Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-24 / 165. szám
J943. J li L i U S 24 Magyarország uija A „Pester Lloyd“ péntek reggeli száma „Magyarország útja“ : címmel feltűnést keltő vezércikket közöl. A cikk szövegét annak fontosságára való tekintettel az alábbiakban szószerint közöljük. Már hozzászoktunk ahhoz, hogy a nemzetközi hirszolgálatban majd itt, majd ott híresztelések jelennek meg Magyarországról. Napjaink politikai eseményeiben valamilyen szerepet játszó egyetlen állam sem kerülheti el, Hogy ne hozzák kapcsolatba olyan állításokkal, amelyeket a hírverők vágyálmaiban, vagy az idegháboru vezetőinek taktikai számításaiban a való események minden külsőségeivel ruháznak fel. Magyarország a nemzetközi hírverésnek ezzel a sürgésforgásával mindig hűvösen és nyugodtan állott szemben. Válaszra sem méltattuk ezeket a különböző bölcselkedéseket. Amikor például nem régen egy hírügy nökség a magyar miniszterelnökség előtt a kormány ellen rendezett állítólagos tüntetésről vélt híreket közölhetni, ezt a hirt, amelynek legjobb cáfolatát a nyilvánvaló és mindenkitől ellenőrizhető tények képezik, egy kézmozdulattal intéztük el. Most azonban olyan hl rekkel állunk szemben, amelynél bizonyos körülmények között a hallgatólagos magatartást félre lehetne magyarázni. Ez az eset Ugyanis, hogyha bizonyos híresztelések a semleges sajtóba is behatolhat. Most ismét egy olyan bizonyos oldalról rendületlenül ismételgetett állítással állunk szemben, amely bármennyire is valószínűtlennek látszhatik a magyar politika minden igaz ismerője előtt, a kevésbé jól értesült körökben mégis hitelre találhat és igy felhasználható az idegháborus hírverés céljaira. Azt hiresztelik ugyanis, hogy Magyarország az egyik hadviselő állam fővárosában különbéke iránti kérést terjesztett elő, vagy legalábbis ilyen irányban tapogatózott. Ez a hírverés most már olyan méreteket öltött, hogy azzal kap- cslatban nem hallgathatunk tovább. Ezért a leghatározottabban kijelentik, hogy magyar részről hasonló békelépést soha sem tettek. Ha mi az ilyen hírek terjesztőit felszólítanánk, mondják meg ki, hol és hogyan tette ezt az úgynevezett „békekisérletet“, úgy válaszuk csak zavart hallgatás lehetne. Közelebbről megnézve, az egész szenzációs hir az Idegháborus taktika célkitalálásává, semmivé foszlik szét. Az a mód azonban, ahogyan ezt a hirt korpoltálják, azt mindenesetre elárulja, hogy az ezért felelős hirterjesztök mennyire félreértik a magyar politikát. Azt mondják, — talán azért, hogy a magyar politikában való pontos jártasságukat mutassák — hogy a magyar vezető köröket ez, vagy az az esemény hirtelen eddigi politikájuk téves voltára s az irányváltozás sürgősségének szükségére ébresztette. így az állítólagos békelépést csaknem mindenütt avval okolják- meg, hogy a háború növekedő közeledése a magyar államférfiakat egyszerre „nagyobb bölcsességre“ tanította. Már ez a megoko- lás is elég az állítás teljes tarthatatlanságának bizonyítására. Aki ugyanis a magyar politika igazi indító okait ismeri, annak azt is tudnia kell, hogy ez a politika soha sem változtatta irányát a napi események következtében és nem fáradozott azon, hogy pillanatnyi konjunktúrákhoz alkalmazkodjék. Éppen ezért pontosan tudhatják, hogy minden a magyar politikának hirtelen külső jelenségek által okozott irányváltozásáról szóló hir nem lehet igaz. Minden igazi magyar politika — és ma Magyarországot olyan emberek vezetik, akik gondolkozásukban és cselekedeteikben az igazi magyar jellemet testesítik meg — olyan alapelvek szerint igazodik, amelyek szüntelen ezeréves állam- politikai hagyományban érlelődtek. Ez az ezeréves szemhatár óvja meg a magyar politikát attól, hogy a napi események játéklabdájává legyen, de csak azok számára érthető, akik szellemileg ennek az ezeréves fejlődésnek alapján képesek megállani. Mi mindent nem kellett Magyarországnak, mint független államnak ez alatt a Hz évtized alatt megpróbáltatásokban gazdag történelme során kiállnia ? Külső és esetleges körülményekkel egy ilyen történelmi helytállást nem lehet megmagyarázni. Ehhez belső életelv kell, változhatatlan vezető gondolat, amely a magyar államférfiak nagy döntéseit ezer éven át a legmélyebben meghatározta. A magyar történelmet Irányító férfiak mindig tudták, hogy ennek az országnak olyan küldetést kell betöltenie, amely alapja, független nemzeH léte elidegeníthetetlen jogának és hogy ezt a küldetést csak akkor töitheH be, ha hii marad saját jelleme, saját nemzeH személyisége parancsaihoz. Ebből adódtak a magyar államvezetésnek azok az alaptételei, amelyek ezer év folymán csak a kor által megkövetelt külső formájukban, de belső lényegükben soha sem változtak. Ezek az alapelvek: feltétlen kitartás a szabadság és függetlenség eszméje mellett a rend és állandóság, a törvényszerűség megőrzése befelé és a békés kiegyenlítés kifelé; azonnali részvétel azokban az eszmei áramlatokban, amelyek a nyugateurópai szellemiség képét meghatározzák, de ezeknek a szellemi ösztönzéseknek állandó, a saját lényegünk törvényeinek megfelelő feldolgozásával; áldozatos, magunkat odaadó cselekedet a keresztény humanitás legfelsőbb életformáiért, minden emberi jog tiszteletbentartása és minden rendzavaró és civilizációellenes eiv feltétlen elutasítása. Ezek voltak ezer éven át azok az irányelvek, amelyek a magyar politikai cselekvés útját megszabták. Gyakran kellett Magyarországnak az ezekhez az eszmékhez való megalkuvás nélküli ragaszkodását csaknem elviselhetetlen áldozatokkal és veszteségekkel megfizetnie. Ha azonban felelős férflai valamilyen pillanatnyi előnyért ezektől az alapelvektől eltértek volna, ez feltétlen szükségszerűséggel a magyar állam pusztulását Idézte volna elé. Ez a tudat, ez a meggyőződés vezeH ma is a magyar pollHkát.- olyan tudatos meggyőződés, amely mögött ezer év tapasztalata van és amely a jövőben is legalább ezer évre előre tud tekinteni. Ml, magyarok nem tartozunk Európa politikai újoncaihoz, nem értünk ahhoz a művészethez, hogy a politikai konjunktúra minden nyergében otthonosan érezzük magunkat ravaszul a mindenkori céliránynak megfelelően fordulatokat vágjunk ki, hirtelen fölmerüljünk és kellő időben eltűnjünk, ahogyan azt a rövid időkre dolgozó taktikai okosság követelné. Magyar- ország azt a helyet, ahol ma van, ezer évvel ezelőtt választotta és megvan győződve, hogy legalábbis a további ezer éven át ezen a helyen fog állani. Hozzá van szokva, hogy a zűrzavar és a rombolás erőivel szembe kell szállania, már hét évszázaddal ezelőtt itt omlott össze a mongol vihar Európa elleni hulláma. Magyarország mai harca egy olyan elvvel szegül szembe, amely zűrzavaros vadságával ellenségesen és rombolásra vágyva áll szembe keresztény-nyugati civilizációnkkal, Magyarország ezt a harcot a bolsevizmus európaellenes erejével szemben, saját küldetésének érdekében vállalta és kész arra, hogy ennek az elvi döntésének következményeit nyíltan és egyenesen viselje. Ezért alapjában véve hamis a magyar politikának l minden olyan magyarázata, amely gyáva jellemtelenséget szeretne neki tulajdonitant. Magyarország útja ma ugyanaz, ami mindig volt: az önmagához s emberi, szellemi és erkölcsi eszményeihez való hűség útja. EGY ETEM-MOZGOBAN Grimm viláehirü két meséje filmen, élő szereplőkkel: I. Csizmás kandúr II. Béka király Előadások kezdete ma: 4-kor, 6-kor, 8-kor. — Holnap, vasárnap: D. e. 11-kor, egynegyed háromkor, 4-kor, 6-kor és 8-kor. Trockij gyilkosát szabadon bocsăjtjăk Szenzációs leleplezések a száműzött forradalmi vezér életének utolsó heteitől és a soknevü gyilkosról Madrid, julius 23. AZ IPA nemzetközi híriroda madridi különtudósitója a következő feltünéstkeltö jelentésben számol be a mexikói törvényszéknek a Trockij gyilkosa fölött nemrégiben hozott Ítéletéről: Két és fél esztendei huzavona után Mexikóban nemrég hirdették ki az Ítéletet Trockij gyilkosának bünperében. A per tárgyalására kijelölt bírák az eljárás megindulása óta számtalan esetben kaptak fenyegető leveleket a kommunista-bolsevista táborból. A vádlott védőügyvédje is állandóan változott. A Szovjetunió kormánya közvetlen és közvetett utakon-módokon többször interveniált ebben az ügyben. Sztálin maga is rendkívüli módon érdekelve volt a perben, mert ő és nem más Trockij meggyilkolásának értelmi szerzője. Trockij rejtélyes gyilkosa, alakja, mindent megtett arra, hogy a gyanút Sztálinról elterelje. Egyszer Jacksonnak, máskor Mornardnak nevezte magát. Vannak, akik úgy tudják, hogy a gyilkosság értelmi szerzőjének személyére való vonatkozások azért kerültek háttérbe, mert a Szovjet washingtoni nagykövete: Litvinov tett ebben az irányban lépéseket. így a mexikói bíróság csak a gyilkos felett mondott Ítéletet. Amint emlékezetes, az Ítélet 20 évi fegyházzal sújtotta Trockij gyilkosát. A halálos ítélet kimondására nem került sor, mert Mexikó bizonyos politikai köreinek kapcsolatai voltak a Kominternhez s a hirek szerint arra is ígéretet tettek, hogy a titokzatos gyilkost előbb-utóbb szabadlábra helyezik. Szovjet részről pedig állítólag olyan Ígéret hangzott volna el, hogy a gyilkost Moszkvába hívják és magas állásba juttatják. A madridi különtudósitó a mexikói ítélet megértéséhez idézi Trockij életének néhány fontosabb mozzanatát. Trockij, akinek neve eredetileg Lew Davidovics Bronstein voilt, s vezető szerepet játszott az oroszországi bolsevista uralom előkészítésében és megszilárdításában, magát csak a szentpétervári és moszkvai tömeggyilkosságok után kezdte Trockijnak nevezni. Lenin életében rendkívül nagy volt a befolyása. Lenin titokzatos halála után azonban, jóllehet ö teremtette meg a vörös hadsereg alapjait, összeütközésbe került Sztálinnál. Az ellentétnek okát elsősorban nem a két forradalmi vezér temperamentum-különbségében kell keresni, hanem a világforradalom megvalósítására vallott nézetek és módszerek eltérésében is. Mindenesetre, akánpl is okozta a két forradalmár eltávolodását, bizonyos, hogy rövidesen nemcsak Moszkva, de az egész Szovjetunió is szűk lett arra, hogy megférjenek. És akár csak a cári uralom alatt, amikor a forradalom még földalatti mozgalom volt, Trockij ismét üldözött vad lett. 1928 januárjában a kínai határon fekvő Alma Atába száműzték. Egy évvel később, 1929 februárjában Sztálin még a száműzetésnek ezt a formáját is elégtelennek érezte,s ezért engesztelhetetlen ellenfelét száműzte a Szovjetunió területéről. Sztálin bizonyára jól emlékezetbe véste azt a forradalmi szállóigét, amely szerint „a forradalom felfalja saját gyermekeit“. Trockij megjelenése Európában egyik állam kormányában sem keltett nagy örömöt és lelkesedést. Megalapította a „negyedik Intemaclonálét“, csakhogy annak tanai még veszélyesebbnek látszottak, mint a moszkvai III. Internaeionálé elvei. Trockij előbb Törökországban keresett szállást, majd Franciaországba költözött. A francia kormány azonban 1934-ben felkérte, hogy távozzék az országból. Trockij jelenléte és tevékenysége ugyanis az 1934. évi zavargások idején alapos aggodalmakra adott okot. Trockij következő állomása Norvégia. A norvég kormány csak ideiglenesen fogadta be a veszedelmes vendéget. Trockij norvé- giai tartózkodása alatt a világ minden számításba vehető államától beutazási engedélyt kért, de sehol sem adtak számára beutazási engedélyt. Végül Mexikó befogadta. Mexikó-City közelében, Cayasqueamban telepedett meg, történetesen épp abban a kastélyban, amelyben később Károly volt román király szállt meg Lupescu asszony- nyal. A kastély körül nagyobb földbirtok terül el, magas fallal körülvéve. Trockij beköltözése után a kastély és a birtok valóságos erődrendszerré alakult át. A száműzött forradalmi vezér jól felfegyverzett testörséggel vétette körül magát s a kastély körül géppuskafészkeket állítottak fel. Trockij féltette az életét s vigyázott is arra. A hírhedt moszkvai tömegper után, amelyben barátainak nagy részét kivégezték, félelme valóságos lidércnyomássá változott. Tudta, hogy a.Cseka és'a G. P. U. keze. mindenhová elér. Kérésére a ipexíköi rendőrség különleges védelmi intézkedéseket tett, sót a Trockij-birtokon különleges rendőréitől»ást állítottak fel,. Trockij gépfegyverek, testörök és rend- örök védelme mögött ábrándozhatott forradalmi múltjáról, a tervezett világforradalomról s megkezdte emlékiratainak Írását. ^ Cseka és a G. P. U. keze mégis elérte Trockljt. A foganatosított védelmi rendszabályok csődöt mondottak és a merénylet mégis megtörtént. Húsz elszánt ember a mexikói rendőrség egyenruhájában megrohanta a birtokot, legyűrte az igazi rendőröket és testőröket. A kastélyba bejutva, gépfegyverrel tüzeltek Trockij hálószobájának ajtajára. Trockij és felesége az ágy alatt keresett menedéket a golyók elöl. ök meg Is menekültek, de amerikai titkárjukat a támadók elhurcolták. Élve többé nem Is került elő. Holttestét később egy elhagyott udvarház konyhájának padlóján találták meg. Jackson—Mornard, akinek aztán sikerült Trockljt megölnie, hat hónappal a gyilkosság előtt kereste fel először áldozatát. Menyasszonya: Sylvia Agerlow vezette be őt Trockij házába, azon a réven, hogy nővére akkoriban titkárnője volt a szám- üzöttnek. Frank Jaekson néven mutatkozott be, kanadainak mondotta magát és azzal nyerte meg Trockij bizalmát, hogy Sztálin ellen tett kijelentéseket. A gyilkosság után, amikor letartóztatták, azt vallotta, hogy igazi neve Jacques Mornard és egy belga diplomata fia. A belga követ a gyilkost meglátogatta a fogházban, s beszélgetés közben több ellentmondást állapított meg Jaekson előadásában s ezért habozott, hogy vájjon elismerje-e belga származásúnak. Kiderült azonban, hogy a gyilkos más álneveket is használt s több tanú állapította meg, hogy az angolt és a franciát erősen oroszos hangsúllyal beszéli. Az első merénylet után azonnal eltávozott Mexikó területéről. Az állandóan gyanakvó Trockij a rokonszenves „kanadai“ fiatalember esetében elfeledkezett az óvatosságról. Valószinüleg az is félrevezette, hogy Jaekson nagy bőkezűséggel állt rendelkezésére az erőd kiépítésének és a testőrség fizetésének terheiben. A gyilkosság napján Jaekson Trockljt legutolsó cikkeinek kéziratával kereste fel. Amíg Trockij az irás fölé hajolt, Jaekson egy tomaharokkal lesújtott rá. Amikor letartóztatták, ruhája zsebeiben még másfajta fegyvereket is találtak. A jelentés szerint Trockij utolsó szavai ezek voltak: __ Jaekson kiváló tagja a Csekánakl««» Kormányzói elismerés, címadományozás)) előléptetés Kolozsvár, julius 23. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy Kormányzó Urunk a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy "Busz Ödön tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatónak, a dési állami gimnázium igazgatójának nyugalomba vonulása alkalmából a középiskolai oktatás szolgálatában szerzett érdemeiért elismerés tudtul adassák. Úgyszintén a hivatalos lap csütörtöki számában jelent meg Kerekes Ernő nyugalmazott zilahi református gimnáziumi igazgató iránt megnyilvánult legmagasabb elismerés Is. A Kormányzó Ur Kerekes Ernőnek a közoktatás szolgálatában szerzett érdemeiért a tanügyi főtanácsosi gimnáziumi igazgatói elmet adományozta. Egyidejűleg jelent meg Olajos János kolozsvári állami gép- és villamosipari középiskolai rendes tanárnak ez év julius elsejei hatállyal számított előléptetése is. A Kormányzó Ur Olajos János tanárt az állami középiskolai és a velük egy tekintet , alá eső többi tanár részére megállapított és a VI. fiz. osztály 3. fiz. fokozatának megfelelő 10. fiz. fokozatba léptette elő. Négy rendeletét vett tudomásul a 36-os országos bizottság Budapest, julius 23. (MTI) A 36 tagú országos bizottság pénteken délelőtt ülésezett. A kormány részéröl vitéz Kereszles-Fischer Ferenc belügyminiszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, Szász Lajos köz- ellátásügyi miniszter és csata! Csilay Lajos honvédelmi miniszter voltak jelen. A bizottság négy kormányrendeletet tárgyalt és mind a négy rendeletet tudomásul vette. R Sárga ioiyó áradása Honanban százezer embert tett hajléktalanná Peking, julius 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Pekingbe érkezett jelentések szerint a Sárga-folyó. a mult hónap végén a tartós esőzés következtében olyan hatalmasan megáradt, hogy a csungkingi területen, Honan- tartományban a lakosság százezrei váltak hajléktalanná. Egy nagy gát is átszakadt, *
