények nem könnyűének a Szovjet helyzetén A Kolozsvárra érkezett képzőművészek a Barabás Miklós céh meghívására pénte­ken délután megbeszélésre ültek össze az Erdélyi Kör helyiségeiben és megtárgyal­ták az erdélyi képzőművészetet legköze­lebbről érintő sorskérdéseket. Bevezetésként Reisinger Jenő dr., Debre­cen város kulturális ögyosztályának veze­tője — egyébként ismert műgyűjtő — ér­dekes előadásban ismertette azt a módot, hogy miképpen oldották meg Debrecenben a képzőművészek és a közönség kapcsola­tának problémáit. Megszervezték a müba- rátok egyesületét, amely évente nemcsak Jelentős keresethez juttatja a képzőművé­szeket, hanem a közönség céltudatos neve­lésével azt is elérte, hogy Debrecenben az úgynevezett giccs-kereskedelemnek nincs már többé piaca. Helsinki, julius 23. (MTI.) Az Uusi Suomi stockholmi tudósifója rámutat ar­ra, hogy a Szovjet köztársaság hadvise­lése jelentős mértékben függ a lakosság élelmiszerrel való ellátásától. Moszkvá­ból azt jelentik, hogy a lakosság élelmi­szeradagjai olyan kicsinyek, hogy ez már eléri az emberi önmegtartóztatás határát. Londonban sötétnek Ítélik meg az idei orosz terméskilátást, azonban remélik, hogy a termőföld fokozottabb kihaszná­lása és a külföldi támogatás enyhit a helyzeten. Angol körök véleménye sze­rint a szovjet köztársaság elsősorban azért indította meg nyári támadását, hogy biztosítsa keleti termőterületeit A philadelphiai Record katonai lap munkatársa, Pratt őrnagy azt Írja, hogy Sztálin továbbra is makacsul követeli a második front felállítását Nyugateurópá- ban, mert Szicília elfoglalása egyáltalán nem könnyíti meg az oroszok helyzetét Sztálin szövetségeseivel szembeni elége­detlenségét azzal is kifejezte, hogy nem akar Roosevelttel találkozni, valamint nem engedi meg, hogy az amerikai új­ságírók kiutazzanak a keleti arcvonalra. A Newyork Times felelős szerkesztője, aki nemrégiben tért vissza Moszkvából, hasonló körülményekre utalt és megem­lítette, hogy az orosz polgári lakosság élelmezési helyzete katasztrofális. Pratt őrnagy azt is elismeri, hogy a szövetsé­gesek nyugati inváziója kudarccal vég­ződhet, ami majd összeomlással jár. Cik­ke végén hangoztatja, hogy a Csatornán való átkelés Moszkva vágyálma, melyet nem lehet megvalósítani. Huzamos légiriadó volt Szófiában Fokozták az óvatossági rendszabályokat Ebből az értékes tájékoztatásból kiin­dulva, magas színvonalú vita fejlődött ki és annak eredményeképpen igen jelentős lépéssel történt közeledés az erdélyi képző­művészek művészi és szociális kérdéseinek tisztázásához. A vita során a kővetkező szempontok jegecesedtek ki: Erdély fiatal képzőművészeinek ez az ,,ad hoc“ parlamentje teljesen átérezte és méltányolta azt a szerepet, amelyet Ko­lozsvár városa a sétatér! Műcsarnoknak szánt. Igen nagy elismeréssel emlékeztek meg a város vezetőségének és közönségé­nek áldozatkészségéről, amellyel ezt a rou­tes szellemi bástyát megvalósították. Az erdélyi képzőművészeti alkotások népszerűsítését és általában a műkereske­delem kérdését úgy vélték megot'hatónak, hogy a tervszerűen megrendezett kiállítások között egyébként üresen álló Műcsarnok­ban állandó müvásárt rendeznének a nagy- közönség számára. A müvásárok-m kiállí­tott képek művészi színvonalát ;s értékét azzal biztosítanák, hogy minden egyes ki­állított müvet csak mübiráló bizottság Íté­letével juttatnák a nyilvánosság elé. Az értekezleten felmerült az a gondolat Is, hogy a közönség művészi szemléletre való nevelését a társadalom minden réte­gére meg kell szervezni. Ebből a szempont­ból Igen célravezetőnek mutatkoznak a tár­Szófia, jul. 23. (MTI) Pénteken éjszaka éjfél után 20 perctől 1 óra 30 percig Szó­fiában légiriadó volt. Az ellenséges gépek ismét dé'kelet felöl repültek be, de nem érin­tették a fővárost. Megbízható értesülés sze­rint a repülőgépek az utóbbi alkalomkor sem bombát, sem röpcédulát nem dobtak le. A bolgár hivatalos jelentés semmit sem közöl a berepü'és céljáról és irányáról. Az ismételt berepülések miatt Szófiában fokozták az óvatossági rendszabályokat. Kedden, szerdán és csütörtökön este e’söté- titési gyakorlatokat rendeztek és szigorúan ellenőrizték a lakóházakat. A rendőrség Szófia, julius 23. (MTI) Hivatalos helyen kétség!'Ívül megállapítják, hogy azok a kül­földi híresztelések, amelyek szerint Bulgá­riában ejtőernyősök szálltak le, alaptalanok. Felelőtlen híresztelésnek tekintik és a leg­kiáltványban figyelmeztette a lakosságot, hogy tilos a város határát gyalog, vagy gép­kocsin átlépni. Szerdán a légiriadó alkalmá­val a rendőrség szigorúan igazoltatta azo­kat, akiket az utcán talált. Ezek ellen el­járás indult. Az egyes minisztériumok és közhivatalok előkészületeket tettek a hiva­talos helyiségek részbeni, vagy' teljes kiürí­tésére. További rendszabályok alkalmazására — hir szerint — nincs ok, mert mindazok a híresztelések, amelyek szerint Szófiát nyilt várossá akarnák nyilvánítani, legalább is el­hamarkodottnak tekinthetők. erélyesebben cáfolják a londoni rádiónak azokat az állításait is, amelyek szerint Szó­fiában tüntetések és szándékos rombolások fordultak volna elő. Alaptalanok a bulgáriai nyuatalanságról terjesztett ellenséges hírek A bolgár miniszlerelnSk Boris királynál Szófia, julius 23. (MTI.) Filov miniszter­elnök pénteken délelőtt kihallgatáson je­lent meg Boris cárnál. Kommunista merénylet áldozata lett Bulgáriában Plovdiv tartomány főnökhelyettese Szófia, julius 23. (MTI.) A Német Táv- irati Iroda jelenti: A belügyminisztérium közli, hogy a ju­lius 23-ra virradó éjjel Plovdivban két kom­munista megtámadta Nikola Kristovot, Plovdiv helyettes tartományi főnökét, amint lakása felé haladt. Lövöldözés kezdődött és Kristovot súlyosan megsebesítették. Sebesü­lésébe néhány órával később belehalt. Tizenöt uj korosztályt hívlak be Olaszországban Róma, julius 23. (MTI) Mint a Lavoro Fascista pénteki utolsó kiadása jelenti, az olasz katonai hatóságok behívták az 1907— 1922. évig terjedő korosztályokat és az lüllf—1922 évi, segédszolgálatra bevonulta- kat. Mint a lap irja, a behívást hirdetmények utján közli az érdekeltekkel. A behivottak ezenkívül nem kapnak külön behivójegyet. A fenti korosztályokba tartozó tisztek, altisz­tek és legénységi állományúak a megszabott idő alatt kötelesek jelentkezni. Az eddigi felmentések érvényüket vesztik. Csak azok­nak nem kell jelentkezni, akiket alkalmat­lannak nyilvánítottak. A jelentkezések augusztus első felében megtörténnek. II gazdasági autonómia kiépítése A háborús gazdasági élet egyik legfon­tosabb ismertetőjele az, hogy az állam Irá­nyító és végrehajtó akarata mind nagyobb szerephez jut. Az államnak ez a beavatkozó tevékenysége azonban az egészséges gazda­sági életben csak bizonyos határokig ter­jed. Az államvezetés csak a kereteket Je­löli meg, a kereteknek tartalommal való betöltését, a termelői vagy közvetítői mun­kát végzőkre bízza. A legideálisabb az a helyzet, amikor az állami irányítás tiszte­letben tartja a különböző gazdasági szer­vek önállóságát és ezt a gyakorlati élet kö­vetelményeiből kialakult autonómiát még a különleges helyzetben is figyelembe veszi s csupán ott avatkozik be, ahol arra múlha­tatlanul szükség van. 1. A terménybeszolgáltatás uj rendje azon az elgondoláson épült fel, hogy a gaz­dának meg kell mondani előre, mit kell be­szolgáltatnia. Közölni kell azt is, hogyan és mikor kell a terményeket beszolgáltatni, de a többi a gazda dolga. A gazdákból ala­kított közellátási bizottságok működnek a községekben és a gazdák egymásközött in­tézik el a termelési renddel kapcsolatosan felmerülő ügyeket. Ha pedig megegyezni nem tudnának, úgy a vármegyei közellá­tási bizottságokhoz fordulhatnak segít­ségért, amelynek tagjai között szintén he­lyet foglalnak a gazdák. Az uj rend lebo­nyolítását és ellenőrzését tehát maguk a gazdák végzik. 2. A közellátási miniszter ezt a gazdasági autonómiát, amely a szerzett jogok tiszte- letbentartását célozza, most az ipari ellátás terén is megvalósítja, amikor az ipari köz­szükségleti cikkek előállításánál kemény harcot indít a feketepiac ellen s hadat üzen a tisztességes iparosok jóhimevét veszé­lyeztető kontároknak. A mai időkben jog­gal hazaárulóknak nevezhető árdrágító iparosok és tiltott iparüzők elleni küzde­lemben a főszerepet az Ipartestületek erre hivatott szervének az Ipartestületi székre bízza. Az Ipartestületi szék kötelessége fel­lépni minden olyan esetben, amikor a tes­tület tagjai között az üzleti verseny tisz­tességét érintő szokás alakul ki. Az Ipar- testületi szék először felhívja tagjai figyel­mét eljárásuk helytelenségére, meginti őket, megfedi őket. Ismerve a magyar iparos ha­zafias felfogását, remélni lehet, hogy az esetek tulnyomórészében az Ipartestületi szék figyelmeztetése magában is elegendő lesz arra, hogy“ a magukról megfeledkezett iparosok kifogás alá eső eljárásukkal fel­hagyjanak. A szerkesztésért és kiadásért felelt JENEY LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassal-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztár! csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi ét M?omdai Miiintézet Bt. nyomása. E. I« Maior i&ael.

Next

/
Thumbnails
Contents